Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Anita Boza - ("Nagyon remélem, idén is olvashattok tőlem. Két kéziratot adtam le a kiadónak: az egyik Az éjszaka érintése, a másik a Sötét vágyak fogságában.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Anita Boza írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Az éjszakai színei c. könyve jelent meg, amit a Könyvmolyképző Kiadó oldalán lehet megrendelni. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad? 

A Balatontól nem messze egy kis faluban élek a férjemmel és a két fiammal, meg a mentett állatainkkal. Amikor nem írok, szeretek olvasni, főzni, kertészkedni, kirándulni a családdal. Az állat- és környezetvédelem nagyon fontos része az életemnek, önkéntes vagyok a Siófoki Állatvédő Alapítványnál, és magam is aktívan mentek állatokat, legyen szó kutyáról, macskáról, vagy sérült süniről, szárnytörött gyurgyalagról. Mindig időhiányban szenvedek, ha több időm lenne, szívesen néznék sorozatokat, filmeket is.

Az éjszakai színei  c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Ennek a regénynek az alapját már nagyon sok évvel ezelőtt megírtam, spirálfüzetbe, tollal. Amikor újra elővettem, körülbelül három hónap alatt újraírtam, majd következett a bétáztatás, végül a javítás végtelennek tűnő folyamata. Mire a kézirat elnyerte a végleges formáját, rengeteg idő eltelt, a mostani változat már szinte nyomokban sem hasonlít az annak idején spirálfüzetbe lekörmölt szövegre.

Én minden regényemhez sokat kutakodok, szeretek alaposan utánajárni a dolgoknak, így Az éjszaka színeihez is csomót nézelődtem a neten, illetve sztriptízes filmeket, könyveket, beszámolókat vadásztam. Az auralátásba is igyekeztem elmélyülni, ehhez beléptem különféle spirituális csoportokba, auralátásról szóló könyveket olvastam.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság? 

Minden szereplőmben van egy minimális belőlem, az általam megélt, megtapasztalt dolgokat valamilyen módon bele szoktam gyúrni a regényeimbe, illetve ha valami komoly hatást gyakorol rám, azt is beleszövöm néha. De szeretem elengedni a fantáziám, a regényeimben megélhetek olyan dolgokat, amiket a való életben nem mernék, nem szabadna, vagy amire titkon vágyom.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély 

Már gyerekként úgy nőttem fel, hogy a környezetemben mindenki olvasott, rejtvényt fejtett, ezt láttam, természetes volt, hogy miután megtanultam olvasni, én is faltam a könyveket. 9 évesen, a nagymamámmal közösen írtuk az első versemet, majd olyan 15 éves lehettem, amikor elkezdtem regényt írni. Ezek kezdetleges, rém egyszerű történetek voltak, néha ma is előveszem őket, és elborzadok, milyen kis ügyetlen próbálkozások, ugyanakkor lenyűgöz, hogy honnan indultam.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad? 

Nagyon szeretem az elképzelt világokat, van is egy befejezett romantikus fantasym, illetve egy megkezdett másik, de ahhoz, hogy azokból bármi is lehessen, még rengeteget kell tanulnom, hogy átírhassam őket megfelelőre.

Egyébként novellákban kipróbáltam már magam sokféle zsánerben: írtam horrort, fantasyt, sci-fit, realistát és most egy mitológiai történeten dolgozom épp a legújabb NYUSZÍ kötetbe.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Amikor befejezek egy kéziratot, az egyszerre tölt el megkönnyebbüléssel, büszkeséggel és félelemmel. Örülök, hogy elkészült egy újabb, addig csak a fejemben élő történet, ugyanakkor tudom, hogy a neheze ezután jön: bétázás, javítás, megmérettetés, majd szerkesztés és végül a legizgalmasabb rész, hogy hogyan fogadják majd az olvasók.

Nem gondolkodtál még írói álnéven? 

Tulajdonképpen az Anita Boza is írói álnév, ha úgy vesszük. Amikor megjelent az első könyvem, szóba jött, hogy teljesen más álnevet válasszak, de bármit is találtunk ki, mindet idegennek éreztem. Aztán a szerkesztőm ajánlotta, hogy akkor csak simán fordítsuk meg a lánykori nevemet, és ez az ötlet azonnal megtetszett. Ő mondta azt is, hogy a boza kölesből erjesztett, csekély alkoholtartalmú, savanykás ital, egy világos színű sörféle. Így lettem Anita Boza. 

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni? 

A romantika a lételemem, átszövi a mindennapjaimat, a férjem az én „szőke hercegem”. Vele mindennap kaland, szóval nem esik nehezemre, hogy beleéljem magam a szereplőim életébe. Olvasásban mindenevő vagyok, de a legtöbbet a romantikus zsánerben olvasok, ezt ismerem a legjobban, és engem mindig is az emberi érzések nyűgöztek le a legjobban. 

