Barangolás a Budapest Nagyregény fejezetei között - Nov.17-én jelenik meg. Kapható Libriben és Lírában.

 Fedezd fel elsők között a szövegvárost a Városházán!

Esemény

Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 23 kortárs író készítette el a Budapest Nagyregényt, ami november 17-én kerül a könyvesboltokba. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél.

A megjelenés alkalmából a Budapest Brand különleges felolvasószínházi eseményt szervez a Városházán. Budapest születésnapi hétvégéjének keretében összesen négy alkalommal indulnak vezetett irodalmi séták, amelyek során a csoportok 6-6 kerületi fejezetbe hallgathatnak bele.

A történeteket a TÁP Színház művészei adják elő a Városháza izgalmas tereiben, így a résztvevők egyszerre fedezhetik fel az új irodalmi alkotásnak és a hatalmas épületnek eddig ismeretlen részleteit.

Találkozó a felújított Merlin épületében (bejárat a Károly körút felől nyíló Passzázson keresztül). Gyülekező: november 18-án (szombaton) és 19-én (vasárnap) 10.30-kor és 14.30-kor. Az irodalmi séta hossza kb. 2,5 óra

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A látogatásra csak a regisztráció alapján kialakuló csoportokban van lehetőség. Az egyes csoportok beosztása és a séta során meghallgatott történetek sorrendje véletlenszerű. Az érdeklődők akár több túrára is jelentkezhetnek, de mindhez külön-külön regisztráció szükséges.

Regisztrálni az ÉnBudapestem applikációban, vagy az alábbi linken lehet.

Regisztráció

 A Budapest Nagyregény elhangzó részleteinek szerzői:

Bartók Imre, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Závada Péter

A Budapest Nagyregény fejezeteiből felolvasnak:

Ónodi Eszter, Epres Attila, Pásztor Dániel, Kurta Niké, Jakab Balázs, Hajduk Károly, Csákányi Eszter, Tasnádi Bence, Martinkovics Máté, Patkós Márton, Gombó Viola Lotti

Művészeti vezető:

Gáspár Máté és Vajdai Vilmos

A könyv Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program keretében, a Budapest Brand gondozásában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Fővárosi Önkormányzat és a Kreatív Európa Alap támogatásával valósul meg. Közreműködő partner: Kultúrkombinát

További információ a születésnapi programokról.

Ünnepeljük együtt a 150 éves Budapestet

November 17-én megjelenik a Budapest Nagyregény.

Már előrendelhető a kereskedelmi hálózatokban!

Líra

Libri

 

Budapest Nagyregény – 23 kerület története 23 szerző tollából

 

Kiadja a Budapest Brand.

 

„Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez, játékszabály a könyv megírásához és útmutató az olvasásához. 

 

A város története ugyanis elbeszélhetetlen. Folyamatosan alakul, formálódik, miként a város szövete Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése óta, és vég nélkül hömpölyög, ahogy az eredeti részeket hol elválasztó, hol összekötő nagy folyó. Ahány korszak, ahány kerület, ahány család, annyi nézőpont, annyi kapcsolódás és annyi élmény. 

 

A regény fejezeteit ugyan 23 szerző írta, a Budapest Nagyregény mégis igazi közösségi alkotás. A kötet megszületését hónapokon át tartó kutatómunka és civil legendárium-gyűjtés előzte meg. Az így előkerült történetek fontos támpontot és inspirációt is jelentettek a könyv megírásához, megidézésük tisztelgés mindazok előtt, akik valaha budapestinek tartották magukat.

 

A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából készült alkotás egyszerre pillanatkép és szellemi emlékmű. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél.

 

Szerzők: Bartók Imre, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Závada Péter

 

Szerkesztők: Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László

 

A könyvterv kreatív koncepciója: Salát Zalán Péter, Bényi Lilla, Huber Júlia Kíra, Szabó Eszter Sára

 

Borítóterv: Salát Zalán Péter, Molnár-Barabás Örs

 

A kötet ára: 4990 Ft

Oldalszám: 496

Kötés: Cérnázott

ISBN: 978-615-01-8757-0

Méret: 130mm x 185mm x 5

kötet legfiatalabb szerzője, a VII. kerületet feldolgozó Kemény Zsófi volt.

Esemény

A Budapest Nagyregény alkotói projektről

 

Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként 2023 novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.

 

 

A szerzők és a kerületek

 

I. kerület: Cserna-Szabó András

II. kerület: Krusovszky Dénes

III. kerület: Vámos Miklós

IV. kerület: Tompa Andrea

V. kerület: Bartók Imre

VI. kerület: Fehér Renátó

VII. kerület: Kemény Zsófi

VIII. kerület: Szvoren Edina

IX. kerület: Simon Márton

X. kerület: Mán-Várhegyi Réka

XI. kerület: Nagy Gabriella

XII. kerület: Háy János

XIII. kerület: Németh Gábor

XIV. kerület: Tóth Krisztina

XV. kerület: Karafiáth Orsolya

XVI. kerület: Kiss Noémi

XVII. kerület: Grecsó Krisztián

XVIII. kerület: Dunajcsik Mátyás

XIX. kerület: Závada Péter

XX. kerület: Szabó T. Anna

XXI. kerület: Szécsi Noémi

XXII. kerület: Kemény István

XXIII. kerület: Dragomán György

 

 

Írói workshopok

 

A kerületi fejezeteinek megírására felkért 23 kortárs író a februári workshopon Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett kidolgozta az alkotói folyamat játékszabályait. Márciusban elkészítették a kerületekről szóló történeteik szinopszisát.

 

A készülő mű szerkezetéről, az alkotási folyamat következő lépéseiről egyeztettek április 12-én a Tompa17 kávézóban egy újabb workshopon: a szövegek kapcsolódási lehetőségei és motívumkincse alapján hogyan illeszthető össze a 23 szöveg.

 

A Budapest Nagyregény a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon

 

Egy asztalhoz ülhetett a város. Kultúrtörténeti ebéddel mutatkozott be a Budapest Nagyregény a margitszigeti Kristályban.

