Beleolvasó: Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő 1.) - "Auróra tudta, hogy mit kellene tennie; elő kellene vennie a szalvétát és az elcsent tollat, hogy azokat használva minél hamarabb el tudjon tűnni ebből a szorult helyzetből."

Ha hétfő, akkor jön Aurora Lewis Turner: Névtelenek c. könyve a Bolygókeringő trilógia első részéből egy kis részlete. Hogy tetszett az előző rész? Kíváncsi vagy a következő részére?

Akkor itt a lehetőség, hogy folytasd, de ha egyben szeretnéd olvasni a bejegyzés alatt találhatod, hogy tudod beszerezni.

 Aurora Lewis Turner: Névtelenek 

(Bolygókeringő 1.)

Tartalom:

A Föld halott. Már több mint 2000 éve az. Az emberiség maradéka áldott tudatlanságban él hat Föld-szerű bolygón. Ők nem is sejtik, hogy vannak mások rajtuk kívül… Olyanok, mint én, Auróra. Olyanok, akik különleges erőkkel bírnak… ők a névtelenek. Két út van tehát; vagy az ő érdekeiket szolgálva titkon vadászunk a fajtánkra, vagy futunk, és így mi leszünk a vad. Én így futottam egyenesen Lloyd, egy medveerejű zsoldos karjaiba… Így kezdődött a keringőnk. A Névtelenek a Bolygókeringő trilógia első könyve.

ENGEDÉLLYEL

Auróra tudta, hogy mit kellene tennie; elő kellene vennie a szalvétát és az elcsent tollat, hogy azokat használva minél hamarabb el tudjon tűnni ebből a szorult helyzetből. De egyszerűen földbe gyökeredzett a lába, és nem bírt a félelemtől mozdulni. Hamarosan a sötét alakok vészesen közeledni kezdtek felé körbevéve őt. Az arcukat szinte nem is láthatta a rémülettől és a sötétségtől. Lesütötte a tekintetét, miközben érezte, hogy ismeretlen kezek nyúltak érte, amelyek olyan helyeken is megérintették őt, amitől kirázta őt a hideg.

– Hagyjatok! – nyögte, de ettől csak még hevesebben közeledtek hozzá. Érezte, ahogy egyik a másiknak lökte őt, miközben röhögtek rajta. – Hagyjatok békén! – kiáltotta a lány ismét, de a remegő hangja miatt kevésbé tudott hatást gyakorolni a hahotázó tömegre, melynek tagjai csak tovább röhögtek rajta, majd ezeket, a szavakat mondták neki:

– Na, ez tetszik? Tudjuk, hogy élvezed. Nincs most itt olyan, aki megmenthetne téged. A plüssmackó is elment.

Auróra szinte a csontjaiban érzékelte, ahogy egymás után szakadt le róla a ruha. Tehetetlennek érezte magát, hiszen minél jobban tiltakozott, annál nagyobb lökéseket, ütéseket kapott. Egy felbőszült csordával akadt dolga, amelyre nem hatott a szép szó.

Már-már az ájulás határára került, amikor egy üvöltést hallott előtörni a sötétből. Azt hitte, hogy ez belőle tört ki, de aztán észrevette, hogy még mindig némán tiltakozott a sötétből előnyúló, tapogatódzó kezek ellen. A hang hatására a körülötte lévők megdermedtek. Nem értette, hogy mi történt, még akkor sem jött rá, amikor a pontosan előtte álló ember hasát éles csontkarmok szakították át hátulról. A lány nem bírta már tovább, a földre esett, így szinte csak a szeme sarkából láthatta, ahogy egy magas árnyék az egyik támadóját a másik után tépte szét. Oldalra fordította a fejét, de csak a sárgán villódzó szempárra emlékezett és a sok vérre, ami rá is fröcsögött bőven. Elájulhatott, mert az ezt követő percek kimaradtak az életéből. A következő dolog, amire emlékezett, egy zöld szempár volt, ami fölé hajolt, valamint néhány gyengéd ütés az arcán, amit egy mély hang kísért.

– Hé! Kelj fel! Elmúlt a veszély.

Auróra erre feltápászkodott és körülnézett. Szinte sokkot kapott, amikor megpillantotta a sötétben heverő tetemeket. Egyetlen támadója se maradt egészben, mindent vörös vértócsák borítottak és szétszaggatott emberi maradványok. A következő pillanatban egy gyengéd érintést vett észre az állán, mire azt is tisztán érezte, hogy valaki maga felé fordította az arcát, hogy ezzel ne nézhesse tovább a körülötte lévő pusztítást.

– Jól vagy? – Látta, ahogy a férfi furcsa arckifejezéssel vizslatta őt, miközben ő maga törölte le az arcáról a vért.

– Igen, ez nem az én vérem.

