Amiket el szeretnék olvasni 4.rész - ("Érdekes történetek a magyar írók háza táján.")

Amiket el szeretnék elolvasni 4. részét hozom, mely kissé igencsak változatos könyveket válogattam össze. Valahogy egyik sem illik a másikhoz, de mégis egy a közös. Az, hogy magyar szerzők könyveket választottam.

(E, mint előjegyzés)

Gombos László

A hidegháború és még 30 év

Tartalom:

A szerző őszintén, néhol szenvedélyesen, de tényszerűen igyekszik elénk tárni a Hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyéni látásmódja új megvilágításba helyezi ezt a történelmi korszakot. Bemutatja azokat a politikai és hatalmi játszmákat, amelyek korunk történelmét és emberek millióinak sorsát alakítják, amely segít megérteni a jelenkor gyors változásait, háborúit és a társadalmi törekvéseket.

A könyv nem csak azoknak készült, akik szeretik a történelmet, hanem mindenkinek, ezért a szerzője igyekezett úgy fogalmazni, hogy minden érdeklődő számára érthető legyen.

Lovas Lana

Szerelmes lettem

(E)

Tartalom:

Eszter boldog családi életet él az álomszerű svájci havasokban, de unatkozik. Kíváncsiságból regisztrál egy szexpartnert kereső oldalra, ahol különcségével szinte azonnal felkelti a céltalanul keresgélő Attila érdeklődését. A férfi élete is csak látszólag tökéletes a szikes, hortobágyi pusztaság idilli környezetében, ezért titkos szeretői viszonyba bonyolódnak az online tér segítségével. Vajon mi lesz ebből az 1500 km távolságban kezdődő kapcsolatból? Egy modern szexuális viszony? Egy lavinaszerű mindent elsöprő szerelem?

Csörgő Iván

Nekromanta krónikái

Tartalom:

Érzed azok jelenlétét, akik már nem élnek? Tényleg léteznek szellemek? Ki más adhatna erre a kérdésre autentikusabb választ, ha nem egy olyan fiú, aki egy halott anyától kapott életet.

Én ezért lettem krónikása napjaink nekromantájának, halott idézőjének. Ez közös történetünk titkos naplója, a magyar vidék misztikus tájain. Kövesd nyomon, ahogy a halottak világa az okkultizmus ősi rítusaival találkozik ebben a különleges élményeket kínáló történetben.

A regény bemutatja mindazon küzdelmet, melyet egy beavatott átélhet útja során, buktatóit és hegycsúcsait e gyönyörű, nehezen felvállalható útnak. Sikereinek és kudarcainak megítélése az olvasóra marad. Élvezettel olvastam és szeretettel ajánlom mindenkinek.

Osara

Wicca, főpapnő

Az emberi csontokkal gyakorta találkozó régész szemével is érdekes történet tárul az olvasó elé: a jelen hétköznapok világában élő szereplők nem ritkán morális-etikai kérdéseket feszegető tettei, az okkultizmus rejtett praktikái, a mágia különféle formái nyomán sejlenek fel a régmúlt olykor hátborzongató történései - mindez a komorságot kiváló humorral fűszerező írói stílusban!

Rákóczi Gergely

régész

Vörös Viktória

Ellenséges szobatárs

(E)

Tartalom

Amikor ​beköltöztem az egyetemi kollégiumba, nem gondoltam volna, hogy egy félreértés miatt a fiúk emeletén kapok szobát. Azt meg pláne nem, hogy a szobatársam az első nap belém fut egy szál törülközőben, ami lecsúszik a derekáról, ezzel szemem elé tárva magát anyaszült meztelenül.

Adrian nem igazán kedvel, mivel más az életszemléletünk. Én a jövőre gondolok, ő pedig a mának él. Mindemellett folyamatosan bosszant. Míg mások Pamnek szólítanak, addig neki csak Pam-Pam vagyok, és ezzel az őrületbe kerget! Állandóan azon ügyködik, hogy kilökjön a kényelmes kis komfortzónámból, és olyan dolgokba csaljon bele, amikbe önszántamból sose mennék.

A motorversenyek és a bulik olyan messze állnak tőlem, mint Adriantől a koránkelés. Mégis van valami ellenállhatatlan benne. Ahogy szép lassan feszegeti a határaimat, egyre nehezebb nemet mondanom neki.

Nem szívesen kockáztatnám a céljaimat, vagy azt, hogy megváltoztasson.

Nem hagyhatom, hogy ő nyerjen.

Vörös Viktória 2022-ben kezdte el publikálni az Ellenséges szobatársat, ami kevesebb mint egy év alatt átlépte a félmillió megtekintést a hazai Wattpaden

Col. Broox

A vörös története

Tartalom:

A sikeres autóversenyzőnek, Jaden W. Coltnak látszólag mindene megvan, számára nincs lehetetlen a világon. Külső szemlélők számára vonzó, de manipulatív és számító ember, ám közeli barátja és családja számára támasz és egy érzékeny lélek. A nőket csak tárgyként kezelő bálvány azonban találkozik egy igazán különleges nővel, akivel akár az egész életét el tudná képzelni. De vajon kegyes lesz a sors és összesodorja őket a megfelelő időben? Egyáltalán működhet két különböző utat megjárt, a társadalmi átlagtól eltérő ember kapcsolata? Igaz a mondás, miszerint mindenki megérdemli a boldogságot? És ha igen, vajon képesek feláldozni önmagukat annak áráért? Vagy eltévednek a mai világ egocentrikus útvesztőjében és marad a félig üres ágy és a vele együtt járó gyötrő kérdés, mi lett volna, ha?

Bihary Péter

Endrei szentek

(Doki 3.)

(E)

Tartalom:

Kisvárosi hangulat, nagyvárosi pofonok

Doki, az érző szívű, de kemény öklű rendőr kalandjai folytatódnak! A fővárosi zsarulét véget ér, és egy ideig vidéken lát el szolgálatot a Pilis vadregényes hegyei között. Hinnénk vagy sem, de a budapesti balhékhoz szokott fiatal főtörzs itt is megtalálja a maga terepét, hiszen Szentendre szinte mágnesként vonzza a bűnözőket.

Míg Papa az ázsiai dzsungelben lát el feladatot, addig Doki egy új társat talál a mindig vidám, de annál keményebb Krisz személyében, akit sosem hagy cserben hűséges társa, Zajos, a rendőrkutya.

Bihary Péter regényének olvasása közben részünk lesz autósüldözésben, szenvedélyben és drámában. Természetesen ebből a történetből a humor se maradhat ki, valamint a már jól megszokott utcanyelvbe csomagolt életigazságok

Harlan Coben: Egyezés (Wilde 2.) - ("Egyébként nagyon ritka az olyan szerző, aki második résznél is tartja a színvonalat, mesterien szövi a történetet és abszolút nem kalandozik el a figyelmem. ")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Jaffa Kiadónak, hogy elolvashattam Harlan Coben: Egyezés (Wilde 2.) című könyvét. Ahogy az első kötetnél írtam zseniális, ez a másodiknál pedig igazán fantasztikus. Sokkal rejtélyesebb volt ez a történet. 