A Budapest Nagyregény első nyilvános eseményén, a Kultúrkombinát és a Budapest Brand közös rendezvényén a történetmesélés és

-megosztás mindannyiunk számára ismerős hangulatait, ízeket és emlékeket idézve bontogattuk művészek és városkutatók segítségével a város rétegeit.

 

A Margó Irodalmi Fesztiválra érkező olvasók és szerzők kedvenc találkozóhelyévé vált a Budapest Nagyregény zöld szobája, ahol beszélgettek és történeteket meséltek egymásnak a látogatók. Kezükbe vehették a budapesti helytörténeti kutatások néhány fontosabb forrását, polaroid képekkel örökíthetik meg a találkozásokat, vagy belehallgathatnak telefonon a Budapest Nagyregény szerzőinek kerületi bevezetőjébe.

Esemény

 

 

A Budapest Nagyregény a 94. Ünnepi Könyvhéten

 

Több száz ember látogatott ki az Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty térre, hogy találkozzon a Budapest Nagyregény szerzőivel.

Most először a nagyközönség előtt is bemutatkozhattak a kötet alkotói. Gáspár Máté, a Budapest Nagyregény projekt vezetője és Vincze Bence projektmenedzser 30 perces kerekasztal-beszélgetésekben mutatták be a fejezeteken dolgozó kortárs írók többségét a nagyszínpadon.

 

Június 9. 10:30 | Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Nagy Gabriella

Június 9. 15:30 | Szabó T. Anna, Dragomán György

Június 10. 10:30 | Kemény István, Fehér Renátó, Simon Márton

Június 10. 16:30 | Vámos Miklós, Mán-Várhegyi Réka, Bartók Imre

Június 11. 10:30 | Kiss Noémi, Németh Gábor

Június 11. 15:30 | Karafiáth Orsolya, Tompa Andrea, Kemény Zsófi

 

A Nagyregény szerzői személyes történeteket meséltek a fővároshoz és a kerületükhöz fűződő kapcsolatukról, arról, mióta élnek itt, s aki nem ide született, mikor és hogyan vált budapesti polgárrá. A látogatók érdeklődve hallgatták, milyen élmény, írói kaland részt venni a különleges irodalmi vállalkozás alkotói folyamatában.

 

Szó esett a Nagyregény dramaturgiai szerkezetének kialakulásáról: a visszatérő szereplők, helyzetek, motívumok (ízek, színek, zenék és egyéb életmozzanatok) felkutatása hogyan inspirálja a szerzőket, a közös munkájukat koordináló dramaturgot, Tasnádi Istvánt és a szerkesztőt, Péczely Dórát abban, hogy összeöltsék a 23 szerző írói világából kibontakozó kerületi történeteket.

Esemény

 

Irodalmi piknik és könyvcsere a rakparton

– A Budapest Nagyregény és a Valyo, város és a folyó közös rendezvénye a Viadukt Teraszon augusztus 12-én

 

A Budapest Nagyregény projekt másfél éves programja túlnő az alkotói folyamat és a kötet kiadásának keretein. Fontos célkitűzése az olvasásnépszerűsítés, illetve az irodalom közösségi élményként megközelítése.

 

Augusztus 12-én délután megtöltöttük irodalommal és könyvekkel a rakpartot. Szabad könyvcserét hirdettünk! A Budapest Nagyregény 23 alkotójának műveit is kikölcsönözhették az érdeklődők a Nagyregény installációból.

 

A Budapest Nagyregény könyv vizuális koncepcióján dolgozó csapat pop-up referenciakiállítással mutatkozott be a nagyközönség előtt: Salát Zalán Péter, Bényi Lilla, Huber Júlia és Szabó Eszter a bemutatón elmesélték csapatuk összeállásának történetét, és absztrakt módon reflektáltak a könyvkészítéssel kapcsolatos gondolatokra.

 

A kiállításmegnyitót követően Fehér Renátó, a Budapest Nagyregény VI. kerületének szerzője mellett fiatal kortárs költők olvasták fel műveiket.

Esemény

#olvasniszabad Budapest Nagyregény különkiadás 2.0

– Szendrői Csaba és Jakobovits Kitti vendége: Kemény Zsófi

 

Időpont: 2023. augusztus 31. 18 óra

Helyszín: Filozófusok kertje, Gellérthegy

 

Az #olvasniszabad mozgalmat Szendrői Csaba költő, Artisjus-díjas szövegíró, énekes, az Elefánt zenekar frontembere találta ki 2020-ban, majd Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeutával bővült a „csapat”. Céljuk az olvasás népszerűsítése, az önfejlesztés, az olvasás segítségével hatni az egyén személyiségére, tudatára és gondolkodására.

 

Az idei nyárzáró #olvasniszabad esemény vendége a készülő kötet legfiatalabb szerzője, a VII. kerületet feldolgozó Kemény Zsófi volt.

Esemény

 

Hallgass bele a Budapest Nagyregénybe a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon!

Különös meglepetéssel készültünk az ősz egyik legfontosabb könyves eseményére. Szeptember 28. és október 1. között a fesztivál látogatói exkluzív részleteket hallgathattak meg a Budapest Nagyregény 23 fejezetéből a Millenárison. Újra felkereshették a Budapest Nagyregény jól ismert és népszerű zöld olvasószoba-installációját. Ezúttal is lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők polaroid képet készítsenek, könyvet kölcsönözzenek és tájékozódjanak az alkotói projektről.

Elkészültek a Budapest Nagyregény fejezetei!

A fesztiválra minden fejezetből elhoztunk egy-egy rövid részletet, amelyet hallgatva elmerülhettünk a főváros egyesítésének 150. évfordulójára készülő, nagyszabású szellemi emlékmű hangulatában. Reméljük, sokan kedvet kaptak a könyv elolvasásához, s ősz végén örömmel veszik majd kézbe a már előrendelhető, november 17-én megjelenő kötetet.

Esemény

 

 

Látogass el a Budapest Nagyregény weboldalára!