– Akkor jó – mondta szűkszavúan a férfi, majd felállt, hátat fordított neki, és a közelben parkoló autó felé igyekezett. Aurórának eszébe jutott, hogy a szeme sarkából mintha látta volna azt az autót, mielőtt még a férfiak zaklatni kezdték volna őt. Az autó ugyanis sokáig parkolt a kocsma mellett, lámpái világítottak a sötétben, de nem mozdult.

A lány a következő pillanatban felugrott, amitől egy kicsit megszédült. Eközben láthatta, hogy a férfi már eléggé eltávolodott tőle, miközben cigarettára gyújtott.

– Nem hagyhatsz csak így itt a hullákkal!

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Olvasnimenő

Arurora Lewis Turner írói oldala 

 Aurora Lewis Turner és olvasói világa

Beleolvasó: Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő trilógia1.) - ("Egy nagyot nyelt, majd megpróbálta kitalálni, hogy a hat közül mégis melyik bolygón lehetett. ")

Hát, íme a 3. rész az Aurora Lewis Turner: Névtelenek c. könyvéből. Hogy tetszett az előző rész? Kíváncsiak vagytok a következő részre? Íme el is hoztam nektek. Jó olvasást!

Aurora Lewis Turner: Névtelenek

Tartalom:

A Föld halott. Már több mint 2000 éve az. Az emberiség maradéka áldott tudatlanságban él hat Föld-szerű bolygón. Ők nem is sejtik, hogy vannak mások rajtuk kívül… Olyanok, mint én, Auróra. Olyanok, akik különleges erőkkel bírnak… ők a névtelenek. Két út van tehát; vagy az ő érdekeiket szolgálva titkon vadászunk a fajtánkra, vagy futunk, és így mi leszünk a vad. Én így futottam egyenesen Lloyd, egy medveerejű zsoldos karjaiba… Így kezdődött a keringőnk. A Névtelenek a Bolygókeringő trilógia első könyve.

Engedéllyel

– Gyere, menjünk! – A kopasz egyik haverja hátrahúzta őt, aki nagy káromkodások közepette engedett a többieknek.

– Bölcs döntés. – Amint azok visszavonulót fújtak, a férfi visszatért korábbi külleméhez, odalépett a bárpulthoz, majd a pultoshoz intézte következő szavait:

– Elmegyek pisálni, addig tölts nekem még egy whiskyt!

Aurórát szinte észre sem véve sétált el előtte, hogy a mosdó felé vegye az irányt. A lány ekkor végre levegőhöz jutva körülnézett, majd észrevette, hogy csodálkozó tekintetek kezdték méregetni őt. De aztán a kocsma hamar visszatért szokásos állapotába. Auróra, amint odaért a pultoshoz, odafordult hozzá, és ezt mondta neki:

– Annak az úrnak a whiskyjét én fizetném. – A pultos öblös hangon elnevette magát, majd ennyit fűzött hozzá magyarázatként:

– Nem úr ez, csupán Lloyd. – Miközben kitöltötte a whiskyt, ennyit mondott a még mindig ijedt tekintetű lánynak:

– Ha elfogad egy tanácsot, egy magafajta lánynak nem kellene ilyen helyen kóborolnia. Még túl fiatal, és sok itt a bunkó.

– Ki ez a Lloyd? – érdeklődött a lány a tanácsot szinte meg sem hallva.

– Ő? – kérdezett vissza a pultos hangosan nevetve. – A legbunkóbb mind közül. Ügyet se vessen rá! Jobb, ha elkerüli.

– De mégis, miért? – tudakolta Auróra érdeklődve, mire a pultos felegyenesedett, és látszott rajta, hogy nem fog a kérdésre válaszolni. A lány ugyanis megfordulva látta, hogy a magas férfi éppen visszafelé tartott a mosdóból. Emiatt egy kicsit távolabb húzódott a kitöltött whiskytől, miközben a Lloydnak nevezett fickó elfoglalta a bárszéket, ahol az előbb is ült, majd az ingén lévő mellzsebéhez nyúlt, hogy onnan egy köteg pénzt előhúzva fizesse ki az italért való tartozását. Erre a pultos Auróra felé mutatva mondott neki valamit, amit a lány a zsivaj miatt nem hallhatott. Lloyd egy pillanat erejéig ránézett a lányra, elfordította a tekintetét, majd otthagyva a whiskyjét leszállt a székről, és elhagyta a bárt. Auróra szívébe egy csapásra keserűség költözött. Nem értette, hogy miért nem lehetett elfogadni a meghívását, miért kellett így megalázni őt annak visszautasításával. Egy darabig még a bárpultnál üldögélt, majd úgy döntött, hogy megnézi, mégis milyen helyre keveredett.

