2023. május 4., csütörtök

Gráczer L. Tamás: Az Úr szukái – Budai hóhér sorozat II. - ("Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete.")

 Krimi Ma pályázat győztesének legújabb regénye

 

Gráczer L. Tamás

Az Úr szukái

Budai hóhér sorozat II.

 

Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete.

 

Megjelenik május 10-én!

Prae Kiadó


Prae Kiadó, 2023

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szalay Miklós

 

Könyvbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon május 13-án, szombaton 20.30-kor


Esemény

 

Bánhidi Lillával és Gráczer L. Tamással Mészöly Ágnes beszélget.


Fülszöveg 

 

Buda, 1464. forró nyara. Marcus, a hóhér nap nap után végzi dicstelen munkáját az Úr nevében, a fáradalmakat pedig kedvese, a Molnár utcai fürdőházban dolgozó Regina karjaiban piheni ki.

Egy augusztusi délutánon azonban az anyakirályné, Szilágyi Erzsébet különös feladattal bízza meg: derítse ki, mi zajlik a Szűz Mária-sziget zárdájában, ahol egyre-másra halnak meg az apácák. Az idő sürget: az ország türelmetlenül várja, hogy Boldog Margitot a pápa végre a szentek sorába emelje – ám a halálesetek mindezt meghiúsíthatják, és nem csak a klastromra, de a zárdát támogató uralkodóra is rossz fényt vethetnek.

Míg egyesek Margit túlvilági bosszújára gyanakszanak, amiért az apácák néhány éve szakítottak „az Úr kutyáival”, a Domonkos-renddel, Marcus a titokzatos elhalálozások mögött sokkal evilágibb okokat sejt – ám hogy igazát bizonyítsa, meg kell találnia a gyilkost, legyen az bárki: akár egy szent, akár ember, akár az ördög.

 

A budai hóhér sorozat második kötetében, A háromfa hölgye című nagy sikerű történelmi krimi folytatásában Marcus, az éles eszű, talpraesett hóhér és kedvese, Regina ezúttal a Nyulak szigetére indul, ahol a csodák és szentek misztikus világa várja őket – ennek hatása alól pedig az örökké kétkedő hóhér sem tudja magát kivonni…

 

Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete.


 Részlet a regényből

 

Salve Regina

1464. augusztus 1. szerda


Halálraítéltnek lenni kiváltságot jelentett a többi rab között – addig legalábbis, amíg az ember fejét el nem választották a törzsétől, vagy nyakára nem került a kötél, egyéb, ezeknél sokkal fájdalmasabb lehetőségeket már nem is említve. De addig a bűnös igazán kivételes elbánásban részesült.


Utolsó estéjén fejedelmi lakomával vendégelték meg, ha kérte és volt étvágya, s míg a többi foglyot a városháza pincerendszerének zsúfolt és ablaktalan tömlöcei nyelték el, ahol csupán a fáklyák és mécsesek biztosítottak fakó, imbolygó világosságot, addig a halálraítéltek végső napjaikat egyedül tölthették, egy tisztább, a többinél magasabban elhelyezkedő zárkában, ami egy aprócska, utcaszintre néző rácsos ablakon keresztül még természetes fényt is kapott.
Marcus jól ismerte a helyet, túlságosan is jól – és nem csak a munkájából kifolyólag. Évekkel ezelőtt maga is eltöltött itt néhány napot; mi másra, mint tulajdon kivégzésére várva?
Ahogy akkor, a padlóra szórt friss szalmán kívül most is csak egy mocskos vödör jelentette a berendezést, ha az elítéltre rátörne a szükség. Naponta ürítették, de ettől még bűzlött rendesen, fintorgásra késztetve a férfit, pedig szagolt ő ennél förtelmesebb dolgokat is napra nap. Csupasz karja libabőrös lett: maga sem tudta, hogy a cella hűvöse vagy az emlékek miatt. A nyári melegre való tekintettel az ujjatlan vörös inget viselte, csupán alkarjára rögzítette a fekete bőrből készített alkarvédőket. Összébb is húzta vörös palástját, szakmája kötelezően viselt jelképét, miután becsukta az ajtót.