Harlan Coben

Egyezés

(Wilde 2.)

Tartalom:

A ​Maradj mellettem és Az idegen szerzőjétől

Sokkoló genetikai egyezés leplezi le egy család sötét titkát Harlan Coben legújabb, borzongató thrillerében.

Több hónapnyi távollét után a Senki fiából megismert Wilde visszatér a Ramapo-hegységbe. Sikertelen beszokási kísérlete megerősíti benne, amit mindig is tudott: ő nem tartozik senkihez, nem kötik gúzsba a modern élet előnyei és hátrányai.

Ám egy online adatbázisban felbukkanó egyezés közelebb viszi a múltjához, mint azt valaha is álmodta volna, és megadja neki a lehetőséget, hogy felkutassa az apját. A találkozó azonban több kérdéssel szolgál, mint ahány válasszal. A kétségbeesett Wilde belekapaszkodik az utolsó szalmaszálba: egy másodunokatestvérbe, aki épp olyan gyorsan tűnik el, mint ahogyan újra felbukkan, miután átél egy kegyetlen bukást, rosszabbat a legszörnyűbb rémálomnál.

Vajon régóta érett már az unokatestvér bukása? Vagy csupán áldozatul esett egy bonyolult, aljas összeesküvésnek? És mi köze ennek az egésznek az egykor Az idegenként ismert emberhez, az áruló szökevényhez, akinek egyre több a követője, s akinek küldetése és módszerei egyre veszedelmesebbek?

Véleményem

5/5

Ha lehetne, 10 csillagot adnék erre a könyvre. Az első résznél is sokkal jobb lett. Még keszekuszább szálakat indított a szerző. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hajmeresztő valóságshow szereplőnek lenni.

Végre megtudhatunk Wilde múltjáról is, aminek nagyon örültem. Másrészt sajnáltam, mert akkor nem lenne harmadik rész. Igen, jó lett volna, ha lenne folytatása. Egészen megszerettem Wilde-ot, Hestert, Laila-t és Matthew-t.

Orent most nem csíptem, majd ha elolvassátok, megértitek.

Egyébként nagyon ritka az olyan szerző, aki második résznél is tartja a színvonalat, mesterien szövi a történetet és abszolút nem kalandozik el a figyelmem. Hanem teljes mértékben odaszegezi, és azt várom ki, mikor mit lép. Nem lehetett tudni mi következik, de tippelni se tudtam.

Az ember, amikor a valóságshow-ra gondol, sokan azt hiszik, hogy elég bent lenni és máris megfogta az isten lábát. Pedig nem. Elég kegyetlen világ, mindent és mindenkin átgázolnak 5-10 perc hírnévért. Elég, ha fórumokra felmegy az ember, s ha kicsit tudd gondolkodni az rájön, hogy bizony nem játék. Nagyon vékony az a határ, hogy mit szabad és mit nem.

Őszintén megmondom, most hogy kiolvastam a második kötetet, nem gondoltam volna, hogy ennyire befog jönni. Harlan Coben egy mester művet adott ki. Pedig nem olvastam más könyvét, öreg hiba. De hát ez van! Majd pótolom.

Mondjon bárki, bármit ez a sorozat nagyon ott van. Minden szempontból. Felcsigázott, és nem hagyott békét. Komolyan! Annyi szál volt benne, hogy csak kapkodtam merre, hova fog kifutni. Harlan mesterien játszik az olvasó idegeivel.

Örültem, hogy beszereztem az elsőt, kellett is. Hiába mondják, hogy önállóan is el lehet olvasni. Frászt!

Kell! Mert utalások vannak, s az ember lánya tudni akarja mi is az. Ezért! Pont!

Amikor Wilde azt mondja: „Azt hiszem én, rájöttem.”

Erre én: Én még nem. Hol maradtam el?

Nah, pont ezért szeretem a krimiket. Ezzel a két kötettel, megnyert magának az író. Többit is szívesen elolvasnám.

Ajánlom nektek ezt a sorozatot, érdemes elkezdeni. Én pedig szívből várom, hogy legyen folytatása ennek a történetnek.

A könyvet itt tudjátok beszerzeni:

Jaffa Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Aux Eliza - ("Ha valami nagyon mélyen érint, valaki nagyon megbánt, nagy örömet okoz, fájdalmat okoz, stb, akkor azt a sok felgyülemlett érzést ki kell adnom magamból, és az írás számomra terápiás jellegű.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Aux Eliza írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek az Ózonőrök c. könyve jelent meg, amit a Könyvmolyképző Kiadó oldalán lehet megrendelni. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

23 éves vagyok, és magyar irodalmat, nyelvtant és könyvtárt tanulok az egyetemen. Nagyon szeretek olvasni, sorozatozni, zenét hallgatni, és természetesen írni is. A kedvenceim a romantikus és fantasy történetek, de rajongok a disztópiákért is (ha nem túl ijesztőek).

Az Ózonőrök c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Olyan sokat nem, mivel a könyv gyerekeknek íródott, ezért szándékosan nem akartam belemenni a tudományos fejtegetésekbe, illetve szakszavakba. Egy olyan közös nevezőt akartam találni a környezetvédelem kapcsán, amit az olvasók könnyen meg tudnak érteni, és befogadhatónak találnak. A kutatás inkább az ózonőrök életmódjával kapcsolatos volt, hogy ők milyen életet élnek, hogyan segítik a környezetet.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Valamilyen szinten a valóságból táplálkoznak a történeteim, főleg a szereplők vagy a realista történeteim helyszínei pl. iskola. A szereplőket néha egy az egyben ismerőseimről mintázom, de ezt sosem mondom el nekik, és mindig megváltoztatom a szereplők nevét, nehogy rájöjjenek. De általában rájönnek. Viszont olyan is volt már, és azon nagyon nevettem, hogy valaki megkérdezte, hogy egy közös ismerősünkről mintáztam-e egy szereplőt, mert olyanok a megszólalásai. Én pedig nem róla mintáztam, de szerintem nem akarta elhinni, mert mindig ezt csinálom. De eddig mindig jó szereplőkként testesültek meg az ismerőseim, rossz szerencsére még nem volt.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

11 éves voltam, amikor beleszerettem a Harry Potter univerzumába, és elkezdtem fanfiction történeteket olvasni és írni. Ez volt a katalizátor számomra, évekig írtam ilyen történeteket. Utána éreztem, hogy kezdem kinőni a Potterverzumot, és saját világokat akarok kitalálni. Ekkor tértem át a fanficokról a saját világos regényekre. Innen pedig nem volt megállás.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Kacérkodok egy erotikus realista regény írásával, illetve írtam mesét, ifjúságit, gyerektörténetet, middle grade regényt, és szeretnék még a disztópiákkal is megpróbálkozni. Azt hiszem, egyelőre ennyit szeretnék.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Nagyon jó, mint egy frissítő fürdő, csak ez szellemi felfrissüléssel jár számomra. Büszke vagyok rá, hogy sikerült, és hálás, amiért idáig eljutottam. Sok kéziratot befejeztem már, és mindig ilyen volt. Felemelő érzés, és csak még jobban motivál, hogy többet írjak.

