Palotás Petra Szárnyaszegett pillangók 2.(Szárnyaszegett pillangók 2.)

Néhány héttel ezelőtt volt szerencsém Palotás Petrától nyernem egy Szárnyaszegett pillangók 2. c. könyvét. Nem is gondoltam, hogy nyerni fogok, így teljesen meg is lepődtem. Tudni kell, hogy én már elolvastam az első részét és már akkor megfogott a történet. Akkor már tudtam, hogy akarom a folytatást. S íme itt is van és el is, olvastam. Továbbra is akarom a folytatást. Kedvenc párosom lett Frank és Laura.  A könyv az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg idén 2019-ben.

Palotás Petra

Szárnyaszegett pillangó 2.

Mámor, Múlt, Málta

(Szárnyaszegett pillangók 2.)

Tartalom:

A ​Szárnyaszegett pillangók első részében, az izgalmas bangkoki kalandban megismert Laura a harmincas évei elején járó svéd fotóslány. Thaiföldi küldetéséből hazatérve Stockholmba visszacsöppen korábbi életének mindennapjaiba. 

Egy decemberi délutánon azonban, a szokásos skandináv teaszertartásuk közepette, szeretett szomszédasszonya, Elisabeth a nyakába zúdít egy különös, titokzatos történetet, amely ismét megkondítja a lány fülében a nagyvilágba hívó harangot. Ezúttal a parányi szigetország, a mesebeli Málta az úti cél, és egy több generációt átölelő időutazás. 

Laura egy bő fél esztendő elteltével nem csupán egy újabb kalandra vágyik, hanem arra is, hogy megint lássa azt a férfit, akivel hosszú hónapok óta nem találkozott. 

Valletta múltat idéző öreg szomszédja, Mdina, a Csendes Város hamar rabul ejti az északról érkező lányt, a negyed és a legendáktól övezett kolostor pedig megannyi rejtélyre megfejtést ígér. 

Ki is valójában Elisabeth? Mekkora hatalma van a múltnak? Milyen veszélyt rejtenek az óváros sikátorai? 

Beteljesül-e egy csírájában elfojtott szerelem? 

Palotás Petra legújabb könyvében, a Szárnyaszegett pillangók második részében minderre választ kaphatunk.

Véleményem

5/5

Ez a csodás, feszültségekkel, titkokkal teli történetet nyereményként kaptam meg. Már nagyon vártam Laura történetét és azt, hogy végre Frank-el újra együtt nyomozhassanak. Nem mellesleg kiderüljön, hogy valóban éreznek-e egymás iránt puszta barátságnál többet. A történet egy kedves, aranyos idős néni leveléből indult ki és hihetetlen nagy históriává nőtte ki magát. Elképesztő, hogy egy titok, egy levél mennyi mindent magában hordozz.

Olvasás közben úgy éreztem, olyan jó lenne Máltára menni. A helyi történetek, hagyományok gyönyörűen vannak megírva.

Tetszik a stílus, mert lassan bontakoznak ki az események és nem csak ez az ügy, de Laura és Frank kapcsolatára is vonatkozik. Sok – sok csavar van benne, amire az ember nem gondolná, hogy egy ilyen családi titok utáni nyomozás izgalmassá is válhat.

Lassan, de biztosan minden titok fény derül az utolsó oldalakon. Mit ne mondjak, hihetetlenül jó kis történet keveredett belőle.  Írónő tudja, mi kell az olvasóknak, hogy oda szegezze a könyvéhez, hogy ne tudják letenni egy percre sem.

Lauránál annyira érződik rajta, hogy kevés az önbizalma. Fél, hogy elveszíti Franket vagy netán Frank, csak szórakozik vele. Viszont Frank néha maga sem tudja, mit tegyen, hiszen felesége halála után csak futó, semmi komoly kapcsolata volt. Aztán jött Laura és minden megváltoztatott. Nehezen birkózik a meg a titkaival és az érzelmeivel. Nem az a fajta ember, aki nagyon kitárulkozik mások előtt és ettől olyan megnyerő a pasi számomra.

Imádtam olvasni, gyönyörű Málta és az ételek, szép leírások. Olyannyira jól el lettek találva, hogy néha azt éreztem, de elrepülnék oda. Szeretem ezt a stílust, hogy nyomozással, szerelemmel és titkokkal teli csavaros történetet kreált. Annyira vártam a második részt. Ez sokkal jobb, mint az első rész, hisz gyönyörűen meséli el Málta egyes történetét, ételeit és történelmét. Az ember szívesen oda költözne. Viszont egy ici pici hiányosságom akadt épp, amire nagyon kíváncsi lettem volna. Mi lett Veronikával? A kisbabával? Bővebben kilehetett volna fejteni, szerintem. Csak ennyi gondom, volt csupán. Továbbra is várom nagyon Palotás Petrától a további könyveit, bízom benne, hogy lesz folytatása Frank és Laura történetében. Mert imádom őket, és szívesen olvasnék még. Az tetszik benne, hogy nem az a tipikus macsó és cicababás páros ők, hanem olyan hús – vér igazi szerelmes pár, akiknek sok lelki teher van a vállukon. Sokat láttak a világból, s mégis keresik a jót, szépet és a szerelmet. Tartozni valahova.