Nem volt egyedül. Vele szemközt, a sarokba húzódva, minél messzebb a vödörtől, megtört ifjú üldögélt. Fejét felhúzott térdein nyugvó karjára támasztotta, a reménytelen beletörődés lélegző, mozdulatlan szobraként. Haját nemrég megnyírták, hogy tarkója szabadon maradjon, kapott reggelit, testére fehér inget. Meggyónt, búcsút vett családtagjaitól, most pedig várta, hogy leteljen az ideje. Nagyjából két órája volt hátra. Egy még idelent, aztán egy újabb odafönt, az augusztusi forróságban, míg csak földi pályafutása délelőtt tizenegykor véget nem ér a Káposztáspiacon emelkedő vérpadon.
Érthető hát, hogy nem vágyott társaságra – Marcuséra különösen nem.
– Mit akarsz még tőlem, hóhér? – kérdezte barátságtalanul, felemelve a fejét. Szomorú arcát könnyek áztatták. – Nem elég, hogy elveszed az életemet?
Marcus nem vette zokon a fogadtatást. Egy halálraítélttől több mint elfogadható volt. Sajnálta Konrádot (mert így hívták a fiút): nyugodt, szinte már halvérű ifjúnak ismerte mindenki a tizenkilenc esztendős szabólegényt, aki szorgalmának köszönhetően idővel mester is lehetett volna a céhében. Nehezen tudták kihozni a sodrából, de ha ez megtörtént, abban nem volt köszönet, miként azt egy részeges péksegéd is megtapasztalhatta, aki nemrégiben egy mulatságon pár korsó sör legurítása után becsmérelni kezdte Konrád férfiúi képességeit.
Más kérdés, hogy ezen nemcsak ő, hanem a szabólegény is rajtavesztett.
Számos tanú látta, ahogy többször megszúrja a gyalázkodót, majd tőrével felhasítja a hasát: a kiomló belek kígyóként tekergőztek, a vért mohón, éltető nedűként itta be a száraz, poros föld. Sokan emeltek szót az ifjú érdekében, méltatták szerénységét, szorgalmát, próbálták megmenteni az életét, jobb belátásra bírni a városvezetést – hasztalan. Gyilkosságért halál jár. Mivel azonban felindulásból oltotta ki a másik életét, az ifjút a megszégyenítő akasztás helyett „mindössze” fővesztésre ítélték.
Ennek pedig ma jött el a napja. Érthető volt hát Konrád elkeseredése.
Marcus sem repesett a boldogságtól, mikor itt morzsolgatta élete utolsónak gondolt napjait és óráit.
A hóhér a padlóra telepedett a szabólegénnyel szemben, hátát a falnak vetve. Bal lábát kinyújtotta, a jobbot felhúzta, és azon pihentette könyökét.
– Lenne egy ajánlatom a számodra, Konrád – bökte ki végre jövetele okát.
– Neked? Ugyan mit tudnál te ajánlani nekem? – kérdezte a legény gúnyosan.
– Azt, ami mindennél becsesebb az embernek. Az életed.
– Az életem.
– Azt. Fiatal vagy még a halálhoz, Konrád. Rettentően fiatal.
Konrád kétség és remény közt vergődött. Megmenekülhet az utolsó pillanatban – de vajon mi lesz ennek az ára? Mert biztosan lesz.



A szerzőről


A szerző portréját Mariia Kashtanova készítette.

 

 

Gráczer László Tamás (1978) történelemtanári és könyvtáros diplomával rendelkezik. Korábban G. L. Thompson (Kossuth Kiadó) és Gál Dorina (Ventus Libro) álnéven jelentek meg a könyvei.

 

Előző regényével (A háromfa hölgye) elnyerte a Prae Kiadó krimipályázatának első díját 2021-ben. A kötet 2022-ben jelent meg kiadónknál.


Megvásárolható a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Budapest Nagyregény kóstoló a Margó Irodalmi Fesztiválon - ("Egy asztalhoz ülhet a város. Rendhagyó közösségi élménnyel, kultúrtörténeti ebéddel mutatkozik be a Budapest Nagyregény a Margó Irodalmi Fesztiválon.")

 Budapest Nagyregény kóstoló



Egy asztalhoz ülhet a város. Rendhagyó közösségi élménnyel, kultúrtörténeti ebéddel mutatkozik be a Budapest Nagyregény a Margó Irodalmi Fesztiválon.

 

„Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi.

Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet.”

