Naomi Lawrence: Vilma világgá megy - ("Naomi elképesztően tehetséges, elgondolkodtató és imádnivaló történetet írt. Sokszor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek? Nagyon magával ragadt, faltam a betűket. Nem tudtam letenni, és amikor az utolsó oldalra értem, őszintén nagyon sajnáltam, hogy vége lett. ")

 ~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Naomi Lawrence írónőnek, hogy lehetőségem nyílt elolvasnom 2020-as év egyik legjobb könyvét a Vilma világgá megy címmel. Egyszerűen imádtam minden sorát és egyúttal szomorú is voltam. Hiszen 87 évesen már teljesen másként látja az ember a világot. Tapasztaltabb, bölcsebb… Egyúttal külön köszönettel tartozom az írónőnek, mert ezzel a történettel kihúzott az olvasási csávámból. Nem mondanám, hogy válságban voltam, csak nem volt kedvem annyira olvasni. Vilma megmentett. Köszönöm!

 Naomi Lawrence:
Vilma világgá megy

Tartalom:

Vilma ​egy többé- kevésbé felvilágosult, idős hölgy, aki megelégeli, hogy 87 éves, ráncos, görbe és ráadásul kezd teljesen elhatalmasodni rajta a demencia- ezért elhatározza, hogy elegánsan kiszáll az élet nevű mókuskerékből, amíg még teheti. Titokban szökést tervez, amelyről naplót vezet- és ami egyáltalán nem alakul úgy, ahogy azt elképzelte. Közbe jön egy esküvő, egy macska, egy elveszett holttest és egy csomó almás pite. Ennek ellenére ő elszántan igyekszik csupa életveszélyes dolgot elkövetni, hátha valamelyik hatásos lesz- azonban kiderül, hogy ezek közben egészen jól szórakozik. Hosszú idő óta először. És miután a távoli Venezuelában rablótámadásba és kábítószer- kereskedelembe keveredik, a dolgok nem várt fordulatot vesznek. 
Vilma szökése egy olyan kaland, amelyben az élet napos és árnyékos oldalaiba is bepillanthatunk, néha könnyes, néha vidám kulisszatitkokat kilesve- és a végén talán még azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az élet minden látszat ellenére igenis szép lehet- még 80 felett is.

Véleményem
5/5

Agyagatya! Imádom! Jaj, Vilma, teee... Elképesztő, hihetetlen egy nőszemély vagy. Egyszerre vicces, humoros és szomorú, tragikus az ő sorsa. Hiszen 87 évesen ki szeretne foglalkozni? Ki szeretne mellette ülni és beszélgetni? Hallgatni az ő múltját, tudását?Mondanám, hogy én szívesen. Egy nagyon szép és tanulságos életet élt le. De sajnos a magány és a céltalan élet közbe szólt, és a betegségről ne is beszéljük.

Az élet kegyetlen. Őt élni nem hagyja méltósággal, pedig szeretne, engem meg meghalni nem hagy méltósággal, pedig ez minden vágyam.

Naomi elképesztően tehetséges, elgondolkodtató és imádnivaló történetet írt. Sokszor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek? Nagyon magával ragadt, faltam a betűket. Nem tudtam letenni, és amikor az utolsó oldalra értem, őszintén nagyon sajnáltam, hogy vége lett. Szívesen olvastam volna még. Imádtam Waltert, olyan aranyos fickó. Kedveltem a karakterét Tök rendes volt részéről, hogy fedezte Vilmát, amikor „elszökött”.

Megint csak valami, amin már nem lehet változtatni, valami, amiire már nem mondhatom, hogy majd holnap.

Olvasás közben úgy éreztem, hogy ismerem Vilmát, hogy tudom ki ő. Aztán rájöttem, hogy miért éreztem így. Nagyon emlékeztetett számomra nagyon fontos személyre, aki ma már sajnos nem él, a hiánya fojtogató számomra. Ez a csupa szív, aranyos, bohókás Vilma egy az egyben, mintha a Keresztanyámról szólna.

Olyan döbbenetes érzésekkel, gondolatokkal ajándékozott Vilma, mint senki más. 87 éves idős Vilma küzd a butulás, az egyedüllét ellen. Küzd, hogy még az élete utolsó perceiben maga maradjon. Hogy tisztességesen, méltón és emberileg tudjon távozni e kíméletlen életből. Aki azt, hogy számára már nincs létjogosultsága e világon lenni. Pedig mekkorát téved, Vilma. De, ahhoz, hogy rájöjjön el kellett szöknie, Elszökni, hogy tapasztalatot gyűjtsön és rájöjjön az élet szép. Még neki is.Sokat tanultam belőle, sokat megértettem. Megértettem, hogy olykor az embernek meg kell hoznia, egy bizonyos döntést. Viszont sosem szabad elfelejteni, hogy az élet vagy a sors, nagyon meg tudja tréfálni az embert.

Ezt a történetet szívből merem ajánlani mindenkinek. Nagy kedvencem ez a könyv. Reménykedem, hogy ezzel nincs még vége a történetnek.

Ha szeretnéd elolvasni, akkor itt tudod megrendelni NewLine Kiadó oldalán illetve, ha dedikált példányt szeretnél akkor keresd fel az írónő facebook írói oldalát.

NewLine Kiadó

Naomi Lawrence írói oldala

Interjú Csabai Márk íróval - ("Számomra a legkönnyebb a Nem mondhatsz nemet! volt, hiszen az igaz történet lévén csak arra várt, hogy papírra vessem. Megrázó volt, újra átélni a történteket, és sokat tanultam belőle. A legnehezebb pedig az Így öltek ők volt.")