Ezt a könyvet, sorozatot szívből ajánlom, akik izgalomra, titokra vágynak és nem bánják, ha csipet romantika van benne. Akik olvasták már Petra előző könyveit az nem fog csalódni ebben sem.  Garantált szórakozást, kikapcsolódást nyújt. Én már csak tudom. 

Kedvenc idézetek:

 A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Álomgyár Kiadó

Palotás Petra Írói oldala

Beleolvasó: Jud Meyrin: A múlt bűnei 4.rész

Újabb rész érkezik Jud Meyrin: A múlt bűnei c. könyvből.  Vajon, hogyan alakul Fanny és Alexander kapcsolata? Gyilkosság vagy öngyilkosság lett az áldozat,akit megtaláltak? Mi zavarhatja Alexandert ebben az ügyben? A legnagyobb kérdés az, hogy Fanny meddig tudja tagadni maga előtt az érzelmeit Alexander iránt?

Részlet

Jud Meyrin: A múlt bűnei

Kate egyedül nevelte a kisfiát, és nem volt egyszerű dolga, ha otthon és a munkában is helyt akart állni. Fanny korábbi lelkifurdalása még inkább fellángolt.

– Felhívhattál volna, hogy segítsek! Vigyázhattam volna én Markra. Sőt, jobb ötletem van! Te most szépen hazamész a fiadhoz, én pedig itt maradok. Már nincs sok idő zárásig, és ahogy látom, nem lesznek túl sokan. Könnyen elboldogulok.

Kate arca felderült a javaslatra.

– Biztos nem bánnád?

– Persze, hogy nem – mosolygott rá Fanny. – Indulj már!

Valóban kevés dolga akadt. Kiszolgálta a vendégeket, berakodott a mosogatógépbe, összébb pakolta a megmaradt süteményeket. Végül csinált magának egy teát, és letelepedett a pultnál lévő asztalhoz Kate egyik magazinjával. Épp fellapozta volna az újságot, amikor megszólalt az ajtó fölötti csengettyű, jelezve, hogy új vendég érkezett. Fanny felállt, hogy kiszolgálja, és bosszúsan látta, hogy Alexander Kougar áll a pult előtt.

– Nem tudtam, hogy pincérkedsz is – jegyezte meg a férfi. A hangja, a szavai és az a gúnyos félmosoly a szája szegletében annyira emlékeztette Fannyt a régi Alexanderre, hogy görcsbe rándult a gyomra. Minek kellett felbukkannia ennyi idő után? Pont most, amikor már kezdte úgy érezni, hogy kézben tartja az életét.

– Csak kisegítek – felelte könnyedén, de közben a szíve nyugtalanul kalimpált. – Adhatok valamit?

– Kávét és egy szendvicset. Egész nap nem ettem.

Fanny gyorsan megcsinálta a kávét, majd felmelegített két sonkás bagelt. Ügyelt rá, hogy ne nézzen Alexander felé, de a keze így is idegesen meg-megrebbent a teendők közben.

– Jó étvágyat! – tette le az ételt, és már sarkon is fordult volna, de Alexander megállította.

– Nem ülsz le? Persze, csak ha nincs semmi halaszthatatlan dolgod.

Fannynak esze ágában sem volt a szükségesnél többet beszélnie vele. Körülnézett a kiürült kávézóban valamilyen ürügy után kutatva, de hamar rájött, bármit is találna ki, az túl átlátszó lenne. Nem akarta, hogy Alexander gyávának higgye. Nem mintha számítana, mit gondol róla a férfi. Gondolatban vállat vont, felmarkolta a másik asztalon hagyott bögréjét, és leült a nyomozóval szemben.

– Úgy hallottam, az összes rendőr visszament a városba – szólalt meg, hogy ne nyúljon túl hosszúra a kínos némaság. – Sikerült kiderítenetek, mi történt?

– Valószínűleg öngyilkosság volt, esetleg baleset – felelte a férfi vontatottan. – De még várunk a részletesebb orvosi jelentésre.

Az ismét beálló csendben Fanny a vele szemben ülő alakot nézte, és megint úgy érezte, mintha a múlt hunyorított volna vissza rá. Alexander ugyanolyan ingerült mozdulattal túrt a hajába, ugyanúgy összeszorította a száját, mint annak idején, amikor idegesítette valami.