Esterházy Péter

 

Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel. Budapest mindannyiunké, a személyes élményeink teszik olyanná, amilyennek látjuk, szeretjük.

 

A Budapest Nagyregény első nyilvános eseményén a történetmesélés és történetmegosztás mindannyiunk számára ismerős hangulatát teremtjük meg: a közös ebéd körül ülők anekdotáit idézve, az ízeket és emlékeket segítségül hívva civilek, művészek és városkutatók segítségével bontogatjuk a város rétegeit.

 

Szeretettel várunk a Budapest Nagyregény kóstolóján!

Kapcsolódj be a színpadon ülők történeteibe kérdésekkel vagy a véleményed megosztásával, akár úgy is, hogy a színpadon elhangzott történetek hatására mesélsz a saját asztaltársaságodnak.

 

Helyszín: Margitsziget, Kristály udvara

Időpont: 2023. május 13. szombat, 10:00-15:00

 

Részletes program

 

10:00-12:00:  Budapest Nagyregény – hozzávalók

Hogyan írja a benne élők vagy rajta átutazók története a városét?

Beszélgetés Tasnádi Istvánnal, a Nagyregény vezető dramaturgjával és Török Andrással, a Budapest könyv szerzőjével.

 

11:00-13:30: Terítéken a város

Bográcsozós látványfőzés Cserna-Szabó Andrással, Mautner Zsófiával és Saly Noémivel.

Ha főzni nem is, enni mindannyian szeretünk. Sokszor nem is sejtjük, hogy étkezési szokásaink szertartásai milyen kultúrtörténeti kódokat rejtenek. A közös főzéssel egybekötött beszélgetés során Budapest három jellegzetes fogásából, ízvilágából kiindulva ismerkedünk a város életével, hangulataival.

 

12:30-13:00: Budapest tálalva

Látványfőzés. Ráadásul felszolgáljuk az elkészült ételeket! Zenés program bárzongoristákkal és színészi improvizációkkal a Magyar Bárzongoristák Egyesületével. Katona László és Scherer Péter a főúr szerepében hozzák játékba a közönséget.

 

10:30-15:00: Asztali beszélgetések

A Nagyregény alkotói folyamatát civilkutatással készítettük elő. A történeteiket megosztók közül kiválasztott vendégeink mesélnek kerületükről, közösségükről és arról, mit jelent nekik Budapest. A fellépőkkel a civilkutatást vezető Szabó Dominika beszélget.

Helytörténeti gyűjtésekből kiválasztott érdekességeket olvasunk fel, és bárzongoristák játékát élvezhetjük két beszélgetés között.

 

 

A Kultúrkombinát és a Budapest Brand közös rendezvénye.


Esemény

 

A belépés díjtalan!

 

 

A Budapest Nagyregényről

 

Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként 2023 novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.

 

A szerzők és a kerületek

 

I. kerület: Cserna-Szabó András

II. kerület: Krusovszky Dénes

III. kerület: Vámos Miklós

IV. kerület: Tompa Andrea

V. kerület: Bartók Imre

VI. kerület: Fehér Renátó

VII. kerület: Kemény Zsófi

VIII. kerület: Szvoren Edina

IX. kerület: Simon Márton

X. kerület: Mán-Várhegyi Réka

XI. kerület: Nagy Gabriella

XII. kerület: Háy János

XIII. kerület: Németh Gábor

XIV. kerület: Tóth Krisztina

XV. kerület: Karafiáth Orsolya

XVI. kerület: Kiss Noémi

XVII. kerület: Grecsó Krisztián

XVIII. kerület: Dunajcsik Mátyás

XIX. kerület: Závada Péter

XX. kerület: Szabó T. Anna

XXI. kerület: Szécsi Noémi

XXII. kerület: Kemény István

XXIII. kerület: Dragomán György

 

Írói workshopok

 

A kerületi fejezeteinek megírására felkért 23 kortárs író a februári workshopon Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett kidolgozta az alkotói folyamat játékszabályait. Márciusban elkészítették a kerületekről szóló történeteik szinopszisát.

 

A készülő mű szerkezetéről, az alkotási folyamat következő lépéseiről egyeztettek április 12-én a Tompa17 kávézóban egy újabb workshopon: a szövegek kapcsolódási lehetőségei és motívumkincse alapján hogyan illeszthető össze a 23 szöveg.

