Kedvenc idézeteim:Florina Wolf: Pizzaszív-Légy mellettem

Újra hoztam idézeteket, egy olyan könyvből, mely júniusban fog megjelenni az Ünnepi Könyvhéten. Az idézeteket az írónő Florina Wolf engedélyével osztom meg veletek. Pizzaszív-Légy mellettem címmel.

Én már alig várom, hogy kezembe vehessem és elolvashassam. Addig is itt van néhány kedvcsináló.

 Megjelenés: Június 10.

Bővebb infót itt találhatjtátok:

Florina Wolf írói oldala

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Florina Wolf - ("(...) húsz éves elfoglaltság, függőség, életcél, álom, mindenki másképp vélekedett róla a környezetemben.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Florina Wolf írónőt, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek hamarosan megjelenik első könyve a FairBooks Kiadónál a Könyvhétre Pizzaszív-Légy mellettem (Pízzaszív 1.) címmel, személy szerint nagyon várom, hogy elolvashassam a könyvet.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, igazán megtisztelsz vele! Harminc éves vagyok, van egy jóravaló férjem, egy csodás lányom és egy bordercolliem, Maizie.

Pizzaszív-Légy mellettem (Pízzaszív 1) sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Vendéglátós suliban végeztem, és  többféle helyen dolgoztam is a szakmámban, elég sok bennfentes infóval rendelkezem, amit a szerkesztőm kifejezetten imád, szóval ez amolyan információ leporolás volt számomra, mert olvastam volna hasonló sztorit, de hát nem volt megírva. A mondás pedig úgy tartja, hogy akkor írd meg magad.

2020 tavaszán jött az ötlet, egyedül autóztam, mikor meghallottam a The Chainsmokers, ILLENIUM, Lennon Stella – TakeAway című számát, nem a legjobb az angolom (hála a középiskolás tanárnőmnek), de pont a lényeget megértettem. Beugrott egy bizonyos jelenet, ami köré felépülnek a részek. Amikor hazaértem megírtam a kezdetet, majd félretettem, mert akkoriban több mint ötven különböző papír fecnis fiók sztorim volt, azt írtam, amihez kedvem volt, és éppen addig is tartott, így semmivel sem haladtam.

Az író barátnőm, Daremo hívta fel a figyelmemet két pályázatra, az Aranymosásra és a Maxim kiadóra, a Pizzaszívet az utóbbira küldtem be úgy, hogy még vissza is jeleztek, hogy félreértettem a karakter minimumot és kellene még majdnem 100.000. Ott majdnem feladtam, mert úgy éreztem, nincs mit elmondani róla, Daremo biztatott, így végül az utolsó héten újraküldtem. Majd megkaptam a visszautasítást, és közvetlen utána az Aranymosástól is, ott úgy voltam vele, hogy szó szerint kidobom a laptopot az ablakon, és hagyom az egészet. De a férjem kivitt az udvarunkba a laptopommal együtt és azt mondta, rebootoljam a sztorit. Ennek hála lett a Beke szemszög és négy hónap alatt újra írtam az egészet.

Hány részesre tervezed a Pizzaszív könyvet?

Ez egy vicces sztori, eredetileg egy részes lett volna, utána trilógia, mikor a négy hónapos rebootolás során az egyik bétám azt javasolta szedjük szét és legyen sorozat. Végül a kiadó munkatársaival abban egyeztünk meg, hogy maradjunk a trilógiánál.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Olyan 75:15 arányban a fantázia része.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

A szüleim válásakor kezdtem el írni. Ez majdnem húsz éves elfoglaltság, függőség, életcél, álom, mindenki másképp vélekedett róla a környezetemben. Az akkori judós barátnőm mutatta meg a Bravo újságban a Tokio Hoteles fiúkat, majd hallgattunk tőlük zenéket, és együtt kezdtünk el az A+-onaniméket nézni, legfőképp az Inuyashát, és hát fanficcekkelkezdődött minden. Az Anime-fanfictionstyle oldalon kezdtem publikálni az akkori írói álnevemen, ami a NorikoRyuuHime volt, és ott találtam rá más jellegű, nem fanfic sztorikra, ami miatt felvetődött bennem az, hogy elrugaszkodhatok én is ezektől a fix dolgoktól.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Mindenképpen. Aki követ Wattpaden, tudja, hogy van kisebb horror, thriller és krimi sztorim is, amik kihívásokra, meghatározott karakterszámú, vagy témájú novella pályázatokra készültek, amikkel kifejezetten tréningezem magamat, mert nem vagyok a rövid megoldások embere. Van még sci-fi, erotikus és fantasy sztori is a tarsolyomban, de a fő szál mindegyikben a romantika.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Először örülök, nagy szó nálam, mivel sokkal kevesebb befejezett történetem van. De most, ahogy már itt vagyunk a célegyenesben, elég sokszor elérzékenyülök, szerintem ez nálam akkor fog tetőzni, mikor konkrétan egy vesszőt sem írhatok már bele a Pizzaszívbe. Na ott majd elfog fogyni egy százas zsepi.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Van egy gyönyörű hangú énekesnő, Florina Perez, rengeteget hallgattam a zenéit a YouTube-on, a Wolf pedig magyarul farkast jelent, ez az a szó, amibe az összes testvérem nevéből tudtam betűt behelyettesíteni.

Nem szeretem a rendes, kvázi civil nevemet, a férjezettel, egy fokkal jobb lett, de ennyi.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen, az igazi 90-es és 2000-es évek eleji szappanoperákon nőttem fel, amiket a nagymamámmal néztünk, ez volt a közös programunk, kettesben. Ő már sajnos nincs velem, de néhány telenovellás történetvezetéssel olyan, mintha kapnék vele még egy kis közös időt.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Még folyamatban van, ezért inkább azt mondom el, milyen volt, mikor megtudtam.

