2025. január 24., péntek

Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca – Megjelent!

 Gyimesi Emese

Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca

 

Megjelent!


Bookline


Libri


Líra


Szendrey Júlia-kutatásBudapest, 2024

 

Lektorálta: Margócsy István

Felelős szerkesztő: Gy. Gömöri Ilona Edit

Borítóterv és a kötet grafikai terve: Tóth Tamás


Könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca - könyvbemutató | Facebook

 

Helyszín: 1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Időpont: február 12., szerda 18 óra

 

A szerzővel Owaimer Oliver irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa beszélget.

 

Kovács Kata Milla színész és Svajcsik Kristóf zenész különböző filmes zsánerműfajokban dolgozzák fel a könyv témájához kapcsolódó Petőfi-verseket. 


 

Gyimesi Emese könyvbemutató előadása a H13 Kultpontban

 

Helyszín: Budapest VIII., Horánszky u. 13.

Időpont: február 25., kedd 18 óra

 

Szendrey Júlia írásaiból felolvas: Mészáros Blanka

 

Fülszöveg 


Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét a reformkor grandiózus társadalmi változásainak fényében vizsgálja. Úgy világít rá a főszereplők gondolkodásmódjának újdonságára, döntéseik súlyára és bátorságára, hogy az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, miközben bevezet a korabeli Szatmár vármegye világában kibontakozó szerelem kulisszái közé.

Kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint ez a huszonhárom éves fiú és ez a tizennyolc éves lány. Döntéseik, világképük és kapcsolatuk elemzése a rendi társadalom polgári társadalommá alakulásának folyamatát sajátos perspektívából képes megmutatni. A könyv középpontjában ez a változás áll: két különleges személyiség formálódása egy gyökeres átalakulások előtt álló, forrongó korban.


Gyimesi Emese a kötetről


„Egészen más történészként megírni egy szerelem történetét, mint fikciós szerzőként. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakja az írók, költők, drámaírók fantáziáját már jó néhányszor megmozgatta, de még soha nem született a kapcsolatukról olyan könyv, amely az eredeti forrásokból kiindulva, hitelességre törekedve, a korabeli társadalmi közegek sajátosságait elemezve mutatta volna be a történetüket. Nekem ez volt a célom.

A szerelemről sokan hajlamosak úgy gondolkodni, mint ami örök érvényű, változatlan, de engem kutatóként elsősorban az érdekelt benne, ami korspecifikus. A szerelem megélését ugyanis mélyen befolyásolja az, hogy miként gondolkodunk róla, hogyan értelmezzük a saját érzéseinket, milyen a világképünk. Ilyen szempontból a szerelem sosem csupán két ember magánügye. Rengeteget elárul egy korszak társadalmáról az, hogy miként kezeli az érzelmeket, hogyan tekint a szerelemre és mit tart a házasság lényegének. 

A reformkorban mindez épp változóban volt, és ez tetten is érhető Szendrey Júlia vívódásainak hátterében.

 

(Részlet Both Gabi a WMN.hu-n megjelent interjújából.) 





Ajánlások


„Hogyan tudhatjuk megközelíteni egy több mint százötven évvel ezelőtti szerelem történetének rejtelmeit? Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolatáról az elmúlt időben számos szentimentális és előítéletes kitaláció látott napvilágot, így ideje volt, hogy megszülessék a nagy kísérlet: a korábbi pszichologizáló feltételezéseken túllépve a kor társadalmi viszonyai közé illesszük be a kapcsolatot – s ne érzelmesen, hanem megértően kezeljük a különleges esetet. Gyimesi Emese társadalomtörténeti vizsgálata sok tanulsággal jár – a kort is jobban megismerhetjük, s új dolgokat is gondolhatunk a jól ismert szerelmespárról."

(Margócsy István irodalomtörténész, a könyv lektora)

 

A magyar irodalom talán leghíresebb varázslata. Egy irodalomtörténész nem írhat le ilyet. De ő is tudja, hogy mindenki érti, miről beszél.

(Szálinger Balázs költő)

 

A kötetről


Még nem született olyan mű, amely Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét  a kultikus és a pszichologizáló megközelítéseken felülemelkedve a reformkor társadalomtörténetének szempontjából vizsgálja.



Ha belépünk ebbe a világba, megismerhetjük a Károlyi grófok alkalmazásában álló jószágigazgatók családjainak életmódját, a városi leánynevelő intézet után szatmári közegüket szűknek érző úrikisasszonyok világképét, a vidéki társaséletet, az egymást követő bálokat, valamint a korabeli politikai kultúra jellegzetes szereplőit és eseményeit. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor írásai pedig egészen egyedülállóan érzékeltetik, milyen volt átélni a szerelmük kibontakozásának fázisait. Mindez lehetőséget ad arra, hogy – a kultikus megközelítések csapdáit elkerülve, a lezárt, szoborrá merevedett történet helyett – a megismerkedés pillanatától kezdve a házasságkötésig és a nászútig úgy tekintsük végig a szerelmi szabadságharc sodró fordulatait, hogy érzékeljük az egyes helyzetek képlékenységét, a gyötrő kétséget, bizonytalanságot, a várakozás és a vágyakozás feszült izgalmát, a felfokozott érzelmek hullámzását és a döntések tétjét. 

 

Szerelmi szabadságharc(ok)

A küzdelem nem csupán a látványos frontokon, az egymástól különböző karakterrel, de egyaránt erős személyiséggel rendelkező szereplők (a jószágigazgató apa, Szendrey Ignác és az ifjú szerelmesek) között zajlott, a fiataloknak saját belső csatáikat is meg kellett vívniuk. A szerelmi szabadságharc első és leghosszabb szakasza az a belső küzdelem, amely Szendrey Júlia számára még az apjának és a társadalmi elvárásoknak való látványos ellenszegülésnél is nagyobb megpróbáltatást jelentett, hiszen egyszerre volt tépelődő alkat és szenvedélyes személyiség. Júlia naplófeljegyzéseit és leveleit olvasva, a költő 1846 szeptemberében tett, első erdődi látogatásától nyomon követhetjük, a lány hogyan jutott el a dilemmáktól a sorsfordítóan bátor döntésig, a Petőfivel kötött házasságig.