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Azt nem lehet szavakba önteni. Egy álom megvalósulása volt. Elképesztő, mámoros érzés; öröm, hála, meghatottság kavargott bennem. De ez ugyanúgy megmaradt, a hetedik könyvem megjelenésekor ugyanezeket éreztem, és szerintem akárhány lesz ezután, ez nem fog változni. 

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Is-is. Azelőtt ösztönösen írtam arról, ami eszembe jutott. Vázlatot se készítettem, csak nekiültem és elkezdtem gépelni. Most már alaposabban megfontolok egy-egy ötletet, tudatosan gondolom, végig, hogy melyik könyvemnek írnám meg a folytatását, melyiket bontsam ki elsőnek. Rászoktam a vázlatolásra is, bár egy idő után a szereplőim mindig önálló életet kezdenek élni, de azért fontos, hogy legyen egy honnan hova váza mindennek.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni? 

Persze, minden kéziratomban vannak ilyenek. Nagyon szeretem írni például az állatvédős részeket, amikor valamelyik főhősöm macskát ment, vagy menhelyről fogad örökbe, vagy beveri az orrát egy állatkínzónak. Nehezen írom meg viszont valaki halálát, és az olyan részeket, amikor a szereplőimnek fáj valami.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz? 

Ez változó. Bármi inspirál, a legjelentéktelenebbnek tűnő dolog is hathat rám: egy zene, vagy olvasok egy érdekes cikket, vagy látok egy autóversenyt, vagy történik velem valami olyan, ami aztán kikívánkozik, esetleg megpillantok egy érdekesnek tűnő embert egy buszmegállóban. Néha csak beszélgetünk az egyik író barátommal, és ő bedob valami extrém ötletet, amit hülyeségnek szán, én mégis továbbgondolom. A regényeim alapötletei viszonylag hamar kipattannak a fejemből, aztán igyekszem a karakterükhöz megfelelő környezetet és szituációt kitalálni, ami persze azonnal újabb és újabb ötleteket szül, amiből így aztán sorozat vagy novella lesz… 

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Nagyon szűk kör az, akinek megmutatom az elkészült kézirataimat, valójában 3-4 emberről beszélünk: Kiss Ildikó, Schmidt-Czetli Ági és Nemes István barátaim. A lányok állandó bétáim, sőt, jóval többek annál, inkább afféle „bármikorbármibensegítek” emberek az életemben. Illetve Jenei András szokta elolvasni az elkészült kézirataimat, neki remek meglátásai vannak. Ha zsáner-specifikus segítségre van szükségem, akkor Szemán Zolihoz fordulok sci-fi ügyben, illetve Tiszlavicz Marcsihoz mindenféle orvosi kérdésben. És kábé ennyi. 

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent? 

Nagyon büszkék rám. Támogatnak, hagynak írni, száz százalékig toleránsak velem: nem szólnak rám, ha éjszakába nyúlóan írok, vagy ha hajnalig javítom a kéziratot leadás előtt.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Nagyon remélem, idén is olvashattok tőlem. Két kéziratot adtam le a kiadónak: az egyik Az éjszaka érintése, a másik a Sötét vágyak fogságában. Előbbi Az éjszaka színeiből megismert Makarov története, utóbbi egy Jamaicán játszódó, vudus történet. Természetesen mindkettő romantikus. Egy mitológiai novellán dolgozom jelenleg, ami egy ingyenes letölthető antológiában fog megjelenni, illetve írom A szerelem receptje című szakácsos-zenészesem folytatását. Ezeken kívül már gyűjtöm az anyagot egy chippendale-es sztorihoz, körvonalazódik a fejemben A vágy fogságában című tűzoltósom második része, elkezdtem írni Az éjszaka színei harmadik részét, aminek Scott lesz a főhőse, és akkor még nem beszéltem egy autóversenyzős sztoriról, ami azóta motoszkál bennem, mióta a férjem elvitt minket rallyra. Néha azt kívánom, bár lenne egy időnyerőm, és csak írhatnék és írhatnék… de igyekszem.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Anita Boza írói oldala

Könyvmolyképző Kiadó

Fotó:

Vámos Balázs 

Schmidt-Czetli Ági 

Előolvasás: Andy Saturday: Egy a sorsunk - ("Élnek, nemcsak vannak, éreznek, nemcsak bambulnak. Ez a történet több, mint szórakoztató, élő, eleven. Akarom Bent, bár utálom, akarom Ericet, mert imádtam, akarom Tonit, mert úgy érzem, több van, mint elsőre látszik.")

Szeretném megköszönni Andy Saturday írónőnek, hogy felkereset és lehetőséget adott elolvasni Egy a sorsunk c. könyvét. Egy szívszorító történet az alig 17 éves Danielről. Pár napja fejeztem be az olvasást, azért most írom meg, mert kicsit üresnek érzem magam belül. Nehezen tudtam volna rögtön megírni a véleményemet.