Szeretném megköszönni Csabai Márk írónak, hogy elfogadta az interjú felkérésemet a Magyar Szerzők Könyvei Blog számára. Márk egyszerre boncolgat humoros és komoly témákat. Nemrégiben volt szerencsém elolvasni az Egy csibész naplója sorozatot és a Határtalanul című könyvét, ami az Álomgyár kiadó gondozásában jelent meg.

2018-ban jelent meg könyve, Nem mondhatsz nemet!, amit időközben beszereztem, majd 2019-ben pedig az Így öltek ők címmel. Ezt a könyvet sajnos nem volt még lehetőségem elolvasni. Talán egyszer eljön az ideje ennek is. Szeretném bemutatni nektek Csabai Márkot és az általa írt könyveket.

 

Forrás: Csabai Márk írói oldala

Mesélj kicsit magadról?

Meglepő lehet, de nehezen mesélek magamról. Tizennégy éve vagyok jelen a hazai irodalmi életben, és napról napra erősödő szerepem van benne. Még ha időként vissza is vonulok a színfalak mögé, nem távolodom el az írástól. Ezekben, az esetekben alkotok, vagy valami „nagy” dolgot készítek elő - ilyenkor nincs időm sem energiám kirakni a reggeli kávés posztokat. Érző emberként az is előfordul, hogy nyalogatom a sebeimet. Az utóbbi időszakban nekem is sok dolog megváltozott. Rengeteg időt felemésztett a vállalkozásaim stabilizálása, amiket nagyon megcincált a COVID. Túl vagyok egy komoly magánéleti válságon, de már van fény az alagút végén. Mostanában egyre több verset írok, talán pont a fénynek köszönhető ez, élvezem. Napjaikban pedig egyre nyíltabban vállalok politikai szerepeket igaz, ezt még tanulnom és szoknom kell. Az utóbbi időszakban csak úgy jellemzem magam „közepes forgószél”. Szeretem a finom kávét, a karcos vörösbort, a nőket, szeretem szeretni a szerelmem, büszke, konzervatív, keresztény vagyok. Nem vagyok laposföld-hívő.

Melyik könyvedet volt legnehezebb vagy a legkönnyebb megírni?

Számomra a legkönnyebb a Nem mondhatsz nemet! volt, hiszen az igaz történet lévén csak arra várt, hogy papírra vessem. Megrázó volt, újra átélni a történteket, és sokat tanultam belőle. A legnehezebb pedig az Így öltek ők volt. Hiszen az nem a fantázia műve, sokkal inkább érdekességek gyűjteménye, ahol változtatás nélkül próbáltam közölni azokat az információkat, amikhez hozzá lehet férni. Más világ, főleg, mert önjelölt szakértőkkel kell vitatkozni olykor egy szórakoztató album tartalmáról. De jól tudjuk, a focihoz, művészetekhez, főzéshez mindenki ért. Nehéz volt ebbe a világba belecsöppenni.

Van kedvenc jeleneteid a könyveid közül?

Kedvenc jelenetet nem tudnék kiemelni, hiszen számtalan könyvem gyors lefolyású és ömlenek a jelenetek. Mire felfogod az egyiket, már jön is a másik. Pont, mint a szerelem. Én azokat kedvelem, amik nagyon személyes hangvételűek. Talán pont azért, mert ott kiszólok a karakterem hangján, és a saját meglátásaimat adhatom valaki szájába. Fura játék, de ezeket, a jeleneteket élvezem.

A könyveid részben igaz történet alapján íródtak, tudnál erről bővebben mesélni?

Számos történetem részben, vagy egészében igaz történet. Számos „jelenetet” én magam éltem át korábbi munkáimnak köszönhetően, vagy valaki olyan, aki ki számomra megbízható és hiteles forrás. Az élet fura fintora, hogy az egyik jelenet a könyvemben – annak részese voltam a való életben – az én szemszögemből lett közölve. A könyvbemutatón pedig találkoztam valakivel, akiről kiderült, hogy Ő is részese volt annak a pillanatnak, csak a másik oldalról. Ő máshogyan élte meg a dolgokat. Fura könyvlapon találkozni valakivel, aztán pedig a való életben is.

Honnan jött az ötlet, hogy alvilági figurákról, illetve sorozatgyilkosokról írj?

A korábbi éjszakai munkáimnak köszönhetően adott volt a téma. A földön hevert, én csak lehajoltam érte. A bűn többi színe pedig, már csak egy karnyújtás innét.

 

Az Így ők öltek ők c. könyved mennyire viselt meg lelkileg? Nehéz volt ezeket, a dolgokat megírnod?

Tárgyilagosan tekintettem a történetekre. Minden különböző forrásnak hangot és teret engedtem, hiszen az igazságot, csak a halottak tudják. Az élők azt mondanak, amit akarnak...  Megérteni a cselekedeteket... az nehéz volt.Régebben Mark Wander írói álneved volt. Hogy – hogy saját neved használva adsz ki könyvet? Mit gondolsz az írói álnévről? Melyik jobb? Egyszer mindent ki kell próbálni, de jobb a saját név. Szerintem. A lényeg, hogy szeressék a munkád. Ha ez stimmel, a név igazából nem számít, de később már kötelez...

Az olvasók melyik könyvedet szeretik legjobban? Mit gondolnak az egyes kötetekről?