– Ha mindenki visszament Exeterbe, hogyhogy te még itt vagy?

A férfi elgondolkozva forgatta a kezében a bögrét, mintha a tartalmából akarná kiolvasni a választ. Fanny már azt hitte, nem fog felelni, egészen meglepte, amikor Alexander megszólalt.

– Valami zavar. Ha öngyilkos lett, miért nem találtunk nála búcsúlevelet? Ha baleset volt, miért nincsen meg a pénztárcája, az iratai? De persze nem nagyon tudunk mit tenni – grimaszolt a férfi, és mintha csak magának beszélne, tovább folytatta: – Várunk az azonosításra, ami lehet, hogy sokáig elhúzódik. Egy vízi hulla sosem szép látvány, és ezen a malomkerék csak tovább rontott. Amikor kihalásztuk a patakból, olyan állapotban volt a holttest, hogy még a saját anyja is nehezen ismerne rá.

Fanny torka összeszorult, és egyszerre nem tartotta olyan jó ötletnek, hogy újabb kortyot igyon immár kihűlt teájából. Felállt, és összeszedte a férfi elől az üres edényeket. Alexander lerakott az asztalra néhány fontot, majd szedelőzködni kezdett, közben kinézett az ablakon, aztán visszafordult Fanny felé.

– Nem látok más kocsit a parkolóban. Gyalog jöttél?

– Igen.

– Oké, akkor megvárlak, és hazaviszlek.

– Erre igazán semmi szükség, nem lakom messze. – Fanny ijedten pislantott a férfira. Még csak az hiányzik, hogy bármilyen rövid időre is, de össze legyenek zárva a kocsi utasterében! Azt sem akarta, hogy Alexander megtudja, hol lakik. Bár kicsi az esélye, hogy meglátogatja, hisz az elmúlt években egyszer sem kereste, ennek ellenére rossz érzéssel töltötte volna el, ha a férfi megismeri a címét. – Felesleges megvárnod! – közölte a korábbinál erélyesebben, de a nyomozó elengedte a füle mellett a szavait.

– Lehet, hogy egy gyilkos járkál odakint, természetes, hogy hazaviszlek – jelentette ki szárazon, aztán újra kihúzta a széket, és leült.

Fanny rájött, ha nem akarja elárulni, hogy jobban tart Alexandertől, mint attól az arctalan gyilkostól, nem tiltakozhat tovább. Legjobb lesz, ha gyorsan túlesnek azon a fuvaron, gondolta. Feszengve nekilátott hátralévő feladatainak; letörölte a pultot, majd az asztalokat is, kihagyva azt az egyet, aminél Alexander ült. Felsöpört és felmosott, ismét messze elkerülve a férfit, aki úgy tűnt, egykedvűen nézi ténykedését. Fanny a táskájáért nyúlt, és majdnem kiesett a kulcs zsibbadt ujjai közül, amikor bezárta a az első ajtót.

– Erre megyünk ki – intett a hátsó kijárat felé, és saját maga is alig ismert rá a hangjára, ami a szokásosnál jóval vékonyabban csendült. Olyan ideges, akár egy kamaszlány az első randija előtt. Milyen nevetséges!

Szótlanul megkerülték a háztömböt. A kávézó előtt álló terepjáró egy fekete Dodge volt, és csak a tetejére szerelt sziréna árulkodott arról, hogy hatósági jármű.

– Ezen az úton – mutatta Fanny, miután beszálltak az autóba –, aztán az utolsó utcán fel a dombra.

– Elhagyatott környék lehet – jegyezte meg Alexander, miközben kitolatott az útra.

– Igen, valóban az, talán épp azért szeretek ott lakni.

A könyvet itt tudjátok beszerezni: 

Jud Meyrin 

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! T. H. Fabling

Szeretném megköszönni T. H. Fabling Írónak, hogy interjút készíthessek, az Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatához. Fabling Írónak eddig két megjelent kötete van a Tiltott győzelem és a Visszavágó címmel. Mindkettő egy sci – fi, időutazós izgalmas töténet. A könyveket Könyv Guru Kiadó oldalán szerezhetőek be.

Egy élmény volt elolvasni és megtisztelő számomra, hogy interjút készíthetek az Íróval. Köszönöm a lehetőséget, hogy időt szánt a kérdéseimre. 

1. Meséljen  magáról egy kicsit? Mit lehet tudni önről?

Több mint negyven évig tanítottam matematikát és fizikát. Mellette mindig érdekelt a történelem, az irodalom, egyik kedvenc műfajom volt a SF. Zsoldos Péter, Csernai Zoltán, Asimov, Jefremov, a Sztrugackij testvérek könyvei.