Az első körös bekerülésem egy pokoli hét utolsó napján, ironikusan péntek 13-án derült ki, ami nekem általában szerencsét hoz, mint most is, segített átlendülni, akkor már várandós voltam.

A második kör végeredménye a sógorom születésnapi vasárnapi ebédje közben érkezett, ahol elsírtam magam az örömtől.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Sosem tervezek semmit előre, minden eddigi befuccsolt, ha így tettem, meg eleve egy nagyon spontán típusba tartozom, szóval ez az írásomon is látszik.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

A Pizzaszív 1-ben a kedvencem a halloweeni és a spicy jelenetek, de szeretem a tesós összetartósakat is. A nehezemre a veszekedős és szomorú jelenetek esnek, mert pillanatok alatt én is át tudok hangolódni rájuk, és rendesen olyan, mintha nekem volna pocsék napom, nem pedig a karaktereimnek.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Sok minden megihlet engem, egy zeneszám, film jelenet, vagy egy olvasott, esetleg egy-egy álom. Ezeket összegyűjtöm és szemezgetek belőlük egy-egy jelenetnyire.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A bétáim, és az író barátnőim, Daremo, Sylvi, Arlete, C.K.Zolya, de természetesen a kiadói részről Ági, Tira és Judit is ellátnak ötlettel tanácstalanság esetén, miközben próbálunk kompromisszumokat kötni.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Anyukám és férjem a legfőbb támogatóim, valamint a nővérem, de úgy, hogy igazából fogalmuk sincs, mit művelek. Egy unokatesóm mondta, hogy megrendeli, ő meg is osztja a tartalmaimat, de ennyi. A barátaimtól és az olvasóimtól több szeretet és biztatást kapok.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Remélem, meghozza Nektek a kívánt várakozást a történet! Elvégzek két kurzust a kiadómnál, és szeretném a továbbiakban is képezni magamat. Jelenleg egy fantasy sorozat első részén dolgozom, ami nem tudom, hogy az idei szoros kiadói megjelenési tervezetbe belefér-e, de ha nem, akkor majd jövőre. Utána mindenképp a Pizzaszív 2 javítási munkálatainak fogok neki állni, hogy 2025-re a kezetekben lehessen a folytatás, mert az előolvasóimat totál kibuktattam a végével és sietettnek. Kissé.

Florina Wolf írói oldala

Előrendelhető FairBooks Kiadónál.

Wattpad

Tiktok

Instagram

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Bali Brighton - ("Én mindig azt mondom, hogy arról írok, amit szeretnék látni/olvasni. Ihletet azonban számos helyről szerzek. Nekem elsősorban a képek nézegetése vált be.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Bali Brighton írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek nemrég jelent fantasy regénye Arronia és az Elveszett Bölcs címmel. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Egy olyan ember vagyok, aki könnyebben beszél az általa alkotott dolgokról – így a könyvéről is –, mint saját magáról. Vagy ez legtöbbünkkel így van?

Debrecenben születtem és itt is végeztem hidrobiológia mesterszakon. A tanulmányaim alatt az írás messze került tőlem. Fiatal koromban inkább zenéltem meg rajzoltam, de idővel valamiért elhagytam, ami azt vonzotta maga után, hogy bennem maradt az alkotási vágy. Ezt az egyetem után az írással töltöttem ki.

Mindig is felnéztem az írókra és emlékszem, tizenkét évesen írtam meg az első könyvkezdeményemet, amit természetesen nem fejeztem be, de megfogadtam, hogy egyszer én is kiadok majd egy könyvet. Az egyetem befejeztével végül eljött a kellő idő és elszántság, így belevágtam. Kimentem Írországba dolgozni egy időre, hogy ezt az álmomat mihamarabb meg tudjam valósítani. Kemény tizennégy hónapot töltöttem kint, de megérte.

Immár bő három éve, hogy töretlen a motivációm.

Arronia és az Elveszett Bölcs c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Bő két év volt, mire azt mondtam, hogy mostmár kiadható formát kapott a könyv. 2021 januárjától kezdve először hónapokig terveztem az egész sorozatot, mielőtt egyáltalán belekezdtem volna az első kötet megírásába. Ezután a munka mellett majdnem minden nap ezzel foglalkoztam, és nem csak kutatómunkát folytattam, de azt is meg kellett tanulnom, hogy hogyan is érdemes felépíteni egy regényt, hiszen soha nem tanultam.

Már megvolt az első kötet, amikor 2023-ban elmentem Nádasi Krisz regényíró-tanfolyamára, ahol a tanultakat kamatoztatva átírtam az egész könyvet. Teljesen más szemmel néztem a szövegemre. Hihetetlen, hogy mire nem képes egy három napos kurzus. E mellett természetesen számtalan cikket olvastam, de amúgy is olyan ember vagyok, aki szereti magába szívni az új információt.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Nagyrészt a fantázia van jelen, de biológus mivoltomból sokszor elgondolkodtam, hogy mi az, ami abszolút lehetetlen még egy fantasy történetben is. A legnagyobb gondom a bináris naprendszerrel volt. Habár nagyon érdekel a csillagászat, de sajnos nem vagyok asztronómus, így csak addig nyújtózkodtam, ameddig a takaróm ér.

A bolygó fantasy világát, legfőképpen a környezet megjelenését azonban a fantáziám szülte. Ihletet azért merítettem innen-onnan, főleg az élőlények esetében. Sokat nézegetek képeket az interneten, de ha a valóságból merítek, azt is valamilyen szinten átalakítom, vagy valami pluszt adok hozzá.

