Előolvasás: Hadházi Anita:Örökölt múlt - ("Hadházi Anita első önálló debütáló regénye, mely számomra e szívem csücske lett. Könnyű, haladós, olvasmányos volt.")

Szeretném megköszönni Hadházi Anita írónőnek és NewLine Kiadónak, hogy lehetőségem nyílt megjelenés előtt elolvasnom az Örökölt múlt című könyvét. Az biztos minden olyan olvasónak ajánlom, aki szereti a kosztümös romantikus könyveket.

Hadházi Anita:

Örökölt múlt

Tartalom

Mit ​teszel, ha a kastéllyal együtt a múltját is megöröklöd?

London, 1819. Sophie Plumbury zavartalanul éli előkelő életét, mígnem apja vidéki birtokot örököl, és lányaival azonnal költözni akar. A Plumbury családot gazos park, omladozó falú kastély és egy mogorva házvezetőnő fogadja Berrytonban. Sophie nem is lehetne csalódottabb, nem érti, apjának mi oka van rá, hogy egy rozoga házért hátrahagyja kényelmes életüket, az úri társaságot. Gőgös viselkedésével magára haragítja a környék lakóit, még a falu elhivatott orvosával, Oliver Doyle-lal is összetűzésbe keveredik.

A kastély ráadásul nemcsak huzatos, hanem titkokat is őriz, a birtok néhai uráról különös pletykák keringenek a faluban. Sophie-t hidegen hagyják a történetek, amikor azonban kiderül, hogy az édesanyja fiatalon sok időt töltött itt, rájön, hogy talán ez a kastély a kulcs az asszony titokzatos múltjához. De nem csak a birtok kelti fel az érdeklődését. Bár megfogadta, hogy soha többé nem áll szóba Oliverrel, a sors úgy hozza, hogy segítséget kell kérnie tőle.

Véleményem

5/5

Igazi bájos romantikus történet olyan korszakból, ahol ismerték a tisztességet, az őszinteséget, tiszteletet és tudták mi az a nagy betűs szerelem. Noha a történetben sok a titok, szégyen és félreértés is, viszont ettől lesz kerek a történet. Nem sablonos, nem tucat história. Nem egy csöpögős romantikus könyvet vettem kezembe. Hanem igazi múlt századi korokat idéz elő. Oly ritkán olvasok ilyen kosztümös romantikus kötetet. Őszintén megmondva, amikor kézhez kaptam nem igazán tudtam miről szól. Azt hittem a szokásos szerelmi történet lesz, amit (sajnos) tucatjával lehet olvasni manapság. Tisztelet a kivétel, azért akad jó is köztük. Mint, ahogy ez a kötet is bebizonyította, hogy lehet jót, jól megírni. Emlékeztek arra a tv filmsorozatra, ami Christie: Nehéz választás volt a címe? Olvasás közben jutott eszembe és arra gondoltam, milyen lenne már filmként is megnézni. Ugye? Mindvégig olyan volt mintha filmet néztem volna. Olivert Matt Barr színészt képzeltem el, Sophie-t pedig Lauren Lee Smith-t.

Hadházi Anita igazi, gyönyörű hamisítatlan romantikus történetet írt, imádom az 1800-as évek korhű történeteket olvasni. Akkoriban minden más volt. Írónő, élethű módon ábrázolta a kort, a helyszínt az adott idő divatjait.  Ráadásul nem kellett sok-sok részeken kivárni, hogy az adott karakter fejlődjön. Hisz Sophie sokat változott és előnyére, Oliver is sokat változott, rájött mi is a boldogság, mi a fontossági sorrend, mi az életben legfontosabb, hisz nemcsak a karrier, a tanulmányok lehetnek fontosak az ember életében.    

Tetszett az egész történet, szívesen olvasnék még későbbiekben írónőtől. Reménykedem, hogy nem ez lesz az utolsó megjelent kötete. Kellenek az ilyen történeket, nem hiába kedvencem ez a zsáner. Hadházi Anita első önálló debütáló regénye, mely számomra e szívem csücske lett. Könnyű, haladós, olvasmányos volt.  Sokat tudnék még írni, hogy mi tetszett benne, a szókincs, elbeszélő mód és az, hogy akkoriban tisztelettel szóltak a másikhoz.  Szóval, szívből ajánlom, aki szereti a kosztümös történeteket.  

A könyv NewLine Kiadónál jelenik meg 2022.novemberben.