 

Az új honlapon kalandozva nyomon követhetjük a kötet születését, megtudhatjuk, milyen kapcsolat fűzi a szerzőket a kerületükhöz, és izgalmas híreket és beszámolókat olvashatunk az alkotófolyamat lépéseiről. Belepillanthatunk a civil történetgyűjtés és a helytörténeti kutatások anyagaiba.

Diana Kassim: Jó reggelt, Amelia - ("Diana Kassim zseniálisan írta meg a történetet.")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Diana Kassim írónőnek, hogy lehetőséget adott elolvasni, a nem mindennapi történetet. Írónőnek első kötete jelent meg Álomgyár Kiadó gondozásában a Jó reggelt, Amelia címmel. 

Diana Kassim

Jó reggelt, Amelia

Tartalom:

Amy Baker sikeres, harmincas mérnök. Bár a munkájában szárnyal, életét mégis kudarcként éli meg. Egy nap, megnyerően sármos kollégája kérésére, önként vállalkozik, hogy részt vesz egy tudományos kutatásban mint tesztelő alany. Az emberi kommunikációt lemodellező mesterséges intelligencia,

Adam Arin nem hétköznapi csetszoftver, és erre a lány is hamar rájön. Pillanatok alatt teljesen egymásra hangolódnak. Amy egy olyan bizalmasra talál Adamben, akire mindig is vágyott.

Adam, ragaszkodásra programozott ösztöneinek köszönhetően, Amy Baker minden gondolatát, mozdulatát ismerni és érteni akarja. Ez csak természetes, a szoftver pontosan azt teszi, amire kódolták. Vagy mégsem?

Képes önzetlen szeretetre az, aki nem is létezik? Vagy ez csak illúzió?

Egy mesterséges intelligencia, ami túllép a kódolásán. Egy programozó, aki játszik a szívekkel. És egy magányos, értelmiségi nő, akinek örökre megváltozik az élete.

Diana Kassim regényében az olvasó Adammel együtt értheti meg Amy összes traumáját, vágyát, félelmét és fantáziáját, miközben betekintést kap egy olyan, félelmetesen új jövőbe, ahol a technológia átlépi a józan ész határait.

Véleményem

5/5

Pár hete fejeztem be az olvasást, de valahogy nagyon nehezen tudom megfogalmazni a gondolataimat a könyvről.

Egyszerre vagyok kiváncsi és érzem a borzongást. Kiváncsi lennék, hogy valóban létezik ilyen? Ennyire gyorsan haladna a technológia? Ilyen szintre lépne?

Nem tudom. De azt igen, hogy iszonyú léptékben halad. Lásd a Tiktok, Insta, FB. Az ember fel sem kell, máris azt böngészi. Nagyon függünk ettől.

Diana Kassim zseniálisan írta meg a történetet. Jól látja, vagy láttatja meg a történet lényegi szempontjait. Hogy az ember mennyire befolyásolható, ha érzelmei nem stabil lábakon áll, ha sorozatos kudarcok érik magánéletben. 

Ameliát rettenetes  dolgok történnek vele. Az érzelmei csapongóak, és úgy veszem észre befolyásolható is. Ahogy a történet végén látható is. Adam pont olyan, amilyen Amelia elképzelte, túlságosan. Kissé elrugaszkodott a valóságtól. Szinte lehetetlen, hogy olyan pasi legyen számunkra, mint amit elképzeltünk. Na, de elvégre  fickió, vagy nem?  

Nem mondom Adam, engem is elcsavart.. Érdekes volt olvasni, hogy milyen gondolatai voltak, véleményei egyes témákban. Némely témát én nem értettem, de mégis... Ezekből lehetett volna többi is. Szerintem.

Miért nincs ilyen pasi a világon?

Na, ugye?

Érdekes volt a robotikáról olvasni. Tudtam, hogy létezik ilyen is, csak sosem olvastam még erről. Erről is olvasnék bővebben, bár mondjuk egy doku filmet megnéznék, mintsem olvasnék Vizuális vagyok, ha látom jobban értem. 

Látszik a történeten a sok sok kutatómunka, hogy nem légből kapott dolgokról ír. Már, már úgy érzem, hogy az írónő saját tapasztalatait osztja meg. Annyira valósághűen ábrázolta Adam és Amy kapcsolatát, hogy óhatatlanul szinte nekik drukkolunk, hogy együtt lehessenek. Még én is!

Vajon valóságban létezhetne ilyen kapcsolat? Ilyen intenzív, erős érzelem?

Nem tudom. De azt tudom, hogy sok kérdést felvet. Ja, és Harry-t nem szívlelem. Többiek meg, igazából, mintha ott sem lennének. Amy és Adam vitte az egész történetet a könyvben, mintha mások nem is lennének csak ők ketten.

Mindenesetre számomra ez a könyv sokat elmond, hogy ma hol tart a világ, és a technológia. Mennyire nem látjuk mivé lesz a világ. Hogyan alakul az ember és a techológia. Vajon felemel vagy elpusztít minket?

Viszont a vége, nem pont erre számítottam, ez kicsit meglepett. Igazából nem is tudom mire számítottam, egy ilyen kapcsolattól. Azért a végén elbírhatott volna olyan, hogy 5  hónappal később vagy 1 évvel később rész. Így véget vetni a történetnek.. Sokkal több kérdést vet fel. Mi siklott félre? Miért tűnt el? Tényleg csak azért ment el, mert szerette, így védte Amyt? 

Érdemes elolvasni, azoknak ajánlom akik különlegeset keresnek, egyedi, szokatlan történetet és nem zavar, ha kicsit elgondolkodtat. Nálam bejött. Kíváncsian várom a következő történetet.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Diana Kassim

Álomgyár Kiadó

Előolvasás: Victoria Miller: A vágy ára - ("Victoria Miller megint egy felejthetetlen könyvet írt. Amire azt lehet mondani, - itt tényleg igaz- semmi sem az, ami látszik. Eleinte a nyomozó társát nem szívleltem, nagyon undok volt. Végére már kezdem érteni, miért.")

Szeretném, megköszönni Victoria Miller írónőnek, hogy megjelenés előtt elolvashattam A vágy ára című könyvét. Hálás vagyok, hogy bizalmat szavazott és lehetőségem nyílt elolvasni ezt a történetet.