Andy Saturday

Egy a sorsunk

Tartalom

Daniel, ​az amerikai tini srác élete maga a tökéletesség. Iskola, barátok, jól szituált szülők, és minden, ami ezzel jár. Imád zenélni és táncolni – nem titkoltan ezt képzeli el jövőként. Talán az egyetlen felhő az élete fölött, hogy szülei ezzel nem értenek egyet, de erősen titkolják: fiúknak hagyományos, egzisztenciálisan tekintélyes karriert szeretnének. Dan persze lázad. Tizenhetedik születésnapjára barátjától, Marcustól valami olyasmit kap, amiről tudja, hogy szülei ellenezni fogják, mégis elfogadja. Az emiatt kibontakozó konfliktus ereje mindenkit meglep. A családi béke megroppan, majd darabokra törik: a fiú szülei halálos autóbalesetet szenvednek, s neki azonnal el kell hagynia Amerikát és elutaznia Magyarországra, egy sosem látott rokonhoz. Dan pokoljárása megkezdődik, amint magyar földre lép. Szerelmek, csalódások, érzelmek kavalkádja, mely a fiú körül kavarog, felkavarva számtalan ember életét, akik segíteni akarnak neki. Vajon megtalálja-e a boldogságot a hányatott sorsú, sokat szenvedett Daniel, vagy sorsa más irányba vezet?

Véleményem

Ahogy fentebb is írtam, nehezen tudtam volna megírni a véleményemet, ha akkor rögtön neki ülök. Kellett pár nap, hogy rendezni tudjam a gondolataimat és eldöntsem, hogy 4,5 vagy simán adjam meg 5-öst. Mivel akadt néhány olyan rész, amit az írónő kihagyott ziccerek, ahol nem igazán zárta le azt a vonalat. Így csak még több kérdésem lett, mint válaszaim.

Viszont tagadhatatlanul nagyon élveztem az olvasást, igaz előfordult, hogy nem mindig tudtam ki szólal meg következő oldalakon, de ezeken túl tudtam lendülni. Daniel nagyon sok mindenen ment keresztül az élete során. Először azt hittem egy olyan történetet kapok, ami viszálykodásra, szerelmi afféra és egyebeket lesznek, ehelyett Daniel életének, kisebb-nagyobb aspektusait kaptam. Egy-egy állomás az életében, szerelmek, árulások és csalódások jellemzik a lépései. Voltak olyan karakterek, amiket nagyon utáltam ilyen volt Ben, Miklós. Ben annyira gyáva, Miklós pedig ellenszenves figura.

Elején azt vártam, hogy mikor lesz a nagy pokoljárás Daniel számára, nem is olyan sokáig kellett várni. Ahogy olvastam, annyira sajnáltam őt. Szerettem volna megölelni és azt mondani tartson ki. Megérintet a története, ami vele történt. Elvesztette a családját, barátját egyben a szerelmét. Egy olyan idegen országba kellett mennie, ahol nem ismerik őt, és egyik vödörből a másikba esik.

Hiába 288 oldalas ez a könyv, sok minden történik Daniellel és sokszor nem tudtam mire számítsak. Daniel életében nemcsak fájdalom és árulás járja át, hanem megtapasztalja milyen tartozni valahova, és szeretve lenni. Bár nem könnyű az élete, a sorsa, de mégis hisz a szerelemben és abban, hogy egyszer jóra fordul számára.

Egy szóval érdemes figyelemmel kísérni Andy Saturday írónőt, mert ez a könyv számomra benne van top 5-ben. Bár 4,5 csillagot adok meg, de úgy érzem nem ez lesz az utolsó alkotása az írónőnek.  Andynek folytatnia kell, szeretem, ha kicsit szenvednek a karakterei, szeretem, ha történik velük. Vannak nyitott szálak, amire választ várok. Nem mellesleg a vége… Hát, tátva maradtam a szám. Nem erre számítottam, igazi meglepetés volt.

Élnek, nemcsak vannak, éreznek, nemcsak bambulnak. Ez a történet több, mint szórakoztató, élő, eleven. Akarom Bent, bár utálom, akarom Ericet, mert imádtam, akarom Tonit, mert úgy érzem, több van, mint elsőre látszik. Szóval, várom vissza, reménykedve, hogy lesz folytatása. Mert így nem érhet vége a történetnek.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Líra

Andy Saturday írói oldala

A Budapest Nagyregény a 94. Ünnepi Könyvhéten - ("A Budapest Nagyregény projekt Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program keretében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Kreatív Európa Alap támogatásával és a Margó Irodalmi Fesztivál szervezőinek szakmai közreműködésével valósul meg.")

 Látogass ki a Vörösmarty térre, és találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel!

30 perces kerekasztal-beszélgetésekben mutatjuk be a fejezeteket író kortárs szerzők többségét. Felvillantjuk, milyen kapcsolat fűzi őket a kerületükhöz és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szövegeik. Szó esik majd a különleges irodalmi vállalkozás folyamatáról. A szervezők a különböző alkotói megközelítésekről és a lehetséges közös témákról is igyekeznek minél többet megosztani a könyvhét közönségével a Vörösmarty téri nagyszínpadon.