Hadházi Anita Szerzői oldala

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Szilágyi Heléna - ("Egy olyan világot akartam teremteni, ami mindent magába olvaszt a régiekből, mégis teljesen eltér az eddigi fantasy univerzumoktól. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Szilágyi Heléna írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek tavaly jelent meg a Diabolika c. regénye, és megjelent a Reménysugár c. könyve is, amely a LittleFox Kiadó oldalán előrendelhető. Íme az interjú, fogadjátok szeretettel!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Budapesten születtem, de éltem már Szegeden és most költözök Székesfehérvárra. Szakmámat tekintve gyermekpszichológus és grafikus vagyok. Imádom az állatokat és a kávét, az írás pedig a lelki egyensúlyom egyik fontos sarokköve.

A Diabolika és Reménysugár c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A Diabolika sztoriját inkább a popkulturális élményeim táplálták: a filmek, amiket néztem, a könyvek, amiket olvastam. Egy olyan világot akartam teremteni, ami mindent magába olvaszt a régiekből, mégis teljesen eltér az eddigi fantasy univerzumoktól. Egyetem alatt írtam meg, de ezt követően 2019-ben a Trivium Egyesület regényíró szemináriumán csiszolgattam.

Forrás: Szilágyi Heléna alkotói oldala 

A Reménysugárnak régebbre nyúlik vissza a története. Annyi idős voltam, mint a regény főszereplője, amikor nekiálltam a kéziratnak. Én is éppen egy mélyebb időszakomat éltem. Pár hónap alatt befejeztem az első piszkozatot, majd évekre félretettem. Aztán felvettek pszichológia szakra, ahol új ismereteket szereztem, amivel árnyalhattam a depresszióról és az öngyilkosságról nyújtott benyomást, leírásokat. Miután lediplomáztam, iskolapszichológusként kezdtem el dolgozni, ahol az iskolában végzett munkáról és bullyingról tudtam meg többet. És egészem tavalyig folyamatosan bővíthettem, javítgattam újabb ismereteim, szakmai tapasztalataim fényében.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Újabb történeteim inkább sci-fi és fantasy zsánerűek, de tizen-huszonéves koromban több realista történetet is írtam, amelyek közül az Ahol a part szakad és az Utazás a múltba már meg is jelent pár évvel ezelőtt.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Amíg nem tudtam írni, addig rajzolással szórakoztattam magam, meg újabbnál újabb történetek kitalálásával az óvodai délutáni alvásidő helyett. És amint elsajátítottam az írás készségét, nekiálltam kezdetben állatmeséket, majd ifjúsági történeteket írni. Első befejezett történetem egy kóbor kutyáról szólt, aki megpróbál barátokra találni és kialakítani a saját falkáját.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Mindenfélében kipróbáltam már magam ideig-óráig, de jelenleg a fantasy áll hozzám a legközelebb, a legtávolabb pedig a történelmi regények, mert azokat túl nagy falatnak érzem. Több realista ifjúsági és romantikus, fantasy és sci-fi írásom vár megjelenésre.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Sikerélmény és hatalmas öröm, mert szeretem befejezni azokat a dolgokat, amiket elkezdek. Ám borzalmasan nagy hiányérzetet is okoz, nem egyszer el is sírtam magam egy-egy történet végén, amibe túlságosan belevonódtam. Amikor először lépsz be egy történetbe, amikor megteremtesz egy világot és annak a szereplőit, az megismételhetetlen élmény. Az utómunkák során a szerző már másként áll hozzá a művéhez.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Számomra mesterkéltnek tűnt, hogy álnéven jelentessem meg a műveimet. Ez nem azt jelenti, hogy elítélném, vagy nem érteném meg azokat, akik álnév alatt publikálnak. Valahogy úgy érzem, az írás annyira szerves része a lényemnek, hogy nincs értelme titkolni, vagy takargatni, ki áll a történetek mögött.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Az első megjelent regényem az Ahol a part szakad volt. Sokáig próbálkoztam és a mai napig próbálkozok hagyományos kiadóknál a még nem publikált műveimmel, így számomra csak félsiker volt az első megjelenés élménye. A Colorcom Kiadó ugyan nem kért anyagi hozzájárulást a két első kéziratom megjelentetéséhez, de mivel magánkiadó, csak kis példányszámban jelentek meg ezek az írásaim és a marketing, értékesítés rám maradt. Azt mindenesetre nagyon élveztem, hogy borítót én tervezhettem meg, és az a pillanat, amikor az ember készben tarthatja a saját alkotását… feledhetetlen. De azok közül, akik szeretnek olvasni, ki nem imádja a friss könyv illatát? Főleg, ha az a sajátja!