 

Látogass el a Budapest Nagyregény weboldalára!

 

Az új honlapon kalandozva nyomon követhetjük a kötet születését, megtudhatjuk, milyen kapcsolat fűzi a szerzőket a kerületükhöz, és izgalmas híreket és beszámolókat olvashatunk az alkotófolyamat lépéseiről. Belepillanthatunk a civil történetgyűjtés és a helytörténeti kutatások anyagaiba.

 

A Budapest Nagyregény projekt Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program keretében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Kreatív Európa Alap támogatásával és a Margó Irodalmi Fesztivál szervezőinek szakmai közreműködésével valósul meg. A kötet kiadója a Budapest Brand.

 

Weboldal

Facebook

A Prae Kiadó a Margó Irodalmi Fesztiválon

Könyvbemutató a Margón május 11-én 18 órától

Gál Ferenccel és Turi Tímeával új versesköteteikről Krusovszky Dénes beszélget.

Esemény

Gál Ferenc

Ház körüli munkák


Prae Kiadó, 2023
Szerkesztette: Péczely Dóra
Borítóterv: Szalay Miklós

Az angyalok mostanra eltűntek Gál Ferenc költészetéből, és az „…őrangyal / helyett csak az a lankadt fikusz / áll jobb felől mögötted”. Maradt a bársonyember is a függöny mögött, aki megtöri a csöndet. A versek számozottan követik egymást, mint legújabb jelenetek a bábuk életéből. Augusztus továbbra sem enged, és az elvarratlan szálakról kiderülhet, hogy valaki már elvágta őket. A fények összevisszaságában a boncmester dolgos alakja tűnik fel a szerző ötödik kötetében, és egy félmosoly valaki mástól, aki mindig jelen van, bármi is történjék. A fénytölcsérben pörögve látszik, hogy a munkát elvégezni sokféleképpen lehet, de a végére érni csak a legvégén. A hétköznapi élet tereit és mozgásait létállapotokként értelmező megfigyelő nyomokat, lenyomatokat követ és vesz számba, de tudja, hogy minden más fénytörésben látszik a megtalált szavakban, még a töltelékszavakban is. Nem ismétli meg a pókember hibáit, hozzád beszél.

Turi Tímea
Egyszerre egy beszéljen

 Prae Kiadó



Prae Kiadó, 2023
Szerkesztette: Péczely Dóra
Borítóterv: Szabó Imola Julianna

Az Egyszerre egy beszéljen Turi Tímea negyedik verseskötete, amely ironikusan, ugyanakkor veszettül komolyan kapcsolódik a szerző korábbi, máshonnan megszólaló, A dolgok, amiről nem beszélünk (2014) című könyvéhez. Hiszen időközben nagyon is szó lett azokról a bizonyos dolgokról, amelyek a versek alaphelyzetéül szolgálnak: az új kötet már a végtelen sok megszólalásból ki sem hallható egyet keresi, azt az egyet, egyszerre egyet, akire épp figyelni akar.

Az egy szintre emelkedés, az egyenrangúvá válás lehetőségének költészete ez, ahol Odüsszeusz egy szőrös pacák, akinek hosszan tartó útját az egész világ úgy ismeri, mintha mostanság posztolta volna végig egyes állomásait a közösségi médiában. A mitológiai szereplők és történeteik belesimulnak a hétköznapok történéseibe, szinte testközelbe kerül a múlt, miközben az a kérdés emelkedik az összes fölé, hogyan élhető meg a hit a 21. században.

A kötetben kilenc vers olvasható Bevezetés az imádkozásba címmel, melyek a ciklusok élén állva folyvást visszavezetik az olvasót ehhez a nullponthoz, hogy az utánuk következő versekben újabb ismerős helyzetben találja magát, vagy találjon ott valaki mást ebben a belakható költészetben.

 

 

 

Könyvbemutató a Margón május 13-án, szombaton 

20.30-kor

Esemény

Bánhidi Lillával és Gráczer L. Tamással új regényeikről Mészöly Ágnes beszélget.



Gráczer L. Tamás
Az úr szukái
Budai hóhér sorozat II.


Prae Kiadó, 2023
Szerkesztette: Péczely Dóra
Borítóterv: Szalay Miklós

Buda, 1464. forró nyara. Marcus, a hóhér nap nap után végzi dicstelen munkáját az Úr nevében, a fáradalmakat pedig kedvese, a Molnár utcai fürdőházban dolgozó Regina karjaiban piheni ki.