A valóság olyan szinten viszont jelen van, hogy a könyvemben a lakosok egy része mítosznak tartja az emberek létezését. Illetve a bölcsek valós személyekről lettek mintázva.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Elsőnek tizenkét évesen írtam és nagyon magával ragadott, de a sok hobbim miatt nem játszott nagy szerepet az életemben. Aztán voltak még kisebb-nagyobb próbálkozásaim, majd tizenhét évesen ismét belefogtam egy regénybe. Akkoriban nagyon ment a vámpír őrület, így természetesen én is erről írtam. Százhúsz-ezer szónál megálltam, és azóta se fejeztem be. Nem is tartom már így utólag jónak. Ez után szinte teljesen felhagytam az írással, mondván, ha majd igazán érzem magamban a motivációt és a képességet, akkor majd valami nagyba belekezdek. Nagyjából két-három év telt el, amíg az Arronia szikrája felcsillant bennem, és újabb öt év, hogy hozzá is fogjak.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

A horror foglalkoztat, mert fogalmam sincs, hogyan érhető el írásban a félelem, pedig olvastam már horrort. Nem kedvenc műfaj, mert hajlamos vagyok a valóságban túlfantáziálni a történéseket, de mindenképpen izgalmasnak találom, hiszen részben fantasy is.

Viszont nem tudom, hogy mikor jön el az az idő, hogy én egy horrorba belekezdjek. Nem vagyok biztos benne, hogy szeretnék-e félni írás közben.

De egy jól átgondolt krimi is érdekes lenne. Élvezném analizálni, hogy a karaktereim pszichésen hogyan állnak egy gyilkossághoz. Talán egy kis varázslattal vegyítve… Most támadt egy ötletem.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

A helyzet az, hogy bárki, aki valamit alkot, szerintem sosem érzi teljesen befejezettnek a művét. Mikor rajzoltam, egy rajztanárom azt mondta, hogy tudni kell, hol kell megállni. Úgy gondolom, ez az írásra is igaz, így sosincs bennem az a nagy hurrá, hogy tökéletes és készen vagyok vele. Egyszerűen kicsit megnyugszom, hogy na akkor ez így mostmár kerek és vállalható, ugyanakkor ott motoszkál a fejemben a rengeteg alternatív történés, kivágás és átírás, amit viszont el kell engednem.

Miért pont ez az írói álneved?

Valójában Bali a becenevem – igen nő létemre. Az igazi nevemhez kapcsolódva B betűs családnevet szerettem volna és egy nap megakadt a tekintetem a Brightonon, de ekkor sok más szóban volt még. Aztán másnap megismertem egy angol rappert, aki egyébként elképesztően intelligens dolgokról beszél a nem hétköznapi számaiban, és mint kiderült, ő Brightonból való. Megvolt a jel.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen. Érdekesnek és kalandosnak tartom a fantasy történeteket. Képtelen lennék non-fictiont írni. Látható, még a fentebb említett krimibe is csempésznék valami varázslatot.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Olyan, mint amikor egyetemen átmentem egy vizsgán. Tudtam, hogy sikerült, hogy túl vagyok rajta, de a drukk még annyira bennem volt, hogy nem tudtam felocsúdni. Én ilyenkor nyugiban leülök, szép lassan realizálom, aztán elmosolyodom, hogy hihetetlen, de tényleg megcsináltam. A következő ilyen fordulópont az lesz, amikor a teljes Arronia-sorozat megjelenik.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Abszolút tudatos. Le kell ülnöm és beleásnom magamat, mert látnom kell az ok-okozati összefüggéseket a dolgok között. Érdekes, mert kisebb koromban inkább impulzívan írtam, de nem éreztem, hogy így igazán jó történeteket alkotnék. Mikor elkezdtem tanulmányozni a regényírás fortélyait, hogy hogyan is lehet jól felépíteni egy cselekményt, onnantól kezdve neki sem álltam tervezés nélkül semmilyen történetnek.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Személy szerint nagyon szeretem a humort. Általában jókat is nevetek a karaktereimmel a vicces részeknél, főleg, amikor barátian csipkelődnek. Ezeket a jeleneteket írni és visszaolvasni is szeretem. A másik kedvencem, amikor egy, az én lelki világomtól távol álló, már-már gonosz karakter bőrébe kell bújnom.

Igazából majd az Arronia második kötetében lesznek olyan jelenetek, amik igazán a kedvenceim lettek, de ebből még nem árulok el részletet. Az Elveszett Bölcsben imádom, amikor Archi megjelenik, és amikor Evon a végén hallucinál. Azt is szeretem, amikor beleragadnak a droszera növénybe és úgy tűnik, nincs kiút. Vagy, amikor az öntelt Daemien megjelenik, pedig a való életben távolról kerülöm az ilyen személyeket.

Olyan jelenet pedig, amit kifejezetten nehéz volt megírnom nem igazán akadt eddig. Kigondolni nehéz néha a cselekményt, de ha ez megvan, utána már egész konkrét elképzeléssel állok neki írni, a többi meg jön magától.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Én mindig azt mondom, hogy arról írok, amit szeretnék látni/olvasni. Ihletet azonban számos helyről szerzek. Nekem elsősorban a képek nézegetése vált be. Illetve a céltalan fel-alá járkálás és közbeni agyalás a házban, ugyanis a mozgás jó agyserkentő. De ha ezt az utcán tenném, megeshet, hogy szirénázva, villogó fényekkel kellene járnom, mert ilyenkor elveszek a saját gondolataimban.