Nem gondolkodtál még írói álnéven?

Volt az idők során pár. A felnőtt erotikus írásaim Leta Hollin néven futnak, míg a fanfiction oldalakon Halenka néven vagyok fent. De én szeretem az eredeti nevemet, az Aux Elizát, szerintem nagyon jól kiválasztották ezt nekem a szüleim, mert mindig megkérdezik, hogy ez álnév-e.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

A fő profilom szerintem a young adult, ezért meglepett, hogy middle grade lett az első könyvem. Nem hittem, hogy valaha is írni fogok ilyet. Aztán mégis megtörtént. Erre csak annyit tudok mondani, hogy jó a komfortzóna meg minden, de az igazi élet azon kívül kezdődik.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Mindig erről álmodtam. Az írás és a könyvkiadás életem nagy célja volt, és földöntúli boldogság járt át, amikor megtudtam, hogy megtörténik. Nagyon sok mindenen mentem keresztül akkoriban, és amikor írt egy üzenetet a kiadóvezető, hogy vállalják a kiadást, akkor is épp egy kórházi váróban vártam vizsgálatra valamikor karácsony előtt 2021-ben. Egy évem volt feldolgozni ezt a hírt, de szerintem azóta sem sikerült, minden nap meglep, hogy van egy könyvem.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

A főbb vázlatpontok tudatos tervezés részei, előre leírom és kitalálom, hogy mi történjen a könyvben, és csak utána írom meg. Így nem kalandozok el mindenfelé, és valamennyire tudom tartani az irányt. Nekem a vázlat olyan, mint egy térkép.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

A kedvenc jelenetem minden spoiler nélkül valahol a könyv felénél van, amikor Melánia rájön dolgokra önmagával kapcsolatban, és ez megváltoztatja az egész látásmódját. Azt érzelmileg nagyon közel érzem magamhoz. Nehéz volt megírni pont ezt a részt, a közepét. Vagyis hát inkább a szerkesztés volt itt a bonyolultabb szerintem, mert sok részt kellett módosítani, de úgy érzem, megérte.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Általában valamilyen nagy élménnyel. Ha valami nagyon mélyen érint, valaki nagyon megbánt, nagy örömet okoz, fájdalmat okoz, stb, akkor azt a sok felgyülemlett érzést ki kell adnom magamból, és az írás számomra terápiás jellegű.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Az új kéziratomat először egy nagyon kedves író-szerkesztő barátnőm, Nagy Viktória látta, az ő véleménye sokat számít nekem, és ő mindenképp beleszólhat a szöveg alakulásába, mert tudom, hogy jobb lesz a meglátásaitól a kézirat. De ugyanígy novelláimat látta már először Koós Patrícia (szintén író-szerkesztő) barátnőm, aki szintén nagyon megbízható és hasznos tanácsokkal segített formálni a szövegeimet, és nagyon hálás vagyok a segítségért mindkettőjüknek.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Mindig támogattak, és szerintem nagyon fontos egy támogató közeg. Nélkülük valószínűleg feladtam volna, ha nem bátorítanak. Ezért csak ajánlani tudom, hogy keressen magának minden író egy ilyen jó közeget, ha nem otthon, akkor barátoknál, írók között, ahol megtalálja, mert nagyon sokat segít.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Egyelőre annyit tudok mondani, hogy nem várt utakat próbálok felfedezni, és kalandozom. Meglátjuk, mi sül ki belőle, de a Facebook oldalamon (Aux Eliza) hírt adok, amint van fejlemény.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Könyvmolyképző Kiadó

Aux Eliza

Harlan Coben:Senki fia (Wilde 1.) - ("Nagyon megfogott ez a könyv, alig tudtam letenni. Izgalmas volt, hogy ennyi szál volt a történetben.")

Néhány hete Jaffa Kiadótól megkaptam Harlan Cobentől az Egyezés című könyvét. Viszont láttam, hogy ez a kötet második rész, így beszereztem az első részét, a Senki fiát.

Sorozat mániás vagyok, és jobban szeretem mindent első résszel kezdeni. De milyen jól tettem.

Ím,e a véleményem a Harlan Coben:Senki fia c.könyvről.

Harlan Coben:

Senki fia

Tartalom:

Westville ​a világ legunalmasabb kisvárosának látszik – ám a hegyekkel övezett vidék tele van rejtélyekkel. Az egyik legnagyobb talány a város körüli erdőben élő Wilde, akit harminc évvel korábban, gyerekként magára hagyva találtak a fák között. Az immár felnőtt férfi azóta sem tudja, hogyan került az erdőbe, és kik lehetnek a szülei. Szinte természetes, hogy amikor a városban eltűnik egy középiskolás lány, hozzá fordulnak segítségért, és Wilde egyetlen barátja, egy hetven körüli sztárügyvéd, Hester Crimstein is bekapcsolódik a nyomozásba. Hamarosan a város leggazdagabb családjából is nyoma vész egy fiúnak. Majd érkezik egy zsaroló levél.

Ahogy múlt és jelen eseményei felkavarodnak, a mind rejtélyesebb ügybe egy gátlástalan elnökjelölt, egy mindenre elszánt környezetvédelmi aktivista, néhány kegyetlen középiskolás és egy nyugdíjas katonatiszt is belekeveredik. Wilde pedig rájön: ha meg akarja találni a lányt, a város féltve őrzött titkainak kell utánajárnia – mielőtt még túl késő lenne megfejteni őket…

Véleményem

5/5

Atyagatya! Zseniális mű. Ez az első kötet Harlan Cobentől, valaki azt mondta a fotó alatt, hogy nagyon jó könyv, de nem gondoltam, hogy ennyire. Jó sok szál volt benne, Wilde története igencsak érdekes, a személye is, a gyerekek, a szülők, és a titkok. Nagyon megfogott ez a könyv, alig tudtam letenni. Izgalmas volt, hogy ennyi szál volt a történetben. S ami a leglényegesebb, hogy fenn tartotta az érdeklődésemet, nem volt üres járat felesleges írások, sallangok. Szeretem az olyan krimiket, ami nem lövi le rögtön a poént, hanem teljesen tévútra viszi az olvasót, ahogy Harlan tette velem.

Wilde személye megragadott, bírtam, hogy olyan szűkszavú, magának való, viszont sok kérdésem volt vele kapcsolatban. Mi lett vele gyerekként, mi történhetett? Rejtélyes volt számomra. Többek közt ez fogott meg ennyire. A múltja, a titkai ami rejtve maradtak mások számára, ez is érdekessé teszi a történetet.