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Az ihlet, az új ötletek általában váratlanul rohannak meg, az új történetnek is akkor szoktam nekiülni, ha túlbuzog bennem és papírra, monitorra kívánkozik. Viszont egy hosszabb történet cselekményeinek láncolata és a világteremtés tudatos tervezést kíván.

Forrás: Szilágyi Heléna alkotói oldala

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

A Diabolikában az egyik kedvenc jelenetem, amikor Keján vérfarkasként megküzd Nadinnal, és a végén Édua csitítja le. A másik pedig Asmodeus és Míra zuhanyzós jelenete. A Reménysugárban a házibulin játszódó erkélyes jelenet, illetve az a pillanat volt a favorit számomra, amikor Hajnal asztma-rohamot kap és kirohan az iskolaudvarra.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Mindig más, ez lehet akár a híradó, egy történet, egy mindennapos pillanat, bármi. Nincs recept.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Régen a legjobb barátnőim voltak a tesztolvasóim, akiknek napról-napra vittem a kis vonalas füzetemet és a tanórák közötti szünetekben elolvasták az előző délután írt új részeket. Gimi alatt általában inkább magamnak írtam, csak egyetlen barátnőm volt, akiben annyira megbíztam, hogy odaadtam neki a friss irományaimat. Aktuálisan úgy szokott működni a dolog, hogy felkérek 2-3 író vagy béta ismerősömet, és nekik átküldök pár részt a történetből, és ha tetszik nekik, érdekli őket és tovább is olvasnák, akkor a javaslataikat beleépítve a történetbe javítom, módosítom a kéziratot. Ez néha még az írás folyamata alatt megtörténik, de gyakoribb az, hogy utólag, amikor már pihentettem pár hónapot, vagy évet azt a kéziratot, azután küldöm el a bétaolvasóknak.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Változóan. Van, aki örült és büszke volt, volt, akit hidegen hagyott, vagy szkeptikusan fogadta.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén

Idén több novellám fog megjelenni a C&H projects jóvoltából, már zajlanak a szerkesztési munkálatok. Az egyik történet a Diabolika világában játszódik és halloweenre várható, a másik egy mitológiára épülő romantikus fantasy, ami valamikor november-december táján fog megjelenni. És jövőre is vannak már terveim, megjelenési lehetőségeim, szóval bőszen gyártom az olvasnivalót. 

 Könyveket itt szerezhetitek be:

Szilágyi Heléna alkotói oldala

LittleFox Kiadó

Mit olvassak? Mit találtam az Álomgyár Kiadónál - ("S azt kell mondjam, hogy a kiadó nagyon szuper könyveket hozott el nekünk, olvasóknak.")

Benéztem nemrég az Álomgyár Kiadó oldalára s megláttam ezt a  sorozatot, ami felkeltette figyelmem. Ezért most arra gondoltam, hogy ajánlóként megosztom veletek. Avagy, Mit olvassak? Mit találtam az Álomgyár Kiadónál rovatomban három könyvet hoztam nektek. Per pillanat most ez azt három könyvet hoztam, de sok érdekes könyvek várnak az oldalon arra, hogy bemutathassam nektek. S azt kell mondjam, hogy a kiadó nagyon szuper könyveket hozott el nekünk, olvasóknak.

A sorozat címe: Londoni nagymenők, ez a sorozat három kötetből áll, három történet, három fickóról szól. A könyvet Louise Bay írónő írta, mely Álomgyár kiadó gondozásában jelent meg az első kettő, harmadik rész is hamarosan megjelenik. Írónőnek eddig hat kötete jelent meg Londoni nagymenő sorozatában angol nyelven. Én pedig mindenképp beszerzem e három könyvet, a tartalom nagyon megfogott és a borítók is.

Lousie Bay:

Mr. Svindler

Tartalom:

Ennél pocsékabb hírt nem is kaphattam volna: nősül a pasim! Mármint az expasim, ha egészen pontos akarok lenni. Mert két hónappal korábban úgy döntött, hogy egy kis távolságra van szüksége. Én persze azt hittem, hogy ez nem végleges, boldogan folytatjuk majd, ahol abbahagytuk. Máskor egy ilyen hír önmagában összetörte volna a szívemet, de most még rosszabb hír követte: a menyasszony a legjobb barátnőm! És meghívtak az esküvőre. Kizárt, hogy elmenjek. Még akkor sem, ha a gyönyörű Skóciában tartják a menyegzőt. Nem, biztos hogy nem megyek. Még akkor sem, ha egy jóképű idegen felajánlja, hogy velem jön kísérőnek. Még akkor sem, ha ez az idegen szexi mosolyokkal próbál levenni a lábamról. Még akkor sem… ha egy valóra vált álom lenne a lehetőség, amit felkínál. Vagy mégis? Hogy mondhatnék nemet? Na jó, azért van egy feltételem: a szexi idegen legyen az új pasim. Mármint tegyen úgy, mintha az lenne. Még az is kiderülhet, hogy a szerepjáték szórakoztatóbb, mint hinnénk.