Illetve már írásnál, ha tudom, milyen hangulata lesz egy résznek, akkor olyan filmzenét keresek, ami illik rá, így sokkal jobban át tudom érezni a történéseket.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Elsőnek, a barátaimnak és az anyukámnak szoktam elküldeni, akik, mint hozzá nem értők, véleményt mondanak, hogy mi az, ami tetszik nekik a történetben, és mi az, ami nem. Ekkor még alakítgatok rajta, mielőtt elküldeném szakértőkhöz, akik aztán általában további javaslatokat tesznek. Ezeket az előbbi személyek segítségével átbeszéljük, és nem, nem mindig állnak az én oldalamra, de ez jól is van így. Csak az őszinte véleményből lehet fejlődni.

Úgy gondolom, hogy mindkét fél szava számít, hiszen az olvasók nagy része nem lesz szakértő. Ugyanakkor csak egy hozzáértő ember tudja megmondani, hogy mi miért nem fog működni a szövegben.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Először a szüleimmel kezdeném. Azt érdemes tudni, hogy számtalan hobbiba fogtam már bele, amiket lehet, hogy sokáig űztem, de nem lett belőlük semmi. Úgyhogy, amikor 2021 januárjában nekikezdtem az Arroniának, hónapokon át hárítottam otthon, hogy mivel foglalatoskodom. Aztán augusztusban – amikor a könyv háromnegyede készen volt – kinyomtattam a nyers szöveget és letettem eléjük az asztalra. Vártam volna valami reakciót, de csak szótlanul néztek egymásra meg a kéziratra. Aztán idézve őket, ledöbbentek, mert nem gondolták, hogy erre is képes vagyok. Szerencsére ezután is, és mai napig támogatnak az álmaim elérésében.

A család többi része pozitív megjegyzésként azt szokta mondani, hogy „hát, író még nincs a családban”. Közülük csak néhányan olvasták az Arroniát, de tudom jól, hogy ki milyen beállítottságú, így senkire nem sóznám rá a könyvemet, ha tudom, hogy nem szereti a fantasy-t, de összességében nagyon támogatóak.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Idén tervezem megjelentetni az Arronia második kötetét. A napokban került szerkesztői kézbe, úgyhogy megy a munka ezerrel. A borító leleplezése a nyár folyamán várható. Végül szeretném megköszönni az összes olvasómnak a támogatást és a visszajelzést. Ha minden a tervek szerint halad, az Arronia-sorozat töretlenül halad előre mind a négy kötet megjelenéséig.

Bali Brighton írói oldala

Bali Brighton webshop

Itt leadhatod a rendelésed.

Elhunyt C.J. Sansom, a Shardlake-regények díjnyertes szerzője

Elhunyt C. J. Sansom

Szomorúan számolunk be róla, hogy szombaton, életének 71. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt C.J. Sansom, a Shardlake-regények díjnyertes szerzője. A hír különösen sokkoló annak fényében, hogy a múlt héten adtuk le a Kard által című regényét a nyomdába, és szerdától látható a belőle készült sorozat.

C.J. Sansom ügyvédből lett regényíró, és meglehetősen későn vált sikeressé: 51 éves volt, mikor megjelent a Kard által című első műve, melynek főhőse, Matthew Shardlake a VIII. Henrik kori Angliában old meg különböző gyilkossági ügyeket politikai és vallási intrikák közepette. Hat további folytatás íródott hozzá, és Sansom több fontos díjat is nyert velük. A legtöbb könyve a sikerlisták élén nyitott a megjelenésükkor, és sokan Sansomot tartották a történelmi krimi műfaj egyik legnagyobb modern kori alkotójának.

Nyugodjék békében.

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Shelley Parker-Chan:

A sötétségbe fojtott világ

„Mennyit áldoznál fel azért, hogy megszerezd a világot?”

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Megjelenés: május 7.

Fordító: Sárpátki Ádám

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 576 oldal

Leírás

A mongol uralom alatti Kínában nagy technológiai fejlődés ment végbe, ahogy a művészet is virágzott. Az egymást váltó császárok mégis destabilizálták az országot, rendkívül rosszul kormányoztak, az infláció pedig pusztító mértékűvé erősödött. A könyv az 1340-es években kezdődik, amikor Kína középső részét természeti katasztrófák sújtották. A kormányzat képtelennek bizonyult, hogy kezelje a helyzetet, ez pedig helyi szinten az irányítás teljes összeomlásához vezetett. Ezt a hatalmi űrt gyorsan betöltötték a hadurak, a szektavezérek, az útonállók és a parasztlázadások. Így kezdődött a vég a Jüan mongol uralkodói számára. A vereségük és 1368-as Kínából való kiűzetésük után beköszöntött a Ming-dinasztia kora: a 275 éven át tartó, helyi kínai uralom ideje, mielőtt Kína ismét elesett volna az északi megszállók előtt.

Parker-Chan duológiája követi a történelmi eseményeket, és számos olyan embert bemutat, akik ebben az időben éltek. Ennek ellenére a történet szinte mindenben eltér a valóságtól – valahogy úgy, mint a rendkívüli függőséget okozó, kínai kosztümös drámák, amelyek inspirálták.

Shelley Parker-Chan duológiájának mindkét kötete komoly szakmai és közönségsikert aratott megjelenését követően angolszász nyelvterületen, a megjelenés jogait pedig közel két tucat országba adták el. Vonzerejét adja fordulatos és epikus cselekményszövése mellett a tény, hogy egy a legtöbbek által viszonylag kevésbé ismert történelmi korba kalauzolja az olvasót.