A szerelmi szabadságharc második szakasza a nyílt összecsapás Szendrey Ignáccal, vagyis a leánykérés időszaka, amikor eldőlt, hogy bármilyen nyomást is gyakorolnak rá, Szendrey Júlia gyökeresen más életet választ, mint ami társadalmi helyzete, neveltetése és apja szándékai szerint várna rá. Házasságkötése által nem a vidéki középnemességhez, hanem a pesti polgárság értelmiségi köréhez csatlakozott. Így nem a rendi társadalom logikája szerint lépett előre, hanem a kialakulóban lévő polgári társadalom világképének megfelelően.

 

szerelmi szabadságharc arra az imázsra is utal, amelyet a fiatal házaspár önmagáról felépített a korabeli sajtóban, arra a folyamatra, amelyben lépegetve az olvasóközönség számára jól „fogyasztható” mesévé formálták szerelmi történetüket.

 

A koltói nászút idején Szendrey Júlia nem csupán feleséggé vált, hanem a saját útját kereső alkotóvá is. Az Életképekben és a győri Hazánkban megjelent naplópublikációi miatt hamarosan „szellemdús” írónőként emlegették a korabeli lapok. Két hónappal később megjelent, Ábránd című művében pedig bátran hirdette a szerelmi házasság eszméjét, és büszkén vallotta: „sorsom megáldott boldog szerelemmel.” A könyv a megismerkedés pillanatától a szerelmi házasság eszméjét hirdető publikációk megjelenéséig követi nyomon az eseményeket.

 

Gyimesi Emese gazdag képanyaggal illusztrált kötetében a történetmesélés élményszerűségét a társadalomtörténeti elemzés pontosságával párosítja.

 

A szerzőről



Gyimesi Emese portréját Éberling András készítette.

 

Gyimesi Emese (1990) irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán, valamint a prágai Károly Egyetem és a szicíliai Universitá degli Studi di Catania közös mesterképzésén végezte. Doktori fokozatát 2019-ben irodalomtudományból, 2022-ben történelemtudományból szerezte. Feltárta és sajtó alá rendezte Szendrey Júlia összes versét, elbeszélését és meséjét, valamint gyermekeinek levelezését és más családi dokumentumait is. Szendrey Júlia pályafutását elemző monográfiájáért Artisjus Irodalmi Díjat kapott. A koltói Teleki-kastély 2023-ban megnyílt állandó kiállításának („Sorsom megáldott boldog szerelemmel" Szendrey Júlia és Petőfi Sándor koltói mézeshetei) kurátora volt.

 

Korábbi kötetei:
Szendrey Júlia összes verse (2018)
Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában (2019)
Szendrey Júlia irodalmi pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok (2021)
Szendrey Júlia elbeszélései és meséi (2021)

 

Részlet a kötetből 


„Ahogyan Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakja szoborrá merevedett a magyar kulturális emlékezetben, úgy vált szerelmük története is egyre kevésbé emberléptékű és egyre inkább patetikus, a nemzeti identitásunk egyik építőelemévé formált etalonná. Nemzedékek sora andalodott el azon, hogy Petőfi Zoltán 1848. március 15. után éppen kilenc hónapra született, és nemzedékek sora nem látott egyebet Szendrey Júlia alakjában, mint a szabadságharc viharai által elsodort férjéhez hűtlenné váló, az özvegyi fátyolt eldobó feleséget. Amikor Hatvany Lajos az első világháború utolsó évében megírta Feleségek felesége – Petőfi, mint vőlegény című könyvét, az újdonság erejével hatott az az állítása, hogy Szendrey Júliát nem azért kell elítélni, amit Petőfi halála után tett, hanem sokkal inkább azért, amit még életében: „Az ő vétke marad, hogy kielégületlen érzékiségben remegő idegeivel lebűvölte a poétát, aki az idegek semmitsem jelentő vibrálását, szerelemben elvakult férfiú létére úgy nézte és úgy hallgatta, mint ama mesebeli csodás hárfáét...” Hatvany könyve – amely

egyszerre szakított a szerelmet eszményítő patetikus mázzal és a később újraházasodó

Szendrey Júliát bűnbaknak kikiáltó diskurzussal – a maga korában, 1919-ben meglehetősen merésznek számított: olyan felháborodást váltott ki, hogy a rágalmazással, nagyképűséggel és cinizmussal vádolt szerző védelmében Karinthy Frigyesnek kellett fellépnie.

A reformkor leghíresebb szerelmespárja iránt lázas érdeklődést mutató Nyugatosok saját nőképüket és saját koruk szerelemfelfogását vetítették rá Petőfi Sándor és Szendrey Júlia alakjára. Így vált írásaikban a csábító femme fatale-ként hódító nő alakja és a nemek örök csatájaként aposztrofált szerelem képzete szinte egyeduralkodó vezérfonallá.  Evidensnek tűnhet, mégis érdemes tudatosítani annak jelentőségét, hogy ezek a művek nem történelmi hitelességre törekvő, a források szakszerű elemzésén alapuló megállapításokra épültek, hanem a szerzők egyéni látásmódjából adódó, fiktív képzetekből (olykor pedig bulvárcikkeket megszégyenítő pszichologizálásokból) álltak.