A regényeim megosztják az olvasókat, nehéz olvasmány mind. Gondolkodni is kell a humoros sorok közben. Szakik leginkább filmes alakok műviéhez hasonlítják a regényeimet Guy Ritchie, Q. Taranino. Szóval vagy imádod és rajongsz értük – sok ilyen olvasóm van, köszi nekik, ezért is jelennek meg 10 éve több kiadásban is – vagy pocskondiázod őket, mert nem tudod befogadni a gondolatokat. Akik sablon regényeken szocializálódnak, azoknak éles váltás lehet. Az Így öltek ők, meg egy képes szórakoztató album, nem tanulmány, nem regény. Hiába mondtam, nem értik néhányan, de velük szemben mások meg élvezték minden sorát. Mindenki figyelmét köszönöm. Megjegyzem, számtalanszor keseregnek nekem írótársak, hogy „cickafarka22bunny” milyen értékelést írt a munkájáról, és ez mennyire rossz neki. Erre csak azt szoktam mondani, hogy „cickafarka22bunny”-nak is jár az ingyenes 10 percnyi hírnév, és így ő is nyomot hagyott maga után az internet sivatagában. De így ennyi. Miért nem „cickafarka22bunny” írja meg az adott történetet? Ja igen, mert kritizálni könnyebb, kitartása és kreativitása meg nincs hozzá. Ezeken át kell lépni, a jogos észrevételt pedig el kell ismerni.

Milyen terveid vannak a közel jövőre nézve? Várható-e könyv megjelenés idén?

Idén nem lesz már könyv, elvitte a COVID. Majd 2021-ben érkezik egy album biztosan. A közel jövőben pedig azokat szeretném szórakoztatni, akik szeretnek. Aki pedig morognak rám, azokat meg hergelem.

A könyveket itt lehet beszerezni:

Álomgyár Kiadó

Csabai Márk írói oldala

 

Maradj otthon! 14.rész - Aposztróf Kiadó ("Romantika, krimi, akció micsoda történetek vannak itt.")

Maradj otthon! rovatom 14-ig részéhez érkezett, az Aposztróf Kiadót mutatom be és hozok onnan pár könyvet, amit én valamikor egyszer szeretnék majd beszerezni, olvasni. A kiadó oldalán néhány magyar szerző könyveire bukkantam. Nagyon érdekes történetek és érdemes bemutatnom nektek.
Íme néhány magyar szerző kötetei, kérlek, támogasd a kiadót és a szerzőit a vásárlásoddal.   

 

Andy T. Miller:
Areán  

Tartalom:
Ez egy izgalmas, magával ragadó, misztikus kalandregény, amit el akarsz majd hinni az utolsó betűig. Nem egy rózsaszín lányregény, nincs tarka unikornis, de vannak valódi emberek, valódi szenvedélyek, valódi fájdalmak, és igazi kalandokat élhetsz át. Azoknak ajánlom, akik szeretik a vérbeli kalandokat, az igazi jellemeket, a kemény férfiakat és a harcra kész nőket, akik mégis ízig-vérig nők. Tarts Areánnal egy különleges világba, amely itt van körülöttünk, mégis rejtve előlünk! Ismerd meg a köztünk élő halhatatlanok életét! Mert ők itt vannak…
Éld át a tébolyult szerelmet, az elsörő vágyat, az elme diadalát a halál felett!
Tarts Areánnal, és garantálom, többé sosem leszel egyedül!

A. G. Miller:
Démonok hídja

 

Tartalom:
Alaposan megzavarja az amúgy csendes környék nyugalmát, amikor egy repülőgép hegynek ütközik. A kivizsgálók számára már az első éjszakán kiderül, nincsenek egyedül ebben az elzárt és behavazott világban. A démonok sorra szedik áldozataikat, a kutatás vezetőjét egyetlen éjszaka kétszer is megpróbálják megölni. A rendőrfőnök takaros listát vezet a titokzatos halálesetekről és eltűnésekről.
A megoldás kétségkívül egy függőhíd túloldalán van, így csak át kell jutniuk oda, hogy megismerjék.
A terv egyetlen szépséghibája, hogy azok közül, akik eddig átkeltek rajta, még senki nem tért vissza.

Daniel Barrow:
Bóra

Tartalom:
Daniel Barrow, a dörzsölt, régimódi San Franciscó-i magánnyomozó egy napon igen kellemetlen gyilkossági eset kellős közepén találja magát: lakása közelében halálra gázolnak egy ismeretlen férfit, akiről kiderül, hogy bérgyilkos, és éppen hozzá indult.
A baj nem jár egyedül, így Mr. Barrow lakását felforgatják, az életére törnek. Nyomozásba kezd hát a saját szakállára, és nem sokkal később az informátorát halálos baleset éri. A nyomok Horvátországba vezetnek, ahol a dörzsölt főhősünk ügyesen lavírozik a nehézfiúk között.
Gyilkosságok, verekedések, kiadós lövöldözés után jut el a megoldásig, és menti, aki menthető.
Lüktető történet, bunyók, kések, motoros fűrész, hullák és akasztófahumor egy régi vágású magánhekus szemszögéből, aki semmit nem bíz a véletlenre.
Ja, és miért Bóra? A történet végén az is kiderül…

Greta May:
Gonosznak hittelek

Tartalom:
Brendát a vadon elszigeteltségében neveli fel a nagyanyja. Úgy tudja, hogy az emberiség kipusztult. Boldog és nyugodt mindaddig, amíg kénytelen rájönni, hogy az erdőn túl létezik egy másik világ. A beilleszkedés egyáltalán nem könnyű számára. Amikor kiderül, hogy egy gazdag család örököse, az életére törnek.
Titkok, hazugságok, veszély és szerelem…
Sikerül mindezekkel megküzdenie? Megbízhat-e a környezetében? És a szerelme tényleg az, akinek látszik?

Greta May:
Szex és hatalom

Tartalom:
Cathrin a bérgyilkos szeretőjével együtt menekül az FB
I elől. A szexen kívül csak egy dolog érdekli, hogy tönkretehesse gyűlölt nővérét, Carrie-t, aki nyomozóként dolgozik a New York-i rendőrségen. A két lány kitartóan üldözi egymást, párharcukat azonban váratlanul megszakítja egy titokzatos harmadik személy. Az idegen – nem tudni, miért – az életükre tör, így össze kell fogniuk a közös ellenség ellen. Vajon együtt tudnak működni, miközben gyűlölik egymást?
A visszafogottan erotikus regény a nagy sikerű Ölelj és ölj, valamint az Egy gyilkos naplója szereplőinek történetét fűzi tovább, ugyanakkor önmagában is értelmezhető.