2. Miért pont T. H. Fabling az írói neve?

A T. H. monogram, Fabling a fabula angolosítása.

3. Hogyan kezdte el ön az írói pályát?

Amikor elmentem nyugdíjba, hirtelen több szabad időm lett. Kocsmázni nem szeretek, egyszer kinyitottam a szövegszerkesztőt. A többi ment magától. A szereplőim élték az életüket, nekem csak le kellett írnom.

Kovács Ági

4. Írása  célja..

Elcsépelt válasz lesz. Örömet szerezni annak, aki olvassa. Remélhetően legalább annyit, amennyit nekem adott az írás.

5. Családja miként fogadta el, hogy ezen a pályán indul el?

Kicsit furcsállták, hogy ötven évi olvasás után átállok a másik oldalra, de támogatnak. Másként nem is lehetne. Amikor fut a történet, csúnyán tudok nézni, ha hétköznapi dolgokkal zavarnak. Hálás vagyok nekik.

6. Tervez-e  új könyvet kiadni, ha igen mesélne róla?

Igen, bár nyilván a "kiadni" a kiadótól függ. Nem SF lesz, családi, baráti kérés, írjak olyan könyvet, amiben nincs időutazás. A készülő történet klasszikus rejtvénykrimi. Van benne halvány, inkább csak sejthető áthallás a két előző könyv néhány szereplőjével, de igazából önálló történet. Viszont, lévén krimi, erről nem illik többet elmondani.

7. Vannak-e további tervei?

Igen.

Köszönöm szépen az interjút. 

Kívánom, hogy legyen még sok – sok könyv a közeljövőben.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

T.H.Fabling Írói oldala

  

Libri/ Tiltott győzelem

Libri/ Visszavágó

KönyvGuru

Beleolvasó: Jud Meyrin:A múlt bűnei 3.rész

Meg is hoztam újabb beleolvasót Jud Meyrin: A múlt bűnei 3. részét. Ezúttal most Fanny gondolatai, érzései Alexander körül forog. Vajon mire gondolhat??  Újra fellángolhat a parázs közöttük? Vagy csak álom lesz Alexandernek?  Ha, tetszett az eddigi részlet, kérlek, hagyj nyomott a bejegyzést alatt. A könyvet a szerző oldalán megvásárolható.

Részlet:

Jud Meyrin: A múlt bűnei

Fanny esze minduntalan Alexander szavain járt. Borzasztó halál lehet egy malomkerék alá szorulva megfulladni! Szerencsétlen fickó talán önszántából ugrott a patakba, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, ám a kerék már nem engedte szabadulni. Fanny enyhén émelyegve próbálta elűzni a haragoskék vízben fuldokló, vergődő alak képét.

Egész nap rendőrök járták a falut, és fekete, vízhatlan kezeslábasba öltözött helyszínelők vizsgálták át aprólékosan a malom környékét és a patak partját. Fanny, miután leszállította az ételeket, visszahúzódott a házába, és elfoglalta magát a másnapi rendelésekkel. Még Kate-hez sem ugrott be a kávézóba délután, mint máskor, hogy elkerülje a rendőröket, de legfőképpen Alexandert. A férfi ennek ellenére állandóan befurakodott a gondolatai közé. Fanny még ennyi év után is fel tudta idézni Alexander érintését, az illatát, tenyere alatt a férfi szaporán emelkedő és süllyedő mellkasát... Mekkora hiba volt az a csók! A sors fintora, hogy ennyi év után sem tudja elfelejteni.

Másnap megjelent nála Ron, a kertész. Fanny kezdetben a nagyobb munkák, elvégzésére alkalmazta a férfit, aki azonban később is gyakran beugrott, és segített a kinti teendőkben, Fanny pedig örült neki, hogy nem egyedül kell rendben tartania a nagy kertet. A férfi olyan kevés fizetséget kért, amit könnyedén megengedhetett magának.

Ron épp a kert egyik végében lévő, gondozatlan földdarabot ásta fel, amikor Fanny kivitte neki a szokásos kávéját.

– Hallottál valami újat a hulláról, Ron? – kérdezte a férfit.

– Nem, de láttam, hogy a rendőrök már elkezdtek szedelőzködni – túrt bele a kertész fakó, gubancos hajába.

Az emberek gyakran pletykálták, hogy sötét titok lappang a múltjában, Fanny azonban úgy gondolta, a szóbeszédnek nincs semmi valóságalapja. Valószínűleg a kíváncsi falusiak csak azért találták ki, mert sehogy sem tudták szóra bírni a visszahúzódó természetű kertészt, aki néhány évvel korábban olyan hirtelen jelent meg közöttük.