Hestert bírtam, nagyon kedveltem végig és reménykedtem, hogy történet végére, békére lelelkileg. Bírtam Oren-nel való társalgásait. Olyan aranyos, jópofa. Nem is tudom, hogy írjam, hogy ne legyen spoileres az egész. Hiszen a történetben jó pár szál elindított az író és végére le is zárta. De nem mindent, így akadt olyan, amit sejteti, hogy lesz folytatása.

Nagyon szeretem a krimiket, a filmbe illő történeteket, ahol tele van fordulatokkal, akciódús részekkel, ahol mindig történik valami és sosem az, ami látszik. Mindenkinek vannak titkai, és végére ezek a titkok kiderülnek. Pont ilyennek kell lenni egy kriminek. Könnyű, kikapcsoljon, elmerengjen az ember a történeten. Poén vége mindig az utolsó oldalakon derül ki. De még akkor is hitetlenkedve csóválja az ember fejét, hogy "Mi van?".

Ezek után mindenképp folytatom az Egyezés című könyvet. Kíváncsi vagyok, mi jöhet még. Ráadásként többi Harlan Coben könyveket is el kell, hogy olvassam. Rajongó lettem. De nagyon.

Hálásan köszönöm Jaffa Kiadónak, hogy megismerhettem Harlan Coben könyvét. Köszönöm!

Ha egy izgalmas, szövevényes és rejtélyes krimit szeretnél olvasni, akkor ajánlom neked ezt a sorozatot, imádni fogod. Le sem fogod tudni tenni, ahogy én se tudtam letenni.

A könyvet itt tudod megrendelni:

Jaffa Kiadó

Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségéről, beszélgettünk Smaragd Kiadóval és szerzőivel - ("Azt gondolom, hogy akik élnek ezzel a lehetőséggel és letöltik ezeket a könyveket, ők bele sem gondolnak, vagy ha mégis, akkor elképzelésük sincs róla mennyi munka van egy-egy könyvvel, mire kiadásra kerül.")

A következő cikksorozatom a Smaragd Kiadóval, Zsiros-Petróczki Kitti írónővel készült, és megszólaltattam a szerzőiket is, hogy mondják el ők is, mit gondolnak erről.

A kiadó 2020-ban jött létre, és kínálatában szintén megtalálhatóak nyomtatott és e-könyvek is. Megkértem a kiadó egyik vezetőjét, Kittit, hogy mesélje el, mit gondol az illegális letöltésekről. És egyúttal a szerzőitől is szeretném megkérdezni a véleményüket erről a témáról. Köszönöm a lehetőséget, és hogy elfogadták a felkérésemet.

Mit gondoltok az illegális e-könyv terjesztéséről?

Zsiros-Petróczki Kitti: Azt gondolom, hogy akik élnek ezzel a lehetőséggel és letöltik ezeket a könyveket, ők bele sem gondolnak, vagy ha mégis, akkor elképzelésük sincs róla mennyi munka van egy-egy könyvvel, mire kiadásra kerül. Sok érintett szakember és szerző véleményébe belefutottam már, és olvastam olyanokat, akik azt fejtegették, hogy ez mekkora tiszteletlenség illegálisan letölteni a történeteiket. Valóban az, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy aki nem ebben a szakmában tevékenykedik, nincs rálátása a folyamatra.

Marosi Nikolett: Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen. Hogy, aki így tölt fel bármely tartalmat - jelen kérdésre válaszolva -, könyvet, annak a célját nem ismerem, azonban lassan megbékélve a gondolattal, ami lehetséges (ha jó, ha rossz), az megtörténik. Él vele a feltöltő, akit véd egy kitalált nickname és mossa kezeit az oldal üzemeltető, és él vele a letöltő, az olvasó is. A könyvek drágák, ahogy a mozi vagy egy kiadós buli, koncert is, így a "felhasználó" kihasználja a kiskapukat, mint mondjuk a YouTube esetében is, ahonnan elvileg nem tudsz sem videót, sem hanganyagot letölteni ingyen. Elvileg. Mert ugye mégis.

Mint író úgy gondolom, elkerülhetetlen az irány. Egyébként nem is újkeletű. Idejét nem tudom, mikor vette kezdetét a könyvek illegális feltöltési, letöltési lehetősége. Már az "őskori" DC (online film, zene, könyv, stb. fel- letöltő oldal) megjelenésekor találkoztam a problémával - lehet, korábbra visszavezethető -, már ha nevezhetjük problémának. Majd a torrentezéskor már fénykorát éli. Engem személy szerint nem zavar. Ha zavar is, létezik.

Németh Balázs: Az illegális könyvterjesztés elég negatívan a könyviparra, mert akárhogyan is vesszük a letöltő, aki ezáltal ingyen és bérmentve jut hozzá az olvasnivalóhoz megkárosítja ezzel az írót mind a kiadót. Az más, amikor maga az író teszi elérhetővé a művét ezzel jó szándékát bizonyítva, hogy akinek akár nincs pénze megvenni ilyen formában legalább elérje. De az aki szándékosan okoz ezzel kárt többeknek nem becsüli sem az írót sem a művébe bele fektetett időt.

Gombos László: Az illegális letöltés lehetősége miatt nem is vagyok hajlandó e-könyvet kiadni magyar nyelven. Aki e-könyvet ad ki, számolnia kell vele (ha tetszik, ha nem), öt percen belül az illegális letöltő oldalakon lesz és a munkája után nulla forintot fog keresni. Sőt nem csak az ő munkája a probléma, hanem vannak más költségek is. Mivel e-könyvet írt, ezért a nyomtatás, szállítás, raktározás költségeit megúszta, de ott vannak a tördelés, szerkesztés, lektorálás, online borítótervezés és a reklámozás költségei. Szóval az e-könyvek írói rendkívül súlyos pénzügyi veszteséggel számoljanak.

Ez maximum azoknak jó, akik brahiból írnak pár versikét vagy olyan közszolgálati témában írnak, aminek minden emberhez, vagy minden betegséggel küzdő, vagy egyéb bajban lévő emberhez el kell jutnia. Vagy esetleg annak lehet ez jó, aki csak a szakmai hírnevét akarja feljebb tornázni és meg akarja mutatni a szakmájának / vevőinek, hogy ő milyen okos szakember. Vagy például céges tájékoztatóanyagok vagy kormányzati, önkormányzati tájékoztatóanyagok jók e-könyv célra.

Én A hidegháború és még 30 év című könyv írójaként azt tettem meg, hogy az angol verziót e-könyvben adtam ki, mert az angol verziónál nem tudtam mást csinálni, ott a nyomtatás soha nem térült volna meg, csak egy globális marketingkampány esetén, amit Magyarországon senki nem fog finanszírozni, főleg én nem. Így bevállalható volt az angol e-book.