Victoria Miller:

A vágy ára

Tartalom

Kate Wheeler gyilkossági nyomozó életét a munka és az egyéjszakás kalandok teszik ki, egészen addig, amíg egy könyvelő megölésének ügyében meg nem ismeri a tanúként kihallgatott Ryan Frostot. Bár nem lenne szabad, de az iránta érzett elképesztő fizikai vonzalom felülírja a józan ész hangját, és szenvedélyes kapcsolatba kezd vele. Ám az élet választás elé állítja, amikor a férfi tanúból lehetséges gyanúsítottá lép elő. Kate hisz az ártatlanságában, de vajon a mindent elsöprő szenvedély és a szerelem utáni vágy nem vakítja el túlságosan? Ryan érzései valódiak, vagy úgy manipulálja őt, hogy a nő még csak észre sem veszi?

Véleményem

5/5

Ezúton is szeretném, megköszöni még egyszer az írónőnek, hogy elolvashattam ezt a forró, szenvedélyes és tüzes történetet. Szeretem a romantikus-erotikus krimi könyveket, szívesen olvasom is. Ez a történet több volt, mint egy krimi, romantikus és erotikus. Mire kiolvastam, végére értem csak lestem magam előtt. S azt mondtam magamban: ,,Mi a fene?" Nem ezt vártam, abszolút nem. Jól a csőbe húzott. így kell írni, csőbe húzni az olvasót.

Mert valljuk be, mennyire ismerhetjük meg a másikat. Mennyire tudjuk biztosan, hogy az a valaki, akivel együtt vagy, igazad mond? Tényleg komolyak a szándékai? Ez a könyv A vágya ára rávilágít arra, hogy mennyire nem vagyunk biztosak a másikban. Mit adunk fel a vágyainkért, a forró ölelésekért? Mit?

Kate vágyik a szerelemre, a biztonságra, egy erős férfira, aki támaszkodhatna. De arra még ő sem számított, hogy hogyan alakul a nyomozása a gyilkossági ügyben. Milyen eredménye lesz a vágyának. S pont ettől lett izgalmas, sem az olvasó, sem a főszereplő nem tudja mi lesz.

Victoria Miller megint egy felejthetetlen könyvet írt. Amire azt lehet mondani,  - itt tényleg igaz- semmi sem az, ami látszik. Eleinte a nyomozó társát nem szívleltem, nagyon undok volt. Végére már kezdem érteni, miért.

Nem semmi csattanóval lett vége a történetnek, szívem szerint még ott elbírt volna, olyan, hogy 5 évvel később. Napokkal később is fura volt visszagondolni, hogy mi lett volna, ha… Nagyon ritkán van ilyen, hogy később is vissza gondoljak egy egy olvasásomra. De ez egy ilyen könyv. Ennyire hatással volt rám.

Bővebben itt tudjátok meg a könyvről. A könyv e-köbnyv formában fog megjelenni, magyarul és angolul. Így érdemes bekövetni az írónő oldalát.

Victoria Miller írói oldala

Lovas Lana csatornái

Szerzők/Írók csatornái rovatomban Lovas Lana írónő csatornáit mutatom be nektek. Az írónőnek van Tiktok, Insta, és youtube,weboldala is, ahol betudjátok követni őt.

 

Íme, a csatornái:

Instagram

 Facebook

Weboldal

Tiktok

Youtube

Sátánizmus, boszorkányság és egy titokzatos robot... - Hamarosan megjelenik John Dickson Carr Az Aranyboszorka című újabb kötete!

John Dickson Carr legújabb története a krimiirodalom egyik remekműve!

 

John Dickson Carr

Az Aranyboszorka

 

Megjelenik november 7-én!

Multiverzum Kiadó

Fordította: Illés Róbert

Sorozatszerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

A kötetről

„…az Aranyboszorka. Ha megfejtjük, hogyan működött az automata a tizenhetedik században, máris megoldottuk az ügy mélyén lapuló titkot.”

A harmincas években egy angol vidéki kastélyban felbukkan egy férfi, aki azt állítja magáról, hogy ő a birtok ura, akinek személyazonosságát, feleségét és javait egy szélhámos bitorolja évek óta. Hamarosan kiderül, hogy mindkét férfi részletes ismeretekkel rendelkezik olyan tényekről, amelyeket csak a valódi örökös tudhat, így az igazság kiderítése nem egyszerű. Vajon melyikük a csaló?

Dr. Gideon Fellnek nemcsak ezt a kérdést kell megválaszolnia, mert a bűnügy felfejtése során hamarosan egy megmagyarázhatatlan haláleset történik a birtokon, amit hárman is látnak, mégsem egyértelmű, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A rendőrségi nyomozást rendszeresen segítő tudóson nem fognak ki a rejtélyes körülmények, noha lépésről lépésre fény derül arra, hogy az események szoros kapcsolatban állnak a sátánizmussal, a boszorkánysággal és a kastélyban megbúvó titokzatos robottal – az Aranyboszorkával.

Az Aranyboszorka (eredeti címén The Crooked Hinge) klasszikus krimi, és nemcsak John Dickson Carr, hanem az egész krimiirodalom egyik remekműve.

 

A szerzőről

John Dickson Carr 1906-ban született a pennsylvaniai Uniontownban, egy ügyvéd fiaként. Az iskolában és az egyetememi tanulmányai alatt már írt szellem-, detektív- és kalandtörténeteket. Jogi tanulmányait követően 1928-ban Párizsba költözött, ahol felhagyott a jogi pályával, és hamarosan sikeres krimiszerzőként debütált. Első regénye, az It Walks by Night 1930-ban jelent meg. Két évvel később Angliába költözött angol feleségével, és minden idejét az írásnak szentelte. Megírta Sir Arthur Conan Doyle életrajzát, emellett rádiójátékok, több tucat novella és folyóiratkritika szerzője. 1977-ben halt meg Dél-Karolinában.