 

Pódiumbeszélgetések és a meghívott szerzők:

 

Június 9. 10:30 | Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Nagy Gabriella

Június 9. 15:30 | Szabó T. Anna, Dragomán György

Június 10. 10:30 | Kemény István, Fehér Renátó

Június 10. 16:30 | Vámos Miklós, Simon Márton, Mán-Várhegyi Réka

Június 11. 10:30 | Kiss Noémi, Németh Gábor

Június 11. 15:30 | Karafiáth Orsolya, Tompa Andrea, Kemény Zsófi

Esemény

 

Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel. Budapest mindannyiunké, a személyes élményeink teszik olyanná, amilyennek látjuk, szeretjük.

 

A Margó Irodalmi Fesztiválra érkező olvasók és szerzők kedvenc találkozóhelyévé vált a Budapest Nagyregény csodás zöld szobája, ahol beszélgettek és történeteket meséltek egymásnak a látogatók. Most a Vörösmarty térre költözik a zöld pavilon, ahol a látogatók újra a kezükbe vehetik a budapesti helytörténeti kutatások néhány fontosabb forrását, polaroid képekkel örökíthetik meg a találkozásokat, vagy belehallgathatnak telefonon a Budapest Nagyregény szerzőinek kerületi bevezetőjébe.

 

A Budapest Nagyregényről

 

Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként 2023 novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.

 

A szerzők és a kerületek

 

I. kerület: Cserna-Szabó András

II. kerület: Krusovszky Dénes

III. kerület: Vámos Miklós

IV. kerület: Tompa Andrea

V. kerület: Bartók Imre

VI. kerület: Fehér Renátó

VII. kerület: Kemény Zsófi

VIII. kerület: Szvoren Edina

IX. kerület: Simon Márton

X. kerület: Mán-Várhegyi Réka

XI. kerület: Nagy Gabriella

XII. kerület: Háy János

XIII. kerület: Németh Gábor

XIV. kerület: Tóth Krisztina

XV. kerület: Karafiáth Orsolya

XVI. kerület: Kiss Noémi

XVII. kerület: Grecsó Krisztián

XVIII. kerület: Dunajcsik Mátyás

XIX. kerület: Závada Péter

XX. kerület: Szabó T. Anna

XXI. kerület: Szécsi Noémi

XXII. kerület: Kemény István

XXIII. kerület: Dragomán György

 

Írói workshopok

 

A kerületi fejezeteinek megírására felkért 23 kortárs író a februári workshopon Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett kidolgozta az alkotói folyamat játékszabályait. Márciusban elkészítették a kerületekről szóló történeteik szinopszisát.

 

A készülő mű szerkezetéről, az alkotási folyamat következő lépéseiről egyeztettek április 12-én a Tompa17 kávézóban egy újabb workshopon: a szövegek kapcsolódási lehetőségei és motívumkincse alapján hogyan illeszthető össze a 23 szöveg.

 

A Budapest Nagyregény a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon

 

Egy asztalhoz ülhetett a város. Kultúrtörténeti ebéddel mutatkozott be a Budapest Nagyregény a margitszigeti Kristályban.

A Budapest Nagyregény első nyilvános eseményén, a Kultúrkombinát és a Budapest Brand közös rendezvényén a történetmesélés és

-megosztás mindannyiunk számára ismerős hangulatait, ízeket és emlékeket idézve bontogattuk művészek és városkutatók segítségével a város rétegeit.

Esemény 

Látogass el a Budapest Nagyregény weboldalára!

 

Az új honlapon kalandozva nyomon követhetjük a kötet születését, megtudhatjuk, milyen kapcsolat fűzi a szerzőket a kerületükhöz, és izgalmas híreket és beszámolókat olvashatunk az alkotófolyamat lépéseiről. Belepillanthatunk a civil történetgyűjtés és a helytörténeti kutatások anyagaiba.

 

A Budapest Nagyregény projekt Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program keretében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Kreatív Európa Alap támogatásával és a Margó Irodalmi Fesztivál szervezőinek szakmai közreműködésével valósul meg. A kötet kiadója a Budapest Brand.

 

Weboldal

Facebook

Aranymetszés – Egy ékszerkészítő szerelme. Hamarosan megjelenik Kovács Rita regénye!

 Kovács Rita

Aranymetszés – Egy ékszerkészítő szerelme

 

Megjelenik június 8-án!