Cseni András: Egy szerzőt szerintem nagyon kellemetlenül érinthet – engem legalábbis biztosan, hiába nem e-könyv formátumban jelent meg első regényem. Úgy gondolom, azok az olvasók, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy könyvet vásároljanak, a könyvtárak révén lehetőséget kapnak a szinte ingyenes irodalmi élményekért. S a XXI. században nem tűnik számomra elérhetetlennek egy e-könyvtár létrehozása se, ahol az ilyen formátumú művek elérhetők az érdeklődők számára. Röviden: létezik legális, olvasóknak és szerzőknek egyaránt kedvező lehetőség, az illegális e-könyv terjesztés mellett tehát nehezen hozható fel releváns érv.

Eddig hány könyvetek jelent meg, és mennyi található meg valamelyik illegális letöltő oldalon?

Zsiros-Petróczki Kitti: Jelenleg 40 nyomtatott és 8 elektronikus kiadvány található a kínálatunkban. Ezek között akadnak magánkiadásban megjelent művek, amelyek kapcsán csak a terjesztéssel bízott meg minket a szerző, és természetesen olyan kiadványok is, amelyek estében a teljes kiadási folyamat nálunk ment végbe. Én személy szerint nem vadászom és böngészem ezeket a letöltő oldalakat, ezért arra a kérdésre, hogy hány kiadványunk található meg ezeken az oldalakon, nem tudok válaszolni.

Marosi Nikolett: 1 könyvem jelent meg, nincs tudomásom arról, hogy illegális letöltő oldalon megtalálható lenne. Ha mégis, köszönöm! Legalább több olvasóhoz eljut.

Németh Balázs: Eddig nekem két könyvem jelent meg 2020-ban Félelem rezidense novellás kötet 2021-ben pedig az Élet alkonya úgyszintén több történetet magába foglaló kötet. A könyveim nem jelentek meg ezeken a különböző platformokon és őszinte legyen nem is szeretném. Kizárólag csak a Smaragd kiadó webshopjában érhetők el.

Gombos László: Eddig egy magyar nyelvű nyomtatott könyv és egy angol nyelvű e-könyv jelent meg. Tudtommal nem található meg illegális letöltő oldalon.

Cserni András: Eddig egy regényem jelent meg hagyományos, nyomtatott formában (Sötét sorsok 1.: A farkasfalka), illetve ennek további részei, valamint egy verseskötetem kerül kiadásra tervek szerint az elkövetkező években – utóbbi szinte biztosan e-könyv formában, s könnyen lehet, hogy regénytrilógiám is „felköltözik az e-könyvespolcra.” Tehát jelenleg nem található meg művem illegális letöltő oldalon, ám a jövőben elképzelhető, hogy bekövetkezik ilyesmi.

Mit gondoltok, minek kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel illegálisan a könyvek?

Zsíros-Petróczki Kitti: Nem vagyok biztos benne, hogy bármi gátat tudna szabni ennek. Talán a letöltések és az ilyen oldalak üzemeltetésének szankcionálása visszaszorítaná az „illegális olvasást”, de valljuk be őszintén, ennek lebonyolítására sem ember, sem idő nincs. Lehetőség sem, hiszen a legtöbb ilyen megosztó oldal külföldi szervereken tárolja a kínálatát, és hacsak nem működik együtt a magyar rendőrség a külföldi hatóságokkal, akkor az oldal üzemeltetői utolérhetetlenek.

Marosi Nikolett: Ez nem fog megtörténni. Mellékesen programozást tanulok. Elárulok egy titkot. Kicsit a hacker technikákba is betekintést nyertem. Lehetetlen már régen nem létezik. Lehetetlen csak az, hogy az illegalitás megszüntethető.

Illetve egy esetben megtörténhet. Ha az internetet szünteted meg. Ezen pedig el lehet gondolkodni, jó lenne-e. Ja, hogy nem?

Van még kérdés?

 

Németh Balázs: Ez jó kérdés, hogy minek kellene változnia. Nekem van egy ötletem. Talán a világnak, mert akárhogyan is vesszük, a mai világ tele van olyan emberekkel, akik a bűnözésnek élnek, és ha belegondolunk a könyvletöltés is illegális ezzel is bűnt követ el az ember. Persze ha csak ez lenne a legnagyobb bűn talán elnézőek is tudnánk lenni ezzel kapcsolatban. De tudjuk, hogy sajnos nem így van. Talán azzal változtatna a világ egy kicsit ezen a dolgon a könyvletöltések terén, hogy a letöltő oldalakra nem engednék feltölteni semmilyen formában az írásokat.

Gombos László: Egyrészt, ha mindenki tudná, hogy az íróknak mennyi költsége van még egy e-könyv esetében is (ha minőségi az e-könyv), akkor kevesebben tennék fel illegális oldalakra.

Másrészt, ha már felkerült, akkor csak ügyvéddel lehet leszedetni. Ügyvédet egy író nem tud egy az egyben megfizetni, sőt még a nagyobb kiadók se tudnak kifizetni egy nemzetközi szerzői jogi ügyvédi irodát, pedig erre lenne szükség. Azért nemzetközi jogi ügyvédi irodára, mert az illegális letöltést üzemeltető oldal szervere szinte biztos, hogy nem Magyarországon van, hanem mondjuk az USA-ban, vagy Ukrajnában, vagy Franciaországban, vagy máshol. A szerver elhelyezkedése fontos, mert ezen múlik, melyik ország hatóságához kell fordulni.

Cserni András: A legtöbben valószínűleg egyből azt mondanák, hogy komolyabb technikai védelemmel kellene ellátni az e-könyveket. Ugyan nem vagyok jártas az informatikában, ám véleményem szerint ez egyfelől nem költséghatékony, másrészt amolyan macska-egér játékot indítana el az illegális és jogos terjesztők közt.

Mint korábban is említettem, szerintem egyfajta e-könyvtár létrehozása, népszerűsítése jelenthetne megoldást. Ebben az esetben az olvasó töredékéért juthatna hozzá a művekhez (hisz egy könyvtári tagság díja eltörpül a könyvek ára mellett), a szerző pedig ugyanúgy részesülne a neki járó juttatásokból, mint a hagyományos eladás keretein belül.

Az írótársaitok mit szóltak az ingyen beszerezhető könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?

Zsiros-Petróczki Kitti: Valakiben fel sem merül ennek a lehetősége, mi szoktuk rá felhívni a figyelmet, például amikor egy már megjelent könyv e-bookban történő kiadásáról tárgyalunk. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a nyomtatott könyveket is be lehet scannelni és ugyanúgy fel lehet tölteni, de azzal azért meg kell küzdenie a feltöltőnek.

Marosi Nikolett: Idegesek, frusztráltak. Meg is érteném. Tényleg gáz, hogy te időt, energiát, pénzt fektetsz valamibe, aztán nem kapsz cserébe semmit.

Ez baromság. Igenis kapsz. Nézzük csak!

Miért is írunk?