Greta May:
Ölelj és ölj  

 

Tartalom:
Cathrin, hogy kitörjön öccsével az otthoni merev, elitista környezetből, még attól sem riad vissza, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe, Ravasz manipulációinak köszönhetően olyan eseményláncolatot indít el, mely nemcsak a szabadságukat, hanem életben maradásukat is veszélyezteti.
A rendőrség és a gengszterek elől egyaránt menekülni kényszerül a testvérpár, s mintha mindez nem lenne elég, Cathrin olthatatlan szenvedélyre lobban egy férfi iránt, akit túl veszedelmes szeretni.

Zainkó András:
A háború angyalai

Tartalom:
Joshua Peters egy távoli ország háborús körülményei között találja magát, ahol civilek szenvednek, ezért a védelmükben cselekszik. A terrorszervezet nők és gyerekek ellen elkövetett kegyetlenkedéseit kíméletlenül megtorolja, ha kell, egyedül száll szembe a túlerővel. Amikor ereje fogytán, megjelenik előtte Mariel…

„Létezik egy hely, valahol a Menny és a Föld között, ahol nem járt még ember. Isten angyalai járják e földet, mely végtelen, kopár pusztaság. A nap fénye nem jut el ide, a föld megkeményedett az évmilliók során, és egy fűszálat sem enged megszületni. Kardok ezreit szúrták a földbe. Mariel sétál végig köztük, és Joshua Peters kardját tartja a kezében. Olyan helyre érkezik, amely üresen áll. Arca nem tükröz érzelmet, letekint, és leszúrja a kardot a földbe. Olyan harcosok élete ez, akik nem szabad akaratukból küzdenek az emberi gonoszság ellen, hanem isteni sugallatra. Az Úr küldi oda őket, ahol szükség van rájuk, mert vannak harcok, melyeket angyalok nem vívhatnak meg…”

Kondricz Péter:
Szerelem a Boko Haram árnyékában

 Tartalom:
Egy magyar diplomata Nigériába kerül, ahol megismerkedik egy helyi lánnyal, és egymásba szeretnek. A boldogságukra hamar árnyék vetül, mert a férfit a Boko Haram terrorszervezet elrabolja. Vajon kinek állt érdekében a külgazdasági attasé rejtélyes eltűnése? Hogyan lehet ép elmével túlélni egy ilyen helyzetet?
Kondricz Péter műve nem csak szerelmes regény. A Nigériát alaposan ismerő szerző bepillantást nyújt Afrika legnépesebb országának szokásaiba, megismerhetjük annak kulturális sokszínűségét, valamint drámai képekben tárja elénk az ott élők mindennapjait.
Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akiket érdekel Nyugat-Afrika lenyűgöző, egzotikus világa, amelyről a rendkívül izgalmas, a valóság és fikció között lebegő regény mesél.

A könyveket itt tudjátok megvásárolni kedvezményesen.
Aposztróf Kiadó

Interjú K. M. Holmes írónővel - ("Kedvenc karakterem? Tyűha! Mindegyik az lett :) Mindegyiket másért szerettem írni. ")

Köszönöm K. M. Holmes írónőnek, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Írónőtől a Tiéd a főszerep c. könyvét olvastam el, már akkor tudtam, hogy nagyot fog robbantani. Hiszen egy érzéki, szenvedélyes történetet alkotott, mely szinte folytatásért kiáltott.Nemrég, a napokban jelent meg a Miénk a pillanat c. könyve, Nathan és Helena történetét meséli el. Ebből kifolyólag az írónőről, könyveiről és a karaktereiről fogunk beszélgetni.Tartsatok velünk!

(Forrás: K. M. Holmes írói oldala.)

1.

Kérlek, mesélj kicsit magadról! Honnan jött az ötlet, hogy írj?

Először is, köszönöm a megkeresést, és nagyon örülök, hogy tetszett az első könyvem. Mit mondhatnék magamról? Talán beszélhetnék a szenvedélyemről, amely nem csak az írás, hanem a könyvolvasás is. Mert tényleg érzelmekkel bírok velük kapcsolatosan. Mindegyik elolvasott könyvemhez gyengéd szálak fűznek, és mindegyik tovább él bennem. Ezért is mondom, hogy engem az olvasás tanított meg írni, de természetesen nem állok meg ezen a ponton, nemsokára kezdek egy írói tanfolyamot, amit már nagyon várok! Az „ötlet”, hogy írjak, nem jött, hanem velem született. Gyerekkorom óta alkotok, és nagyon szerencsésnek gondolom magam, hogy bizonyos részeim kibontakozhatnak az írás által.

2

Mennyire volt nehéz elindulni, és kiadót keresni? Hogyan találtál az Álomgyár Kiadóra? Milyen érzés velük dolgozni?

Nem mondom nehéznek, az élet ebben elkényeztetett. Persze ez nem egy olyan dolog, ami csak az ember ölébe hullik, mert rengeteg munka előzte meg, de az első kézirat, amit elküldtem az Álomgyár kiadónak - megjelent. Hiába próbálnám meg szavakba önteni, úgyse tudnám megfogalmazni azt az érzést, ami bennem volt, amikor felhívtak és közölték, hogy a kézirat kiadásra alkalmasnak bizonyult. Kizárólag bennük gondolkoztam, nem fordultam más kiadóhoz, valamiért azt éreztem, hogy ennek a csapatnak a része akarok lenni. Fiatalok, energikusak, lelkesek és annyira kedvesek! No, meg kicsikét dilisek, de ezt csak halkan súgom...