Fanny visszament a házba, de nem lelte a helyét. Kezdett elege lenni az önkéntes magányból, és már vágyott egy kis beszélgetésre Kate-tel. Némi szerencsével, a többi rendőrrel együtt Alexander is elment a faluból, és nem kell attól tartania, hogy újra találkoznak. Kissé felvidulva bújt bele egyik nyári ruhájába, és úgy döntött, gyalog indul el.

Igaza volt Ronnak, állapította meg séta közben. A rendőrségi járművek, amik tegnap még a főutcán parkoltak, eltűntek, és egyetlen egyenruhással sem találkozott útközben.

– Nahát, előjött a remetelány! – kiáltott fel Kate, amikor benyitott a kávézóba.

– Ennyire nyilvánvaló, hogy bujkáltam? – húzta el a száját Fanny, és lehuppant egy székre.

Kate úgy nézett rá, mintha azt kérdezné, hogy a föld tényleg gömbölyű-e.

– Á, dehogy! – mondta csipkelődve.

– Így volt a legegyszerűbb. Kérhetek valami innivalót?

Kate kivett a hűtőből egy kancsó limonádét, kiöntött belőle egy jó adagot, és letette elé a poharat.

– Mondd csak, az eltűnésednek volt valami köze a nyomozóhoz?

– Alexander csak egy... Régi ismerős – próbálta Fanny elmismásolni a választ, de érezte, hogy az arcát elönti a forróság. Sosem tudott füllenteni Kate-nek, ahhoz a barátnője túl jól ismerte.

– Kétlem, hogy csak szimpla ismerős, de ha nem akarod, nem faggatlak. Legalábbis egyelőre. – Kate elmosolyodott, és Fanny csak most vette észre a szeme alatt húzódó árkokat.

– Minden rendben? – kérdezte bűntudatosan, amiért eddig nem tűnt fel neki Kate nyúzottsága.

– Annie szabadságon van, így kénytelen vagyok egész nap én tartani a frontot. Szerencsére a bébiszitter ráér, Mark miatt így nem kell aggódnom.