Én elsősorban magamért kezdtem, szóval nem vártam cserébe semmit. Aztán láttam, hogy az emberek nagy részének tetszenek a gondolataim. Ezt a közösségi oldalakon "teszteltem". Lájk, komment, korunk betegsége, bevallom, magam is kicsit függője vagyok. Tehát én biztosan nem szeretnék, nehezen tudnék egy internet nélküli világot elképzelni, pláne megélni. Van nekünk elég bajunk enélkül is…

Visszatérve a "miért írunk?" kérdésre. Örömöt okoz nekem, nekik, az olvasók bizonyos körének.

Furcsa lehet, de már a kezdetekkor ez volt a célom, és hogy a nevem fennmaradjon.

A következő kérdés ebből következne: hogyan lelhetek több örömre, juthatnak el írásaim tágabb közönséghez, hogyan lelhetnek többen írásaimban maguk is örömet, találhatnak megértést?

Persze, klassz dolog, ha megvásárlásaikkal finanszírozzák a hobbidat, az életedet, de lássuk be, a ma emberéhez bizony akkor jutsz el tágabb körben, ha minden csatornát kiaknázól. A kalóz csatorna is csatorna.

Az írótársaim néhány kivételtől eltekintve - meglátásom szerint - nem így gondolkodik. Igazából a megváltoztathatatlanon bosszankodik. Ezt meghagyom nekik.

Németh Balázs: Őszintén szólva nem igazán beszélgettem erről egyik író- írónő ismerősömmel,sem de akit személyesen ismerek, vagy csak online az bizton állíthatom, hogy ellene van.

Gombos László: Aki már benne van a könyvírásban és több könyve is megjelent, rendszerint őket dühíti az illegális letöltés, mert az olvasóik ezzel meglopják őket.

Cserni András: Ha ingyen beszerezhető könyvek alatt az illegális oldalak ténykedését értjük, határozottan elítélem. Hiába jut el így is az olvasóhoz, a szerző belefektetett munkája nem térül meg, s ez akár későbbi kötetek ki nem adásának is okává válhat, ami végső soron az olvasónak se érdeke.

Mit gondoltok, esetleg összefogással lehetne valahogyan enyhíteni a problémát?

Zsiros-Petróczki Kitti: Itt egy kicsit visszacsatolnék arra, hogy sem idő, sem ember nincs arra, hogy ezeket az oldalakat listázzuk, ellenőrizzük és jelentsük. Ráadásul, ha lenne is, akkor sincs olyan szerv, aki ezzel érdemben foglalkozna. Az összefogás a felderítésben segíthet, de érdemi változást nem tudna alkalmazni.

Marosi Nikolett: Nem.

Németh Balázs: Erre sajnos nincs ötletem, mint ahogy ezt az előbb is elmondtam ez jelen van ebben a mesterséges intelligenciával ellátott világban.

Gombos László: Mivel sem az írók, sem egy-egy kiadó nem tud nemzetközi szerzői jogi ügyvédi irodát kifizetni, így az összefogás országos szinten, kell létrejöjjön. Magyarország minden (e-könyvekkel is foglalkozó) kiadója bevételarányosan beletesz az ügyvédi iroda folyamatos felbérlésébe pénzt, és amikor pereskedni, kell vagy figyelmeztető levelet kell küldeni, akkor egy ügyvéd az addigi közös befizetésekből megoldja. Így amikor X kiadónak van ilyen baja, akkor X kiadó kap szolgáltatást, amit kifizetett a könyvszakma, ha Y kiadónak van éppen baja, akkor Y kiadó kap ilyen közösen fizetett szolgáltatást.

Cserni András: Úgy vélem, igen. Egységben az erő, ez mindenre igaz. Összehangoltan, csapatként hatékonyabb stratégia dolgozható ki, mint külön-külön.

Törvényileg, hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?

Zsiros-Petrócki Kitti: A szerzői jogi törvény alapján azzal a személlyel szemben, aki az ebook-ok védelmét feltöri, vízjelezését eltávolítja, szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni. Mindemellett a Büntető Törvénykönyv szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti a hatóság azt, aki a fentebbieket haszonszerzési célból teszi. Ez utóbbi a legtöbb ilyen oldalnál nem áll fenn, hiszen ingyenesen teszi lehetővé a könyvek letöltését. A törvényi szabályozás tehát adott, azonban a legtöbb esetben nem tudni, kivel szemben kell fellépni.

Marosi Nikolett: A törvény egyrészt alkalmatlan bármire is, a törvényhozókról nem is beszélve, másrészt, mint említettem, programozónak készülök. Nem, nem a becsületes programozókban rejlik a "probléma" gyökere. A másik oldal viszont veszélyes mindenkire nézve. És nem az illegális könyvletöltés egy oldalon a legkomolyabb bűntett. Ezt nagyon hosszan lehetne taglalni. A cikk viszont nem erről szól.

A törvény csak azokat tántorítja el, akik elvből egyébként sem töltenének fel semmit illegálisan. Amíg viszont vannak kiskapuk, ezek mindig lesznek is, addig lesznek bátor kis bűnözők is. Ezen persze mosolygok.

Bizonyos értelemben mindenki bűnös.

Becsületes ember vagyok, na de mégis. Nem kell sokáig magamba néznem, hopp, máris találok valami stiklit. Neked nincs? Ügyes vagy.

Szóval miért is, mi ellen is fogjunk össze? Kicsiben csak beszélgethetünk, beszélünk róla - ahogy most is tesszük -, nagyban pedig, lássuk be, a magyar nem tud.

Vagyunk elegen?

Vagyunk.

És?

Jaa, semmi.

Németh Balázs: Nem tudom, hogy lenne –e egyáltalán értelme összefogást kezdeményezni, mert sajnos ebben az online (okos világban) a könyvek elérhetőek a net rengetegében amivel nem is lenne probléma ha csak úgy lennének fent hogy csak elolvasnák de nem tudnák letölteni. Talán ezzel vissza lehetne fogni az úgy mond online könyvlopást.

Gombos László: A törvény egyértelműen elítéli az illegális kereskedelmet. Állami oldalról polgári perek finanszírozásával lehet ez ellen fellépni, szóval hogy ne csak a kiadók fizessenek a nemzetközi szerzői jogi perekért és a hazai szerzői jogi perekbe is beszállhat a magyar állam finanszírozóként.

Cserni András: Nehéz kérdés. Bizonyos, hogy nem olyan egyszerű az illegális letöltőt nyakon csípni, mint egy bolti lopás elkövetőjét. Ám szerintem nem is ezen van a hangsúly, hanem a megelőzésen: olyan törvényi szabályozás a megfelelő, ami mellett nem éri meg senkinek illegális könyvterjesztésbe fogni, mert túl nagy a kockázat.

Meséljetek el, kérlek, mennyibe kerül átlagosan egy könyvkiadása? Vagy, hogy az írónak mennyi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást? Mit gondoltok az olyan kifogásokról, hogy manapság drága a könyv? Mihez képest drága?