Miközben a 20. századi költők, írók, drámaírók közül a Nyugatosokon túl is sokan éreztek ingerenciát arra, hogy ebben a formában nyilvánítsanak markáns, ám megalapozatlan véleményt Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelméről, az irodalom- és társadalomtörténetírás területén sem folytak olyan kutatások, amelyek nyomán hiteles, árnyalt és részletgazdag kép alakulhatott volna ki a kapcsolatukról. Így csupán a koltói nászút idején születő Szeptember végént misztikusjóslatnak beállító sztereotípiák öröklődtek tovább a közbeszédben és az iskolai oktatásban.

Kerényi Ferenc 1998-as Petőfi-albumában, 2008-as Petőfi-monográfiájában és a költő verseinek kritikai kiadásában is jelentős megállapításokat tett a pár kapcsolatáról, de ezek feltehetően terjedelmi és koncepcionális okokból nem kaphattak kellő hangsúlyt, mivel elsődleges célkitűzése nem a szerelem történetének elemzése, hanem a költő életrajzának és pályafutásának átfogó bemutatása volt. Ennek során pedig nem maradt egészen mentes az olyan régen öröklődő irodalomtörténeti közhelyek átvételétől sem, mint például az, hogy Szendrey Júlia biedermeier stílusban „játszotta azokat az örök szerelmi játékokat”, amelyeket a kifinomult flörtölésbenjáratlan, de kétségbeesett őszinteséggel udvarló Petőfi nem értett, így véresen komolyan vett.

 

Bármily meglepőnek hangzik, mindmáig nem született olyan mű, amely azt tűzte volna ki célul, hogy Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét a korabeli társadalmi változások fényében vizsgálja. Így ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy kapcsolatuk esszenciáját, gondolkodásmódjuk újdonságát, döntéseik súlyát és bátorságát az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságain keresztül mutassa be. Szerelmük „forgatókönyvét” alapvetően meghatározta, hogy a késő rendiség tipikus társadalmi tereiben és ikonikus eseményeihez (főispánhelyettesi beiktatás, megyegyűlés, megyebál, tisztújítás) kötődően bontakozott ki. Közös történetük nagy fordulópontjai a megismerkedésüket követően is szorosan kötődtek az ilyen alkalmakhoz. Boldogságuk beteljesedéséhez azonban éppen arra volt szükség, hogy a rendi társadalom világképéhez képest egészen másképp gondolkodjanak az egyénnek a családban és a társadalomban elfoglalt helyéről, küldetéséről, valamint magáról

a szerelemről és a házasságról is.

A reformkor grandiózus változásai nemcsak a történelemkönyvek lapjain tűnnek nagyszabásúnak, erejüket és jelentőségüket a kortársak is felfokozottan érezték, különösen egy-két évtized távlatából. Az 1840-es évek világát a század második felében felidéző visszaemlékezések legfeltűnőbb közös eleme éppen az, hogy az egyes társadalmi rétegeket egymástól elválasztó határvonalak egykori merevségét hangsúlyozzák. A 19. század közepéig ugyanis az egyén sorsát rendkívül mélyen meghatározta rendi hovatartozása, vagyis az, hogy mely társadalmi réteg tagjaként jött a világra. Kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Döntéseik, gondolkodásmódjuk, kapcsolatuk elemzése a rendi társadalom polgári társadalommá alakulásának folyamatát sajátos perspektívából képes megmutatni. Könyvem középpontjában ez a változás áll: két különleges személyiség formálódása egy gyökeres átalakulások előtt álló, forrongó korban.”

 

Kapható a kereskedelmi hálózatokban és független könyvesboltokban!



Bookline


A könyv az Írók boltjában és a Fugában, a keszthelyi Pannon Könyvesboltban, múzeumi ajándékboltokban, a PIM ajándékboltjában és a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban is elérhető.

2025. január 21., kedd

Top 3 – A legjobb könyvek ("Szórakoztató,humoros és izgalmas.")

Nagyon régen hoztam Top listákat. Eddig Top 5 és Top 10 volt, idén most Top 3 lista lesz. Ezúttal most három olyan könyvet hoztam nektek, mely nagyon szerettem olvasni és szívesen olvasnék máskor is az írónőktől. Top 3-as listát igyekszem sűrűbben hozni nektek, bízom benne, hogy kedvetek lelitek a listám által ajánlott könyveket beszerezni.



Péntek Tünde
Hóesésben találkoztunk


Tartalom

A ​sors útjai legalább annyira kifürkészhetetlenek, mint az északi fény tánca a téli éjszakákon.

A New York-i Lily Barone sosem vágyott Izlandra, ám egy félresikerült riport miatt a főnökei oda „száműzik”, bizonytalan időre. Lily büntetésként éli meg, hogy az év végét a zord szigeten kell töltenie, ráadásul a hely sokkal rosszabb, mint hitte. Ridegek az emberek, a szerkesztőségben óriási a káosz, az első interjúalanya ráhozza a frászt, az otthonában kénes szagot áraszt a fürdőszoba, és még a jóképű traumatológus is bunkó vele, aki a bokáját kezeli, miután elcsúszott a jégen. Tehát a lány számára Izland a megtestesült pokol, ezért élete legrosszabb karácsonyára készül.

Dr. Erik Einarsson viszont egyből szebbnek látja a világot, amikor egy hóeséses decemberi éjszakán megismeri Lilyt a kórházban. A morcos sebész saját magán is meglepődik, hogy édesnek találja a nő fecsegését, és végtelenül bájosnak azt, hogy semmit sem tud arról a szigetről, ahová érkezett. Úgy gondolja, az lesz a legjobb, ha megmutatja a lánynak, Izland sokkal csodásabb, mint ahogy azt eddig gondolta.

Ahogy közeledik a karácsony, a fagyos levegő egyre jobban felforrósodik Lily és Erik között. Az adventi várakozás hűvös napjait a vágy fűti fel. A tűz és jég földjén bármi megtörténhet…


Gál B. Betti
Karácsony imádom-utálom


Tartalom

Engedd, hogy Lara és Max találkozása téged is megérintsen, fedezd fel velük az ünnep igazi varázsát!