Prae Kiadó

Prae Kiadó, 2023

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

Fülszöveg

Eszter ékszerkészítőként dolgozik Budapesten, szabadidejében pedig a nemrég vásárolt Balaton-felvidéki házikójában pihen, és élvezi a helyi borokat a Szent Györgyhegy oldalában. Megismerkedése a szomszédban nyaraló Bálinttal sorsszerűnek tűnik, kapcsolatuk azonban a munka, a barátság és a szerelem hármas határvidékén billeg. Egy nap Eszter, miközben Bálinttal egy bevállalós ékszer- és festménykiállítás tervén dolgozik, egy régi, rejtélyes fülbevalót talál, melyet valaki elhagyott az épületben. A különleges kialakítású ékszer lassan a hatalmába keríti, és Eszter hamarosan megismeri a 16. századi Velence ötvöseinek és a fényűző paloták lakóinak titkokkal és szenvedéllyel teli világát.

Álom vagy valóság a két élet és a két idő, amelyekben Eszter sem elmerülni nem tud igazán, sem kívül kerülni rajtuk? Milyen hatalommal bírhat néhány egyedülálló ékszer készítője és viselője felett? És vajon beteljesedhet-e a vágyott sors két sebzett lélek találkozásakor? Kovács

Rita regényében a reneszánsz Velence pompája, az ezredforduló utáni nyüzsgő Budapest és a Balaton összetéveszthetetlen atmoszférája keveredik a múlt, a jelen és a jövő kaleidoszkópjában.

 

Rövid idézet a regényből

 

„Öt után meggyújtották az ebédlő hatalmas gyertyatartóiban és csillárjában lévő gyertyákat.

Veronicánál gyülekezni kezdtek a város legelőkelőbb és legérdekesebb figurái, akiknek csak a körvonalait tudtam kivenni, mintha szellemek lettek volna. Veronica fehér bőre és zöld szeme világított közöttük. A vajszínű brokátruhával én is felhívtam magamra a figyelmet, bár nem bántam volna, ha a háttérben maradok, hisz semmi közöm nem volt még ehhez a világhoz, sejtelmem sem volt, hogyan viselkedjek, ezért az ebédlő bejáratánál figyeltem az érkezőket, akik belépés előtt egy hatalmas kerámiatálban moshattak kezet. Amikor rám került a sor és közelebb hajoltam a tálhoz, finom rózsaillat csapott meg.

Lassan már foglalt volt az összes szék a nagy asztal körül, amikor az ajtón egy ismerős ember lépett be. A szolga Biaggini néven vezette a terembe. Az egyetlen üres helyre, a mellettem lévőre ült le.

Miután a három szolga mindenki poharába töltött vörösbort és felálltunk koccintani, a mesterre néztem. Nem látszott rajta, hogy rájött volna, ki vagyok, ami nem volt meglepő, hisz amikor megismerkedtünk, férfiruhában voltam. Bár a többiekre se nagyon figyelt a teremben, valami egészen más köthette le a gondolatait.”

 

Beleolvasó

 

„Január harmadikán nyitottuk ki újból a boltot, az ünnepek után. Egész éjszaka esett a hó, és reggel a lucskos sarat egy munkába induló város sem tudta beledöngölni a betonba.

Karácsonyra minden munkát befejeztünk, semmilyen új megrendelésről nem tudtam. Talán az első nap volt, mióta itt dolgoztam, hogy szinte csak ügyelni mentem be.

Bekapcsoltam a laptopot, hogy megnézzem az e-maileket, de semmi fontos nem volt a postafiókban, csak a szokásos reklámok, elektronikus számlák, illetve néhány köszönőlevél pár fotóval, hogy milyen sikerük volt az ajándékoknak.

Megnyitottam egy új, designnal foglalkozó weboldalt, ahol egy egész oldalt kitöltő hirdetés ugrott fel. Pár pillanatig küszködtem, hogy tüntethetném el a képernyőről, de mivel sehol sem találtam a keresztet, amivel bezárhattam volna, megnéztem a reklámot: „A szerelem nem ér véget sem a halállal, sem a házassággal. Szeretne örömöt vinni az életébe? Utazzon varázslatos ékszerek segítségével a múltba, ajándékozza egy antik ékszer hű másolatát kedvesének, az ékszer történetét feltáró könyvvel! Aranykút."

Kíváncsi lettem, kit vagy mit takarhat a nevetséges vállalkozás. A főoldalon egy giccses kép köszönt vissza, amely egy parókás, barokk ruhába öltözött nőt ábrázolt kicsit ferdén, mint aki a levegőben lebeg, a nyakában hatalmas, gyémántutánzatokkal kirakott ékszerrel. A nő inkább volt ijesztő, mint vásárlásra ösztönző. A rengeteg fehér púderrel az arcán és a vakítóan világos parókával úgy festett, mintha egy panoptikumból vagy kriptából mentették volna ki. Nem akartam elhinni, hogy ez a vállalkozás tényleg létezik, ezért rögtön a Kapcsolatra kattintottam, de még címet és telefonszámot is találtam.

A Munkáink menüpont alatt egy sor nagyon olcsó anyagból készült, de egykor létező, híres ékszerre kísértetiesen emlékeztető bizsu jelent meg. Az egyiken megakadt a szemem. Tökéletes mása volt a smaragdfülbevalónak, amit a kiállítás padlóján találtunk a portással, és végül Veronica vette vissza. Rákattintottam a képre.