Auróra a kijárathoz indult, de, amint kilépett az éjszakába, nem jutott szóhoz. Az éjjel csillagai fent ragyogtak az égen szinte megnagyobbítva a teret, hiszen a semmi közepén találta magát. Csak egy elhagyatott buszmegállótábla állt némán a sötétben. A bár körül motorokat látott és egy poros utat, mely a semmibe vezetett. Ahogy felnézett az égre, azonnal megértette, hogy mi történt vele; egy másik bolygón találta magát, hiszen egy hatalmas, idegen hold szinte beterítette az egész látóteret. Az viszont egészen halványan világított a többi háromhoz képest, amelyek távolibbak és fényesebbek voltak annál, ami szinte az egész eget elfoglalta.

Egy nagyot nyelt, majd megpróbálta kitalálni, hogy a hat közül mégis melyik bolygón lehetett. Gondolataiból halk léptek zökkentették ki, mire rájött, hogy nem volt egyedül. Megfordult, így észrevette, hogy azok a férfiak közeledtek felé kaján vigyorral arcukon, amelyek a bárban próbálták inzultálni őt. A kopaszt legalábbis egyértelműen felismerte.

– Nézzétek, kit sodort elénk az éjszaka! A vöröske az – mondta a kopasz nevetve.

– Most nincs itt az a mutáns, hogy megmentsen téged – szólt egy másik

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Olvasnimenő

Arurora Lewis Turner írói oldala 

 Aurora Lewis Turner és olvasói világa

C.C. Brown: Tania – Az Ausztrál pokol ( Izgalom a köbön, ezt mindenkinek el kell olvasnia a folytatást.)

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Ágenda Kiadónak és C.C. Brown írónőnek, hogy elolvashattam Tania – Az Ausztrál pokol c. könyvét. Nem lehetne még folytatni ezt a történetet? Nagyon nem kellett volna befejeződnie, hiszen még napokkal később is vártam, hogy olvashatok-e még tőlük. Kedvenceimmé váltak és hiányozni fog Tania és André.

C.C. Brown:

Tania – Az Ausztrál pokol

Tartalom:

Almási Tania az esküvőjére készülődik, miközben sógora, Robert elrabolja. Egy börtönhajón ébred, és tudatosul benne az út során, hogy nincs menekvés számára az Ausztrál börtönszigetről. A hajó az útja során hajótörést szenved, és Tania a szomszédos szigeten tér magához. Az életben maradás, a terhessége, és  hogy nem láthatja viszont szerelmét  arra ösztönzi, hogy elinduljon vissza Anglia felé. Izgalmas hajsza és lelki megpróbáltatások sora veszi kezdetét.

Véleményem

5/5

(Nyomokban spoilert tartalmaz.)

Uh, anyám ez sokkal jobb lett, mint az első része. Fokozódik az izgalom, a kaland és a mindent elsöprő bosszú. Ezúttal Tania apja is megjelenik a történetben, aminek nagyon örülök. Mert legalább megimerhetjük ki is valójában.

André testvére, Robert továbbra is gondot okoz mindenkinek. Nem tudja feledni, hogy nem sikerült megszerezni a vagyont. Ezért, hát bosszút esküdött és elrabolja Taniat. Tania most sem hazudtolja meg magát. Ugyanolyan vagány és felvágós természete van, mint az első részében, viszont ez a természete fogja majd megmenteni a zűrös helyzetekből. Nem mellesleg áldott állapotban kell menekülnie, életben maradnia.

S, hogy miért mindig csak ablakon tudd kijutni... Ezen mindig nevettem, mintha más lehetősége nem is lett volna.

Történelem ismétli önmagát, noha Tania nem halt meg, de ez elég ahhoz André törjön-zúzon.

Hihetetlen milyen kalandokba, veszélyekkel teli helyen volt Tania, csoda, hogy túlélte.

Ezt a könyvet is befaltam egy este alatt. Még ennyi idő után is sokat van eszemben ez a történet.

Arra lennék kíváncsi, hogy írónő nem gondolt esetleg, hogy folytatná ezt a történetet? Nagyon örülnék neki. Már most hiányozik nagyon Tania őszintesége és André valamelyest higgadt jelenléte.

Egy élmény volt számomra ezt a két kötetet elolvasni és szívesen olvasnék még többet Tania-ról, André-ról és Peter-ről és persze Georgia-t is.

Viszont bátran, szívből ajánlom Tania sorozatot. Letehetetlen, fordulatos cselekménnyel van megáldva.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Ágenda Kiadó

C.C:Brown írói oldala

Interjú Hajnal Kittivel, a Szivárványálom Kiadó egyik tehetséges írónőjével

Köszönöm Kitti, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Mióta olvastam a Falak c. könyvedet, azóta érlelődik bennem a gondolat, hogy szeretnék veled beszélgetni, megismerni azt az alkotót, aki ilyen remek történetet álmodott meg nekünk. És az olvasók felé némi érdekességekkel szolgálni rólad. Falak című történeteddel egyértelműen a kedvenc íróim egyikévé váltál, sőt a könyved is. Jó szívvel ajánlom mindenkinek!