Egy augusztusi délutánon azonban az anyakirályné, Szilágyi Erzsébet különös feladattal bízza meg: derítse ki, mi zajlik a Szűz Mária-sziget zárdájában, ahol egyre-másra halnak meg az apácák. Az idő sürget: az ország türelmetlenül várja, hogy Boldog Margitot a pápa végre a szentek sorába emelje – ám a halálesetek mindezt meghiúsíthatják, és nem csak a klastromra, de a zárdát támogató uralkodóra is rossz fényt vethetnek.

Míg egyesek Margit túlvilági bosszújára gyanakszanak, amiért az apácák néhány éve szakítottak „az Úr kutyáival”, a Domonkos-renddel, Marcus a titokzatos elhalálozások mögött sokkal evilágibb okokat sejt – ám hogy igazát bizonyítsa, meg kell találnia a gyilkost, legyen az bárki: akár egy szent, akár ember, akár az ördög.

A budai hóhér sorozat második kötetében, A háromfa hölgye című nagy sikerű történelmi krimi folytatásában Marcus, az éles eszű, talpraesett hóhér és kedvese, Regina ezúttal a Nyulak szigetére indul, ahol a csodák és szentek misztikus világa várja őket – ennek hatása alól pedig az örökké kétkedő hóhér sem tudja magát kivonni…

Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete.


Bánhidi Lilla
Sorsod Borsod



Prae Kiadó, Krimi ma sorozat, 2023

Szerkesztette: Péczely Dóra

A borítót Kőszegi Judit grafikájának felhasználásával Szabó Imola Julianna tervezte.

Vannak helyek, ahonnan sosem szabadulsz. Ahonnan elköltözni talán, de távozni nem lehet. A spirituális vonzás a galaxis túlvégén is megtart, ahol a Föld gravitációja már érzékelhetetlen.

Alexa – sikeresnek tűnő self-made-woman, aki vidékiként építette fel magát a fővárosi média könyörtelen világában, ugyanúgy, mint megalkotója –, azt hiszi, rég maga mögött hagyta múltját és szülőhelyét. Ám a sziporkázó légvár, amit az életének nevez, köddé válni látszik. Ha más nem is érzékeli, ő tudja: az összeomlás csak idő kérdése. Hogy az alapoktól kell újraalkotnia mindent.

Egy gyilkosságsorozat, melyet az egész ország döbbent borzalommal figyel, lehetőséget ad számára, hogy bizonyítsa rátermettségét oknyomozó riporterként. Beleássa magát az ügybe, és ahogy egyre többet tud meg a brutális kegyetlenséggel kivégzett, gyönyörű lányok történetéből – melynek szálai gombafonalként hálózzák be szülővárosa földjét –, egyre személyesebbé válik számára az ügy.

A végzet pedig visszavezeti őt a kezdetekhez. Borsodba, elfeledettnek hitt szerelméhez és feldolgozottnak hitt traumáihoz.

Bánhidi Lilla első krimijének hőse versenyfutásba kezd az idővel és a titokzatos, tökéletesnek tűnő gyilkossal, ám hogy a célszalagnál mi vár rá, mindenki számára rejtély.

A Prae kiadó Krimi Ma sorozata a Sorsod Borsod megjelenésével újabb remekművel gazdagodott, amely a hagyományokhoz híven körömrágósan izgalmas, mellbevágóan fordulatos, és úgy minden ízében hazai, hogy a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő regény.

(Mészöly Ágnes)

2023. április 29., szombat

Megjelent Bagó Tünde: Ella háborúja 21.Század Kiadó gondozásában - ("Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett)

Bagó Tünde
Ella háborúja

Megjelent április 24-én!




Fülszöveg

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett.

Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében.A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat.

Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja.

Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?

 Rövid idézetek a regényből

„Miközben végigsimította a lábfejét, felnézett. A vár felől a másodperc töredékéig fény csillant meg, aztán ismét elborította a környéket az esti szürkület. A fiatal nő hosszasanfigyelte a hegyet, hátha ismét felvillan ott valami. Furcsállta, hiszen már jó ideje senki nem mehetett fel a várhoz. Martha asszonytól úgy hallotta, lezárták, amikor kitört a háború.”