A karácsony mindenkinek mást jelent. Van, aki örömmel várja, míg mások fájó szívvel igyekeznek elkerülni. Egyvalami azonban mindnyájunkban közös: a szeretet ünnepe felélénkíti a szívünkben hordozott érzéseket. Megsokszorozza örömünket, elmélyíti fájdalmunkat, és olykor még egy parázsló szerelmet is képes lángra lobbantani. A karácsony csakugyan mindenkinek mást jelent, Gál B. Betti mégsem feledkezett meg senkiről, amikor megírta ezt a regényt.

Lara és Max viszontagságos szerelme egy különleges utazásra invitálja az olvasót az emberi lélek sokszínű világába. A történetben megelevenedik a gyász és a hála, az elveszettség és az egymásra találás, a reménytelenség és az újrakezdés. Hol a meghatottság, hol a szerző üdítő humora csal könnyeket a szemünkbe.


Jud Meyrin
Szökevény hableány
(Itáliai rejtélyek 4.)


Tartalom

Matteo Gravano nyomozó, aki szeret az irányítása alatt tartani mindent, és a munkába menekülni a problémái elől. Mégis hagyja, hogy a barátai rábeszéljék egy rövid pihenésre. Ám a nyaralás az olasz kisvárosban másképp alakul, mint ahogy eltervezte.

Már a legelső este egy ájult nőt talál a tengerparton.
Ráadásul a nőn egyetlen ruhadarab sincsen.

A partra vetett hableányt Anának hívják, és nagyjából ennyi, amit hajlandó elárulni magáról. Matteo hamar rájön, hogy Ana titkai rendkívül veszélyesek, és ő maga sem olyan ártatlan, mint amilyennek látszik, mégsem bír ellenállni a merész, bosszantóan pimasz nőnek.

Forró olasz nyár
Egyre sokasodó hullák
És egy érzéki párviadal

Vajon lehet jó vége annak a halálos játszmának, amibe Matteo és Ana úgy sodródnak bele, hogy még a szabályait sem ismerik? Vagy egyenesen a szakadék széle felé robognak?

Amiket el szeretnék olvasni! 1.rész - (Mert imádom a hazai romantikus szerzőket!)

Helló! Megjöttem, az Amiket el szeretnék olvasni! az idei első rovatommal. Ebben a rovatba, kicsit vegyes könyvek lesznek, amit egyszer később, valamikor szeretnék beszerezni. Remélhetőleg. Van itt igencsak kemény dark romance, romantikus erotikus és romantikus könyvek, mind egy közös, hogy hazai írók írták. Idén is folytatom ezt a rovatot, ki tudja melyiket sikerül majd beszereznem.



Gál Vilmos
Chippandale vallomása


Tartalom

Gál Vilmos olvasói eddig is megkapták az izgalmat, romantikát és történelmi hitelességet, arra azonban senki nem számított, hogy legújabb thrillerében egy olyan világot tár a közönség elé, amiről még beszélni is kockázatos.
Az egykor sikeres író Kerekes Tamás még csak most tért haza az elvonóról. Bármi áron vissza akar kapaszkodni a csúcsra, mielőtt az élete végérvényesen összeomlik. A következő adag gondolatánál csak egyvalami indítja be jobban: egy sztori, ami nagyot robban.
Karacs Bence élete egybeolvadt a kemény, vadkeletet idéző budapesti éjszakával. A kilencvenes évek sötét világát mélyen magába temette, ám az élet kegyetlensége rákényszeríti, hogy feltárja titkait. Az egykori chippendale-fiúnak sürgősen keresnie kell valakit, aki még időben lejegyzi az emlékiratait.
Sorsszerű találkozásuk után mindketten a botránykönyv megírásába kapaszkodnak, amely egyre őrjítőbb rémálommá válik számukra.


C. K. Zolya
Téged? Soha!


Tartalom

#linavagyok #pánikolok #olaszország #ádákó #agyamramész #korkülönbség

Érezted már valaha úgy, hogy mindent el tudsz viselni, csak a szerelmet nem? Gondolkodtál már azon, hogy inkább kötnéd fel magad izzó szögesdróttal a legközelebbi fára, mintsem egy másik embertől tedd függővé a boldogságodat? Ugye, hogy nem? Mert minden ember vágyik társra, és majdnem biztosan állítom, hogy minden nő célja a sírig tartó szerelem megtalálása. Kivéve engem. Mert amikor mindez elmúlik – mert elmúlik –, csupán üresség marad. Mi ebből számomra a tanulság? Kizárt, hogy én bármikor szerelmes legyek!

Lina vagyok, huszonnyolc éves, és kötődési problémákkal küzdök. Vagyis, küzd vele a fene. Simán távol tartom magam a szerelemtől. Kivéve most, amikor a barátnőm jóvoltából több napig össze vagyok zárva Vele.


Eve Red
Elérhetetlen


Tartalom

Egy sötét világban, ahol a szabályok kegyetlenek és a bizalom életveszélyes, Mara és Zeno találkoznak. Ők ketten erősek, dacosak, és tele vannak sebhelyekkel – kívül-belül.

A Társaság az alvilág tagja. Elrabolják és betörik az embereket. Akit nem sikerül, azt a dark weben keresztül megkínozzák és megölik. Van az a pénz…

Mara és Zeno között nem szikra pattog, hanem lángok törnek elő. Szenvedélyük éppen olyan romboló, mint a világ, amely körülveszi őket. Küzdenek egymással, küzdenek önmagukkal, és közben lassan rájönnek, hogy talán a másikban rejlik a megváltásuk – vagy a végzetük.