Mr.Szépfiú

Tartalom:

Dexter Daniels jobban szereti a drágaköveket, mint a nőket. A smaragdokat a barátnők helyett. A gyémántokat a házasság helyett. Valószínűleg ő generációjának legsikeresebb ékszerésze, sokak – és leghűségesebb barátja szerint – egyenesen London legjóképűbb férfija, de a múltja miatt a szerelem hidegen hagyja. Amikor Hollie Lumen belép a bálterembe, ahol a gyönyörű királyi ékszerek vannak kiállítva, Dexter világa azonnal a feje tetejére áll. Használt ruhája és kölcsönkapott cipője ellenére jobban lenyűgözi a férfit, mint az ékszerek. Olyan tüzes, vicces és vadul független – Dexter le sem tudja venni róla a szemét. Hollie Lumen élete balszerencsék sorozata: azt hitte, hogy megfogta az isten lábát a londoni gyakornoki állással, és végre megszabadulhat az oregoni kötelezettségeitől, és valóra válthatja álmait… De alig néhány héttel azután, hogy földet ér, kirúgják, és már készen áll, hogy feladja és hazamenjen. Hollie sosem kér segítséget: tudja, hogy egyedül magára számíthat. Mit kezd hát a magas, sötét hajú, jóképű idegennel, aki folyton megmenti őt? Ő is megmenti a férfit.

Mr.Milliomos

Tartalom:

Amerikai dadus kerestetik egy imádni való négyéves számára, aki képes egy rosszkedvű, merengő, szexi brit főnökkel is bánni. Egyedülálló apa vagyok, ügyvéd, és egyesek szerint London legkomolyabb férfija. A négyéves kislányom nevelése köti le minden figyelmemet. Mióta a feleségem három éve lelépett, az egyetlen nő, aki felkeltette a figyelmemet, igazi tiltott gyümölcs: a legjobb barátom sógornője, Autumn Lumen. A kísértésnek könnyű ellenállni, mivel Autumn csak látogatóba érkezik Oregonból – egészen addig, amíg Londonba nem költözik. Amikor felmond a dadus, Autumn az egyetlen jelentkező a munkára.

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Álomgyár Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Balogh Anita - (" (...) jobb az a módszer, amikor csak leülök a gép elé és engedem, hogy a történet arrafele menjen amerre csak akar.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Balogh Anita írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Fény a sötétségben c. könyve jelent meg eddig, amit az Underground Kiadó oldalán lehet megrendelni. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Forrás: Balogh Anita szerzői oldala

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Sosem egyszerű kérdés a bemutatkozás, mindenesetre rossz választ nem lehet rá adni. Hol is kezdjem? Fiatal debreceni kezdő írónőként még nincs sok mesélnivalóm az életemről. Néhány hónapja végeztem az egyetemi tanulmányaimmal, így azóta hivatalosan is az ÉLETET élem. A munka mellett persze igyekszem időt szakítani magamra, kedvenc kikapcsoló tevékenységeimre, is amik nagyon sokfélék. Az íráson és olvasáson túlmenően szeretek a kutyámmal és macskámmal is időt tölteni, élvezem a szabadban eltöltött perceket is. Természetesen ahogy a legtöbben, úgy én is sokszor bűnbe esek, és magukba szívnak a filmek és sorozatok.

Fény a sötétségben c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Nem nevezném soknak, de azért nagyobb mennyiségű kutatómunkát igényelt, amit elsődlegesen az internet segítségével végeztem el. Azt hinné az ember, hogy a világháló segítségével sokkal egyszerűbb és gyorsabb lesz ez a folyamat, de ki kell ábrándítanom mindenkit. Szerintem időigényes volt, pláne amikor bizonyos, számomra addig ismeretlen épületek belső berendezései, helyiségei után kutattam. Az írás folyamata közel két évig húzódott, majd végül 2020-ban sikeresen megjelent a könyvem.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság? 

Igyekeztem többnyire valóságos helyszíneket és személyeket belevinni, így az olvasó is könnyebben azonosulhat a történettel. A megjelenített lények persze a képzelet szüleményei (bár ki hogy látja, még jómagam is hajlok az angyalok és démonok létezései felé).