1.

Mikor fogalmazódott meg benned, hogy írással szeretnél foglalkozni?

Hm. Ez a kérdés így nem pontos rám, mert sosem fogalmazódott meg bennem így. Körülbelül kilencéves korom óta írok, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Igaz, akkor még nagyon gyenge versecskéket írtam, amik a családot viszont szórakoztatták. Általános végén szerelmes regényeket írtam, amiket legnagyobb örömömre egyik hazalátogatásnál megtaláltam, és nagyon sokat nevettem. Gimnáziumban kinéztem magamnak egy fiút, és hozzá írtam plátói verseket, egyetemen fordultam újra a próza felé. Ekkor jött az LMBTQ téma is, ami azóta is tart, immár tizenöt éve. Mondhatjuk tehát, hogy az írás majdnem folyamatosan végigkísért eddig, még ha akadtak is egy-kétéves leállásaim, de így szó szerint sosem gondoltam úgy rá, hogy ezzel akarok foglalkozni. Ha viszont nem írok, egy idő után konkrétan fizikai tüneteket okoz, akár az elvonás.

2.

Hogy jött az ötlet meleg  regényeket írj? Nem volt gond, hogy nem egy szokásos hetero kapcsolatról mesélsz romantikus történeteidben?

Az egyetemen elkezdtem olvasni a témában, és megfogott. Ennek elég sok oka van, az egyik, hogy íróként érdekelt, mert van mindig rajta egy-két plusz réteg, ami kihívást jelent.

Általában meglepem az embereket a témával, bár utálkozó beszólást nem igazán kapok, hanem maximum zavarba jönnek, és ilyenkor azt mondják, ne haragudjak, de akkor nem olvasnák el. Nem szoktam haragudni, nekem is vannak olyan témák, amiknek az elolvasására nem igazán lehet rávenni. :) Igaz, van olyan ismerősöm is, aki már többször megjegyezte, hogy írhatnék végre valami „normálisat”. Mindenki szerencséjére, nem sértődöm meg túl könnyen. 

3.

Hogyan éled meg az írói létet? Írtál már két könyvet, és hamarosan megjelenik Főnix címmel a  harmadik regényed. Erről szeretnék kicsit részletesebb információt kérni! Milyen érzés volt,  míg készült és milyen források ihlettek meg?

Közben már meg is jelent a Főnix. :)

Ez a regény különleges számomra, mert ez a kedvencem. Pont ezért, amikor készült, szinte kis sem látszottam belőle, folyamatosan körülötte keringtek a gondolataim, ezzel keltem és ezzel feküdtem. A kérdéssor elejére is így tudnék válaszolni: hogyan élem meg az írói létet? Írásfüggő vagyok, szóval leginkább úgy, hogy ráfüggök, és írok. Van olyan kisregényem, ami három hét alatt készült el, és több olyan regényem, aminek nem kellett három hónap sem. Igaz, hogy könyvem eddig három jelent meg, de ennél jóval több regényem és kisregényem lelhető fel az online térben. Igaz, azok egy része, főleg a régebbiek, egy teljesen más írói szintet tükröznek, illetve esetenként a témájuk is erőteljesebb.

4.

Mesélnél az eddig megjelent könyveidről? Miről szólnak, kiknek ajánlanád?

A Falak főszereplője Áron, aki új albérletbe költözik, egy meleg srác mellé. Ezzel viszont olyan érzéseket hoz a felszínre magában, amiket évek óta igyekezett elnyomni. Megismer egy baráti társaságot, akik a második családjává válnak, és arra is rájön, hogy át kell értékelnie néhány dolgot annak érdekében, hogy boldog lehessen. Főleg, hogy a szerelem is rátalál…

A Hinta a Falak testvérregénye, a baráti társaság egyik tagjának, Patriknak egyszerűen, muszáj volt saját könyvet kapnia. Érdekesség, hogy a Falak és a Hinta összeér, szórakoztató volt egy-egy jelenetet két teljesen különböző szemszögből megírni, néha homlokegyenest más a kettő, mert különböző érzelmeket vált ki a két szereplőből. Nagyon tanulságos volt. Természetesen nem csupán arról van szó, hogy a két történetet külön szemszögekből írtam meg, a Hinta hamarabb kezdődik, hamarabb is ér véget, olyan részletekbe nyerhetünk betekintést, ami a Falakból kimaradt, hiszen Áron nem lehetett jelen.

A Főnix már nagyon eltér az előző kettőtől. Korábban is keletkezett náluk, illetve amerikai környezetben játszódik, és egy tanár-diák viszont mutat be, annyi különbséggel más hasonló történetekhez képest, hogy nem az elején kezdődik, nem a románc alakulása van középpontban, hanem egy már három éve tartó, épp szétesőben lévő kapcsolat. A hangulata is komolyabb a könyvnek, aki a Falak humorát várja, meg fog lepődni.