De vajon elég erős lehet-e a szerelmük, hogy legyőzzék a múlt kísérteteit? Vagy mindketten elvesznek abban a sötétségben, ami már oly sokakat felemésztett?

Csak erős idegzetűeknek!



Amara Moon
Lopott percek Londonban


Tartalom

Egy ​brit rocksztár. Egy fiatal divattervező. Álompár.
Vagy mégsem?
Aaliyah Weatherly élete kész leányregény: gazdag és sikeres. A férje, Jayden Blye szexi és figyelmes.
Ám amikor Jay zenekara, a Rabid Puppies kap egy kiugrási lehetőséget, valami megváltozik köztük. Aly szeretne több időt tölteni Jay-jel, de közeleg a londoni divathét, az első divathete, és végre bizonyíthat. Ő napközben dolgozik, a férje este, néha éjszakára is kimarad.
Aly a két boxer kutyájukkal osztja meg az érzéseit, gondolatait – és az új személyi edzőjével, a helyes és csupaszív Lucával. Amikor kiderül, hogy az Ausztriából érkezett fiút mennyire érdekli London, Aly felajánlja neki, hogy körbevezeti. Luca azonban nem csak a városra kíváncsi. A látnivalók felfedezése közben kivételesen egymásra hangolódnak, Aly élvezi az odafigyelést, az ártatlan flörtöt Lucával, a rengeteg nevetést.
Egyre világosabb, hogy Jay körül semmi nincs rendben. Miért utasítja vissza Aly közeledését? Aly apja miért félti tőle a lányát? Aly barátnője miért nem akarja, hogy Aly kitartson Jay mellett?
Több a kérdés, mint a válasz. Aaliyah pedig egyre nehezebben tagadja önmaga előtt, hogy talán nem csak barátságot érez a jóképű Luca iránt.

Amara Moon hosszú évek óta a festői Tiroli hegyek között éli mindennapjait. Szabadidejében olvas, rendszeresen edz és amikor csak lehetősége adódik rá, zenét hallgat. Szenvedélye az írás, Aly és Luca története évekkel ezelőtt formálódott meg benne, és reméli, hogy az olvasók is a szívükbe zárják őket.

A cselekmény elképzelt történeten alapul. A szereplők nem létező személyek, esetleges egyezésük a valósággal a véletlen műve.

Péntek Tünde
Csak még egy perc


Tartalom

Sosem ​kellett volna találkozniuk, ám a végzet mást szánt nekik.

Dominique Lemieux nem csak luxusingatlanok értékesítésével szerzett magának hírnevet… A francia felső tízezer köreiben hedonista, szexi agglegényként tartják számon. Habár világéletében habzsolta az élvezeteket, és egész Párizs a lába előtt hever, mégis úgy érzi: valami hiányzik. Fásultságából és a kapuzárási pánik okozta szorongásából csupán az zökkenti ki, amikor hőn szeretett nagymamája egy rejtélyes feladatot bíz rá.

Temesvári Emese álmai sosem voltak nagyratörőek. Csak egy biztos munkára és párkapcsolatra vágyott. Ám az élete egy csapásra összeomlik, amikor fény derül párja hazugságaira. Úgy érzi, változtatnia kell, ezért jelentkezik arra a külföldi álláslehetőségre, amelyhez eddig nem volt bátorsága.

Dominique egy családi ügy miatt érkezik Prágába, Emese pedig azért, hogy felejtsen. A lány szívét összetörték, a férfi pedig női szívek szilánkjain gázol át, mióta az eszét tudja. Egy világ választotta el őket, ám a reptéren útjuk mégis keresztezi egymást. A véletlen találkozás pedig olyan események láncolatát indítja el, mely nem csak kettőjük életét forgatja fel.


Péntek Tünde
Bárhová mennél


Tartalom

Az ​élet sosem a tervek szerint alakul, hanem ahogyan a sors elrendeli.

Habár már közelít a negyvenhez, Katie Collins nem gondolja, hogy célba ért volna. Washingtoni munkája a külügyminiszter sajtós csapatában minden energiáját felemészti, és bármennyire is küzd az elismerésért, csupán még több feladat és teher a jutalma. Ami pedig a jóformán nem létező magánéletét illeti, annak is köze van a hivatalhoz, mivel nőcsábász főnöke munkaidőn túl is szívesen keresi a társaságát.

Katie tudja, hogy élete nem a helyes irányba tart, és kezd is belefáradni. A kiutat azonban nem találja. Ám amikor egy nem várt családi eseményt követően Írországba kell utaznia, úgy érzi, a fojtogató mindennapokból kiszakadva talán sikerül levegőhöz jutnia. Arra viszont egyáltalán nem számít, hogy mennyire elbűvöli a sziget különleges atmoszférája, a varázslatos táj, a vidék nyugalma, a helyiek kedvessége – és nem utolsósorban egy szexi csapos.

Az aprócska óceánparti falu sorsfordító találkozások, izzó vágyak, szenvedélyes érzelmek, szívet tépő pillanatok, fájdalmas emlékek helyszíne lesz, ahonnan a kéthetes utazása végén Katie már más emberként távozik. Feltéve, ha nem marad ott örökre.

Péntek Tünde regénye ezúttal a meseszép Írországba repíti az olvasót, ahol nem csak egy csillagokban írt szerelem bontakozik ki. A Bárhová mennél egy szívszorító történet szeretetről, önzetlenségről, barátságról, családi kötelékekről és mindenekfelett arról, hogy nem elég az eleve elrendelt sors, a boldogságért meg is kell küzdeni.