3.

Az élő bejelentkezés alatt hallottam, három kötet tervezel, és volt, aki megkérdezte, hogy Amy is kap-e külön történetet. Tudnál erről mesélni?

Igen, jelenleg három (romantikus-erotikus) történet vár megírásra, vagyis már csak nagyjából kettő és fél. Azért nem több a számuk, mert egyszerűen nem engedem meg az agyamnak a további történetek kitalálását, mert néha a való életben is jelen kell lennem. :) Amy-nek nem tervezek külön történetet, de nagyon jó érzés, hogy a mellékszereplőkhöz is így ragaszkodtok! A Tiéd a főszerep után Nathan története tervezett volt, Damian pedig némi nyomás hatására indult el, de addig nem kezdtem bele a történet a megírásába, míg nem éreztem, hogy kellő izgalommal és lendülettel meg tudom tenni. Ám már nyakig benne vagyok, és alig várom, hogy ti is megtudjátok, milyen az élete Camie után.

(Forrás: K. M. Holmes írói oldala.)

4.

Van kedvenc karaktered? Melyiket volt legnehezebb megírni?

Kedvenc karakterem? Tyűha! Mindegyik az lett :) Mindegyiket másért szerettem írni. A legnehezebb talán Damian volt, a jófiúkkal gondban vagyok :) Persze még nem bontakozott ki teljesen, szóval az Enyém a végszó c. könyvben majd kiderül, hogy milyen is valójában...

5.

Hogy érzed magad? Milyen érzés volt számodra, hogy ilyen nagy rajongó tábora van neked és könyvednek? Számítottál ekkora nagy sikerre?

Az izgalom minden nap a maximumon pörgette a szívem, nagyon vártam az első reakciókra. Nem sokan mernek egy első könyves szerzőnek bizalmat adni. Pedig valahol minden írónak el kell kezdeni... Aztán jöttek az újabb és újabb pozitív véleményezések, és szépen, lassan kialakult körém egy szeretetgyűrű. Egy bázis. És most ezzel a csoportomban lévő emberekre utaltam, akik egész egyszerűen velem lélegeznek és izgulnak, vagy ha kell, drukkolnak és biztatnak. Csodálatos érzés, amikor létrehozol valamit, és elismerik a munkád. Az pedig még felemelőbb, ha tudatják is az emberrel!

6.

Mesélj kicsit az írásról. Van inspiráció, múzsád, amitől jobban tudsz írni? Esetleg hallgatsz zenét, ha igen, mit?

Engem minden inspirál. Lehet az egy jó film, egy könyv, zene, vagy egy jelenet, amit meglátok az utcán. Vagy egyszerűen egy érzés, amit keltenek bennem ezek a dolgok. Nagyon szeretek olvasni, amit már mondtam is, legfőképp azért, hogy ihletet szerezzek. Nem úgy, hogy ugyanazt megírjam, amit olvasok, mert látod, hogy egyébként sem alkalmazok elcsépelt, tipikus és sablonos jeleneteket, de valahogy olyan hatással van rám egy jó regény, hogy rögtön megjön a kedvem az íráshoz. Gondolatokat ébreszt bennem,és ez az igazi inspiráció számomra. Zenében mindenevő vagyok. Hangulat kérdése, hogy éppen milyen stílusút hallgatok.

7.

Melyik párost volt könnyebb megalkotnod? Miguel & Camie vagy Nathan & Helena párosát?

A Tiéd a főszerep kapcsán, amikor a történetet kitaláltam még az volt a fejemben, hogy Damian-Camie. Miguel csak mellékszerepet kapott volna, de valahogy az ő kettősük teljesen átformálta a regényt. Én magam szerettem meg őket annyira, hogy kidobjam a terveimet, és átgondoljam a sztorit. Nathan-Helena kettőse pedig a szívem csücske lett, szerintem remek páros lettek, őket is nagyon szerettem írni, és talán könnyebb is volt.

8.

A borítók nagyon szépek, nekem különösen a második tetszik jobban. Milyen együtt dolgozni Ádámmal? Mennyire könnyű összehozni egy borítót? 

Ádám egy varázsló. Tényleg. Képzeleteket valósít meg, és mindezt nagyon ízléses, és igényes módon teszi. Az egész koncepció, miszerint legyen dupla borító az ő ötlete volt. A borítón szereplő személyek képei viszont az én kutatómunkám eredményei. De Németh Renátát sem hagynám ki a dicséretből, mert az ő munkája is nagyban hozzájárult, hogy a könyv ilyen szép legyen.

9.

Családod, barátaid miként fogadták, hogy írásra adtad a fejed?

Senkinek nem volt ellenvetése. :) Mindenki örömmel fogadta, bíztattak, és velem izgultak!

10.

Mi jön most? Lesz új történet, könyv a közeljövőben? Mik a terveid?

Jelenleg az Enyém a végszó megírásán dolgozom, aztán jöhet a többi. Bízom benne, hogy sok olvasóm lesz, és egyre szélesebb körben, fogják olvasni a regényeimet, mert szeretnék egy fordulatos, történetekkel teli világba kalauzolni mindenkit!

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Álomgyár Kiadó
Líra
Bookline
 

Beleolvasó: C. C.Brown: Tania – Utazás a múltba ("Halk suttogás, ajtócsukódás. Meleg kéz az arcomon, levendula illat, puha takaró a testemen, klórszag, halk beszélgetés a fejem fölött.")