Zsiros-Petróczki Kitti:Nem rég jelent meg egy blogcikk az oldalunkon, ahol kicsit bővebben írtunk a folyamatról és a költségekről.

Sok minden befolyásolja a bekerülési költséget, de egyértelműen nem kis befektetés. És akkor azzal még nem is számoltunk, hogy a szerzőnek mennyi idejét emészti fel az írás és a kézirat javítása, majd a megjelenést követően a marketing és a különböző programokon, eseményeken való megjelenés.

Amióta tudom, hogy mennyi költség, idő és energia egy-egy könyv kiadása, azt gondolom, hogy a könyvek olcsók. Egy könyv terjedelemtől, nyelvezettől és a téma nehézségétől függően 4-30 órányi kikapcsolódást nyújt. Egy átlagos mozifilm hossza 1,5 óra. Egy közép hosszú, átlagos árazású könyv 3.990-4.290 Ft. Egy mozijegy átlagosan 2.000 Ft.

Marosi Nikolett: Hogy a könyvkiadás jelenleg mennyibe kerül, nem tudom. 2019-ben a legolcsóbb lehetőséget kerestem és találtam is meg. Ma már nem érdemes elmondanom, hogy akkor mennyiért sikerült. Az a múlt nem jön vissza.

Mennyi munka volt megírni, bejuttatni, eljuttatni ide-oda, marketingelni stb.? Bizonyos terhektől jobb szabadulni, ha nem akarsz éhen halni. Megírtam, magánkiadásban kiadtam, amit munka mellett is megoldottam akkoriban. Ma már ezt sem tudnám magam kivitelezni, illetve több lemondással járna. A kiadói segítség esetemben elengedhetetlen. Kittivel való találkozásom okkal történt. Talán mindkettőnkre nézve csak pozitív hozadéka volt, van. Ebben szerintem egyezik a véleményünk. Ha megkérdezitek tőle és nemet mond, kérlek, ne mondjátok el!

Minthogy - a fentiekből talán kiderült -, a könyvírásban, -kiadásban abszolút nem a pénz motivál, így a megszámlálhatatlan időt, energiát, a munka - számomra - piszkos részét a Smaragd végzi, amiért hálás vagyok, én pedig szabadon írhatok, alkothatok, ráadásul aggodalom nélkül tehetem, hiszen az illegális letöltést - bár nem preferálom - korunkban elkerülhetetlennek gondolom.

Az utolsó kérdésekre válaszolva. A könyvek drágák, lassan megfizethetetlenné válnak. Hogy mihez képest drágák? A fizetésünkhöz biztosan.

Amikor élelmiszert vásárolok, kétszer, nem, inkább háromszor átgondolom, mit teszek a kosaramba. Amikor könyvet vásárolok, ahogy korábban, most is 30-40 könyv is bekerül az online kosaramba, de míg néhány hónappal ezelőtt ezt a kosarat a maximális 15 könyvig határoltam be, ma bizony 3-4 könyvnél többet nem tudnék megfizetni. Havonta egyszer ugyan mindenképp vásárolok könyveket, mert az internet használata mellett ez is komoly függőségem, ráadásul kizárólag a papír alapú könyveket preferálom, de a pénztárcám rendesen megsínyli. Kárpótol az élmény, de duzzad a haragom. Szomorú vagyok.

Teljes mértékben megértem az illegálisan letöltők szegényebb rétegét. A gazdagok ellen pedig nem tehetek semmit. Sem módomban nem áll, sem nem izgat különösképp. Szerintem, a már az életünk részét képező dolgok ellen kívánunk küzdeni.

Ahogy lassan abba is bele kellene törődnünk, hogy politikai vonatkozásban a magyarok történelmére visszanyúló, és a jelenünkben is fokozódó sorsunk ellen próbálunk felszólalni.

Szándékosan nem a "harcolni" kifejezéssel éltem. Mi nem harcolunk. Amikor utcára vonulunk, vonulnak "néhányan", az nem harc. Vagy az, csak miniben.

Ugyanez a történet, amikor illegális könyvletöltéssel vagy bármi mással szemben mini csatát vívunk. Mini összefogássak mini csatát nem lehet nyerni.

Az internet korában nagyobb harcok folynak virtuálisan, mint ténylegesen.

Ha a legnagyobb közösségi oldalak megszűnnének, talán igazi harcok kezdődnének. Vagy valaki, valakik új, más, a közösségi oldalakhoz hasonlót hoznának létre, és minden maradna a régiben. Mi nem tudunk előre menni. A magyarnak jó az állóképessége. Bizonyítottan a tűrőképessége is.

Arról nem is beszélve, hogy illegális online felületet nem csak magyarok üzemeltetnek…

Tudnál internet nélkül élni?

Igen?

És szeretnél is?

Németh Balázs: A könyvkiadás anyagilag nagyon változó több összetevő szükséges egy könyv előállításához. Gondolok itt a terjedelemre, az író által vétett hibák kiküszöbölésére, amire a későbbiekben felhívja a kiadó a figyelmét. Számomra, amikor befejezek egy könyvet és azt mondom ez kész az akkor még egyáltalán nincs kész csak maguk a történetek öltöttek formát a fejemben és a papíron egyaránt. Ezután kezdődik a második felvonás, a szerkesztő által javasolt dolgok javítása. Ezeket én nagyon szeretem, mert minél többet ír az ember és több segítséget kap mindig egy lépéssel előrébb kerül és ez viszi előre a közös munkát is .

Gombos László: A könyvek kiadásának alapelemei: a tördelés (és 27% Áfa), szerkesztés (és 27% Áfa), lektorálás (és 27% Áfa), borítótervezés (és 27% Áfa), nyomda (és 5% Áfa), a reklámozás költségei (és 27% Áfa). A könyv eladásánál 5% Áfa és utána az SZJA, amit az író fizet. A magyar állam gyakorlatilag kinyírja a könyvpiacot. Ezért van az, hogy a legtöbben csak az első könyvükig jutnak el, aztán nem mennek tovább, mert ez kész pénzügyi katasztrófa.

Ráadásul az agyonadóztatás miatt a könyvpiacon jelentős részt állami finanszírozású könyvek jelennek meg. Az állami finanszírozásról pedig nem a művészeti ágazat dönt, hanem a Magyar Nemzeti Bank (Matolcsy György irányítása alatt). Ez kőkemény politikai cenzúrát jelent az állami könyvfinanszírozásban. A hidegháborús időszakról legutóbb megjelent egy könyv GUPVI, GULÁG címmel, összesen négy fideszes politikus beszédét nyomtatták bele a könyvbe. Úgyhogy nem csak cenzúrázzák az állami finanszírozású könyveket, de még propagandaeszközként is felhasználják, ha tudják (ha olyan a téma).