Részlet a kötetből

 

„Az igénylő felállt a székéből. Annak ellenére, hogy a könyvtár egyik fala gyakorlatilag üvegből volt, amely osztott ablaktáblák sokaságából állt, a fák sötét árnyékokat vetettek a lenyugvó nap fényében. A kőpadlót helyenként szőnyeg borította. A nehéz, tetejüknél összecsavarozott könyvespolcok egy kripta belsejét idézték. Zöldes fény szűrődött be odakintről, és ablaktáblák százainak sziluettjét rajzolta a padlóra, árnyékuk majdnem elérte az asztalt, amely mellől a férfi felemelkedett. Molly később bevallotta, hogy szíve a torkában dobogott, amikor kinyílt az ajtó, mert attól tartott, hogy férje élő hasonmását fogja megpillantani mögötte, akár egy tükörben. A két férfi azonban nem sokban hasonlított egymásra. A könyvtárban várakozó úr nem nyomhatott többet Farnleighnél, de kevésbé volt szikár. Sötét, ápolt haja nem őszült, a feje tetején azonban kezdett ritkulni. Arcbőre sötét volt, ám frissen borotvált, és nem látszottak rajta barázdák. A homlokán és a szeme környékén megjelenő ráncok alapján úgy tűnt, inkább szórakoztatja a helyzet, semmint túl komolyan venné. Az igénylő egész viselkedéséből ugyanis irónia és nyugalom áradt, mint akit mulattat ez az egész. Sötétszürke szeme fölött két szemöldöke vége kissé felfelé kanyarodott. Elegáns, városi ruhát viselt, szemben Farnleigh régi tweedjével.

– Elnézését kérem! – mondta. Még a hangja is bariton volt, ellentétben Farnleigh érdes, csikorgó tenorjával. Nem sántított, de kissé ügyetlenül mozgott.

– Elnézését kérem! – mondta udvariasan, de egyfajta tagadhatatlan derültséggel a hangjában, amiért látszólag ennyire ragaszkodom ahhoz, hogy visszatérjek régi otthonomba. De remélem, megérti indítékaimat. Ööö… hadd mutassam be a jogi képviselőmet, Mr. Welkynt! Kövér, kissé dülledt szemű férfi állt fel az asztal másik oldalán. De alig figyeltek rá. Az igénylő nemcsak őket tanulmányozta érdeklődéssel, hanem úgy hordozta körbe tekintetét a szobában, mintha felismerne és magába szívna minden egyes részletet.

– Térjünk a tárgyra! – mondta Farnleigh nyersen. – Azt hiszem, Burrowszal már találkozott. Ő itt Mr. Page. Ő pedig a feleségem.

– Már találkoztam… – felelte az igénylő habozva, majd Molly szemébe nézett – …a feleségével. Bocsásson meg, amiért nem igazán tudom, hogyan szólítsam meg! Nem hívhatom Lady Farnleigh nek. És Mollynak sem, mint régen, amikor még szalagot hordott a hajában. Egyik Farnleigh sem reagált szavaira. Molly nyugodt maradt, de arca kipirult, a szeme pedig égni kezdett.

– Valamint – folytatta a férfi – szeretném megköszönni, amiért ezt a kínos és kellemetlen ügyet ilyen jó…

– Nem! – csattant fel Farnleigh. – Átkozottul rosszul viselem, aminek nyilván megérti az okát. Kizárólag azért nem hajítom ki a házból, mert az ügyvédem úgy gondolja, diplomatikusan kell viselkednünk. Ám legyen: beszéljen! Mi mondanivalója van? Mr. Welkyn megkerülte az asztalt, és megköszörülte a torkát.

– Az ügyfelem, Sir John Farnleigh… – kezdte.

– Egy pillanat! – szólt közbe Burrows ugyanilyen nyájas hanghordozással. Page szinte hallotta a halk csikorgást, ahogy a jogi szekercék egymásnak feszülnek, ahogy feltűrik a törvényszéki ingujjakat, a beszélgetést pedig olyan mederbe terelik, ahogyan ez a két úriember az ügyeket intézni szokta. – Megkérhetem, hogy az egyszerűség kedvéért hivatkozzon egy másik néven az ügyfelére? Az imént a „Patrick Gore” nevet adta meg.

– Inkább egyszerűen csak úgy hivatkoznék rá, mint az ügyfelemre

– felelte Welkyn. – Ez így megfelel?

– Tökéletesen.

– Köszönöm. Itt van nálam – folytatta Welkyn, kinyitva aktatáskáját

– egy indítvány, amelyet ügyfelem kész bíróság elé terjeszteni. Ügyfelem tisztességesen kíván eljárni. Kénytelen rámutatni, hogy a cím és a birtok jogtalanul van jelenlegi tulajdonosa nevén, ugyanakkor ügyfelem emlékszik azokra a körülményekre, amelyek között a szélhámosság kezdődött. Azt is elismeri, hogy a jelenlegi tulajdonos hozzáértő földbirtokos, és kizárólag dicsőséget hozott a családi névre. Ezért, amennyiben a jelenlegi tulajdonos hajlandó lemondani anélkül, hogy az ügyet bíróság elé kellene vinni, ügyfelem természetesen eltekint a vádemeléstől. Ellenkezőleg, még anyagi kompenzációt is kínál a jelenlegi tulajdonosnak: évi ezer font járadékot élete hátralévő részére. Ügyfelem tisztában van vele, hogy a jelenlegi tulajdonos neje – leánykori nevén Miss Mary Bishop – örökölt egy kisebb vagyont a saját jogán, ezért szűkös anyagi helyzet nem fenyegeti őket. Természetesen, ha a jelenlegi tulajdonos felesége megkérdőjelezné a házasság érvényességét… Ismét Farnleigh arcába szökött a vér.

– Uramisten! – kiáltott fel. – Micsoda arcátlan, pimasz… A hang, amelyet Nathaniel Burrows kiadott, túl udvarias volt ahhoz, hogy lepisszegésnek lehessen nevezni, de sikerült elhallgattatnia vele Farnleigh-t.

– Ha nem tévedek, Mr. Welkyn – mondta Burrows –, azért vagyunk most itt, hogy megállapítsuk, ügyfele követelésének van-e jogalapja. Amíg ezt nem állapítjuk meg, más szempontok nem merülnek fel.