„Ella a városból egyenesen a várhoz vezető, meredek utat választotta. Eleinte a szőlőtőkék között, majd a meggyűrődött vulkanikus szikla tövében futó erdei úton bandukolt a sötétben. Nála volt apja amerikai zseblámpája, de a sötétedő égbolton egyre fényesebben ragyogó hold sugarai adtak neki annyi világosságot, hogy biztonsággal gyalogoljon felfelé. Amikor elérte az elővárnál a Karl-bástyát, hangokat hallott, majd úgy tűnt, mintha két árny közeledne felé.”

„Lukas legszívesebben utánarohant volna. Ha felkapná és elfutna vele, ki a háborúból, akkor talán újra láthatná mosolyogni a feleségét. De ezt most nem teheti. Hozott egy döntést, ami mellett ki kell tartania, remélve, hogy Ella egyszer majd megbocsát neki.”

„Ella megérintette a nedves kőfalat. Salétromos lett a keze. Ujjai hegyével a finom porszerű anyagot dörzsölgette, kapaszkodó után tapogatott, tégláról téglára, de egy férfi húzta magával. Csak a csontos ujjait látta, amelyekkel rámarkolt a csuklójára. Ruhája vizes volt, testét rázta a hideg. Átázott a cipője, a harisnyája, lába egyre jobban fázott,már a térdénél járt a fagyos zsibbadás.”

„Ella fölnézett az arcára. Kimerültsége álmában is barázdákat húzott a szája mellé. Ajkai görcsös fogságban tartották összeszorított fogait, a szemhéja remegett, alatta a szemgolyóide-oda cikázott, mintha a férfi ki nem mondott gondolatai a menekülési utat keresnék álmában, de karjával még ekkor is szorosan ölelte a feleségét. A gyertya fénye aranyszínű kupolát vont föléjük, felmelegítette a szobát, és megnyugtatta Ellát. Teste elnehezült, majd álomba süllyedt, mint mézbe a kanál.”

„A nő kinyúlt a férfi felé, és egy pillanatra megszorította a karját. Aztán Felixszel a nyomában továbbindult a sötét erdei úton. Elérték a vár alatti szőlőt, ahonnan már látszott a kórház. Itt-ott fény szűrődött ki az ablakokból, messziről úgy tűnt, mintha hatalmas szentjánosbogarak repdesnének a parkban.”

Széljegyzet egy regény margójára

A határátlépés

A Hohentwiel vulkán lábánál fekvő dél-német kisváros, Singen fejlődését, az itt élők emberi és gazdasági kapcsolatait évszázadokon át befolyásolta a svájci határ közelsége.

A második világháború kitörésekor teljes határzárat rendeltek el, elvágva ezeknek a kapcsolatoknak a jelentős részét. A legtöbb Svájcban dolgozó németnek fel kellett adnia munkahelyét, csupán egyes iskolák tanulói, valamint a vasúti, postai és vámigazgatási hivatalok munkatársai kaptak külön engedélyt a határátlépésre. Egy-egy kivételes esetben, súlyosan beteg közeli rokon látogatására vagy kiemelt svájci munkavégzésre hivatkozva, a Gestapo jóváhagyásával kaphatott valaki ilyen jogosultságot. A háború előrehaladtával azonban egyre ritkábban és egyre szigorúbb ellenőrzés mellett.

Singen környékén megerősítették a határ fegyveres védelmét, de ennek ellenére számos, illegális határátlépésre irányuló próbálkozást hajtottak végre. A menekülők egy részének sikerült átcsúszni olyan területeken, amelyek ellenőrzését lehetővé tették a természetes határvonalak, mint például a Rajna vagy a határ egyenetlensége. A szökést csak kis számban kísérelték meg zsidók. Az illegális határátlépők a helyi gyárakban és földeken dolgozó kényszermunkások és a hadifoglyok, valamint a különösen fontos pozícióik miatt útlevelüktől megfosztott polgárok (mérnökök, orvosok) közül kerültek ki. Érdekesség, hogy a tanyákon foglalkoztatott hadifoglyokat időnként cserélték, mert hamar kiismerték a környéket és megtalálták a lehetőségét, hogy átjussanak Svájcba.

A svájci hatóságok a határon elkapott illegális határátlépőket többnyire visszafordították Németországba.