Aki kedvelte a Mulan, az Achilleusz dala, a Kirké, a Mákháború, vagy a Bronzváros történelmi regénnyel közös fantasy vonalát, az garantáltan megtalálja számításait Parker-Chan második regényében is. Ahogy a szerző fogalmazott az 1749.hu-nak az első kötet megjelenése kapcsán adott interjújában: „Az alternatív történelem mindig párbeszédben áll a valós történelemmel, így hasznos eszköznek bizonyul, amikor tükröt szeretnénk tartani a társadalom azon döntései elé, melyek oda vezettek, ahol ma tartunk. Az alternatív történelem nem pusztán azt kutatja, „mi lett volna, ha” a történelem máshogy alakul, és egy másfajta realitást eredményez, mint amit ismerünk. Felteszi azt a kérdést is, hogy ha el tudunk képzelni egy másfajta valóságot, akkor mi akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt létre is hozzuk? Már ha éppen ezt akarjuk.”

Fülszöveg

Csu Jüancsang, a Fénylő Király, csodálatos győzelmet aratott, amikor elszakította Kína déli részét mongol uraiktól. Most új vágytól ég: meg akarja szerezni a trónt, és császárrá akarja koronázni magát.

Nem ő azonban az egyetlen, akit efféle becsvágy hajt. Déli szomszédja, Csang asszony, a kurtizán, a férjének akarja megszerezni a trónt – és elég erős hozzá, hogy eltörölje Csút a Föld színéről. Ahhoz, hogy játékban maradjon, a fiatal nőnek kockára kell tennie mindent, és szövetségre kell lépnie egy régi ellenségével, a tehetséges, ám kiszámíthatatlan eunuchhal, Oujang tábornokkal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon.

A déliek tudtán kívül egy új szereplő még közelebb került a trónhoz. A lenézett tudós, Vang Paohsziang addig mesterkedett, amíg el nem jutott a fővárosba, és most halálos udvari játékai azzal fenyegetnek, hogy térdre kényszerítik a birodalmat. Paohsziang ugyanis szintén bosszúra éhezik: ő akar lenni a történelem legelfajzottabb nagykánja, hogy ezzel űzzön gúnyt az értékekből, amelyeket mongol harcosokból álló családja jobban szeretett nála.

A trónkövetelők eltökélték, hogy bármit megtesznek a győzelemért. Csakhogy amikor az ember vágyának tárgya az egész világ, az még a legkegyetlenebbek számára is túl sokba kerülhet…

A szerzőről

Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.

Mások a kötetről

„Minden tekintetben pompás.” – Samantha Shannon

„Rendkívüli, tragikus és gyönyörű. Tönkre fog tenni, és hálás leszel érte.” - Alix E. Harrow

„Megragadó mese hatalomra jutásról, sorsról és árulásról, valamint a dinasztiák véres kezdeteiről és befejezéseiről. Szívszaggató, felkavaró, keserédes.” - Aliette de Bodard

„Gyönyörű és burjánzó mestermű a történelmi fantasyk között.” - BuzzFeed

„Shelley Parker-Chan hangulatos és szívszaggató regénye háborúról, szerelemről és identitásról szóló, költői mestermű.” – S. A. Chakraborty

„Parker-Chan debütálása erős, magával ragadó, és felejthetetlen.” - Library Journal

Részlet a kötetből

„A síkság, amelyre jó kilátás nyílt a dombról, még a tengertől ilyen messze is fehéren izzott a sótól, mintha a nő királyságának vagyona akadálytalanul túlcsordult volna. A déli nyár utolsó, forró időszaka eltüntette a sekély tavat, amely általában itt, a két terület határán húzódott. A seregek fölötti élénk lobogók színes tükörképei vetültek a tájra. A Fénylő Király lázadóseregének zászlajai sárgában pompáztak, zöldben pedig a Csang kereskedőcsaládé, a Nagy Jüan birodalmának egykori híveié, akik ezen a tavaszon végre szakítottak mongol uralkodóikkal, és kijelentették, hogy ők uralják a sót és a keleti partvonal hajózási útvonalait.

Csu Jüancsang, akinek aranyló királyi páncélja és aranyozott fakeze jól illett a lova patái alatt növő fűhöz, látta, hogy az ellenséges seregek tábornokai kimért udvariassággal tartanak egymás felé. Apró, déli árnyékaik belehasítottak a lépteik nyomán szétrepedő sókéregbe.

A hétköznapi megfigyelő nem sok különbséget láthatott a tábornokok között. Két nanzsen stílusú, szárnyas sisak; két lamellás páncél, amelyek sötét bőre beszívta a napfényt, míg a vállukon viselt, oroszlánfej alakú fémdudor tükörjelekként verte vissza azt. Csu azonban, aki vérrokonságon kívül mindenben a fivérének tartotta a tábornokát, olyan könnyen meg tudta különböztetni a két embert, akár két arcot. Az ott Hszü Ta szerzeteshez nem illő, magas alakja, örömteli léptei olyan fiatalemberről árulkodtak, aki alig várta, hogy megízlelje a világot. A másik, Csang tábornok, alacsonyabb és zömökebb testalkatú volt, ám egy olyan férfi visszafogott magabiztosságával mozgott, aki annyi élettapasztalattal rendelkezett, mint Csu és a tábornoka együttvéve. A Fénylő Király pontosan tudta, Csang tábornok milyen gyorsan cselekedett, miután a családja elszakadt a Jüantól. Néhány hónap alatt elfoglalta a Nagy-csatorna déli vidéke mentén megmaradt városokat, és áthelyezte családja fővárosát a Taj-tó keleti partján álló Pingcsiangba. Most a keleti Csangokat Csu nyugati királyságától csupán egy keskeny alföld választotta el a pompás Jangce folyó ívében, ahogy az a tenger felé kanyarodott.