Kinek ajánlom a könyveket? Őszintén? Nem tudom. Mindenkinek, aki elbírja viselni a humoromat, és érdekli az LMBT téma.

5.

Sokan idegenkedve fogadják az ilyen típusú történeteket. Te, hogy látod ezt, és mit javasolsz a kezdő olvasóknak?

Bízom benne, hogy a történeteim hozzájárulnak kicsit az elfogadáshoz. Nem tudom, aki idegenkedik, mennyire fog ezzel kezdeni, hiszen minden történetem 18 karikás, tehát erotikus jeleneteket is tartalmaz. A Főnix kicsit visszafogottabban ugyan, de attól még van benne, nem is egy. Szóval fogalmam sincs, mit javasolhatnék azon kívül, hogy érdemes néha olyan témák felé is nyitottsággal állni, amivel kapcsolatban előítéletesek vagyunk. Ha azok vagyunk, mert ha nem, akkor mi tart vissza?

6.

Egy ilyen történet mennyi idő mire elkészül, és hogyan zajlik? Van valami „rituáléd”, amikor írsz?

Ez nagyon változó.

Általában nagyon gyorsan írok, körülbelül három hónap regényenként a keletkezési idő, de akad olyan, amit már évek óta írok, mert mindig félreteszemvalami más miatt. Igaz, a rászánt idő ettől függetlenül itt sem több. Mivel ráfüggök, így az esetek többségében képtelen vagyok lassúságra.

Az egyetlen rituálém, hogy zenét hallgatok. Előfordul viszont, hogy a teljes regény alatt egyetlendal szól, tehát amikor egy bizonyos történetet írok, az ahhoz tartozó zenét/zenéket kapcsolom, mert különben nem működöm. Van, hogy ha vége a dalnak,egyszerűen a mondat közepén megáll a kezem a billentyűzet felett. Ez azért néha kicsit ijesztő, de én ilyen furán vagyok összerakva. 

7.

Könyveid karakterei közül van kedvenced? Illetve volt olyan, amelyiket nehezebben írtad meg?

Mindannyiukat szeretem, de az abszolút kedvencem Jake a Főnixből. Szeretem, mert bár ő olyan, mint a tűz, folyamatosan visszafogja magát. Ráadásul művész, ennek minden előnyével és hátrányával.

Őt követi Patrik, akivel viszont nagyon megszenvedtem. Sokszor hiába ültem le írni, nem jöttek a gondolatok, nem súgott, úgyhogy ki voltam akadva, mert sajnos nagyon kevés írásra fordítható idővel rendelkezem. Viszont nagyon szeretem az ő melankolikusságát, a zen nyugalma mögött rejlő folyamatos zsongását.

Még van szereplőm, akiket nagyon szeretek, de ők nem könyvekben jelennek meg. 

8.

Az íráson kívül, van más kedvenc elfoglaltságod? Hogy tudod kikapcsolni magad, hogy ne a regényeid főhősei zakatoljanak a fejedben?

Nem nagyon lehet őket kikapcsolni. Egyébként szeretek a családommal lenni, olvasni, zenét hallgatni, de az írás foglalja el a szabadidőm nagy részét.

Milyen további terveid vannak?

Rengeteg minden van előkészületben. Következőleg egy rendhagyó regénnyel jövök, ugyanis a főszerepben nem románc fog állni, hanem egy anyáról szól, akinek bejelenti a fia, hogy meleg. Ő azonban képtelen ezt a gondolatot elviselni, ami rengeteg súrlódást szül a családban. Szóval mondhatjuk, hogy egy coming out utóélete, szülői szemszögből, ami az anya-fia kapcsolatra fókuszál.

Ezen kívül több kisregényem van folyamatban, valamint két regényem is, így egyelőre kérdéses, mi jön utána, már ami a kiadást illeti.

Köszönöm Kitti az interjút.

A könyveket itt tudjátok beszerezni.

Szivárványálom Kiadó

Hajnalösvény - Hajnal Kitti oldala

Exkluzív beleolvasó: Hajnal Kitti: Főnix című könyvéből

Pár nappal ezelőtt jelent meg Hajnal Kitti legújabb kötete a Főnix címmel, ebből hozok nektek egy kis részletet belőle. Hetente egyszer fogom hozni. Bízom benne, hogy nektek tetszeni fog ez a kis történet, engem már megnyert az írónő.

Jó olvasást!

Hajnal Kitti:

Főnix

Tartalom:

Kaphat-e főnixként szárnyra hamvaiból egy kapcsolat? Képes-e egy erősnek indult szerelem túlélni az idő, a titkolózás és a kimondatlan szavak, okozta sebeket? 