Plusz költség még a kiadó bevételaránya és a nagy könyvcégek bevételaránya (amit a szerződés tartalmaz a kiadásnál). De a kiadó legalább reklámozza a könyvemet (Smaragd Kiadónál vagyok) és a nagy könyvcégek (Líra, Libri stb.) szintén reklámozzák a könyvemet. Szóval ez azért nem kukába dobott pénz. Ráadásul a kiadó megjelenteti fesztiválokon, szerez könyvkritikusokat a könyvemhez stb. Itt a fölösleges szereplő a magyar állam, ami legalább a nyomtatás (5%) és eladás (5%) Áfáját elhagyhatná, mert ez egyszerre veri agyon az írókat, odavág az olvasóknak és pénztelenné teszi a kulturális életet. Ma nyolc ponton adózunk íróként, ezután csak hat ponton adóznánk. (De a magyar állam nem ettől káros szereplő, hanem mert az adónkért cserébe elnyomást kapunk.)

A nyomtatás esetében a költségek így is nagyon magasak: ha gagyi papírra nyomtatod a könyvedet, elrongyolódik az olvasó kezében már az első olvasásnál. Ha a legolcsóbb ragasztót választod, a könyved széthullik az olvasó kezében már az első olvasásnál. Ha színes borítót akarsz, az könyvenként több száz forinttal növeli a költségeket, ha az egész könyvet színesnek akarod, az több ezer forinttal növeli a könyv darabjának az árát. Ha csúcs minőségű papírt akarsz, az is dob rajta legalább egy ezrest/db. Ha keménytáblást akarsz, az könyvenként legalább plusz ezer Ft vagy annál is több. Ha nem ragasztottat akarsz, hanem varrottat, az könyvenként ezerötszáz Ft simán megvan. Ha képeket akarsz bele, az is szokta drágítani. Plusz, értelemszerűen, az is fontos, hogy mekkora terjedelmű a könyv, de olyan 200 oldal alatt már nincs igazi gerince a könyvnek és 200 példány alatt pedig nem szoktak könyvet nyomtatni (ha csak nem akarod, hogy egy könyv 40 ezer Ft legyen).

Van egy új irányzat, amit én is képviselek. Még vannak olyan kiadók, amik 2000 Ft-ért akarnak könyveket kiadni. Ezeknél a könyveknél az író egy láncra vert szolga (nagyjából). Az új irányzat, hogy bőséggel megkérjük a könyvek árát. Nem úgy értve, hogy 4000 Ft, hanem úgy, hogy 6000 Ft. Így olvasóként biztos lehetsz abban, hogy nem szemetet veszel, amit két hét alatt összecsapott az író (különben nem éri meg 2000 Ft-ért adni). Másrészt maga a könyv se porlad el vagy hullik szét az első olvasás alkalmával (sőt a tízedik olvasás alkalmával sem). Másrészt a fenti felsorolásban látható, hogy nekem íróként milyen költségeim vannak. Hozzá kell tenni, hogy még ilyen árak mellett is 800-1000 példányt kell eladnom a könyvemből, hogy egyáltalán nullszaldós legyen a végösszeg. De mondjuk a 15 évnyi kutatómunka ára nem pont 0 Ft. Szóval még így is rendkívül súlyosan alulértékelt a hazai könyvpiac árazása. Ahhoz, hogy például egy kutatáson alapuló könyvet (állami pénz/cenzúra nélkül) kiadhasson az ember és legalább egy kevés visszajöjjön a befektetett időből, ahhoz a nyugati árszínvonalra kell emelni a könyvek árát, tehát 15,000 Ft-ra. A „sima” könyvek esetében, tehát ami nem kutatáson alapul, ott például Szlovéniában már a lezárások előtt is 8000 Ft volt egy átlagos könyv. A lezárások óta (és az olajválság óta) jelentősen drágult minden pl.: a papír ára kilőtt. Úgyhogy most 10,000 Ft kellene, hogy legyen egy könyv (amiből ha 3500-4500 el is megy a kiadó és a könyvvállalatok költségeire, akkor is olyan összeget keres az író, ami visszahozza a befektetett időt (is).

A kutatásokon alapuló könyvnél számolni kell azzal, hogy ezek mindig nehéz témák, amiket nehéz eladni, tehát ott rengeteg pénz megy el reklámköltségekre. Úgyhogy ott könyvenként simán elmegy 1000-2000 Ft reklámozásra, ha nem akarja a kiadó és az író, hogy csak 10 év alatt fogyjon el a könyv. Ráadásul egy regény megírása 1-2 év, addig pl.: az én kutatáson alapuló könyvem esetében a megírás 15 év volt. Nem véletlen az, hogy 15,000 Ft-ba kellene kerüljön (ahogy nyugaton és délnyugaton Szlovéniában). (Múltkor néztem egy könyvet Svédország történetéről: 30,000 Ft.)

Sokan állítják, hogy a magyar társadalom nem szegény. Dehogynem…

Cserni András: A könyvkiadás sose volt olcsó, de most kifejezetten drága. Az én regényem bő fél éve, július elsején jelent meg 200 példányban, ami igen alacsonynak számít, s körülbelül félmillió forintot emésztett fel – és ez csak a nyomdaköltség! A szerkesztés, tördelés, borítótervezés barátok jóvoltából készült el, és az ilyen szerencsés helyzet kivételes. Tehát nyugodtan kijelenthetem: a könyvkiadás nem olcsó mulatság. Ha drágának találják egyesek a könyveket, ez az oka. Nem lehet olcsóbban adni, különben ráfizetés lenne a szerzőnek. Persze valaminek az ára nem csak forintban fejezhető ki. Aki egy irodalmi alkotás hatására változik meg, s lesz ezáltal boldog, magabiztos ember, meg tudná-e mondani, mennyit ért neki az a mű, mennyit tett érte, mennyit kapott? S ne feledjük azt se, hogy különbözőek vagyunk: van, akinek egy Ady-kötet mély bölcsessége felbecsülhetetlen értékű kincs, más ugyanarra egy kósza pillantást se szánna.

Azzal, hogy egy kézirat elkészül, az író feladata korántsem ér véget. Mint egy szülő a cseperedő gyermeke fölött, úgy áll minden munkafolyamatnál, féltő gonddal figyeli, hogy válik egy Word-dokumentumból kész könyv; a szerkesztés folyamán akár éjszakába nyúlóan fontolgatja a szerkesztői javaslatokat, röviden-hosszan futtat eszmecserét a borítóról, egyeztet a nyomdával, számol, oszt szoroz, hogy mennyi példány készülhet, majd jön a legnehezebb játszma: ismertté tenni a művet, rávenni az embereket, hogy elolvassák, s ennek érdekében napi szinten jelen lenni érdekes és egyedi tartalmakkal a közösségi médián vagy épp marketingkampányba fektetni. Nem egy nyolcórás, heti ötnapos munkáról van szó, ami annyiból áll, hogy megfogalmazunk pár frappáns sort minden nap, s a többi lesz, ahogy lesz. Ez egy életen át tartó, komoly feladat. Írónak lenni épp ezért hivatás.

Smaragd Kiadó Facebook

Smaragd Kiadó webshop