– Adja meg magát nekem! – mondta a függöny mögül a nő. Rekedtesen szólt, mélyen és kacéran. Zárt szobába illő hangon beszélt, bársonyossá tette a sugallat, miszerint bár csak most találkoztak, talán pillanatokon belül olyan jól megismerik egymást, ahogy arra csak két test képes. Ez a fajta taktika csupán abban az esetben működött, ha a mögötte meghúzódó számítás feltűnésmentes maradt. Csu, aki nemcsak hogy észlelte e szándékot, magát pedig általánosságban is érzéketlennek tartotta a testi vággyal szemben, érdeklődve tapasztalta, hogy a csábítástól kissé megdobbant a szíve. Mivel ő maga nem sok nőiességgel bírt, sosem jutott eszébe, hogy azt akár fegyverként is fel lehet használni. Legalább annyira szórakoztatta, mint amennyire lenyűgözte, hogy ellene fordították ezt a fegyvert.

U

A síkságon a két tábornok tiszteletteljesen fejet hajtott egymás előtt; átadták egymásnak a hivatalos kapitulációs üzenetet, majd visszavonultak. Zúzódásos, kék nyomokat hagytak maguk mögött.

Csu végül a tárgyalópartneréhez fordult.

– Üdvözlöm a megbecsült Csang asszonyt!

– Látom, visszautasítja a címemet – jegyezte meg pajkosan a nő.

– Miért ne tenném, ha ön is visszautasítja az enyémet? – felelte Csu.”

A könyvet itt lehet előrendelni.

Agave Könyvek

Interjú Zaryntia B.Sky írónővel, akinek hamarosan megjelenik a második kötete a Birodalmak szövetsége címmel.

Zaryntia B. Sky írónőnek e hónap április végén fog megjelenni következő kötete a NewLine Kiadó gondozásában. A kötet egy fantasy sorozata lesz, melynek Birodalmak szövetsége (A hatalom egyensúlya I.) címmel. Ehhez és sok máshoz is van kérdésem az írónőhöz. Fogadjátok sok szeretettel!

Zaryntia kérlek, mesélj kicsit magadról. Mit tudhatunk meg rólad? Mióta írsz?

Sziasztok! Először is nagyon szépen köszönöm az interjút, igazán megtisztelő és nagyon örülök neki.

 

Mit is mondhatnék magamról? Tízéves korom óta írok: eleinte kisebb történeteket, majd novellákat és verseket, végül regényeket. Amikor csak időm engedte, írtam: reggel az iskolába menet, délután hazafelé a buszon, vagy éppen a tanórákon is képes voltam jeleneteken gondolkodni, egy-egy részletet leírni…A magyar órákon, fogalmazások alkalmával is bontogattam a szárnyaimat, ahol több tanárom is megdicsért, és nyolcadik osztályban javasolta az akkori tanárnőm, hogy foglalkozzak tovább az írással, mert szerinte érdemes. Természetesen nagyon boldog voltam az elismeréstől, főleg tőle, hiszen szigorú volt, és ki más lehetne hitelesebb egy tanulónak, mint a tanára? Így írtam tovább, de még a fióknak.

Eleinte a középkorban játszódó történeteket vetettem papírra, utána átváltottam a jelen korra, akkor készült a már kiadott Elkerülhetetlenül című regényem első változata is. Míg nem rátaláltam a fantasy műfajára. Ahol nincsenek kötöttségek, és szabadon alakíthatom a világot, amelyben alkotok. Akkor kezdtem el megépíteni a Hatalom Egyensúlya című, több kötetesre tervezett regényem világát, amely hosszú évek alatt nyerte el a végleges formáját, és a mai napig alakítom.

 

Egy saját idézettel tudnám a legjobban leírni azt, hogy számomra mit jelent az alkotás folyamata:

„Írni fantasztikus élmény…

Megálmodni a cselekményt, megalkotni a karaktereket, izgalmas.

Az ő szemükön keresztül átélni a történéseket, reagálni a helyzetekre, különleges.

Sorsokat alkotni, életek felett dönteni, felelősség.

Mindezt jól megírni és átadni úgy, ahogyan szeretném, kihívás.”

A Hatalom Egyensúlya I. részéről, a Birodalmak szövetsége című fantasy történetedről, mesélnél? Úgy tudom 15 évig vagy 15 évvel ezelőtt írtad, miért tartott sokáig?

Több mint 15 évig írtam, igen. Nos, hogy mi tartott ilyen sokáig, annak több oka is van.

Az első, az időtényező. Dolgozom, ahogyan a legtöbben, így csak a hosszabb szabadidőmben tudok írni, ami a hétvégéket és szabadságokat jelenti. Amelyek nem teljes időben értendőek, hiszen közbejön a szórakozás barátokkal, a családi ünnepek, egy-egy utazás, vagy olyan hétköznapi kötelezettségek, mint a házimunka, főzés, takarítás…

A másik része, hogy ez a könyv nem egy egyszerű olvasmány. Egy általam alkotott fantasy világban játszódik: saját teremtéstörténete, hitvilága és történelme van. Öt különböző Birodalom eseményeit öleli fel, több szereplő nézőpontját is megjeleníti, szóval elég összetett, és… kimondom, bonyolult történetről van szó.

Ennek tudatában rengeteget gondolkodtam rajta, hogyan oldjam meg, hogy minél érthetőbb és olvashatóbb legyen, mígnem a szerkesztőm megadta a választ: „a történet nagyon olvasmányosan van megírva, amely viszi előre az olvasót, folyamatosan fenntartja az érdeklődést, és hidd el, aki olvas, kellően intelligens ahhoz, hogy megértse, ha több szálon fut egyszerre a történet.”