Dee Dumas: Piszkos titkok (Szerelem vihara 2.)

~~~ Recenzió ~~~

Mint,mindig most is köszönöm Álomgyár Kiadónak és Dee Dumas Írónőnek, hogy elolvashattam Piszkos titkok (Szerelem vihara 2.) c. könyvét. Számomra ez a két kötet nyár egyik legizgalmasabb romantikus könyve volt. Nagyon – nagyon megérte várni erre a kettőre. Dee Dumas írj még, kérlek. Mert imádom, ahogy írsz, írod a történetet. Újabb kedvencet avattam.

Dee Dumas:

Piszkos titkok

(Szerelem vihara 2.)

Tartalom:

 Semmi sem maradhat rejtve 

A megpróbáltatások még nem értek véget Zakaria és Zoé életében, hiszen hamarosan egy több évtizedes titokra derül fény, mely nemcsak Zakaria és családja életét változtatja meg, hanem a legjobb barátjáét, Gibrilét is. S ha ez még nem lenne elég, felbukkan egy nő is a múltból, aki semmitől sem riad vissza annak érdekében, hogy tönkre tegye Zakaria és szerettei életét. Majd egymást követően két tragédia is beárnyékolja a kapcsolatukat, így az izgalmak a tetőfokukra hágnak. 

Vajon létezik kiút ebből a reményvesztett életből? S ha igen, visszaállhat-e a béke a családok között? Tarts velem, hogy együtt bogozhassuk ki a titkoktól hemzsegő szálakat, Párizstól Egyiptomig.

Véleményem

5/5

Teringették, ez a második rész nagyon überelte az elsőt. De még, hogy.... Mennyi titok lappang ebben a történetben, szinte kiáltott, hogy derüljenek ki. Két főszereplőnk Zak és Zoé már - már azt hitték, hogy nyugodtan élhetik tovább az életüket. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna nagyot. Olvasás közbe felmerült bennem, hogy tök jó lenne megfilmesíteni. Giblirt, ahogy az előzőnél sem csíptem, most meg pláne nem csípem. Hihetetlen egy férfi, ennyire nem lehet... Le sem írom. (Elnézést kérek az Írónőtől,de ez a pasi kicsapta nálam a biztosítékot.)

Ahh, utálom.

Zak, istenkém mintha a jóisten se akarná, hogy boldog legyen. Pedig annyi mindenen átmentek már, de újabb csapás éri őket. Már nem csak az ő boldogságukat veszélyezteti ez a titokzatos nő, hanem Fatimé és Gibril párosát is. Sajnáltam Fatimét. Egy szülőnek sem kellene átmennie, mint neki. Főleg, így. Gibrilt pedig egyenesen utáltam, hogy nem állt ki mellette és képes volt Zak barátságát, oly módon elárulni, hogy más épeszű ember nem tenné… Mindez a miatt a nő miatt, aki Zak és Zoé házasságát tönkre tette.

 Felkavaró és egyben magával ragadó történetet kaptam. Alig tudtam letenni. Olvastatta magát nagyon beszippantott, annyira filmszerűen pörögtek az események, hogy csak fogtam a fejem. Mi jöhet még? Kérdeztem magamtól. Dee Dumas írónő ékesen bebizonyította, hogy ez a téma az arab világ és a romantika jól áll. Erről kellene írnia, nem mást. Ezzel a két kötettel megvett engem. S szívesen olvasnék még többet. Hiszen ez a történet nemcsak Zak és Zoén keresztül meséli el…

Nagyon sajnáltam, hogy hamar vége lett, annyira olvastam volna még. Nem mondom, hogy némelyik emberkét nem nyúztam volna meg. De, hát ez van. Ilyen mély érzéseket váltott ki bennem.  

Ha olvastad az első részét, akkor megsúgom, hogy ebben a történetben is lesz ám jó sok csavar, hogy szószerint függővé tesz téged. Engem biztosan! Kíváncsian várom, hogy Dee Dumas legközelebb milyen könyvvel fog előrukkolni és fogja-e überelni ezt a két kötetet.

Nagyon köszönöm még egyszer! Szívből ajánlom nektek ezt a sorozatot. Nagyon megéri elolvasni. Igazán most látni az egyéniséget, jellemet, hogy nagyon tehetséges. Sőt, ha szabad ilyet mondanom, az előző kötetei elbújhatnak e mellett. Mert ez számomra etalon! 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Álomgyár Kiadó

Dee Dumas oldala

Dee Dumas: Piszkos alku (Szerelem vihara 1.)

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak és Dee Dumasnak , hogy elolvashattam Piszkos alku (Szerelem vihara 1.) c.könyvét, mely számomra nagy élmény volt. Azt kell, hogy mondjam ezek a kötetek lettek a legjobbak mind közül. Nagyon megérte kivárni, hogy egyben olvashassam el mindkettőt, de most az első részről fogok írni nektek. Cseppet sem unatkoztam, igazán varázslatos és szép történetet kaptam. Csak ajánlani tudom.

Dee Dumas:

Piszkos alku

(Szerelem vihara 1.)

Tartalom:

Engedd, ​hogy téged is megbabonázzon a Kelet csábító illata! 
Mathieu Darrieux nagy álma vált valóra, amikor megalapította párizsi parfümgyárát, melyet lányával közösen vezet. A francia parfüm különleges, keleties alapanyagait egy kairói férfitól, Qasimtól szerzi be, akivel végül társtulajdonosi viszonyba kerülnek, így a cég óriásivá növi ki magát. 
Egy félreértés azonban nemcsak a két férfi barátságát, de a társtulajdonosi viszonyukat is tönkre teszi, aminek következményeként Qasim kilép a cégből, ezzel a csőd szélére sodorva egykori üzlettársát. 