A szerzőről

Bagó Tünde 1974-ben született Békés megyében, Vésztőn. Történelemtanár és művelődésszervező, majd jogász végzettséget szerzett. Újságíró, utazóblogger. Az Élet sója blog szerzőjeként 2017-ben jelentette meg a Bodeni-tó – Több mint útikönyv című élménykönyvét, amelyben lakóhelye, Dél-Németország legnagyobb turisztikai régióját mutatja be a szomszédos osztrák és svájci tóparti látnivalókkal. Férjével 2012 óta élnek a tó mellett. Számos történettel, szokással, kulináris érdekességgel ismerkedett meg, amelyek regényeiben is szerepet játszanak. Novelláit irodalmi lapokban (Élet és Irodalom, Helyőrség, Magyar Napló, ÚjNautilus, Librarius) és szerzői oldalán publikálja.  

Bagó Tünde szerzői oldala

Lichter Péter: Az amerikai film rövid története - ("Valószínűleg minden filmbolond az álmából felverve is tudna idézni a Casablanca, A keresztapa, a Szárnyas fejvadász vagy a Ponyvaregény jeleneteiből. ")

Lichter Péter

Az amerikai film rövid története

 

Megjelenik május elején!

Prae Kiadó



Felelős kiadó: 16:9 Könyvműhely Kft., Prae Kiadó

Szakmai lektor: Kránicz Bence

Grafikai tervezés: Pálhegyi Flóra


Fülszöveg

Valószínűleg minden filmbolond az álmából felverve is tudna idézni a CasablancaA keresztapa, a Szárnyas fejvadász vagy a Ponyvaregény jeleneteiből. Habár legtöbbünk számára az amerikai filmkultúra jelenti az elsődleges kikapcsolódást (vagy az inspirációt), mégis az a helyzet, hogy Hollywood fordulatokban gazdag története még az elkötelezett cinefilek számára is ismeretlen. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy vázlatos, de átfogó képet adjon az amerikai film közel százharminc éves történetéről, annak legjelentősebb klasszikusain keresztül bemutatva izgalmas árnyalatait: a stúdiórendszer „aranykorától” egészen az olyan jelenségekig, mint a nagy ívű változásokkal járó hollywoodi reneszánsz vagy a kilencvenes években berobbanó függetlenfilmes hullám, aminek leghíresebb alakja Quentin Tarantino volt.

 

 

Tartalom

 

Türelmetlenség (1916)

Aranyláz (1925)

Virradat (1927)

Frankenstein (1931)

A sebhelyesarcú (1932)

Hatosfogat (1939)

Philadelphiai történet (1940)

Aranypolgár (1941)

Casablanca (1942)

Gyilkos vagyok (1944)

A rakparton (1954)

Hátsó ablak (1954)

Amit megenged az ég (1955)

A mandzsúriai jelölt (1962)

Bonnie és Clyde (1967)

Arcok (1968)

2001: Űrodüsszeia (1968)

A keresztapa (1972)

A cápa (1975)

Nashville (1975)

Szárnyas fejvadász (1982)

Kék bársony (1986)

Die Hard (1988)

A keskeny kék vonal (1988)

Szemet szemért (1989)

Ponyvaregény (1994)

Toy Story (1995)

Mátrix (1999)

Vérző olaj (2007)

A sötét lovag (2008)

 

Részlet a kötetből

Mátrix (1999)

 

Az utóbbi időben terjedt el az a nézet, hogy 1999 volt az elmúlt fél évszázad egyik legerősebb filmes éve: cikkek és visszaemlékezések sora, sőt, egy komplett könyv is született erről az évről.[1] Az ilyen korszakokat összehasonlító polémiák persze erősen vitathatók, hiszen 1939-ről (Óz a csodák csodája, Hatosfogat, Ninocska, Elfújta a szél) vagy 1967-ről (Diploma előtt, Bonnie és Clyde, Cool Hand Luke, Piszkos tizenkettő) is bátran kijelenthető, hogy az „amerikai filmtörténet legjobb éve”. De tény, hogy a huszadik század utolsó évében kimondottan sok határfeszegető és újító spiritusszal megáldott filmet mutattak be, amik között feltűnő mennyiségben voltak a debütáló munkák: Spike Jonze (A John Malkovich-menet), Sam Mendes (Amerikai szépség) és Sofia Coppola (Öngyilkos szüzek) is ekkor indult el a pályán, de egy csomó másik fiatal rendező (pl. David Fincher: Harcosok klubja, Paul Thomas Anderson: Magnólia, M. Night Shyamalan: Hatodik érzék, Alexander Payne: Gimiboszi, David O. Russel: Sivatagi cápák) is fontos filmmel jelentkezett ebben az évben.