Ma újabb beleolvasót hozok nektek. Most épp C. C.Brown: Tania – Utazás a múltba címmel. A következő részlet 3. fejezet jön, melynek címe: Egy másik világ – Két hónappal később. Tania itt már egy másik világban él, ahol mások szokások és az emberek, emiatt néha vicces helyzetekbe keveredik

 
C.C.Brown:
Tania - Örvény a múltba

Tartalom:

Almási Tania egy rendkívüli lehetőséget kap a dél-angliai tengerparton működő Living Coasts víziállatkerttől, így néhány hónapra Torquay-ba költözik. A tenger fölött magasodó állatkert helyén száz éve még az angol arisztokrácia társasági életének központja, a Marine Spa épülete állt. Egy éjszakai, egyéni mentőakciója alkalmával a sziklák alatt kavargó örvény a mélybe, vagyis 1893-ba sodorja. Így veszi kezdetét egy izgalmas, kalandokkal átszőtt utazás, ahol egy okostelefon fontos szerepet kap, de számtalan bonyodalom okozója is. Hogyan sikerül áthidalnia az évszázados különbségeket? Izgalmas hajsza, kalandos utazás, szerelem, humor, és felhőtlen kikapcsolódás, legfőképp az olvasónak!

 

ENGEDÉLLYEL

  3. Egy más világ

Két hónappal később

Halk suttogás, ajtócsukódás. Meleg kéz az arcomon, levendula illat, puha takaró a testemen, klórszag, halk beszélgetés a fejem fölött.
– A közelben nem észleltek vészjelzést egy hajóról sem, madame… – mondta egy füstös, férfihang.
– Living Coasts. Ez van a mentőruházaton, doktor. Kérem, lesz olyan szíves, és utánanéz a kikötőben, tudnak-e ilyen nevű hajóról?
– Ahogy óhajtja, Lady Thinder, de szabadjon megjegyeznem, inkább betegházba kellene szállítanunk a hölgyet. Még nem derült ki, hogy teljesen egészséges, és akár a pestist is hordozhatja.
– Ne nevettesse ki magát, doktor Marlow! Ön azonnal észrevenné ennek jeleit.
– Ön hízeleg, Lady Thinder.
– A hölgy kifáradt, majdnem megfulladt, midőn a személyzet észrevette a vízben, és kihúzták. Pihenésre van szüksége. S jól figyeljen barátom, erről egyelőre egy szót sem ejthet senkinek! Bízhatom a diszkréciójában?
– Feltétlen híve vagyok, őlédiségednek! Titoktartásomban bízhat.Ajtócsukódás. Halk csengettyű, ajtónyitódás.
– Oui madame! – mondta franciásan raccsoló, fiatal hang.
– Francise, – szól ugyanaz a kellemes, kifinomult női hang – kérem, küldje Johnt, a kocsim álljon elő. Átszállítjuk a hölgyet a nyári lakba.
– Oui madame!
Ajtócsukódás, levendula illat.
– Kedvesem, hogy van? – keze újra a homlokomon.
Tehát nem fulladtam meg, vagy csak majdnem, és most valamilyen súlyos agykárosodás szövődményeként hallucinálok. Ezek a hangok, ez a furcsa beszédstílus. Amiért értem csak azért van, mert az egyetemen picit jobban belemélyedtem a tizenkilencedik századi írók műveibe, és apám régi könyveit olvasgattam. Annyira mégsem súlyos az agykárosodásom, hogy most ezen gondolkodom. Kinyitom a szemem.
Gyertyákkal megvilágított, tágas helyiség, inkább barlang, mint ház. Visszhangzik minden szavam, ahogy a fölém hajoló, szépen ívelt szemöldökű, hatvanas évei végén járó nőnek válaszolok.
– ol… hol vagyok? – a filmekben is mindig ezt kérdezik.
– A Marine fürdőszalonban, kedvesem.
A nő most feláll, egy oroszlánlábú, nehéz asztalhoz lép, amely tán arra hivatott, hogy a közepén lévő ezüstcsengő még apróbbnak, és finomabbnak tűnjön. Két ujjal felemeli, és finoman megrázza a csengőt. Most távolabbról is meg tudom nézni őt: Egy ódivatú, vörös bársony ruhában áll, az asztalnál. Kosztümös filmekben láttam hasonlót eddig. A ruha nem dekoltált, inkább visszafogottan elegáns a hófehér, gallérszerű felsőrésszel. Nyakán – már ami látszik belőle – fehér gyöngyöket visel. Vékony, ívelt orra nemesi formát ad az arcának, amely hófehér, és makulátlan. Elmehetne egy L’oreal hatvan felettieknek reklámban is. De mit is gondolok itt össze – vissza! Fogalmam sincs, hogy csöppentem egy filmforgatás közepébe! Felemelkedek, de a fejembe nyilall a fájdalom, így visszahanyatlom a párnámra, ami olyan, mintha ezer tollpihébe süppedne a fejem. A bóbitás, fekete ruhás szobalány újból belép, két libériás inassal.
– Csakhogy végre megérkeztek. Kérem, óvatosan emeljék fel Madame Zarát, és ültessék a kocsimba.
– De én nem vagyok… – próbálok ellenkezni.
– Csitt barátném, most ne szóljon, majd később a teánál beszélgetünk – fordul most felém a nő.
– De hölgyem, izé...
– Szólítson Georgia-nak, ahogy a barátaim szólítanak.
Ez már túl sok volt, az agyam majd széthasadt úgy dolgozott a folyamatos fordításon, mivel annyira választékosan beszélt Georgia, hogy agykapacitásom nagy részét ez foglalta le, és nem a gondolkodás a kérdések, és válaszok értelmén.
A két inas megemel párnástul, mindenestül, és mint a gólya viszi a fiát játékban, elkezdenek felfelé vinni egy lépcsőn. Végül egy ívelt, színes üvegekkel kirakott ajtón keresztül, kijutunk a szabadba. Mélyet szippantok a friss, kissé csípős levegőből, s ettől megszédülök. Azt gondolom, álmodom. Lehet, hogy kórházban fekszem, és kómában vagyok. Az oxigénhiánytól kómába kerülhet az ember, és ez az egész csak a képzeletemben történik.
A két lovas konflis nagyon is igazinak tűnik, a Beacon Cove széles, macskaköves útján. A gyönyörű, fényes, fekete lovak orrlyukaiból párafelhő száll fel, patáik türelmetlenül.