Zoé, Mathieu lánya, nem tudja tovább nézni apja álmának megsemmisülését, ezért úgy dönt, Kairóba utazik, hogy segítséget kérjen Qasimtól. Bár a férfi elutasítja őt, a fiának, Zakariának megesik rajta a szíve. Zakaria hiába szerelmes évek óta Zoéba, képtelen önzetlenül segíteni a lánynak, ezért egy olyan tisztességtelen ajánlatot tesz, ami miatt a nő gyűlölete a férfi iránt tovább mélyül. 
Vajon egy fiatal nő feláldozná magát az apja álma miatt? S ha igen, beleszerethet egyáltalán a gyűlölt férfiba? Ráadásul előbb-utóbb szembesülnie kell Zakaria múltjával is. S mi történik akkor, ha ebből a múltból felbukkan egy ismeretlen gyermek?

Véleményem

5/5

A teremtőbúráját... Ez aztán lehengerlő romantikus történet. Egy teljes nap alatt kiolvastam. Felejthetetlen.

Dee Dumas igazán varázslatos helyre vitt... Elmehetek én is Kairóban?

Gyönyörű történet egy megalkuvásról, mely évek óta tartó vajon szerelem révbe érhet? Egy alku, mely mindkettejüktől áldozatokat kíván és nem mellesleg Zoé is, kezd rájönni, mit érez valójában Zakaria iránt. S ettől készül ki rendesen, mert tudja, mit érez. Viszont Zak nem igazán tudja, hogy bízzon-e benne vagy sem. Hiszen a múltban őt csúnyán elbántak vele. Így teljesen meg tudom érteni az érzéseit, hiszen a bizalmat nehezen lehet elnyerni. De mégis lépésről – lépésről haladva Zak végül megbízik Zoéban. Csak, hát… ahogy lenni szokott valamelyik szerelmetes megbolondul és hülyeségeket követ el. Pont ettől lesz szuper történet, mert lehet örülni, bosszankodni vaaagy azt mondani: Nem vagy normális??

Szóval egy tanulságos kis mesét kaptam a bizalomról, a szerelemről és a helyes döntésekről.

Egy gyönyörű, izgalmas és perzselő szerelmi történetet olvashattam. A megalkuvásról, fájdalomról, csalódásról és a múlt elfogadásáról szól a história. Zoé , hogy mentse apja cégét nem kis áldozatot, hoz meg érte. Feleségül megy Zakariához a család legnagyobb döbbenetükre. Néha, agyon tudtam volna csapni Zak-et. Hihetetlen, hogy mennyi hibát követ el… Dee Dumastól már olvastam tőle könyvet, de messze ez lett a legjobb. Nem csak Zakról és Zoéról szólt ez a mesebeli történet. Hanem mindenkiről. Zak barátjáról Gibrilről akivel nem igazán szimpatizáltam vele. Érdekes volt, hogy Fatimé Zak unokahúga életéről is lehetett nyomon követni, bár drukkoltam, hogy ő is Gibril összejönnek végre.

Igazán varázslatos volt, ahogy Egyiptomról és annak ételeiről írt. Azt hiszem, meg kellene kóstolnom Baklavát, mert nem először olvasok erről az ételről. Szerző igazán részletesen mesélt Egyiptomról, de különösen egy fáraóról, ami nekem tetszett. Kíváncsivá is tett, így később utána is járok majd.

Egy szó, mint száz nagyon tetszett, élmény, élvezett volt olvasni. Nem hiába vártam, mert megéri elolvasni. Izgalmas és pörgős volt ez a történet, ahogy lassan végére értem azt hittem nem lesz meglepetés, de Dumas erre rácáfolt. Naná, hogy olyan csavart tett bele, amitől a hajam is elszállt. Nem lehetett letenni, mert annyira fogva tartott és várta a csattanót, hogy mikor lesz vége. Olvastam, olvastam és egyszer csak azt vettem észre, hogy hopp vége is lett. Néztem is jócskán… Ennyi? Nincs tovább?

Kész szerencse, hogy a második rész itt van. Nem tudtam volna kibírni. Annyi bonyodalmat, csavart tett bele Dumas, hogy csak kapkodtam a fejem. Ajánlani tudom. Megérte várni, hogy egyben elolvashassam. Egyébként szívesen olvasnék még ilyen arab világról többet is.

Kinek is ajánlanám? Aki szereti az arab világot, a romantikát és a feszültséggel teli történetet vagy csak kikapcsolódnál akkor ez neked való könyv.

A könyvet itt tudjátok beszerezni: 

Álomgyár Kiadó

Dee Dumas Szerző oldala

Beleolvasó: Jud Meyrin: A múlt bűnei 2.rész

Meg is hoztam a következő részt Jud Meyrin: A múlt bűnei c. könyvből a következő részét. Hogy tetszett a múltkori rész? Folytatjuk továbbra is Prológus résszel.

Most ebben a részben megismerhetjük Alexandert az exeri rendőrségtől és Fannyval, akivel közel 10 éve alig látták egymást.  Jó olvasást mindenkinek!

 Részlet 

 Jud Meyrin: A múlt bűnei

– De ő legalább jóképű volt.

– Az igaz. Túlságosan is. Szerintem többet áll tükör előtt, mint én – grimaszolt Fanny. Jobbnak látta, ha eltereli a beszélgetést nem létező szerelmi életéről, ám mielőtt megszólalhatott volna, kopogás hallatszott a bejárat felől.

– Még bőven van idő nyitásig – jegyezte meg Fanny, de Kate már fel is pattant, hogy ajtót nyisson.