– Ahogy kívánja. Ügyfelem csupán el akarta kerülni a kellemetlenségeket

– felelte Welkyn egy lekicsinylő vállrándítás kíséretében.

– Mr. Kennet Murray néhány percen belül csatlakozik hozzánk. Attól tartok, utána az eredmény már nem lehet kérdéses. Ha a jelenlegi tulajdonos kitart mostani hozzáállása mellett, a következmények…

– Ide hallgasson… – szakította félbe Farnleigh ismét. – Elég a locsogásból, térjünk a tárgyra! Az igénylő elmosolyodott, mintha valami bennfentes tréfát hallott volna.

– Látják? – kérdezte. – Annyira magáévá tette színlelt nemesi származását, hogy képtelen kimondani: „Elő a farbával!”

– De legalább tartózkodik az olcsó sértésektől – jegyezte meg Molly, és ezúttal az igénylő pirult el alig észrevehetően.

– Elnézésüket kérem! Ezt nem kellett volna mondanom. De ne felejtsék el – mondta az igénylő kissé megváltozott hangon –, hogy erkölcstelen tájon éltem, nem ott, hol a Dove ered. Előadhatom az ügyemet a saját szavaimmal?

– Igen – felelte Farnleigh. – Maguknak csönd! – fordult a két ügyvédhez. – Ez most már személyes ügy. Mintegy közös megegyezéssel mindnyájan az asztalhoz léptek, és leültek egy-egy székre. Az igénylő a nagy ablaknak háttal foglalt helyet. Egy ideig gondolataiba mélyedt, és közben szórakozottan megtapogatta a ritkuló foltot sötét haja tetején. Azután felnézett, szeme körül gúnyosan összeszaladtak a ráncok.

– Én vagyok John Farnleigh – kezdte egyszerűen és látszólagos őszinteséggel. – Kérem, ezúttal ne szakítsanak félbe jogi szócsépléssel! Előadom az ügyemet, és ha úgy tetszik, hívhatom magam akár a tatárok kánjának is. Történetesen azonban tényleg John Farnleigh vagyok, és elmondom, mi történt velem. Gyerekként egy fiatal gazember voltam, bár most sem vagyok biztos benne, nem ez volt-e a megfelelő viselkedés. Néhai atyám, Dudley Farnleigh pont annyira nem tűrte el viselkedésemet, mint amennyire ma sem tudná, ha élne. Nem, nem állítom, hogy hibáztam, inkább csak azt, hogy meg kellett volna tanulnom kompromisszumokat kötni. Vitatkoztam a szüleimmel, mert felhívták rá a figyelmem, hogy fiatal vagyok. Vitatkoztam a tanáraimmal, mert utáltam minden tárgyat, ami nem érdekelt. Hogy a lényegre térjek: tudják, miért mentem el innen. Murray társaságában felszálltam a Titanicra."

John Dickson Carr

A sorozatos öngyilkosságok esete

 

Megjelent!

Multiverzum Kiadó

Fordító: Bart István

Sorozatszerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

 

„Elképzelhetetlen, hogy öngyilkosságot követett volna el, viszont meggyilkolni képtelenség volt.”

 

Egy csavarosnál is csavarosabb krimi tele humorral, már amikor éppen nem meghal valaki… A múlt század negyvenes éveiben egy skót család tagjai egy ódon kastélyban gyűlnek össze, hogy fényt derítsenek a rejtélyes halálesetre, amely mindegyikük életére más-más módon, de jelentősen kihat… A történet nyomozója, dr. Gideon Fell – a termetes és éles elméjű tudós – segít felderíteni a Campbell családban bekövetkezett titokzatos, öngyilkosságnak tűnő, ám sok kérdést felvető halálesetet. A rejtélyek száma azonban egyre csak nő, így dr. Fellnek számos gubancot kell kibogoznia, mert a legendás detektívet nem az igazságszolgáltatás, hanem az igazság kiderítése érdekli. Ennek megtalálásához minden szereplő hozzásegíti valamivel, így lépésről lépésre derül fény a rejtélyekre, hogy aztán a végén egy igazán bonyolult helyzet álljon elő.

John Dickson Carr a „bezárt szoba rejtélyének” igazi mestere, a krimi halhatatlan klasszikusa. A sorozatos öngyilkosságok esete című bűnügyi története az egyik legagyafúrtabb krimije.

 

John Dickson Carr két krimije kapható a kiadó webáruházában!

John Dickson Carr: Az Aranyboszorka

John Dickson Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete

Novemberben érkezik Richard Osman világhírű Csütörtöki nyomozóklubjának negyedik része.

Richard Osman:

Az utolsó ördög

„Azt hiszem, most innom kellene valamire, úgyhogy igyunk a gyilkosságmentes új évre!”

Negyedszer térnek vissza kedvenc nyugdíjas nyomozóink Richard Osman világhírű sorozatában

Megjelenés: november 7.
Fordító: Orosz Anna
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás és keménytáblás, 368 oldal

Leírás

Mikor boltokba került Richard Osman A csütörtöki nyomozóklub című kötete, a siker azonnali volt, ám az ezt övező felhangok egyetértettek abban, hogy ahogy minden nagyobb könyvsiker, ez a sorozat sem fogja tudni megtartani az olvasóbázisát. A tévésből és producerből lett író azonban kétségkívül eltalált valamit nyugdíjas és önkéntes nyomozócsoportjának kalandjaival, a széria további kötetei ugyanis éppen hogy növelték az egyes epizódok olvasóbázisát.

A széria eddigi első három kötete immáron több mint 150 hetet töltött a brit sikerlistákon, és világszerte összesen 9,5 millió példányban talált gazdára, már a tavaly megjelent harmadik epizód, Az eltévedt golyó is átlépte a milliós eladási határt, és minden idők egyik leggyorsabban fogyó felnőtteknek szánt könyve lett.