Jake tizenkilenc éves. Három szenvedélye van: a festés, a motor, és Noah. Három éve alkotnak egy párt, Jake épphogy tizenhat múlt, amikor elcsábította a férfit, aki a tanára volt. A kapcsolatukat így több okból is titokban kellett tartaniuk, a négy fal azonban nemcsak köréjük nőtt, egy idő után közéjük is állt. Az egyre több súrolódás egyre több veszekedést szült, Jake ráadásul egy vitájuk hevében elkövetett egy súlyos bűnt, ami tovább mélyítette közöttük a szakadékot. Amikor azonban Noah életében feltűnik valaki más, és elszánja magát a szakításra, rá kell döbbennie, hogy ők ketten képtelenek elengedni egymást…

Engedéllyel!

Már megint.

Ismét veszekedtek, ezúttal is valami jelentéktelen apróságon, ami egyébként szót sem érdemelne. Mostanában az ilyen viták állandósultak, bármi kiválthatta őket: egy mosogatóban felejtett tányér, pár perc késés vagy akár egy rosszul megfogalmazott mondat.

Noah-nak elege lett. Ez az állapot tarthatatlan, semmi értelme, így csak kikészítik egymást. Ki kellene mondani, hogy vége…

Jake-re nézett. A fiú összeszorította a száját, a szeme izzott a haragtól, és Noah nem bírta megtenni. Az elhatározás helyett elkapta egy teljesen más érzés: a vágy.

Jake meglepetten nyögött fel, Noah pedig kihasználva ezt a döbbenetet elmélyítette a csókot. Tetőtől talpig belebizsergett az érintésbe. Legalább fél éve nem értek egymáshoz, már nem is hitt benne, hogy igazán kívánnák egymást. Jake azonban átkarolta, közelebb húzta magához, érezte a szívverését. Nyilvánvalóan többet akart, kifulladva szorította az ajkát az övére.

Noah az ágyra lökte a fiút. Szinte letépte a saját pólóját, aztán lehajolva Jake nadrágját rángatta le, miközben a fiú is megszabadult a felsőjétől. Fölé akart mászni, teljes súlyával ránehezedni, érezni, ahogy reszket alatta, de párjának más tervei voltak: Jake felült, megragadta Noah farmerjét, egy mozdulattal rántotta őt közelebb, és már bontotta is az övet, az ujjai bekúsztak az anyag alá, aztán Noah számára már csak a forróság létezett a férfiassága körül…

A férfi nem bírta elszakítani a pillantását. Lángolt a teste, bódultan fogadta a kéjt, úgy érezte, menten felgyullad, mégis Jake tekintete volt az, ami igazán perzselte…

Enyhén eltaszította magától Jake-et, a fiú elterült a takarón. Noah vett néhány mély lélegzetet, aztán kilépett a ruháiból, és a maradék értelmét összekaparva nyúlt a síkosítóért.

Nem tudta volna megmondani, hogyan bírta eddig. Olyan volt, mint hazatérni, lihegve hajszolta a ritmust. Jake az ajkára tapadt, szinte harapta a bőrét, a körmei a húsába mélyedtek, aztán elszakadt tőle, majd egy hangos kiáltással feszült meg alatta. Ki kellett nyitnia a szemét, látnia kellett az arcát…

Kimerülten roskadt az ágyra, és miközben zsebkendőért nyúlt, Jake-et figyelte. A fiú nagy kortyokban szedte a levegőt, de nem nézett rá, ő pedig tudta, hogy szex után mindig percekig ki van ütve.

– Hónapok óta nem értél hozzám.

Noah-nak fogalma sem volt, hogy ez megállapítás, vád vagy rejtett kérdés, így inkább hallgatott. A csend hosszúra nyúlt közöttük, az előbbi intimitás eltűnt, a hiánya fájón dübörgött.

– Valami volt a tekintetedben, mielőtt megcsókoltál. Mi?

Noah nem válaszolt rögtön. A pillantása az éjjeliszekrényen lévő hamutálat kereste, de annyira régen dohányzott az ágyban, hogy csupán a hűlt helyét találta. Fel sem tűnt neki, hogy már nincs ott… Így csak ült tovább, karját felhúzott lábán nyugtatva, és egy nehéz sóhajjal együtt hagyta el a száját a vallomás.

– Szakítani akartam.

Gomolygó feszültség örvénylett köztük, ahogy a szavak elhaltak.

– Miért?

– Van valaki más.

Nem akarta elárulni. Tudta, hogy ez lesz az utolsó csepp, ezzel végképp fel fogja szítani Jake dühét, és nem is csalódott. A fiú felpattant az ágyról, a szeme szikrát szórt, a hangjától zengett a szoba.

– Ezt képes voltál szeretkezés után közölni? Ilyen nyugodtan?!

Noah hiába kelt fel, nem bizonyult elég gyorsnak, Jake a mellkasánál fogva megtaszította, az ütéstől hirtelen levegőt sem kapott, köhögve görnyedt össze.

– Hogy tehetted ezt velem?!

– Sajnálom.