„Az ékszer neve: Egyensúly.

A különösen értékes köveket tartalmazó fülbevalót eredetileg egy igen közismert nemes rendelte jegyesének a tizenhatodik századi Velencében. Az ismeretlen, gyönyörű nő képmását egy korabeli albumban találták meg, a város arisztokráciájáról készült rajzok között. A nemes nő a rajzon profilból, a fülbevalóval látható. A nevét a kép aljáról kivágták.

Az ékszer készítője ismeretlen, stílusa a korban kicsit szokatlan. Az igen aprólékosan, filigrán technikával kidolgozott fülbevaló – bár a fennmaradt emlékek szerint a tizenhatodik század első felében készült – a gazdag díszítés miatt már a század végén jelentkező manierizmus felél mutat. Az ötvösök is művésznek számítottak a reneszánsz korban, a művészek pedig köztudottan gyakran tapintanak rá, hogy mi foglalkoztatja majd a jövő alkotóit.

A fülbevaló egy száz évvel későbbi, reneszánsz, kuruzslással és mágiával foglalkozó latin nyelvű könyvben is felbukkant a Szent György-szigeti monostor könyvtárában mint példa a történelmi varázsékszerekre. Itt azt írják a fülbevalóról, hogy viselőjét csak az ajándékozó személyéhez kötheti szoros viszony, mások számára – legyen bár a világ legelbűvölőbb, leggyönyörűbb nője – teljesen közömbös marad. Ahhoz, hogy a fülbevalót ajándékozó biztos legyen a hatásban, nem szólhat az ékszer titkáról.”

A leírás végén, csak hogy teljes legyen a giccsparádé, egy papagájszínekben pompázó, lefátyolozott nő volt látható, a fátylon átcsillogott a fülbevaló. Elmentettem az oldalt, és válaszoltam pár sorban a köszönőlevelekre.

Sosem hallottam még olyat, hogy az lenne egy ékszer varázsereje, hogy a viselőjétől távol tartsa a hódolókat. Először fel sem fogtam a weboldalon olvasott leírást, a következő gondolatom pedig az volt, hogy biztos valami marketingfogás. De tovább töprengtem a dolgon. Milyen érdekes, az Aranykút szerint ez a fülbevaló pont az ellenkező hatást kelti, mint amit általában egy ékszertől elvárunk. Milyen beteges féltékenység kell ahhoz, hogy a kedvesünket csodáló tekinteteket ékszerrel akarjuk távol tartani?

Az ékszerre eddig úgy tekintettem, mint a két ember közötti bensőséges viszony kifejezésének a lehetőségére, vagy pedig úgy, mint az individuum önkifejezésére, a személyiségnek a külvilág felé való megnyilvánulására. Ez az aranykutas leírás felvet egy újabb lehetőséget, a háromszögét, vagyis az ékszer három irányba mutathat: az ajándékozó, azaz a szerelmes irányába, a szerelem tárgya felé, és afelé, akitől féltjük a szerelmet. Ez utóbbi lehet egy konkrét személy, de akár az egész világ is.” 

 

A szerzőről

 

A szerző portréját Mariia Kashtanova készítette.

Kovács Rita1976-ban született Kazincbarcikán. Író, kulturális újságíró, idegenvezető, tolmács. 2008 óta publikál kiállítás- és könyvkritikát. Versei a Műút folyóiratban jelentek meg. A Szent György-hegyen és Padovában él. Az Aranymetszés az első regénye.

Megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Amiket el szeretnék olvasni 4.rész - ("Érdekes történetek a magyar írók háza táján.")

Amiket el szeretnék elolvasni 4. részét hozom, mely kissé igencsak változatos könyveket válogattam össze. Valahogy egyik sem illik a másikhoz, de mégis egy a közös. Az, hogy magyar szerzők könyveket választottam.

(E, mint előjegyzés)

Gombos László

A hidegháború és még 30 év

Tartalom:

A szerző őszintén, néhol szenvedélyesen, de tényszerűen igyekszik elénk tárni a Hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyéni látásmódja új megvilágításba helyezi ezt a történelmi korszakot. Bemutatja azokat a politikai és hatalmi játszmákat, amelyek korunk történelmét és emberek millióinak sorsát alakítják, amely segít megérteni a jelenkor gyors változásait, háborúit és a társadalmi törekvéseket.

A könyv nem csak azoknak készült, akik szeretik a történelmet, hanem mindenkinek, ezért a szerzője igyekezett úgy fogalmazni, hogy minden érdeklődő számára érthető legyen.

Lovas Lana

Szerelmes lettem

(E)

Tartalom:

Eszter boldog családi életet él az álomszerű svájci havasokban, de unatkozik. Kíváncsiságból regisztrál egy szexpartnert kereső oldalra, ahol különcségével szinte azonnal felkelti a céltalanul keresgélő Attila érdeklődését. A férfi élete is csak látszólag tökéletes a szikes, hortobágyi pusztaság idilli környezetében, ezért titkos szeretői viszonyba bonyolódnak az online tér segítségével. Vajon mi lesz ebből az 1500 km távolságban kezdődő kapcsolatból? Egy modern szexuális viszony? Egy lavinaszerű mindent elsöprő szerelem?