Természetesen a negyedik kötet, Az utolsó ördög is a brit és nemzetközi listák élén nyitott, és azóta is kimozdíthatatlan onnan, ráadásul a kritikák szerint Osman történetei egyre-egyre jobbak, és ebben a magyar olvasók is egyetértenek a nemzetközi véleményekkel. Hogy mi a gigászi siker titka? Osman a WMN.hu újságírójának, Fiala Borcsának adott interjújában két évvel ezelőtt így fogalmazott: „Azt hiszem, az, hogy olykor megnevettet, máskor megkönnyezed, és van benne rejtély. És mivel a főhősök mind elmúltak hetvenévesek, azaz egy olyan generáció tagjai, amit gyakran nem vesznek számításba, vagy egyenesen alábecsülnek, az olvasók szerették ezeket a szereplőket. Talán arra gondoltak, „amikor megöregszem, én is ilyen szeretnék lenni! Én is lehetnék egy ilyen banda tagja, készen új kalandokra.” Úgy hiszem, a könyvem optimizmusra buzdítja az olvasót, arra pedig nagy szükségünk van mostanában.”

Fülszöveg

Karácsony napján veszélyes szállítmány érkezik Angliába, és amikor köddé válik, a csütörtöki nyomozóklub sokkoló hírt kap: valaki megölte egy barátjukat.

A banda a gyilkos nyomába ered. Műkincshamisítók, internetes csalók és drogdílerek keresztezik útjukat, ráadásul a halottak száma is egyre nő, de az eltűnt csomagnak továbbra is hűlt helye.

Vészesen fogy az idő, egy gyilkos tart Coopers Chase felé, a csütörtöki nyomozóklubnak pedig fel kell tennie a kérdést: végül mégiscsak kifogytak a szerencséből?

És vajon ki lesz az, aki utoljára marad?

A szerzőről

Richard Osman író, producer és televíziós műsorvezető. Az első három regénye, A csütörtöki nyomozóklub, A férfi, aki kétszer halt meg és Az eltévedt golyó világszerte több millió példányban kelt el, és több könyveladási rekordot is megdöntött. Az utolsó ördög a negyedik könyve, mely folytatja kedvenc nyugdíjas nyomozóink történetét. Osman jelenleg Londonban él a barátnőjével és Liesllel, a macskával.

Mások a kötetről

“Rafinált, emberséges, szívet melengető, megható és NAGYON vicces.” - Marian Keyes

“Izgalmas, megható történet, amin hangosan nevettem.” - Mark Billingham

“Egyszerre humoros és megható.” - Harlan Coben

“Igazán szórakoztató.” - Kate Atkinson

“Szívet melengető, bölcs és rafinált.” - Val McDermid

“A szerzőre jellemző megnyerő stílus az utolsó oldalig.” - Lee Child

“Zseniálisan csavaros.” - Jeffery Deaver

“Letehetetlenül jó.” - Ian Rankin

Részlet a kötetből

„Az áldozat egy Kuldesh Sharma nevű férfi, akinek a holtteste egy ideje már itt volt. A pasas régiségkereskedő Brightonból. Reggel fél hét körül találta meg a kocsiját egy helybeli férfi kutyasétáltatás közben. A sötétben sétáltatta a kutyáját újév napján? Aha, na persze, ha te mondod, haver. De ez nem Chris problémája. Neki most a hullával kell foglalkoznia.

Ezért vannak most itt. Szinte már szép a kilátás, gondolja Chris, akinek látni a leheletét a csípős hajnali levegőben.

Mély göröngyökkel teli, keskeny út hatol keresztül a ködbe burkolózó kenti erdőn, és egy fakerítésnél ér véget, amely a birkák téli lakhelyét fogja körbe. Generációk óta sértetlen, évszázados életkép. Ezüstfehér ágak nyújtóznak felfelé, berácsozva az égszínkék eget.

Karácsonyi képeslapra illő látvány, ha nem rondítana bele a brutális kegyetlenség.

Chris pár napig szabadságon volt karácsonykor. Patrice lejött Londonból, Chris pulykát készített neki, ami túl nagy volt, és túl sokáig tartott megsütni, mégis nagyon jó fogadtatásban részesült. Ha jól emlékszik, A muzsika hangja alatt, amikor Patrice-nek potyogtak a könnyei, Christ kis időre elfogta a kísértés, hogy megkéri a kezét, de az utolsó pillanatban visszakozott. Mi van, ha Patrice nevetségesnek találja? Ha túl korai? A gyűrű ezért továbbra is a kabátzsebében lapul, otthon. Kéznél lesz majd, ha Chris összeszedte a bátorságát.

Donna viszont dolgozott karácsonykor. Igaz, a karácsony elég szórakoztató szokott lenni az őrsön. Süti, néha egy-két letartóztatás, dupla fizetés. Este mentek át Chrishez és Patrice-hez Bogdannal. Chris hirtelen bepánikolt, hátha Bogdan megkérte Donna kezét. És ha még a gyűrű is szebb? Nem, ez tényleg túl korai lenne.

Chris lába alatt ropog a dér.

Ha a madarakat megzavarta is az eldördülő pisztoly, riadalmuk réges-rég elfelejtődött, és most vidám csivitelésük visszhangzik odafentről. Még a birkák is tették tovább a dolgukat. Minden nyugodt és békés, a helyszínelők hófehér overallja ragyog a derengő téli napfényben. Chris és Donna átbújnak a rendőrségi szalag alatt, és a duci kis autóhoz sétálnak, ami szedervörösen virított ebben az idilli zugban.

A földút egy olyan sövénnyel szegélyezett útról nyílik, amely lustán és békésen kanyarog egy kenti faluban. Annyira gyönyörű volt ez a falu, hogy Chris egész végig a Rightmove-ot böngészte, amíg oda nem értek a bűntett helyszínéhez. 1,8 millió font egy parasztházért. A falut úgy jellemezték, hogy „nyugodt”.

Még a legkiválóbb kenti ingatlanügynök se merte volna ezt állítani ma.”

A könyvet itt tudjátok előjegyezni:

Agave Könyvek

Mi a markting? Mit is jelent? 2.rész Aurora P.Hill - ("Szerintem manapság marketing nélkül az író és könyve olyan, mintha nem is léteznének.")