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Talán már mondhatom azt, hogy kisiskolás koromban megjelent az írás iránti szenvedélyem. Volt néhány általam kitalált kisebb mini történet, amiket egy füzetkébe írtam bele. Már akkor is sok könyvet olvastam, arról nem is beszélve, hogy hány mesét láttam már akkorra. Szóval ötlet az akadt bőven. Azonban ez az időszakom nem tartott sokáig, és egy jó darabig abba is hagytam ezeket a kisebb írogatásokat. Aztán gimis éveim közepe táján egy családtagnak köszönhetően ismét elkezdett bennem kibontakozni, amikor is Wattpadon elkezdtem egy fanfiction sztorit írogatni. Végül pedig megjött az ihlet egy saját, kitalált regény megírására. 

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egyelőre még a fantázia, ifjúsági irodalom terén tervezek tevékenykedni, de nem zárom ki annak az eshetőségét sem, hogy kipróbáljam magam más területen is. A krimi és a thriller regények is felkeltik az érdeklődésemet, így valószínűleg majd ezek is az asztalra fognak kerülni.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Elégedett és boldog voltam, bár tudtam, hogy még közel sincs vége a dolognak.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Az elején még gondolkoztam rajta, hogy használjam-e a Wattpadon is használatos felhasználónevemet, avagy sem. Hiszen azért mégiscsak megváltozik az ember élete, mások viszonyulása, ha megtudják, hogy egy ismerősük könyvet írt. Többórányi fejtörést követően azonban mégis a saját nevem használata mellett döntöttem, ezzel is büszkén felvállalva, hogy honnan is jöttem.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

A fantázia világa mindig is vonzott engem. Mindig is egy nagy álmodozó voltam és ez a mai napig megmaradt bennem, így kétség sem fért hozzá, hogy ebben a zsánerben tevékenykedjek. A fantáziakönyvek számomra mindig biztosították a mindennapi életből való elszabadulást, a gondokról való megfeledkezést is. Véleményem szerint ez a legjobb zsáner, ami alkalmas arra, hogy kikapcsolja az olvasókat.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Felemelő. Fantasztikus. Amikor először a kezembe vettem, olyan hihetetlennek tűnt az egész. Mindez persze meg sem valósulhatott volna családi támogatás nélkül.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Könyvírás terén a tervezés az nem nekem való. Előre képtelen vagyok mindent látni, hogy kik, mikor és hova érkeznek. Ilyen téren szerintem sokkal jobb az a módszer, amikor csak leülök a gép elé és engedem, hogy a történet arrafele menjen amerre csak akar. Nincs bennem ezernyi zavaró tényező, hogy a szereplőknek, ennek a résznek a végén ide kell kilyukadniuk. Hagyom, hogy a történet mesélés közben alakuljon ki.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Akad néhány. Nem akarok semmi konkrétumot mondani, de a főszereplő és segítői egy-egy kalandja igen élvezetes volt. De még bizonyos találkozásokat is mókás volt megírni. Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, hogy bőven akadtak részek, amiket azért nehéz volt megírni. Főleg, amikor nem volt ihlet. Bár a másik nehézséget nekem inkább a sok kutatómunka okozta. Amikor ugyanis belefáradtam a folyamatos keresgélésbe, egy darabig otthagytam az egészet.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A Fény a sötétségben kiindulópontja egy álmom volt. Az alapötletem innen jött, majd a további történet már adta magát, ahogy haladtam az írással.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Legelőször édesanyám kezébe nyomom a gépemet, és általában az ő véleményére is adok a legjobban. A családból még egy-két személy szokta megnézni a kéziratomat, és ugyan meghallgatom a véleményüket, a történet alakulásába azért nem szólnak bele.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Egy kicsit meglepte őket a hír, hiszen nem gondolták volna, hogy kész könyvet fogok írni. Mindenesetre örültek és büszkék voltak rám.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Jelenlegi olvasóimnak szeretném megköszönni az eddigi támogatásukat. Terveim szerint idén kiadom a Fény a sötétségben – Veszélyes utakon című művemet, a várva várt folytatást. Nem tanácsolom senkinek, hogy kihagyja, újabb kalandok és meglepetések lapulnak majd meg a könyv lapjai között.

A könyvet itt tudod beszerezni

Balogh Anita szerzői oldala

Book24

L. J. Wesley: Zin (Hetedhét Birodalom 0,5) novella - ("Szívesen olvastam volna még Zinről. Biztos sok érdekes, izgalmas kalandok derülnének ki.")

27. Nemzetközi Könyvfesztiválon az Imádom a könyveket standnál szereztem be L. J. Wesley írótól a novellát Zin címmel. Köszönöm innen is az írónak, hogy megkaphattam. Igencsak rövidre sikeredett, tudom novella. De hát, naa… Amúgy köszönöm az írónak, hogy megkaphattam. Kedvenc, nagyon!