A könyvet itt tudod beszerezni:

Szivárványálom Kiadó

Hajnalösvény - Hajnal Kitti oldala

C.C.Brown: Tania – Örvény a múltba - (Kaland, rejtély, izgalom és szerelem...Kell ennél több?)

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm az Ágenda Kiadónak az újbóli lehetőséget, hogy elolvashattam C. C. Brown: Tania – Örvény a múltban című könyvet. Ez a könyv számomra nagyon izgalmas és kalandos történet volt.. Jó, igaz az eleje kissé nehezen indult be. Egy este alatt olvastam ki a könyvet, annyira magával ragadt, hogy alig tudtam letenni. Még több ilyen történetet szeretnék olvasni. Kedvencet avattam. 

C.C.Brown:

Tania – Örvény a múltba

Tartalom:

Almási Tania egy rendkívüli lehetőséget kap a dél-angliai tengerparton működő Living Coasts víziállatkerttől, így néhány hónapra Torquay-ba költözik. A tenger fölött magasodó állatkert helyén száz éve még az angol arisztokrácia társasági életének központja, a Marine Spa épülete állt. Egy éjszakai, egyéni mentőakciója alkalmával a sziklák alatt kavargó örvény a mélybe, vagyis 1893-ba sodorja. Így veszi kezdetét egy izgalmas, kalandokkal átszőtt utazás, ahol egy okostelefon fontos szerepet kap, de számtalan bonyodalom okozója is. Hogyan sikerül áthidalnia az évszázados különbségeket? Izgalmas hajsza, kalandos utazás, szerelem, humor, és felhőtlen kikapcsolódás, legfőképp az olvasónak!

Véleményem

5/5

(Nyomokban spoilert tarta

Az elején eléggé nehezen indult be számomra ez a történet. De aztán André egy beszólása után egy varázsütésre gyorsan haladtam. Ez az igazi kalandos történet. Tania 21. századból több mint 100 évet "utazott" a múltban, az 1893-as időben. Itt kezdődik igazán a meseszerű kalandos utazása Tania-nak és André-nak.

– No neeeem Georgia! – mordul fel André. – Nem gondolod, hogy elviszek magammal egy nőt, akit pesztrálhatok egész úton! Még azt se mondtam, hogy én elmegyek, te pedig rám akarsz sózni egy málhát is? – Hát nem mész el? Fordul kétségbeesetten a férfi felé Lady Thinder. – Jaj, dehogynem megyek! – pattan fel André, és idegesen járkálni kezd.

Jó régen olvastam már ilyen kalandos történetet. Nem új keletű azt mondanom, hogy egy este alatt kiolvastam, annyira magával ragadt, pörgős cselekménnyé vált. Nagyon nem értem rá unatkozni. S ráadásul ekönyvként nyugodt szívvel vihettem magammal. Szószerint. Ennyire nem tudtam letenni.

Tetszett a maga a kor, hely és az, hogy nem mindegy, hogyan mondott ki a szavakat. Vicces volt Taniat olvasni, hogy mindig ki kellett javítania magát. Aztán főleg, mikor André-val volt. Nagyon forrt kettejük közt a levegő, avagy a lapok, helyesebben. Éreztem a vibrálást, izgalmat minden egyes oldalnál.

Emlékeztek arra, filmre, ami három rész készült és Brandon Fraser volt a főszereplő és Rachel Weisz a partnere? Nah, őket képzeltem el Taniat és Andrénak. Komolyan mást nem is tudnék elképzelni, annyira adta magát az egész.

Tania Almási… leszel a feleségem? – Igen, boldogan, André Francis Cowper! – válaszolom – s az ékszert az ujjamra húzza. – Soha, soha többé ne vedd le… kérlek – mondja, majd magához húz, és megcsókol. Érzem a szappan, és szivarfüst illatát az arcán. A hajó zümmögve ring alattunk. Talán nemsokára hazaérünk

Egyiptom, rejtély, utazás, beduinok és összeesküvés. Izgalom a javából. Első könyves íróként ez nagyon jó könyvet adott ki, sőt érdemes figyelemmel kísérni C. C. Brown munkásságát.

Ajánlom azoknak, akik szeretik a kalandot, rejtélyt s nem vetik meg, hogy romantika szál is van benne. Érdemes beszerezni, igazi nyári kikapcsolódást nyújt.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

C.C. Brown írói oldala

Ágenda Kiadó

Beleolvasó: Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő trilógia 1.) - ("A következő pillanatban egy tompa ütés zökkentette ki őt a gondolataiból.")

Aurora Lewis Turner: Névtelenek c. könyvéből újabb részletet hoztam el nektek. Az előző, hogy tetszett? Várjátok a második részt? Íme a második részt. Ha tetszett, hagyjatok nyomot, meséljetek, milyen volt?

A következő részt pénteken hozom. 

Jó olvasást!