Egy magas, már-már hórihorgas alak lépett be a küszöbön. Onnan, ahol Fanny ült, csak talpig fekete ruháját és sötét haját lehetetett látni, ami kicsit a nyakába lógott, kócosan, mintha azelőtt túrt volna bele, hogy bekopogtatott a kávézóba.

– Az exeteri rendőrségtől jöttem – szólalt meg hivatalos hangon, és felmutatta az igazolványát.

A mély baritont hallva Fannyt elöntötte valami fura, nyugtalanító érzés, amit nem tudott hová tenni. Homlokráncolva fürkészte a férfit, közben fél füllel észlelte, hogy Kate felszisszen. Fanny a barátnője felé fordult, akinek örök-vidám arcát félelem árnyékolta be.

– Ugye nem a kisfiammal történt valami? – kérdezte Kate ijedten.

– Dehogy, ne aggódjon! – A zsaru távolságtartó hangja barátságosabbá vált. – Csak néhány rutin kérdést kell feltennem.

Kate, aki újra lendületes önmaga volt, miután eloszlatták aggodalmát, nyomban serénykedni kezdett.

– Jöjjön be! Készíthetek valamit önnek?

– Köszönöm, egy kávé jól jönne. – A férfi a pulthoz lépett, közben körülnézett, és Fanny most már látta az arcát. Döbbenten bámulta a jellegzetes sasorrot, az ismerős, fekete tekintetet. Aztán az emlékei mélyéről előkúsztak jóval zavarbaejtőbb képek is, olyan élesen, mintha nem is sok-sok éve, hanem tegnap történt volna minden.

– Helló, Alexander! – nyögte ki.

– Fanny? – A férfi szemében megcsillant a felismerés, és még valami más is. Nem öröm, ezt Fanny könnyedén megállapította. – Hogy kerülsz ide? – kérdezte Alexander, amikor már elviselhetetlenül hosszúra nyúlt a feszültséggel teli csend.

– Én készítem a kávézóba az ételeket – vonta meg Fanny a vállát, de közben a hátán végigfutott a borzongás. – Pár éve költöztem Ivybridge-be.

– Azt hittem, végleg az Államokban maradtál.

Alexander tekintetéből ki lehetett olvasni a fel nem tett kérdést, Fanny azonban úgy döntött, figyelmen kívül hagyja.

– Én pedig azt, hogy réges-rég a Kougar Enterprisest irányítod.

– Másképp alakultak a dolgok. Inkább nyomozónak álltam – kerülte meg Alexander is a választ, közben le sem vette a szemét a nőről. Fanny hátán újabb borzongáshullám indult útnak, és még a szája is kiszáradt. Innia kellett egy kortyot a teájából, hogy meg tudjon szólalni.

– Ha jól hallottam, kérdéseket akartál feltenni Kate-nek. Addig én megcsinálom azt a kávét.

Nem törődött Kate furcsálló pillantásaival, örült, hogy hátat fordíthat, és annak is, hogy lefoglalhatja a kezét valamivel. Miközben a pult mögött tevékenykedett, hallotta, ahogy a másik kettő leül egy távolabbi asztalhoz, de a beszélgetést a kávéfőző morajától már nem tudta kivenni. Készített egy sima eszpresszót Alexandernek, és hogy legyen oka tovább távol maradni, kirakott pár kekszet egy tányérra, közben végig a múlt járt a fejében. Sosem tudott kiigazodni ezen a férfin, a jelenléte mindig nyugtalansággal töltötte el, talán egy kicsit tartott is tőle. Aztán azon az estén minden megváltozott... De most nem szabad erre gondolnia! Legyűrte a menekülhetnékjét, és odament az asztalhoz.

– Köszönöm! – nézett fel rá Alexander, ahogy letette elé a poharat és a tányért. – Lenne néhány perced? Kérdeznék tőled is.

Fanny helyet cserélt Kate-tel, és várakozóan a férfira pillantott. Alexander vonásai élesebbek lettek, mióta nem látta, és le merte volna fogadni, hogy a szája sarkában húzódó ránc nem a nevetéstől mélyült el ennyire. Hiába telt el tíz év, a mogorva Alexander Kougar egy cseppet sem változott, és ez furcsa mód megnyugtatta.

– Jártál a régi malom környékén az elmúlt napokban? – tudakolta a férfi.

– Nem. Nem igazán esik útba.

– Találkoztál idegenekkel? Ismeretlen járművel, ami furcsa helyen parkolt?

Fanny elgondolkozott, hogy hová is vezethetnek ezek a kérdések. Talán betörtek valahová?

– Nem – jegyezte meg végül.

– Nem láttál valami szokatlant? Valakit, aki máshogy viselkedett, mint általában?

Fanny megrázta a fejét.

– Ha mégis eszedbe jut valami, hívj fel! – nyújtott át neki a férfi egy névjegyet.

– Mi történt? – érdeklődött Fanny elsüllyesztve a nadrágja zsebében az apró lapot.

Alexander kiismerhetetlen pillantást vetett rá. A szeme ugyanolyan tökéletesen el tudta rejteni a gondolatait, mint a sötét, vastag függöny, amit a színpad elé eresztenek le, hogy elrejtsék a következő jelenet előkészületeit a nézők elől.

– A gondnok észrevette, hogy megállt a kerék a régi malomnál. Azt hitte, meghibásodott. Hívott egy szerelőt, aki ma reggel kiment, és megnézte, mi történt.

A már-már monoton beszámolót hallva Fannyt hatalmába kerítette valamiféle rossz előérzet, amitől borsózni kezdett a háta.

– És mi volt a gond?

– Egy hulla. Beszorult a malomkerék alá.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Jud Meyrin Szerzői oldala