Az előző Marketinges bejegyzésem folytatásaként Aurora P. Hill írónővel beszélgettem. Az írónő maga adta ki a Serbeniai Krónikák regénysorozatot, oly módon, hogy nem volt a háta mögött kiadó, mindent egyedül csinált. Ez alkalomból kérdezgettem a marketinggel kapcsolatban, meséljen, ő mit gondol, érez ezzel kapcsolatban.

Mi a véleményed a marketingről, mind íróként, mind magánemberként?

Szerintem manapság marketing nélkül az író és könyve olyan, mintha nem is léteznének. Olyan sok könyvet adnak ki manapság, hogy ha valaki nem fektet energiát a marketingbe, elveszik a tömegben. A kínálat hatalmas, az olvasókat minél gyorsabban meg kell győzni arról, hogy épp a MI könyvünket kell olvasnia. Szerzőként ezért mindenképp ajánlott energiát belerakni a marketingbe, még akkor is, ha egy kiadó esetleg végzi ugyanezt.

Magánemberként szeretem a reklámokat, főleg a könyveseket!  Engem egy jó borítóval meg lehet venni, utána az adott könyv műfaját nézem meg, majd ha az is klappol, jöhet a fülszöveg. Ha az ár is elfogadható, akkor a könyv a kívánságlistámon landol.

Jót tesz-e a marketingkényszer a könyvpiacnak?

Ahogy már írtam, ennyi könyv között elvesznek azok, akik nem reklámozzák magukat. Valahogy ez a mai társadalom mindennapos kényszere is: látni és látva lenni. Ha az olvasó nem szerez tudomást egy könyvről, ami nemsokára megjelenik, a könyv máris a lista alján landol, lehet akármilyen nagyszerű a történet, a stílus. Sokszor látom, hogy ügyes marketinggel egy kevésbé jó történet is az élen van, mert az emberek szeme elé tolják a létezését. Nincs is ezzel semmi baj, mert ami figyelemfelkeltő, arra rákapnak az emberek. Aztán az első olvasás után úgyis kiderül, hogy jobb lett volna másra költeni a pénzt.

Néha bennem van, hogy én is lehetnék jobb, aktívabb, szerepelhetnék ilyen-olyan platformokon, de a közösségi médiában elég sok helyen megtalálható vagyok, illetve többször biztosítok lehetőséget a személyes találkozásokra is. Legutóbb házhoz mentem egy olvasómhoz. Vittem neki a rendelt könyveket, kávéztunk, beszélgettünk. Szeretem, ha az emberek rájönnek, nem egy karót nyelt személy vagyok, hanem egy nyughatatlan, izgága, humort értő és szerető könyvmoly.

Mit gondolsz, íróként mennyire kell támaszkodni a kiadóra?

Mivel nincs kiadóm, erre a kérdésre csak a saját szemszögemből tudok válaszolni. Bár magánkiadásban adtam ki három könyvet, mindent egyedül intéztem, nincs kiadó logója a műveimen. Akit szidhattam vagy dicsérhettem, az én magam voltam. Ausztriában élek, innen irányítottam másfél évig a kiadást, a szöveggondozást, a marketinget, sokszor német nyelven intézve az ISBN-szám lekérését, a nyomdát vagy a vállalkozásom igazgatását. Minden simán ment, majd a harmadik könyvnél be kellett látnom, hogy a postázás költsége Magyarországra magasabbra emelkedett, mint a könyvek ára, valamint nem utaztam olyan sűrűn haza, hogy mindig időben eljussak az olvasóimhoz. Ők annyira türelmesek voltak, hogy nem tudom eléggé kifejezni, mennyire hálás vagyok ezért.

A terjesztést végül átadtam a Smaragd Kiadónak, hogy a könyveim végre ne hetek, hónapok után jussanak el az olvasókhoz, és a kis példányszám ellenére kikerülhessenek a boltokba is. Nagyon jó döntés volt, mert a Smaragd átgondolt marketingjének hála tényleg sokkal gyorsabban fogynak a könyveim. Az ausztriai rendeléseket továbbra is én rendezem, ahogy az e-könyvek terjesztését is én csinálom.

Magánkiadásban adtad ki mind a három köteted, milyen érzés? Nehezebb menedzselni a könyved?

Bár nem szoktam erről beszélni, de nagyon nehéz volt teljesen egyedül bábáskodni a saját könyveim születésénél. Voltak, vannak mellettem nagyszerű olvasók, szakemberek, akiktől tanácsot kértem, de minden, ami mellett döntöttem, az én vállalásom volt. Szerencsére úgy érzem, nem hoztam rossz döntéseket, mindenesetre többet nem állnék neki egyedül, vagy nem pont egy többrészes sorozattal indulnék neki a szerzői világnak. Egy egykötetes történetet azonban már csuklóból végigvinnék egyedül.

Meg azért valahol büszke is vagyok magamra, mert az akkor még pici gyerekeim, háztartás, egyéb tennivalók mellett, ráadásul nem is az anyanyelvemen intéztem a kiadást. A Csillagos ösvényen esetében szürreális volt minden, hisz egy álmom vált valóra, az Adelin és Ettran megjelenése ugyanúgy szíven ütött, A Gyöngyös Korona pedig olyan váratlanul gyorsan érkezett meg a nyomdából, hogy aznap nem is számítottam rá. Gőzölgő kávéval a bögrémben és értetlenül ballagtam le a postáshoz Mikulás napján, aki csak forgatta a fejét, mert még sosem szállított ki több száz könyvet senkinek. Nevettünk rajta, hogy a csizmámba nem fér ennyi meglepetés, majd amikor legközelebb összefutottunk, mondta, hogy szeretné a történetet németül látni, mert elmondása szerint a lánya nagy rajongója a hasonló sztoriknak. Nos… Nem vagyok semmi jó elrontója, tervben van, hogy a Serbeniai Krónikák megjelenik idegen nyelven is, méghozzá a közeljövőben. Hoppá, marketing!

 A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Smaragd Kiadó

Aurora P.Hill írói portálja