Aurora Lewis Turner:

Névtelenek

(Bolygókeringő trilógia 1.)

Tartalom:

A Föld halott. Már több mint 2000 éve az. Az emberiség maradéka áldott tudatlanságban él hat Föld-szerű bolygón. Ők nem is sejtik, hogy vannak mások rajtuk kívül… Olyanok, mint én, Auróra. Olyanok, akik különleges erőkkel bírnak… ők a névtelenek. Két út van tehát; vagy az ő érdekeiket szolgálva titkon vadászunk a fajtánkra, vagy futunk, és így mi leszünk a vad. Én így futottam egyenesen Lloyd, egy medveerejű zsoldos karjaiba… Így kezdődött a keringőnk. A Névtelenek a Bolygókeringő trilógia első könyve.

Engedéllyel

A következő pillanatban egy tompa ütés zökkentette ki őt a gondolataiból. Érezte, ahogy egy nagy tenyér megmarkolta a hátsófelét, ahogyan az alkoholbűzös lehelet lecsapódott a tarkóján, miközben annak tulajdonosa a következőket súgta a fülébe:

– Menjünk, keressünk magunknak egy nyugodtabb helyet, cicám! – Auróra majdnem eldobta a poharat, amit a kezében tartott. Majd remegve fordult meg, mire egy nagydarab, kopasz férfit pillantott meg, aki kajánul vigyorgott rá, miközben magabiztosan villogtatta, az elöl lévő aranyfogát. Nem ez volt az első eset, hogy Aurórát fel akarták szedni egy bárban, de mégis ez lehetett az első olyan alkalom, amikor ennyire nyíltan közeledtek felé.

– Szerintem összekevertél valakivel. Nem én vagyok az, akit keresel. – A lány visszafordult a pulthoz azt remélve, hogy a férfi ért a szóból, és magára hagyja őt. De sajnos nem így történt. A kopasz megragadta a lány karját, majd tovább próbálkozott nála. – De, pontosan te vagy az, akit keresek. – Ekkor már úgy szorította őt, hogy Aurórának megfájdult a karja, talán még egy kicsit fel is szisszent. – Gyere, nem fogod megbánni! – A következő pillanatban magával kezdte húzni a rémült lányt, viszont egy mély és egyben meggyőző hang Auróra segítségére sietett.

– Nem hallottad őt? Engedd el! Nem akar veled menni. – A következő másodpercben szinte egyszerre csendesedett el az egész bár. A kopasz férfi mögé felsorakoztak a haverjai mintegy segítségükről biztosítva őt. Egy pillanatra Auróra nem is láthatta, hogy ki lehetett az, aki a közbeszólásával a segítségére sietett. De, amint elengedték őt, oldalra fordította a fejét, így észrevett egy, a bárpultnál ülő férfit. Az farmert viselt, laza inget, barna haja kócos volt, az arca egy részét borosta fedte, így szinte ki sem tűnt a tömegből. A szájában cigaretta égett, a szeme pedig zölden csillogott a füstös helyen. Auróra torkában hatalmas gombóc ült, miközben hallotta a kopasz férfi további szavait.

– Nem a te dolgod! Ne avatkozz bele, ha nem akarsz gondot magadnak! – A bárpultnál ülő férfi bal kezével kivette a cigarettát a szájából, majd elnyomta azt a pulton lévő hamutálban. Auróra látta, ahogy lekászálódott a bárszékről, és kihúzta magát. Alapjában véve magas férfinak tűnt, de mintha, abban a pillanatban, hogy a lány ezt észrevette, elkezdett volna még nőni. A szeme pedig egy csapásra megváltozott; a zöld szín eltűnt belőle, így furcsa, sárgás árnyalatúvá vált. A szeme alatt mintha fekete erek futottak volna végig igencsak állatias külsőt kölcsönözve neki. Miközben megtörtént ez a változás, Auróra hallotta, ahogy a kopasz férfi egyik társa odasúgta annak:

– Hagyd a csajt, menjünk! Nem éri meg, ez Arktos! – A férfi viszont eléggé részegnek tűnt ahhoz, hogy ne hallgasson a bölcs tanácsra.

– Leszarom, ki ő. Nem félek tőle.

– Bölcsebb lenne, ha hallgatnál a baráti szóra, haver. Különben még elveszítesz valamit… – csengett a magas férfi hangja, viszont kicsit sem enyhült meg a körülötte lévő környezet.

– Ha ennyire kemény vagy, miért nem harcolsz a ketrecben? – kérdezte a kopasz, miközben lerázta válláról az őt csitító haverja kezét. Látszott, hogy a barátai nem akartak balhét, hiszen valami miatt féltek a magas férfitól.

– Hidd el, hogy senki nem akarná azt – morogta a sárga szemű férfi.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Olvasnimenő

Arurora Lewis Turner írói oldala 

 Aurora Lewis Turner és olvasói világa