Riles Baker
A pokol fiai - A düh szilánkjai


Tartalom

Montez Morrow

Talán csak az ördög játékszerei vagyunk. Talán azok sem.
Az biztos, hogy valakinek a rémálmai leszünk.
Valakit a pokolba küldünk azért, amit tett.
Mert valaki előbb vagy utóbb, de beszélni fog. Valakiből kibukik az igazság és mi pontosan erre várunk.
Arra, hogy valaki megfizessen azért, hogy a húgunknak nyoma veszett.
Rosszfiúk között is van különbség. Az egyik nem hív fel téged miután megkapott, a másik pedig elkövet egy gyilkosságot.
Talán jobban örültél volna, ha az első vagyok.

Delilah Moore

Amit tettünk az megbocsájthatatlan, meg fogunk fizetni érte.
Nem várunk kegyelmet, akkor sem, ha az egész csak egy baleset volt.
Nem akartuk megölni őt, csupán megleckéztetni.
A „ sírba is magunkkal visszük” ígéretekkel az a baj, hogy a sorsnak mindig van egy jobb terve.
Minden titoknak lejár egyszer a szavatossági ideje.

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Varga Orsolya .("A zene a legnagyobb inspirációm, de jártamban-keltemben előfordul, hogy eszembe jut egy jó mondat vagy kifejezés, és akkor gyorsan beírom a telefonom jegyzeteibe.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Varga Orsolya írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek március 15-én jelenik az első történelmi romantikus regénye a NewLine Kiadó gondozásában, A szabadság virágai címmel.


Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Jogász vagyok, két gyermek édesanyja. Gyakorlatilag ez a két legmeghatározóbb pont az életemben. Az egyetemi záróvizsgák után volt egy hosszabb időszak, amikor képtelen voltam könyvet olvasni, nem viseltem el semmilyen hosszabb szöveget magam körül. Szerencsére sikerült újra visszatalálnom az olvasás szeretetéhez, és azóta igyekszem havonta legalább 2-3 könyvet kiolvasni. Nem könnyű összeegyeztetni az írással, de nem lehetetlen.

A szabadság virágai c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A kutatás és az írás majdnem egy teljes évet felölelt. Helytörténeti kutatásaim még ennél is többet, ugyanis néhány éves családfakutatás eredménye a regény. Miután kiolvastam az összes helyi érintettségű, 18481849. évi szabadságharcról szóló szakirodalmat, rájöttem, hogy ennél több dolog érdekelne, olyan részletek, amelyeket nem fogok megtalálni ezekben a könyvekben. Ezen a ponton kerestem fel Süli Attila hadtörténészt, aki az erdélyi szabadságharc szakértője. Nagyon örültem, amikor elvállalta, hogy válaszol a kérdéseimre, lektorál, segít megtartani a regény hitelességét. Vannak történetek, amelyek szinte kérik, hogy megszülethessenek. Ez pontosan egy ilyen történet...

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A romantikus szál fikció, amelyet egy a kutatásaim során fellelt anyakönyvi bejegyzés ihletett. A történeti rész mondhatni percre pontos. A csapatmozgások, a harctéren lévő számok, az időrendiség, sőt még az időjárás is a lejegyzetteknek megfelelő. Igyekeztem a lehető leghitelesebben megjeleníteni mindent. Ezen túlmenően valós történelmi alakok is feltűnnek a regényben.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Már a gimnáziumi éveim alatt is írogattam, persze ennek megfelelően álnéven vagy a fióknak. Hosszú ideig aztán a kreativitás nem volt az életem része, és sok időbe telt míg felszínre bukott, hogy ennek az energiának a kicsatornázására elemi szintű szükségem van. Ekkor született meg egy terápiás citromfáról szóló „novella”. Azt talán kevesen tudják, hogy bár A szabadság virágai az első regényem, de nem az első könyvem. A gyerekeimnek szóló „anya mesélj fejből” történetekből tavaly megszületett a Leló mesék című mesekönyv, szintén a NewLine Kiadó gondozásában.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

A történelmi-romantikus vonaltól egyelőre nem hiszem, hogy elrugaszkodnék, ugyanis imádom a történelmet, de szívesen vinnék bele a jövőben egy csepp krimit vagy thrillert. Meglátjuk, nyitott vagyok mindenféle inspirációra.  

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Sosem éreztem még úgy, hogy igazán vége lenne. Az utómunkák, a szerkesztés nem is ad erre lehetőséget. Talán a nyomdába kerülés az a pont, amikor tudatosul. Sosincs bennem az, hogy de jó, hogy vége. A szereplők kezét nehéz elengedni. Olvasóként például nehezen élem meg, hogy végre megszeretem a szereplőket, és jóformán vége is a történetnek. Ott szó szerint kell néhány nap elgyászolni a befejezést.



Nem gondolkodtál még írói álnéven?

Nem merült fel bennem.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Már a mesekönyves „múltamban” ott motoszkált bennem, hogy szeretném magam kipróbálni mélyebb témákban is. Érdekel az emberi psziché, meddig lehet elmenni, tologatni a határokat. A történelmi érdeklődés pedig elég jó háttéranyagot nyújt, így adta magát a dolog.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Felfoghatatlan, hogy a fejemben létező, formálódó történetek mások számára is kézzel foghatóvá válnak. Azt viszont már most tudom, hogy ez a mostani megjelenéssel sem lesz másképp.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

A történelmi vonal miatt komolyabb tervezésre volt szükség. Ahhoz, hogy átlássam a seregek mozgását, ki, mikor, hol volt, Mihály mikor lehetett Zabolán, mennyi időre volt akkoriban szükség A-ból B-be jutni... ehhez idővonalat rajzoltam magamnak. Minden más impulzívabban készült, hagytam, hogy jöjjenek maguktól a szálak.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Eleinte nehezen találtam meg Mihály hangját, sokkal kevesebb lehetősége volt kibontakozni. A csaták leírása is először kihívást jelentett, bele kellett jönnöm... nem a vér, inkább a meglévő és lejegyzett adatok, események keretbe foglalása, mindezt Mihály szemszögéből láttatni. Kevernem kellett a valóságot és a fikciót, na de hol húzzam meg a határt?