L. J. Wesley:

Zin

(Hetedhét Birodalom 0,5)

Tartalom:

Sok-sok évvel (de leginkább úgy tízzel) azelőtt, hogy Zint Hófehérke útjába sodorta volna a szél, kalandokkal teli életet folytatott D'Rasi katonájaként. Ebben a rövid kis történetben csak egy apró, de annál jelentősebb szegletét ismerhetjük meg a közkedvelt karakter útjának.

Véleményem

5/5

Imádtam, csak azt sajnáltam, hogy 30 oldalas a novella. Szívesen olvastam volna még Zinről. Biztos sok érdekes, izgalmas kalandok derülnének ki. Olvastam volna még többet, csak abban reménykedem, L. J. Wesles regényt fog írni Zinről. Tökjó lenne, nem?

Már a könyvfesztivál után a vonaton ki olvastam, mire hazaértem.

Mivel ez egy novella, nem is tudok hosszú, részletesebbet írni, mert akkor lelőném vele a poént. Szóval, aki beszerezte jó olvasást kívánok. ÉS közben ajánlom Hetedhét Birodalmat is mellé.

L. J. Wesley írói oldala

Előolvasás: Anne Raven: Egy riport ára - ("Ez egy nagyon jó kikapcsolódást nyújtó, izgalmas családi titkokat rejtő szerelmi történet olvasható. Szívből ajánlom minden olyan romantikus lelkű olvasóimnak, akik szeretik a családi titkokat, romantikus szálakat, igazi rejtélyes történeteket.")

Szeretném megköszönni Anne Raven írónőnek, hogy megint lehetőséget kaptam, hogy elolvashassam a novemberben megjelenő következő könyvét az Egy riport ára címmel. Az írónőtől már nem az első könyvét olvasom már, eddig a Sekélyt volt szerencsém megjelenés előtt olvasni. Azóta nagyon szeretem az írását. 

Anne Raven:

Egy riport ára

Tartalom:

Nem hiszel a sorsban? Itt az ideje, hogy higgy!

A sikeres és gazdag Matthew Darmian teljhatalommal uralkodik vállalata felett Angliában. Magánélete mégis üres és felszínes.

Tíz éves kora óta nem hallott az apjáról. Gyűlöli őt. Váratlan halála azonban arra kényszeríti, hogy hazautazzon Magyarországra és feltépje a régi sebeket.

Jakab Petra szabadúszó újságíróként, mindenki más előtt ugrik rá a titokzatos örökös sztorijára, és mindent latba vet, hogy kiderítse mi történt húsz évvel ezelőtt.

Kettejük találkozása több lesz egyszerű interjúnál. A nő hamar rádöbben, ha meg akarja tudni az igazat a családról, a rideg és közönyös férfi játékszabályai szerint kell játszania. Kapcsolatuk gyorsan átalakul. A vágy úgy bontakozik ki köztük, akár a felkavaró titok, mely csak még több kérdést vet fel. A féktelen szenvedély egy rövid időre elhomályosítja a céljaikat, azonban a sérelmek és a hazugságok kíméletlenül törnek a felszínre.

Rá kell ébredniük, minél tovább tart ez a kaland, annál nagyobb árat kell fizetniük érte.

De vajon megéri megfizetni ezt az árat?

Véleményem

5/5

Újabb történet Anne Raven írónő tollából, Egy riport ára, nem egy tipikus szerelmi történet. Ez egy lassú kibontakozó szenvedélyes történet, mely egy alku köttetet meg. Egy alku során senki nem számított arra, hogy milyen titkok kerülnek felszínre.  Ezt szeretem nagyon, mert nem egy sablonos hétköznapi szerelmi bonyodalom bontakozik ki, Matthew számomra olyan, mint maga az Ördög, leigáz, nem számít senki és semmi. Petra pedig, mint egy vörös posztó Matthew számára, se nem lát, se nem hall kapcsolat alakul ki nála.

A történetben egy alkuval kezdődött, mely Petra köt Matthew-al. De egyikük sem számított arra mivé alakul át az egész. Miféle titkok kerülnek fel a felszínre. Őszintén ezt a történetet újra elfogom olvasni, mert nem egyszeri olvasni való kötet ez. Izgalmas történet, mely bonyolítja város polgármester titkai és Szalai körül rejtélyes dolgai.Vannak kedvenc párosom ebben a könyvben, mikor nincsenek számomra. Ugye?