Csörgő Iván

Nekromanta krónikái

Tartalom:

Érzed azok jelenlétét, akik már nem élnek? Tényleg léteznek szellemek? Ki más adhatna erre a kérdésre autentikusabb választ, ha nem egy olyan fiú, aki egy halott anyától kapott életet.

Én ezért lettem krónikása napjaink nekromantájának, halott idézőjének. Ez közös történetünk titkos naplója, a magyar vidék misztikus tájain. Kövesd nyomon, ahogy a halottak világa az okkultizmus ősi rítusaival találkozik ebben a különleges élményeket kínáló történetben.

A regény bemutatja mindazon küzdelmet, melyet egy beavatott átélhet útja során, buktatóit és hegycsúcsait e gyönyörű, nehezen felvállalható útnak. Sikereinek és kudarcainak megítélése az olvasóra marad. Élvezettel olvastam és szeretettel ajánlom mindenkinek.

Osara

Wicca, főpapnő

Az emberi csontokkal gyakorta találkozó régész szemével is érdekes történet tárul az olvasó elé: a jelen hétköznapok világában élő szereplők nem ritkán morális-etikai kérdéseket feszegető tettei, az okkultizmus rejtett praktikái, a mágia különféle formái nyomán sejlenek fel a régmúlt olykor hátborzongató történései - mindez a komorságot kiváló humorral fűszerező írói stílusban!

Rákóczi Gergely

régész

Vörös Viktória

Ellenséges szobatárs

(E)

Tartalom

Amikor ​beköltöztem az egyetemi kollégiumba, nem gondoltam volna, hogy egy félreértés miatt a fiúk emeletén kapok szobát. Azt meg pláne nem, hogy a szobatársam az első nap belém fut egy szál törülközőben, ami lecsúszik a derekáról, ezzel szemem elé tárva magát anyaszült meztelenül.

Adrian nem igazán kedvel, mivel más az életszemléletünk. Én a jövőre gondolok, ő pedig a mának él. Mindemellett folyamatosan bosszant. Míg mások Pamnek szólítanak, addig neki csak Pam-Pam vagyok, és ezzel az őrületbe kerget! Állandóan azon ügyködik, hogy kilökjön a kényelmes kis komfortzónámból, és olyan dolgokba csaljon bele, amikbe önszántamból sose mennék.

A motorversenyek és a bulik olyan messze állnak tőlem, mint Adriantől a koránkelés. Mégis van valami ellenállhatatlan benne. Ahogy szép lassan feszegeti a határaimat, egyre nehezebb nemet mondanom neki.

Nem szívesen kockáztatnám a céljaimat, vagy azt, hogy megváltoztasson.

Nem hagyhatom, hogy ő nyerjen.

Vörös Viktória 2022-ben kezdte el publikálni az Ellenséges szobatársat, ami kevesebb mint egy év alatt átlépte a félmillió megtekintést a hazai Wattpaden

Col. Broox

A vörös története

Tartalom:

A sikeres autóversenyzőnek, Jaden W. Coltnak látszólag mindene megvan, számára nincs lehetetlen a világon. Külső szemlélők számára vonzó, de manipulatív és számító ember, ám közeli barátja és családja számára támasz és egy érzékeny lélek. A nőket csak tárgyként kezelő bálvány azonban találkozik egy igazán különleges nővel, akivel akár az egész életét el tudná képzelni. De vajon kegyes lesz a sors és összesodorja őket a megfelelő időben? Egyáltalán működhet két különböző utat megjárt, a társadalmi átlagtól eltérő ember kapcsolata? Igaz a mondás, miszerint mindenki megérdemli a boldogságot? És ha igen, vajon képesek feláldozni önmagukat annak áráért? Vagy eltévednek a mai világ egocentrikus útvesztőjében és marad a félig üres ágy és a vele együtt járó gyötrő kérdés, mi lett volna, ha?

Bihary Péter

Endrei szentek

(Doki 3.)

(E)

Tartalom:

Kisvárosi hangulat, nagyvárosi pofonok

Doki, az érző szívű, de kemény öklű rendőr kalandjai folytatódnak! A fővárosi zsarulét véget ér, és egy ideig vidéken lát el szolgálatot a Pilis vadregényes hegyei között. Hinnénk vagy sem, de a budapesti balhékhoz szokott fiatal főtörzs itt is megtalálja a maga terepét, hiszen Szentendre szinte mágnesként vonzza a bűnözőket.

Míg Papa az ázsiai dzsungelben lát el feladatot, addig Doki egy új társat talál a mindig vidám, de annál keményebb Krisz személyében, akit sosem hagy cserben hűséges társa, Zajos, a rendőrkutya.