A kedvenc jelenetem talán a rozmaringhoz köthető (többet nem mondhatok spoilerezés nélkül), ez az elsőként megírt jelenetek egyike volt. A történetben megjelenő virágok szimbolikája sem véletlenszerű. Szerkesztőm javaslatára került be végül Mihály kocsmai jelenete, kifejezetten szórakoztató volt ekkor a karakter fejébe látni.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Mindenhonnan megtalálnak az ötletek. Egy mondatból, egy álomból, gyakorlatilag bármiből képes vagyok egy komplett történetet „levetíteni” magamnak. Lehet, hogy furcsa, de vezetés közben szoktam „írni”: inspiráló zene feltekerve, és a reggeli csúcsforgalomban 10-15 perc alatt felrakok egy jelenetet, sőt volt, hogy egy fejezetet is. A zene a legnagyobb inspirációm, de jártamban-keltemben előfordul, hogy eszembe jut egy jó mondat vagy kifejezés, és akkor gyorsan beírom a telefonom jegyzeteibe.

 Varga Orsolya szerzői oldal

Előrendelhető

NewLine Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Tisje-Pap Ingrid - ("(...) arról írni, ahogyan egy gyerek átéli ezeket, szívszorító. Van olyan olvasóm, aki bevallotta, hogy sírt ezeken a jeleneteken. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Tisje-Pap Ingrid írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Nemrégiben jelent meg Little Fox Kiadó gondozásában a Farkas a barátom című kötete.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Tisje-Pap Ingrid vagyok, jelenleg Nagykátán élek a férjemmel és a két kiscicámmal. Már nem titok, hogy a család hamarosan bővül, márciusra várjuk a kislányunkat.  Bár nem hiszek az ilyesmiben, de egy jósnő egyszer azt mondta, hogy akkor fogok befutni a könyvemmel, amikor megszületik az első kislányom. Kísérteties az egybeesés, ugyanis 2024 júniusában jelent meg az első kisregényem, a Farkas a barátom. Mióta az eszemet tudom, nagyon szeretek történeteket kitalálni és írni, sokszor elvágyódok a valóságtól, úgymond az írás az én mentsváram. Leginkább a regény és novellák világa vonz, elvégre ezeknél a műfajoknál tudom a fantáziámat leginkább szabadon engedni, de verset is szoktam írni, amikor elkap az ihlet.

Farkas a barátom c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Különleges kutatómunkát nem igényelt a könyv megírása, a környezetemből adódó megfigyelések adták a történet vázát. Hétköznapi gondok, amelyek egyben társadalmi problémák is, így fontosnak éreztem, hogy foglalkozzak velük. Erre jött rá az én sajátos fantáziavilágom, amire a könyvemben Varázsvilágként hivatkozok. A Varázsvilágban persze feltűnnek csodálatos lények, amelyek sok fantasyban megjelennek: farkasemberek, boszorkányok, tündérek stb., de ezek mondhatni a legtöbb ember számára ismert lények, különösebb kutatómunkát nem igényelt a megalkotásuk. Talán egy szereplőt mondanék, akinek, a fajának jobban utána kellett járjak, ez pedig Max, aki egy zsivágó. A zsivágó az animék világából ismert félig róka- félig emberszerű lény. Képes az alakváltásra is, és ez a plusz képesség jól jött a kalandnál.

A Farkas a barátom ötlete 12 évesen pattant ki a fejemből. Elkezdtem írni a sztorit egy kis füzetkébe. Aztán egyetemista koromban megtaláltam ezt a füzetet, és azt gondoltam, hogy „ez nem is rossz, talán lehet belőle valami”. Elkezdtem újra írni, de aztán megint abbamaradt a sok beadandó miatt. Végül pár éve elhatároztam, hogy befejezem és kiadom, lesz, ami lesz.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A történet kb. 2/3-ad arányban az általam kreált fantáziavilágban játszódik, és 1/3-ad marad a valóságra. Viszont a valóságban megjelenő problémák és konfliktusok a Varázsvilágba is átcsúsznak. A két világ közötti átjárást igazából csak Tomi és Iván gyakorolja rendszeresen. Tomi egy egyszerű kisfiú, otthona a valóság és egy fenyegető esemény hatására Iván, a farkas átviszi őt a Varázsvilágba, ahol egyre több időt töltenek együtt. Persze tudja, hogy haza kell térnie, de nem akar, mert otthon csak rossz dolgok történnek vele.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Gyerekként senki sem játszott velem, így kénytelen voltam egyedül játszani. Ekkor történeteket találtam ki és játszottam el, mint sok gyerek. Pár történetet végül leírtam, csak úgy, szórakozásból. Illetve sokat olvastam, olvasok. De lassan haladok. Egy idő után rádöbbentem, hogy valószínűleg azért, mivel miközben olvasok, néha megállok és elkalandozok, és eszembe jut valami teljesen más sztori, vagy a könyv történetét viszem tovább a fejemben teljesen átalakítva.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

A fantasy mellett vonz még a thriller/horror világa. „A heg” című novellám meg is jelent a Little Fox kiadó „Véres történetek az éjszaka mélyéről” című kötetében.

Ezenkívül meséket is szeretnék még írni, egy mesém már megjelent a meskete oldalán, de jó lenne egy saját mesekönyv papírformában való megjelentetése. Viszont a fő fókuszom most jelenleg a Farkas a barátom folytatásán van. Ugyanis ez egy trilógia, amelynek még csak az első része jelent meg, és gőzerőkkel dolgozom a második köteten, amely még izgalmasabb lesz!