 

Ha tetszett a beleolvasó, itt megvásárolhatod a könyvet.

C.C.Brown oldala

C.C. Brown írói oldala

Amazon

Libri

 

 

Beleolvasó: S.A.Locryn: Gyufaláng - (" Nem akart spórolni azzal, amit előző nap vett. Tamásnak rendes ételre volt szüksége. Annak ellenére is, hogy Sándor tökéletesen jól emlékezett rá, hogy min voltak kénytelenek és képesek túlélni a háború alatt, a legjobbat akarta adni Tamásnak, amit szegényesen feltöltött konyhája csak lehetővé tett. ")

S.A. Locryn: Gyufaláng c. könyvéből újabb részletet hozok nektek. Tudom kissé el vagyok maradva, de igyekszem hozni a részleteket nektek. Folytatom a múltkori elkezdett részlettel. Tamás és Sándor ebben a részben, konyhában van és arról beszélgetni ki a jó házigazda. Tartsatok velem és olvassátok el.

S.A.Locryn:
Gyufaláng 

Tartalom:

Nemessy Sándor százados önmaga árnyékaként éli életét a hamvaiból épp újjáéledő Budapesten.
1947 karácsony előestéjén talál rá a hadifogságból szabadult őrmesterre. Szép Tamás tudja, hogy meg kell változtatnia a jövőt, és meg kell mentenie a századost, mindig ez a szándék vitte előre.
Megtalálja-e az elhatározást magában, hogy az érzései szerint cselekedjen? Ha lesz hozzá mersze, vajon hagyják-e neki?
Lehet-e két férfi barátságából több egy bizalmatlansággal átitatott korszakban, amikor a másság főbenjáró bűn volt?

  ENGEDÉLLYEL

 

Nem akart spórolni azzal, amit előző nap vett. Tamásnak rendes ételre volt szüksége. Annak ellenére is, hogy Sándor tökéletesen jól emlékezett rá, hogy min voltak kénytelenek és képesek túlélni a háború alatt, a legjobbat akarta adni Tamásnak, amit szegényesen feltöltött konyhája csak lehetővé tett. Ahogy elhatározásra jutott, épp becsukta volna a fridzsider ajtaját, mikor Tamás váratlan megszólalása magára vonta a figyelmét.
– Van pénzem – jelentette ki. – Nem kell neked eltartanod.
– Persze, hogy van – vont vállat Sándor, és iszonyatosan szégyellte magát, amiért a barátja azt volt kénytelen feltételezni, hogy rajta akar spórolni.
– Komolyan mondtam – erősködött Tamás –, mindent meg tudok fizetni, amit rám áldozol...
– Nem áldozat – vágott a szavába Sándor, majd lesütött szemmel félre fordult –, sajnálom, hogy nem vagyok jobb házigazda ennél.
– Neked sincs sok. Nem várhatom el...
– Nem! – Sándor hirtelen felé fordult, arcán a tiszt kifejezésével, aki régen volt. Nem tűrt ellentmondást. – Nem nyitok erről vitát. Kettőnk közül én vagyok az, akinek nem kell számolgatnia, hogy jön ki. Engem általában csak nem érdekel...
– Rendben – bólintott, mintha a fogát húznák.
Sándor mielőtt becsukta volna a hűtőszekrény ajtaját, megpróbált még egy bátorító mosolyt villantani Tamásra. Remélte, hogy sikerült, sosem volt erőssége a mosolygás. A fronton különösen nem, és azóta is inkább meghagyta másoknak.
Nekiállt tojást sütni. Először szalonnát darabolt egy serpenyőbe, majd hagymát vágott mellé, mikor sercegni kezdett a kisült zsír. Kevergette, várta, hogy kellőképpen üvegesre süljenek. Aztán a tojásokat is a serpenyőbe törte, míg azok sültek, egy kopott kannában vizet készített teának. Úgy gondolta, Tamásnak mindenképp jót tesz majd. Szerencsére a konyhában még valamennyi mézet is talált. Kávéból viszont teljesen kifogyott, és előző nap eszébe sem jutott, hogy vegyen.
Tamás minden mozdulatát figyelte, de nem szólt semmit. Éppen eléggé lefoglalta a csontjait is összerázó köhögés. Sándor ilyenkor óvatosan minden alkalommal hátrapillantott a válla felett. Próbálta megnyugtatni magát, hogy csak az aggodalom miatt érzi úgy, hogy a köhögés egyre rosszabb, és Tamás lélegzetvétele egyre sípolóbb.
Reggeli alatt nem nagyon beszéltek. Sándor szája szélén halvány mosollyal figyelte, ahogy Tamás minden érzékét leköti a reggeli. Azok odaadásával tépte a kenyeret, forgatta a szájában a falatokat, akik napok, sőt hetek óta nem jutottak rendes ételhez. Meglátszott rajta a hosszas koplalás. Nemcsak a soványságán, hanem azon is, hogy nem bírt sokat enni. Az elé tett ételnek talán csak a felével végzett, mikor eltolta maga elől a tányért.
– Később megeszem – mondta Sándornak szabadkozva.
– Rendben. – Sándor elcsomagolta a maradékot, és olyan helyre tette, ahol a loncsos macska véletlenül sem érheti el. Majd térült fordult, és egy jó nagy bögre mézes teát tett le Tamás elé.
– Ugye nem kukoricacsuhé tea? – szagolta meg gyanakodva az aranysárga italt.
– Az sajnos nem maradt a frontról – vigyorgott ironikusan Sándor. – Hársfa és citromfű. A piacon áruló füves nénjétől kaptam a keveréket, miután megtudta, hogy a fronton voltam.
– Hihetetlen, hogy vannak még olyanok, akik adnak abból, amijük van.
Sándornak nem kellett külön szóvá tennie, hogy nem lenne az otthonában olyan luxuscikk, mint a hársfavirág tea, ha az öregasszony nem szánja meg jóindulatúan. Pedig ő csak kukoricacsuhét szeretett volna a saját megfázására. Azt, amivel a fronton is gyógyították magukat. De a nénje csak kinevette, a kezébe nyomta a teát, és egy fillért sem fogadott el.
Tamás sem öntötte szavakba, hogy ő maga nem nagyon találkozott emberi kedvességgel, mióta hazatért a saját háborújából. Sándor értette abból az iménti egy mondatból. Átfutott az agyán, hogy talán szégyellnie kellene magát, hiszen ha nem Tamásról lenne szó, ő maga sem tartozna az adakozók közé. Éppen emiatt döbbentette meg most visszatekintve az öregasszony jó szándéka.
Tamás válla megremegett, és Sándor látta rajta, hogy próbálja visszanyelni az ismét feltörni készülő köhögést. Fogása lazult a bögrén, nehogy a köhögés rengései miatt kilöttyenjen a tea.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Book Dreams Kiadó