Ádám és Dalma, róluk szívesen olvasnék még. Megkedveltem őket. Írónőtől olvastam eddig megjelent könyveit, nagyon megörültem, hogy felkért olvassam el megjelenés előtt álló könyvét. Jól is tettem, mert ez még jobb lett, mint a Sekély. Váltott szemszögből olvashatjuk, amiért nagyon szeretem ezt. Viszont a végén elbírt volna, szerintem pl 1-2 évvel később. Kíváncsi lettem volna, hogy mi lesz Matt-el és Petrával, illetve Ádámmal és Dalmával.

Ez egy nagyon jó kikapcsolódást nyújtó, izgalmas családi titkokat rejtő szerelmi történet olvasható.

Szívből ajánlom minden olyan romantikus lelkű olvasóimnak, akik szeretik a családi titkokat, romantikus szálakat, igazi rejtélyes történeteket.

Előrendelhető

Anne Raven Írói oldala

Libri

Álomgyár

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Lione Stanislav - ("Az egész élet maga az ihlet. Ha valamit látok, hallok, olvasok, azt az agyam elraktározza. Később előjön ötletként, és beépítem a történetbe. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Lione Stanislav írónőt, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek eddig a Csillagom című könyve jelent meg, mely Vision Spring Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvet FairBooks Kiadónál vehető meg. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Lione vagyok, web-programozó, és hobbi szinten mindenféle művészetekkel foglalkozom.Tanultam rajzolni, zenélni, énekelni és írni is, mert valamiért zsigeri vágyam van aközlésre. Már tinikoromban is Wordben, később Netscape Composerben weblapokat eszkábáltam, és olyan 17 éves korom óta blogolgatok kisebb-nagyobb megszakításokkal. A jelenlegi blogom a Megvalósítás alatt 2013 óta működik.

Csillagom c. kötet sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Nagyon szeretek olvasni, új ismereteket szerezni, tudományos előadásokra járni. Amennyiben mindez kutatómunkának nevezhető, akkor igen, sok kutatómunkát igényelt. De szerintem nagyrészükkel akkor is foglalkoztam volna, ha nem írom meg a Csillagomat.Igaz, a lőtt sebek természetének nem biztos, hogy utánanézek, ha nem írok róla. A helység- és tájnevek kitalálásakor is igyekeztem kerülni, hogy olyat alkossak, ami már létezik. Nem vagyok benne biztos, hogy ez teljes mértékben sikerült, hiába bújtam a magyar településnevek listáját. Az ötlettől a kiadásig összesen nyolc év telt el. De az ötletet olyan öt-hat évig nem vettem komolyan, csak magamnak küldözgettem a történet egyes jeleneteit egy e-mail folyamban. Néhány éve nem hittem volna, hogy valaha ebből tényleg könyv lesz.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Ezt nehéz meghatározni. Ugyanis könnyen lehet, hogy a Csillagom varázsrendszerének egyes elemei egy materialista személynek teljes mértékben fantasy, míg egy spirituális személy lehet, hogy mindezt majdhogynem kőkemény valóságnak éli meg. Hogy én mennyit hiszek el abból, amit leírtam, az maradjon az én titkom. Annyit elárulok, hogy az én spiritualitásom alaposan át van szőve szkepticizmussal. De Csillagom alapjául szolgáló filozófiák sem állítják, hogy vakon el kell hinnünk mindent, amit elénk raknak. Kételkedj, vizsgálódj és tapasztalj! – javasolják.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Fogalmam sincs, mióta göngyölgetek történeteket a fejemben. Azt hiszem, talán egyfajta megküzdési stratégia volt, hogy kiléptem a kegyetlen valóságból, és csak testben voltam jelen, míg az elmémben különböző világokban jártam. Szerettem a nyelvtan és fogalmazás órákat. Olvasásból nem voltam annyira jó, bár sosem diagnosztizáltak nálam diszlexiát, ettől még nagyon szép anagrammákat tudok gépelni, kézírásban meg kihagyok vagy megduplázok betűket, ha nem koncentrálok eléggé. Engem persze ez sosem nem zavart, a töri jegyzeteimet például általában rövidítések és piktogramok tették ki. No, de a lényeg, hogy sokszor nekifutottam a regényírásnak, tini koromban is, meg később is, de sosem voltam elégedett, kidobtam, újrakezdtem, ésatöbbi. Pár éve elkezdtem tudatosabban foglalkozni az írással, így született meg az első tanuló-kéziratom, ami egyelőre a fiókban nyugszik, aztán nekiláttam összeállítani a Salim-jegyzeteimet regénnyé. Így született meg a Csillagom.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Van egy sci-fi novellám, a Tianguo, ami harmadik helyezett lett a Sci-firől Nőktől Nőknek pályázatán, ezt szeretném folytatni. Illetve valamikor a tanuló-kéziratomat is szeretném kipofozni, ami egy zenés-romantikus történet, vélhetően duológia lesz. Egy dolog viszont közös minden írásomban: a lélektani vonal.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