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Furcsán hangozhat, de nagy kő esett le a szívemről. Megkönnyebbültem. Egy olyan terhet tettem le, amit már régóta cipeltem. Gyerekek bánatát, akik jobb sorsot érdemelnek. Mert ez a könyv felhívja a figyelmet egy fontos témára, ez pedig a gyermekbántalmazás. Azt akarom, hogy a felnőtt olvasók meghallják a gyerekek hangját. A gyerekek pedig kapjanak egy történetet, egy világot, amely reményt ad.

Nem gondolkodtál még írói álnéven?

Egy pillanatra elgondolkoztam rajta, de aztán hamar elvetettem az ötletet. Sok fantasy író publikál álnéven, és ez teljesen rendben van, sőt még jól is jöhet, ha ez több eladást eredményez. Viszont mivel az én könyvem nem csupán egy fantasy könyv, hanem mindemellett egy fontos társadalmi problémára hívja fel a figyelmet, úgy tartottam hitelesnek, ha saját névvel és arccal vállalom azt, amit írtam. Egyszerűen így éreztem helyesnek.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Régebben inkább a romantikus, tini regények világa vonzott. Sokakhoz hasonlóan előbb a pöttyös könyvek, Jacquiline Wilson könyvek majd Leiner Laura könyveit olvastam legszivesebben, és úgy gondoltam, hogy valami hasonlót fogok én is írni. De aztán jött a „küldetéstudat”, meg az, hogy a fantasy világát felhasználva sokkal kreatívabb történeteket tudok írni.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Nagyon jó érzés volt. Annyira, hogy impulzusból írtam is egy Facebook-bejegyzést a szerzői oldalamra. Görcsbe rándult a gyomrom. Egyszerre volt felemelő érzés, hogy betartottam a magamnak tett ígéretet, és végre tettem valamit magamért, és azért, amiben hiszek, de valahol ijesztő is volt. Mi van, ha nem tetszik majd az olvasóknak? Most már ettől nem félek, mert a többségiben pozitív értékelések biztosítottak róla, hogy jó úton haladok, a negatív kritikák pedig inkább építő jellegűek.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Szerintem a legtöbb író impulzívan ír. Legalábbis eleinte biztosan. Késztetést éreztem, hogy írjak, és nem tudtam mit tenni ellene. Aztán egy idő után rájöttem, hogy kezdenem kell ezzel valamit. Legalább meg kell próbáljam kiadatni. Ha nem olvassa senki, még az is jobb, mintha nem próbálom meg. Aztán egy idő után elkezdett tudatossá válni az írás. Mindenképp be akartam fejezni a könyvet, és már csak egy pár rész volt hátra. Tudatosan hagytam minden reggel 1-2 órát az írásra. Volt, amikor nem ment, olyankor nem erőltettem.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Igen, több is van. Az egyik kedvenc jelenetem, mikor a farkas és a fiú először elkezdenek beszélgetni egymással. Aztán mikor találkoznak egy csontvázzal, aki elhagyta a fejét. Nagyon sok mókás jelenet van a könyvben, amelyek reményeim szerint megmosolyogtatják az olvasót.

De vannak végtelenül szomorú részek is, amelyek összetörnek. Legalábbis engem összetört a megírásuk. Ezek azok a jelenetek, amikor a főhősünket bántják. Pedig sokan kaptunk pofonokat a szüleinktől, és sokunkat csúfoltak az iskolában, sajnos. De arról írni, ahogyan egy gyerek átéli ezeket, szívszorító. Van olyan olvasóm, aki bevallotta, hogy sírt ezeken a jeleneteken. Én ezt valahol persze sajnálom, de annak örülök, hogy ezek szerint tudtam az érzelmekre hatni.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A történeteim alapját a valóságból adódó megfigyelések adják. Aztán kiszínezem a sztorit. Vagy teljesen megváltoztatom, de azért ügyelek rá, hogy a lényeg ne vesszen el. Szóval leginkább a környezetem inspirál. Na meg, az tagadhatatlan, hogy a könyv fantasy részéhez sokat hozzá tesz az, hogy szeretem a szerepjátékokat, különösen a DND-t (= Dungeons & Dragons). A barátaimmal szoktam játszani, amikor időm engedi. Ilyenkor kipróbálhatom, hogy milyen egy-egy karakter bőrébe bújni. Például a könyv egyik szereplőjét, Fricit, az egyik DND kalandunkból hoztam át egy-két átalakítással.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A kiadón és azokon kívül, akik az utómunkát végezték, senki sem láthatta a kéziratot. Ennek egyszerű oka volt. Nem akartam, hogy bárki beleszóljon a történet alakulásába. Illetve könnyen befolyásolhatónak tartom magam, és féltem attól, hogy mi van, ha valaki javaslatát mégis megfogadom, és aztán megbánom a döntést. Az olvasók is különfélék. Például van olyan olvasóm, akinek a Varázsvilág és az ott zajló jelenetek tetszettek, és van olyan, akit inkább a valóságban játszódó jelenetek vonzottak be. Különfélék vagyunk, és ez így van jól.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Örültek neki, de szerintem meg is lepődtek. Legalábbis a témáján. Ugyanis a valóságban én egy pozitív, viccelődő és jókedvű lány vagyok, a könyvben pedig vannak keményebb jelenetek is. De ez annak is köszönhető, hogy sok mindent elnyomok magamban. Valahogy nem alakult ki bennem az, hogy negatív érzésekről és érzelmekről beszéljek a való életben. Pedig kell beszélni ezekről.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Idén nagyon szeretnék elkészülni a második résszel. Ezen kívül verseket és novellákat is várhatnak tőlem vegyesen. Egy új projekten is gondolkodom, de az maradjon még egyelőre titok. Hiszek benne, hogy most még csak az út elején járok. Még nagyon sok gondolat és történet van bennem…

Tisje-Pap Ingrid szerzői oldala

LittleFox Kiadó