Erre a megerősítésre rájött még, hogy például egy Gyűrűk ura, vagy Tűz és Jég dala szerintem bonyolultabb olvasmány, így végül nem szedtem darabokra, tehát például Birodalmakra, hanem egy regénybe tettem az öt Birodalom eseményeit. Szerintem azért is jobb így, sőt szükséges, mert egy időben játszódik a történet, amelyek összefüggésben vannak egymással.

Mindezek után bizonyára érthető, hogy egyrészt kitalálni, másrészt megírni is nagyon nehéz volt, igazi kihívás, amihez bizony idő kell. Nagyon sok idő…

Emellett volt, hogy 1-1 évet kihagytam, és később vettem elő, akkor pedig újrakezdtem. Továbbá egyszer tönkrement a számítógépem, és nem tudtam visszahozni, emiatt egy teljes éves munkám elveszett – azóta folyamatosan lementem több pendrive-ra is.

Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a regény második része is nagyrészt megvan már, szóval összesen telt ilyen sok időbe. Viszont az a fele is nagyjából 700 oldal lesz, emiatt választottam ketté, mert túl sok és túl vastag lett volna egy könyvben.

 

Mennyire volt nehéz megírnod ezt a könyvet?

Több szálat kezelni egyszerre, eleve nem könnyű feladat. Mivel a történet öt Birodalomban játszódik, egy külön excel táblázatban vezetem, hogy milyen sorrendben következnek az események. Hiszen attól, hogy fantasy, még nagyon figyelni kell, nehogy időben logikátlan legyen.

Az írásban elég maximalista vagyok, ezért sosem éreztem tökéletesnek, és számtalanszor átdolgoztam a regényt. Így szinte mindegyik jelenetnek külön dokumentuma van, amelyekben a korábbi verziókat tárolom, és előfordult, hogy egy korábbi verzióhoz nyúltam vissza. Több olyan jelenet is akad, amelynek az előzményeihosszabbak, mint maga a regény…

Összesítve tehát nehéz volt megírni, ugyanakkor minden pillanatát élveztem, ami szerintem a legfontosabb.

Szoktál olvasni fantasy könyveket? Ha igen, van kedvenced?

Igen, többet is olvastam már és bizonyára fogok is. Vavyan Fable-től olvastam először fantasy könyveket, és nagyon szerettem őket. Ide sorolhatom a már említett George R. R. Martintól a Tűz és jég dala regényeket, vagy akár a J. K. Rowlingtól a Harry Pottert is vagy Stephen King regényeit. Hogy pár ismertebb írót említsek még, akiktől szintén sokat olvastam, bár nem fantasy írók: Danielle Steel, Robin Cook, Leslie L. Lawrence, valamint Dan Brown. Mindegyiket szerettem, mindegyikben más tetszett, kifejezetten kedvencem éppen ezért nincsen.

Honnan merítesz ihletet, inspirációt?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, egy barátnőm is megkérdezte nemrég ugyanezt. Neked is azt válaszolom, amit neki: van egy világ, amit az évek során kialakítottam… középkori alapokra épít, innen nézve a középkor ihletett meg. Ugyanakkor van olyan eleme, amely a Star Wars egyik fontos alap pillére, szóval onnan is merítettem ihletet. A már többször említett Tűz és jég dala c. regényből láttam, hogy például nem tabu téma az erotika a fantasyban sem, illetve igenis lehet egy regény bonyolult, sok névvel, szállal, ahol a főszereplők is meghalhatnak, és bizony innen is merítettem. A könyvben szereplő színvilág pedig az általam egyik legkedveltebb fantasy festőtől, Christian Riese Lassentől származik. Gyönyörű, élénk színeket használ, több puzzle is van az ő festményeinek a képeivel kint a lakásom falán, sőt a nappaliban egy óriás poszter díszíti szinte a teljes falat, amely szintén az ő festményének a reprodukciója.

Valójában még sorolhatnám, hiszen igazából nagyon sok minden megihletett, ötletet adott – nemcsak könyvek, festmények, de akár épületek, képek, ruhák, vagy akár megtörtént események is. Szerintem minden írót, maga a világ, az élet ihlet meg: amiket látunk, olvasunk, átélünk… a tapasztalásainkból merítünk, de persze nem egy az egyben kerül a regénybe, hanem módosítva vagy részleteiben a saját fantáziánk és stílusunk szerint alakítva.

Mikor volt az a pillanat, hogy te írni fogsz? Amikor úgy érezted, hogy eljött az a pont, hogy na, már most írni fogok.

Nem emlékszem arra, hogy volt ilyen tudatos pont. Egyszerűen csak írtam, mert bennem volt egy történet, amit le szerettem volna írni és megtettem. A többi már jött magától. Az a pont viszont, hogy ki akarom adni, tehát a nagyvilág elé tárni, nagyjából akkor jött el, amikor ez a fantasy regény kezdett kikerekedni, és elkezdtem megmutatni a barátoknak, akik el akarták olvasni, és tetszett nekik, majd egyre többen dicsérték. Ott kezdtem büszke lenni rá, és másnak is meg mertem, meg akartam mutatni.

A hatalom egyensúlya sorozatként indul, hány részesre tervezed?

A második része nagyrészt már megvan, de szeretnék egy előzményt és egy folytatást is írni. Hogy melyik lesz előbb és utána mennyi lesz összesen, még nem tudom. Mindenesetre, mivel már megvan a világ, és az alaptörténet, rövidebb időbe telik majd, legalábbis nagyon remélem.

Honnan jött a lépés, hogy fantasy történetet írsz?