A művészetemet az jellemzi, hogy nincsen befejezett mű, csak abbahagyott. A mai napig tudnám pofozgatni a szöveget, de megálljt kellett parancsolnom a tökéletesítgetésnek, különben sosem adom ki. Szóval egy ponton azt mondtam, elég. Szerkesztő, korrektor, tördelés, nyomda, és kész. De sejtem, hogy be fogok áldozni egy példányt csak arra, hogy ceruzával bejelölgessem benne a hibákat, legyen az tördelési, gépelési vagy stilisztikai. Csak azért, hogy a kis perfekcionista lelkem megnyugodjon.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

A Lione név már tini korom óta velem van. Nem gondoltam akkoriban, hogy ez egy létező név. Naivan úgy hittem, hogy én most kitaláltam valami újat. Aztán néhány év múlva mindenki azt kérdezte, hogy Fabio Lione miatt lett-e ez a nevem. Így ismertem meg a Rhapsody zenekart. A Stanislav név édesanyám leánykori vezetéknevéből jött. Apáink nevét örököljük hivatalosan. Művészként viszont miért ne viselhetném anyám nevét? Jut is, marad is.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Ha azokat a történeteket nézem, amiket gyerekkoromban fűzögettem, egyértelműen igen. Azt sem tudtam, mi az a portal fantasy, mégis így visszatekintve egyértelműen portal fantasy történetekkel szórakoztattam magam. Arról álmodoztam, hogy ki lehet lépni a valóságból egy másik világba. Később rájöttem, hogy tényleg létezik ilyen portál: könyvnek hívják.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Kettős érzés. Egyszerre van bennem az, hogy „Ezt nem hiszem el, ez valaki más, nem én!”, és közben az, hogy „Jó, és? Nem nagy cucc.” Mindkettő érzés szerintem az imposztor-szindrómám különböző aspektusaiból származik.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Sajnos nem vagyok azon a szinten, hogy az elmém parancsra képes legyen kapcsolódni a „nagy közöshöz”. Akkor írok, amikor a történet, az ötlet, a jelenet maga jelentkezik nálam, hogy le akar íródni. A Csillagom alapjeleneteit megálmodtam egy éjjel, majd siettem be a munkahelyemre, hogy megnyissam a G-mailt, és lekörmöljem, mielőtt elfelejtem. Így nyolc év távlatából már talán bevallhatom, hogy nem sokat dolgoztam aznap. Varázslatos flowba kerültem, hihetetlenül felemelő érzés volt.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Mind a gyakorló kéziratommal, mind a Tianguóvalel vagyok most akadva, ahogy a Csillagom folytatásával is. De azt hiszem, ez természetes. Most a marketingen van a hangsúly. Tavaly ilyenkor még nem gondoltam volna, hogy ennyire fogom élvezni. Nem könnyű, de valójában ez is egy kreatív alkotófolyamat. A Csillagomból a két kedvenc jelenetem a 8. fejezetben található. Az egyik ezek közül le is tölthető a weboldalamról beleolvasóként.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Az egész élet maga az ihlet. Ha valamit látok, hallok, olvasok, azt az agyam elraktározza. Később előjön ötletként, és beépítem a történetbe. Van, hogy el is felejtem, honnan jött, és csak utólag döbbenek rá összefüggésekre. Ilyen döbbenet volt például, amikor felismertem, honnan szedhettem a Csillagom zsoldosait. A kapcsolat laza, én mégis látom, mi a közös bennük és Vavyan Fable zsoldosaiban. De ez csak most tűnt föl, hogy húsz év után újra elolvastam az Álomhajszát. Nos, így működik az emberi elme, legalábbis az enyém biztosan.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A férjem, a kiadómat képviselő barátnőm, és egy szerkesztő voltak az első bétáim. Mindhármukat megemlítettem a köszönetnyilvánításban.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várhatómég tőledaz idén?

Az élet mostanában nagyon képlékeny, folyamatos újratervezést igényel, ezért csak néhány „apróságot” említenék. Egy nyereményjáték még biztosan lesz. Továbbá ott leszek a Könyvfesztiválon is Julie V. Scott standjánál. De még az is lehet, hogy sikerül szerveznünk egy könyvbemutatót is.Szorítsatok! És olvassatok sokat!

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

FairBooks Kiadó

Lione Stanislav írói oldala