S.A. Locryn írói oldala

Petróczki Kitti: Lujzi élete ("Őszintén megmondom az elején nem tetszett. Sőt! Már úgy volt, hogy fogom, és félre teszem, majd később olvasom. De nem tudtam félretenni. Mindig húzott hozzá, hogy olvassam. Most, ahogy befejeztem az olvasást, baromira hiányzik.")

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Petróczki Kitti írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam Lujzi élete c.könyvét.Nagyon érdekes volt elolvasnom. Eleinte nehezen kezdtem el, de aztán, ahogy vége lett, nagyon sajnáltam. Most eléggé hiányzik Lujzi és az ő történetei, gondolatai és érzései. Kissé üresnek érzem magam.

  Petróczki Kitti:
Lujzi élete

 Tartalom:

Vedd a saját kezedbe végre az irányítást és tegyél magadért! 
Hidd el van hova tovább! 
Meglátod! A történet, Lujzi élete, téged is magával fog ragadni, és ki fog rángatni a szürke hétköznapokból. 
Itt az ideje, hogy belefogj ma, a saját jövőd építésébe! 
„ A régi szép idők most vannak ” 
Én meg vagyok győződve róla, hogy ez a könyv, megadja neked azt az apró lökést az életedben, amely elindíthat a saját jövőd felé!

Véleményem
5/5

Őszintén megmondom az elején nem tetszett. Sőt! Már úgy volt, hogy fogom, és félre teszem, majd később olvasom. De nem tudtam félretenni.

Mindig húzott hozzá, hogy olvassam. Most, ahogy befejeztem az olvasást, baromira hiányzik. Hiányzik a történetei, a spirituális megközelítései az egyes dolgokhoz. Világi nézetei, gondolatai... Ahogy a családjához viszonyul és a családja a Lujzihoz. Nehezen tudom elengedni. Nem tudom, létezik ilyen, hogy egy történet ennyire foglyul ejtsen?

Később úgy éreztem magam, mintha én lennék pszichiáter és Lujzi a betegem. Mintha nekem mesélné el az életét, döntéseit. Volt egy pont a történetbe, amikor legszívesebben leálltam volna vitázni, de úgy érzem nem érdemes. Hiszen ez az ő érzései, gondolatai a húgával kapcsolatban. Nagyon sok helyen magamra ismertem, mintha rólam mintázták volna. Kitti nem egy olyan történetet akart megírni, hogy megmondja a tutit. Hanem olyat, amiben beleáshatunk, megtaláljunk magunk érzéseit, gondolatait Lujzin keresztül.

Viszont te olvasó, ha elkezded olvasni, bizton állítom, hogy te is megtalálod a kedvedre való gondolatokat a kötetben. Ahogy befejeztem az olvasást, úgy éreztem, hogy nem így kellett volna véget érnie, vagyis úgy értem, hogy túl hamar lett vége a történetnek.  Egyszer csak azt vettem észre, hogy hoppá, ennyi volt nincs tovább. Pedig, hogy oda voltam még az elején. És, lám már ott tartok, hogy sajnálom, hogy véget ért. Még másnap is forgattam a kezembe a könyvet, várva, hátha lesz tovább. Ilyet eddig még sosem fordult elő velem.

Kitti nagyszerű történetet írt. Olyan fontos üzenetet, értéket képviselt ez a történet, hogy bármikor kézbe lehet venni a könyvet. Írt a szeretetről, szerelemről, csalódásokról, családról, irigységről, féltékenységről, árulásról, barátságokról és szerelemekről. Ezt a kötetet minden 16 éve feletti olvasóimnak ajánlom. Remélem Kitti folytatni, fogja az írást és fog még kiadni köteteket. Én ezek után mindenképp figyelni fogom a munkásságát, mert tényleg érdemes követni őt.

Még valamit hozzá tennék QR kód ötlet szuper. Nem tudom ki találta ki, de alkalmaznám minden egyes könyvben. Mondjuk én, még nem jöttem rá, hogy kell kikódolni, de azon vagyok, hogy rájöjjek.

És most elkezdem olvasni Alfonz történetét, mert nincs megállás. Kíváncsi vagyok Alfonz történetére, életére. Róla is hamarosan megírom a véleményemet. Addig tartsatok velem.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Petróczki Kitti Hivatalos írói oldala