Írtam már a valós világról, a középkorról, és mindegyiknél ugyanaz zavart: a kötöttségek, amiket nem szeretek. Ahhoz, hogy hiteles maradj, utána kell olvasnod a kornak, amelyben alkotsz, és annak megfelelően „korlátok közé vagy szorítva”. A fantasy ezzel szemben teret enged arra, hogy én alakítsam a világot, amelyben a történet játszódik, ugyanakkor az ott megalkotott logikát és törvényszerűségeket követnem kell ahhoz, hogy hiteles maradjak. Mégis sokkal szabadabbnak érzem magam, mint egy valós világban vagy középkorban játszódó történetnél.

Van olyan karaktered, szereplő, akiről mintáztad? Vagy esetleg kedvenced?

Szándékosan nincsen. Igyekeztem színesen megalkotni a karaktereket, tehát hogy különbözőek legyenek, ugyanakkor figyeltem arra, hogy mindegyikben legyen pozitív és negatív tulajdonság is, egyik sem tisztán jó vagy rossz. Ettől még vannak olyanok, akiket jobban szeretek, mint másokat, tehát mondhatni, hogy kedvencek, de belőlük több is van, nem tudok egyet kiragadni. Ahogyan az ellenszenves karakterekből is több akad.

A Hatalom Egyensúlya sorozat következő része mikor várható, tudom most fog megjelenni, illetve hány részesre tervezed?

Remélem, hogy egy évnél nem kell többet várni a második részre, legalábbis igyekszem.

Mit gondolsz, ma a fantasy zsáner mennyire felkapott? Mennyire lett divat a hazai íróknál?

Úgy gondolom, hogy felkapott zsáner, de kevesebb van belőle, mint pl. romantikus, sci-fi vagy krimi regényből. Ismerek több magyar fantasy írót, de romantikus regényírókat még többet világviszonylatban viszont nagyon sok a fantasy író.

Egy utolsó kérdés. Miért Zaryntia B. Sky lett az írói álneved? Nem gondoltál arra, hogy saját néven publikálj?

Elég sokat gondolkodtam azon, hog y legyen írói álnevem, vagy sem… az első könyvem megjelenése előtt tudtam, hogy leginkább fantasy zsánerben fogok alkotni, ahhoz pedig úgy gondolom, hogy egy különlegesebb, mondhatni fantázia név jobban hangzik. Emellett egyedit szerettem volna, és innen jött az ötlet az álnévre, amely valójában nagyjából a saját nevem anagrammája. Két „i” betűt változtattam „y”-ra és egy „t” betűt vettem ki, de amúgy a nevem betűit kevertem össze.

Úgy gondolom, elég egyedi lett, ahol a „Sky” szónak, mint „égbolt”, egyéb rejtett jelentései is vannak, például a szabadság, vagy akár, hogy a lehetőségek tárháza végtelen, mint maga az univerzum…

Zaryntia B. Sky hivatalos szerzői oldala

Szöges Emese: Alattunk a Föld aluszik - ("Egy szóval zseniális lett, megdöbbentett engem, hogy második regénnyel nyerjen meg az írónő. Szöges Emese, köszönöm a fantasztikus élményt, és ami még hátravan. Köszönöm, hogy esélyt adtam, hogy elolvassam.")

 ~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Szöges Emesének és NewLine Kiadónak, hogy elolvashattam Alattunk a Föld aluszik könyvét. El kell, hogy mondjam nem ez az első könyv az írónőtől, amit olvastam, az első könyve sajnos nem tetszett. Adtam esélyt az új könyvének, ez viszont felülmúlta a várakozásaimat. Nagyon is. Kellemes meglepetés volt számomra. Ez a könyv szuper lett.

Szöges Emese

Alattunk a Föld aluszik

Tartalom

2081-et írunk, az emberiség pedig elérte a Föld teljesítőképességének határait. A túlnépesedés és a környezetszennyezés új megoldásokat sürget.

A tizennyolc éves Josephine és Jules is egy ilyen megoldásban – a Mars kolonizálását célzó űrprogramban – vesznek részt, hogy sok év után végre száz százalékos készültségűvé tegyék a Mars-bázist és teszteljék annak rendszereit a jövő telepesei számára.

A küldetés előrehaladtával azonban Jules nemcsak Josephine-hez, hanem egy nyugtalanító felismeréshez is közelebb kerül: a Jubilant fedélzetén talán az emberek és a dolgok nem azok, aminek mutatják magukat…

Véleményem

5/5

Nem gondoltam volna, hogy olyan könyvet fogok olvasni, amelynek az első kötete nem jött be, de a második nagyon. Ez történt most velem. 

Nagyon jó ez a történet, annyira könnyű olvasni, rövidek a fejezetek, így haladós volt. Jó, tudom megint kifutottam az időmből. De mentségemre legyen mondva, ez a könyv valami eszméletlen. Nem volt unalmas, semmi sallang, kitöltött felesleges részek sem. Dominic-et szerettem a maga módján. Jules és Josephien párost nagyon szeretem. Olyan cukik, édesek.

Szerintem illene az írónőhöz ez a zsáner, nagyon élveztem az egészet.. Nekem nem okozott gondot, hogy nincs űrcsata. Egy kicsit olyan, mint Marsi, Matt Damon-nal. Szeretem az ilyen sci fi történeteket.

Még van pár oldal ebből, könyvből, bízom benne, hogy lesz még több írása az írónőnek, szívesen olvasnék még ebben a zsánerben.

Egy szóval zseniális lett, megdöbbentett engem, hogy második regénnyel nyerjen meg az írónő. Szöges Emese, köszönöm a fantasztikus élményt, és ami még hátravan. Köszönöm, hogy esélyt adtam, hogy elolvassam.

A könyvet itt szerezhetitek be:

Szöges Emese  szerzői oldala

NewLine Kiadó