Bihary Péter regényének olvasása közben részünk lesz autósüldözésben, szenvedélyben és drámában. Természetesen ebből a történetből a humor se maradhat ki, valamint a már jól megszokott utcanyelvbe csomagolt életigazságok

Harlan Coben: Egyezés (Wilde 2.) - ("Egyébként nagyon ritka az olyan szerző, aki második résznél is tartja a színvonalat, mesterien szövi a történetet és abszolút nem kalandozik el a figyelmem. ")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Jaffa Kiadónak, hogy elolvashattam Harlan Coben: Egyezés (Wilde 2.) című könyvét. Ahogy az első kötetnél írtam zseniális, ez a másodiknál pedig igazán fantasztikus. Sokkal rejtélyesebb volt ez a történet. 

Harlan Coben

Egyezés

(Wilde 2.)

Tartalom:

A ​Maradj mellettem és Az idegen szerzőjétől

Sokkoló genetikai egyezés leplezi le egy család sötét titkát Harlan Coben legújabb, borzongató thrillerében.

Több hónapnyi távollét után a Senki fiából megismert Wilde visszatér a Ramapo-hegységbe. Sikertelen beszokási kísérlete megerősíti benne, amit mindig is tudott: ő nem tartozik senkihez, nem kötik gúzsba a modern élet előnyei és hátrányai.

Ám egy online adatbázisban felbukkanó egyezés közelebb viszi a múltjához, mint azt valaha is álmodta volna, és megadja neki a lehetőséget, hogy felkutassa az apját. A találkozó azonban több kérdéssel szolgál, mint ahány válasszal. A kétségbeesett Wilde belekapaszkodik az utolsó szalmaszálba: egy másodunokatestvérbe, aki épp olyan gyorsan tűnik el, mint ahogyan újra felbukkan, miután átél egy kegyetlen bukást, rosszabbat a legszörnyűbb rémálomnál.

Vajon régóta érett már az unokatestvér bukása? Vagy csupán áldozatul esett egy bonyolult, aljas összeesküvésnek? És mi köze ennek az egésznek az egykor Az idegenként ismert emberhez, az áruló szökevényhez, akinek egyre több a követője, s akinek küldetése és módszerei egyre veszedelmesebbek?

Véleményem

5/5

Ha lehetne, 10 csillagot adnék erre a könyvre. Az első résznél is sokkal jobb lett. Még keszekuszább szálakat indított a szerző. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hajmeresztő valóságshow szereplőnek lenni.

Végre megtudhatunk Wilde múltjáról is, aminek nagyon örültem. Másrészt sajnáltam, mert akkor nem lenne harmadik rész. Igen, jó lett volna, ha lenne folytatása. Egészen megszerettem Wilde-ot, Hestert, Laila-t és Matthew-t.

Orent most nem csíptem, majd ha elolvassátok, megértitek.

Egyébként nagyon ritka az olyan szerző, aki második résznél is tartja a színvonalat, mesterien szövi a történetet és abszolút nem kalandozik el a figyelmem. Hanem teljes mértékben odaszegezi, és azt várom ki, mikor mit lép. Nem lehetett tudni mi következik, de tippelni se tudtam.

Az ember, amikor a valóságshow-ra gondol, sokan azt hiszik, hogy elég bent lenni és máris megfogta az isten lábát. Pedig nem. Elég kegyetlen világ, mindent és mindenkin átgázolnak 5-10 perc hírnévért. Elég, ha fórumokra felmegy az ember, s ha kicsit tudd gondolkodni az rájön, hogy bizony nem játék. Nagyon vékony az a határ, hogy mit szabad és mit nem.

Őszintén megmondom, most hogy kiolvastam a második kötetet, nem gondoltam volna, hogy ennyire befog jönni. Harlan Coben egy mester művet adott ki. Pedig nem olvastam más könyvét, öreg hiba. De hát ez van! Majd pótolom.

Mondjon bárki, bármit ez a sorozat nagyon ott van. Minden szempontból. Felcsigázott, és nem hagyott békét. Komolyan! Annyi szál volt benne, hogy csak kapkodtam merre, hova fog kifutni. Harlan mesterien játszik az olvasó idegeivel.

Örültem, hogy beszereztem az elsőt, kellett is. Hiába mondják, hogy önállóan is el lehet olvasni. Frászt!

Kell! Mert utalások vannak, s az ember lánya tudni akarja mi is az. Ezért! Pont!

Amikor Wilde azt mondja: „Azt hiszem én, rájöttem.”

Erre én: Én még nem. Hol maradtam el?

Nah, pont ezért szeretem a krimiket. Ezzel a két kötettel, megnyert magának az író. Többit is szívesen elolvasnám.

Ajánlom nektek ezt a sorozatot, érdemes elkezdeni. Én pedig szívből várom, hogy legyen folytatása ennek a történetnek.

A könyvet itt tudjátok beszerzeni:

Jaffa Kiadó