1999 tehát sok szempontból vízválasztó volt az amerikai popkultúra történetében: még éppen nem kezdődött el a globális válságokat hozó következő évszázad, de már érezhető volt a levegőben valamiféle frusztráció és szorongás, ami egyrészt az X-generáció kiábrándultságából, másrészt a közelgő Y2K-problémából táplálkozott. A túlnyomórészt a hatvanas-hetvenes években született nemzedék, az X-generáció egzisztenciális szorongásai (a karrierközpontú sikerkultúra kiüresedése, az identitás megkérdőjelezése stb.) jelentek meg az olyan alkotásokban, mint a Harcosok klubja, A John Malkovich-menet vagy a Hivatali patkányok, eközben pedig az életünkre egyre nagyobb hatással bíró számítástechnika és az internetes hálózati kultúra is hangsúlyosabban volt jelen a mainstream filmekben, ami elsősorban egy új keletű technofóbia formájában manifesztálódott (Truman Show, 13. emelet). A jövő tehát egyáltalán nem tűnt olyan fényesnek és simára csiszoltnak, mint ahogy azt az 1999-ben az utolsó filmjével (Tágra zárt szemek) jelentkező Stanley Kubrick harminc évvel korábban elképzelte: ezek a szorongások végső soron egy igen eredeti amalgámmá forrtak össze a Mátrixban.

Lana és Lilly (korábban Larry és Andy) Wachowski kultikus sikerű filmje, a Mátrix, szinte tökéletesen meg tudta ragadni az ezredforduló légkörét, annak minden szorongásával és reményével. A film nem várt sikere egyrészt ebből, másrészt a kulturális környezet átalakulásából táplálkozott: a neves filmteoretikus, Henry Jenkins például a Mátrixot a médiakonvergencia és az erre reagáló kulturális mező jellegzetes termékének tekinti. A kilencvenes évek végén a neten burjánzó rajongói közösségek, filmelemző fórumok és chatszobák megelőlegezték a 2000-es évek második felében berobbanó közösségi oldalak (pl. Facebook) felhasználói aktivitásra épülő logikáját, de még egyáltalán nem voltak széles körben elterjedtek, vagyis elsősorban szubkultúrák melegágya volt. A Mátrixot mintha direkt erre a virtuális világra találták volna ki: nemcsak a témája (szimulált valóság), a hősei (szuperhőssé váló hackerek) és a megvalósítása (innovatív technológiával létrehozott lenyűgöző látványvilág) passzolt a netes szubkultúrákhoz, hanem a rendezőpáros egy transzmediális hálózatként építette fel a Mátrix világát. Ahogy ezt később egy író megjegyezte: a forgatókönyvírók régen történeteket adtak el a stúdióknak, ma már komplett világokat kell kitalálniuk. A Mátrix az internetes rejtvényfejtő közösségek igazi totemoszlopává vált: a film narratív szövetébe rejtett utalások, áthallások (pl. Jean Baudrillard posztmodern filozófiai munkája) és egyéb kulcsok serkentették a rajongói aktivitást. Ezt csak tovább tetézte, hogy a film bemutatása után négy évvel elkészült a két folytatás, illetve egy animációs film (Animátrix) és több videójáték is tovább építette a Mátrix-univerzumot.

 

A szerzőről



Lichter Péter 

filmrendező, filmesztéta, a PTE BTK Filmtudományi Tanszékének adjunktusa, a Prizma folyóirat szerkesztője. Ez a kilencedik filmtörténeti ismeretterjesztő kötete.
Korábbi kötetei: A láthatatlan birodalom (2016), Utazás a lehetetlenbe (2018), 52 kultfilm (2018), Kalandos filmtörténet (2019, Kránicz Bencével közösen), Steven Spielberg filmjei (2020), 52 hátborzongató film (2021), A hollywoodi alakváltó – Steven Soderbergh féktelen filmművészete (2022)


Megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó