2018. szeptember 24., hétfő

Fehérváry Andrea: In - dia – dal

~~~ Recenzió ~~~


Szeretném meg köszönni Álomgyár Kiadónak és Fehérváry Andrea szerzőnek (Jelenem és Álmom pályázat első nyertese), hogy lehetőségem volt elolvasni ezt a gyönyör varázslatos történetet. El sem tudom mondani, mennyire tetszett, elvarázsolt ez a történet. Megfogott és nem eresztett el. Nagyon sajnáltam, hogy vége lett, hogy nem olvashattam tovább. Bízom benne, hogy szerzőnek nem ez lesz az utolsó könyve.


Fehérváry Andrea
In - dia – dal



Tartalom:

Földes Flóra a kétgyermekes elvált nők, szokványos életét éli. Miközben minden területen igyekszik helytállni. 
Életének mozaikjai mintha furcsa mintázatba kezdenének összerendeződni. Egy új élet reményében, és egy ősi jövendölés szavát követve elszántan felkerekedik, hogy beteljesítse sorsát. Indiába utazik, ahol misztikus templomok, egzotikus teaültetvények, meseszép lagúnák közt elképesztő kalandokba keveredik barátnőivel és végül egy férfi karjaiban köt ki. 
Vajon hogyan alakulhat egy esélytelennek tűnő szerelem? És meddig érdemes elmenni érte?
Fehérváry Andreának a „Jelenem és álmom” című pályázat 2018-as győztesének regénye, nem csupán az egzotikus Dél-Indiába kalauzolja olvasóit, hanem elsősorban önmagunkba, belső középpontunk felé is vezet. Derűsen bukdácsolva, rejtélyeken és szenvedélyen át, az In-dia-dal üzeni mindannyiunknak: merjünk nagyot álmodni!

Véleményem
5/5
Szóhoz sem tudok jutni. Egyszerűen varázslatos. Ez egy igazán kellemes kirándulás volt számomra ezzel a történettel. Olyan érzésem volt, mintha én is velük mentem volna, Nórival, Marcsival és Flórával. Egzotikus, gyönyörű tájakon, történelmi helyeken és varázslatos virágok - fák helyeire varázsol el ez a történet. Naplószerűen meséli el mi minden történt a lányokkal.  Flóra egyik útja során megismerkedik egy indiai férfival, akit Ravinak hívják. Együtt töltenek egy csodálatos napot, mely mindketten mélyen a szívünkben hordják. Gyönyörű történet egy szerelemről, a családról, kitartásról, hűségről és a bizalomról. Varázslatos és egyben drámai az egész. Két ember, két világ, fura szokásokkal. Ez a történet megmutatja mennyire, tudd az ember kitartani szíve választottja mellett. Érzelmi húrokat pendít még az ember szívében. A szerelem gyönyörű és fájdalmas egyben. De egyúttal felszabadító is tudd lenni. A szerelem nem köt meg senkit és semmit. Ez az érzés vagy van vagy, nincs.  Magával ragadó történet, mely a szeretet, szerelem képes-e legyőzni a távolságot?
Sok gondolattal, érzéssel egyet tudtam érteni bele, tudtam élni magam Flóra karakterében. Sokszor úgy éreztem, hogy ez nem is kitaláció az egész, hanem valós történet. Élethű, valóságos az egész. Szívből tudom ajánlani azoknak, akik szeretik az Indiát, szeretik a spirituális gondolatokat, igazi lelkizős történeteket. Ahol igazán magunkban tudunk mélyedni.
 Kedvenc idézeteim:






A könyvet itt tudod beszerezni:

2018. szeptember 21., péntek

Sudár Balázs – Petkes Zsolt: A honfoglalók viselete (Magyar Őstörténet 1.)

~~~ Recenzió ~~~


Történelem. Neked mit jelent ez a szó? Nekem mindent...

Köszönöm Helikon Kiadónak a lehetőséget, hogy kezembe vehettem és elolvashattam A honfoglalók viselete (Magyar Őstörténet 1.) c. könyvet. Kb 1-2 hónapja kaptam kézhez a könyveket, és most olvastam ki az első kötetet. Igazából nem akartam elkapkodni az olvasással, mert élvezni szerettem volna, hogy történelmi könyvet olvasok. Egy olyan történelmet, ami Őseinkről szólnak. Igyekszem, azért a következő kötettel nem elhúzni. De egy biztos nagyon érdekes lesz a harmadik rész.


Sudár Balázs – Petkes Zsolt:
A honfoglalók viselete
(Magyar Őstörténet 1.)



Tartalom:

A ​magyarok bejövetele, a Kárpát-medence meghódítása mindig is foglalkoztatta a magyar közvéleményt, első ismert történeti munkánk, Anonymus Gestája is ennek históriáját meséli el. Elődeink megjelenítése szintén hosszú múltra tekint vissza: a vezérek szerepelnek a 14. századi Képes krónika miniatúráin, Thuróczy művének fametszetein és a 16-17. századi főúri képgalériák olajfestményein is. E művek persze elsősorban koruk ízlésvilága szerint jelenítették meg a honfoglalókat. A múlt felé fordulás, a régiesnek tűnő viseletek ábrázolása a romantika idején kezdődött meg, de ez a múlt akkoriban még elsősorban a török időket jelentette. A kortársak, az arabok éppúgy, mint a bizánci görögök, gyakran töröknek – vagy legalábbis a törökök közül valónak – nevezték elődeinket. Hogy ennek pontosan mi volt az oka, azt pillanatnyilag a kutatók sem tudják biztosan, de e szemlélők abban semmiképpen sem tévedtek, hogy a magyarok ízig-vérig sztyeppei lovasnépként jelentek meg a történelem színpadán. Ez pedig sok mindent meghatároz, például az öltözködést is.
A kötet, a Magyar Őstörténet sorozat első darabja, a honfoglaló elődök viseletébe enged betekintést úgy, hogy a megismerés folyamatába is bevonja az olvasót.


Véleményem
5/5

Mindig is világéletemben imádtam a történelmet. Szerettem volna a meglévő tudásomat gyarapítani valamilyen szinten. S most van lehetőségem megtenni. Sokszor elgondolkodtam, hogy az őseink, hogyan éltek, milyen ruhákban öltöztek és miként haltak meg. Ez a könyv nagyon sokat segített megérteni, hogy milyen viseletük volt abban a korban. Számomra mindig is fontos volt a történelem és most, hogy lehetőségem volt elolvasni így örömmel vettem kezembe a könyvet. Hihetetlen, hogy ennyi év múltán is fenn maradnak egyes darabok.  Pl. tarsoly, veretek néha egy - egy textil foszlány, övcsatok, szíjvégek, övveretek, gyűrűk, karperecek, fülbevalók, gombok, tarsolylemezek, kaftánveretek, csizmaveretek stb. Temetkezési szokások, mind - mind történelem… A csontok elhelyezkedések, rituális szokások… És mi mindent meg lehet tudni belőle.
A könyv ismerteti az olvasóval a régészeti feltárások egyes eseményeit, helyeit, hogy hol találtak eddig fennmaradó őseink tárgyai illetve temetkezési szokások. Számomra élvezet volt olvasni és megdöbbentő volt az, hogy milyen sokáig fenn maradnak egyes dolgok. S ráadásul olyan emlékek is fennmaradt rólunk, őseinkről, hogy milyen öltözékekbe látták őket. Pl süvegeket, sapkákat, kendőket, ingeket, nadrágokat, kaftánokat, az övet és a lábbeliket. Döbbenten olvasgattam, hogy mennyi minden maradt fenn az utókor számára.  Cseppet sem bántam meg, hogy elkezdtem olvasni. Hiszen gyerekként is nagyon imádtam a történelmet, azonbelül a hazánk történelmét. Viszonyítási alapom nincs, hogy melyik jobb vagy rosszabb, de ez a könyv nekem nagyon tetszett. Sokrétű és változatos témákat hozott fel a szerző páros. Kezdve a régészeti feltárások, helyei és a temetkezési szokások. Majd később a ruha és egyéb tárgyak bemutatása volt.  Hamarosan folytatom a következő kötettel: Honfoglalók fegyverben címmel, harmadik kötettel. Sajnos második kötet nincs meg. Izgatottan várom mit árulhat el a Őseink fegyverviselésének története.

Nagyon tetszett a könyv, ahogy részletesen, aprólékosan és érthető nyelvezettel íródott az egész. Az biztos, hogy fogom folytatni az olvasást a második történettel.

Nem csak belső, de külső borító is igényes kidolgozott lett. Szívből ajánlom minden történelmet szerető olvasónak. Bátran kezdjen e sorozatot olvasni. 


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2018. szeptember 19., szerda

K. D. Niki: Szerelmem a tanárom

Tudom nagyon elmaradtam Beleolvasó posttal. Elhoztam nektek egyik kedvencemet. Elsőként vettem meg ebooként ezt a könyvet. Igazi szenvedélyes, drámai és feszültséggel teli történet. Imádtam olvasni, szinte egy nap alatt befaltam. Ezért szeretném nektek is megmutatni néhány részletet, amolyan kedvcsináló. Szívből ajánlom, ha szeretitek romantikus történetet.



K. D. Niki: Szerelmem a tanárom




Tartalom:

Két éves koromtól Londonban éltem. Tizenöt év után, amikor a bátyámmal visszaköltöztünk Budapestre, nem tudtam, mire számíthatok a jövőmet illetően, de nem is kifejezetten érdekelt. Egészen addig, amíg nem találkoztam a szomszédomban élő, Herczeg Kristóffal! 
Attól a perctől kezdve megváltozott minden… Őrülten egymásba szerettünk. 
Viszont, az élet ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, mert kiderült, hogy ősi ellenségben állnak a családjaink, ráadásul az is kiderült, hogy a „Szerelmem a tanárom…” 
De, ekkor már késő volt, mert elkövettem életem legnagyobb hibáját… Beleszerettem egy olyan férfiba, aki csak bántani, és bosszút állni akart rajtam… 
Vajon túléli a szerelmük az akadályokat, vagy marad a tanár- diák viszony, ami egyenlő a felemésztő érzések kavalkádjával?

Részlet a könyvből
(Szerző engedélyével)



1. fejezet

Dolli

"Eljött ez a nap is, végre visszatértünk, Budapestre. A lelakatolt házunk zárja élesen sikoltott a kulcslyukba szorított kulcstól, amit a bátyám, Levi helyezett bele. Nem igazán szerettem Londonban éli. Az állandóan esős idő miatt elment a kedvem a városnézéstől, a sétálástól meg úgy mindentől. Persze apámat, a húgomat Natit, és a barátnőmet sajnálom, hogy ott kellett hagynom. De, amilyen nagyszájú vagyok itt is hamar feltalálom majd magam, és találok barátokat, amitől talán könnyebb lesz elviselnem a hiányukat. Ők sajnos nem tudtak velünk jönni, mert apám és a mostoha anyám munkája odaköti őket. Úgy volt, hogy én sem jövök, de végül Levi rábeszélte aput, hogy elengedjen. Örülök neki, hogy itt vagyok. Mindig szerettem utazgatni, és most legalább nem kapok szülői felügyelet sem, na nem mintha annyira hagynám, hogy parancsolgassanak nekem. De azért, így mégiscsak könnyebb a saját életemet élni, távol tőlük. Levi gyermekorvosnak készül, itt fog dolgozni a Szent János kórházban. Most még rezidens, de amennyire beleéli magát a gyógyításba, tegyük hozzá, érti is a dolgát, szerintem hamarosan kiemelkedik a gyakornokok közül. A Madáchi Állami Gimnáziumba adtam be a jelentkezési lapomat. amit, Mészáros Jenő Árpád igazgató úr a tanulmányi átlagom alapján, némi gondolkodás után elfogadott – nem vagyok egy stréber, az angolon és rajzon kívül semmi nem megy –, így egy hét múlva a 12./A végzős osztályban fogom a padokat koptatni. Remélem az osztálytársaim rendesek lesznek velem, és befogadnak maguk közé. Régen itt éltünk ebben a házban, de én nem emlékszem rá. Két éves voltam, amikor anyám meghalt, és apám testvéréhez, Sophiehoz költöztünk Londonba. Ez ház nem a legnagyobb, de nem is kicsi. Kettőnknek Levivel éppen elég lesz. Bár, szerintem többet leszek egyedül, mint vele, mert ő éjjel nappal a kórházban fogja tölteni az idejét. Nekiálltunk takarítani. Leszedtük a bútorokról a fóliát, letörölgettük a port, frissen mosott ágyneműt és függönyöket raktam fel. Éjfél is elmúlt, amikor nagyjából végzünk mindennel. Elfogyasztottunk egy késői vacsorát, aztán elindultam az egyik helyiségbe, ami mostantól az én szobám lesz.
Levi az enyémmel szemben lévő hálót választotta. A szobám ablaka a szomszédház egyik hálószoba ablakával volt szemben, pont beláttam. A félhomályban egy magas férfit, fel-alá mászkált az ablak előtt. Az arcát nem igazán láttam, mert ahhoz kevés volt a fény, de nagyon jóképűnek tűnt. Erre nézett. Reméltem, nem hiszi azt, hogy betörők vagyunk. Nem akartam, hogy észrevegye, hogy lesem, ezért inkább lefeküdtem aludni. A rámolás után, amúgy is elfáradtam. Rám fért egy kiadós alvás. Reggel olyan izomlázzal ébredtem, hogy azt hittem meghalok. Átkozott takarítás. Otthon is én csináltam a házimunka nagy részét, de az nem terhelt le ennyire. Na, mindegy is. Elindultam szerezni valami reggelit, mert már farkaséhes voltam, és Levi is az lesz, ha felébred. Hagytam egy cetlit a hűtőn, miszerint: Elmentem kaját venni, nemsokára jövök. Reggel hét óra volt, de már érezni lehetett, hogy meleg lesz ma is. Egy fehér csipkés felsőt, és egy rövid, farmersortot vettem fel a tornacipőmmel. Gesztenye barna hajam kifésültem, és hagytam a vállamra omlani a hátam közepéig érő, hullámos tincseket. Egy leheletnyi sminket is raktam fel, és elindultam útbaigazítást kérni a szomszédházhoz. Bekopogtattam, de nem válaszolt senki. Vagy aludtak még, vagy már elmentek otthonról. Amikor percek múlva sem nyitott senki ajtót, erősebben kezdtem dörömbölni, hátha csak nem hallották a kopogtatást. 
– Nyitom már, nem kell betörni az ajtót! – hallatszott ki egy kellemes, férfi hang. Remélem azé, akit tegnap éjszaka láttam. És végre kinyílott az ajtó, mire lesápadtam. – Miben segíthetek? – kérdezte a férfi, akiben reménykedtem. Csak nem így. Akarom mondani, arra nem számítottam, hogy egy szál törölközőben fog megjelenni. 
– Ööö... én, csak... vagyis, szia! Egy boltot vagy büfét keresek, ahol reggelit vehetnék. Tudnál segíteni, hogy merre induljak el, mert nem ismerem még a környéket? – minden erőmet összeszedtem, hogy a szemébe nézzek, ne pedig... ne lejjebb, a kigyúrt, de sebhelyes mellkasára, vagy a kockás hasára... esetleg egy kicsivel lejjebb. Elkalandozásom közben, éppen arra a testrészére fókuszáltam, ahová nem akartam nézni. Egy torokköszörülés riasztott meg, mire felkaptam a fejem. Visszament a nappaliba, a kanapé karfájáról levett egy pólót és
belebújt, ezzel elrejtve előlem izmos felsőtestén lévő hegeket, és a szexis tetoválásait. 
– Ha, kibámészkodtad magad, elmondanám, hogyan jutsz el a legközelebbi boltba – oltogatott mosolyogva, mire lesütött szemmel, alig hallhatóan bocsánatot kértem. – Na, akkor mutatnám, ha idenéznél, és nem a padlót, vagy a lábamat csodálnád. 
– Szép... padló! – motyogtam zavartan, a ciánkék szempárba nézve. 
– Itt elmész balra, aztán lesz egy kanyar, szintén balra. Ha odáig elértél, még pár méter, és ott lesz egy kis bolt, hatalmas vérnarancs színnel az elején, hogy Cupido közért. Biztosan megtalálod, el sem lehet téveszteni. 
– Megjegyeztem, köszönöm. Ne haragudj, hogy zavartalak, már megyek is. Szia! 
– Várj! Nálunk az a szokás, hogy bemutatkozunk annak, akivel szóba állunk. 
– Tessék? 
– Hogy hívnak? – kérdezte mosolyogva. 
– Doloresz. De, szólíts Dollinak, mindenki úgy hív. És te, ki vagy? 
– Herczeg Kristóf – mutatkozott be a kezét nyújtva. 
– Á, akkor egy igazi szőke herceghez van szerencsém! – nevettem, miközben a felém nyújtott kezét szorongattam. 
– Mi olyan vicces? – kérdezte csodálkozva. 
– Ja, semmi... csak illik rád. Szőke herceg. 
– Nem te vagy az első, aki elsüti ezt a hatalmas poént. Régebben meghatottál volna vele, de már kinőttem belőle. 
– Ne haragudj, nem akartalak megbántani, csak a szőke hajad meg a neved... szóval illik rád. 
– Illik rám? 
– Igen, illik. Mert jóképű vagy, kócos szőkés hajjal, férfiasan borostás arccal, hatalmas kék szemekkel, csókolni való szájjal, iszonyat jó testtel, és ha ez még nem lenne elég, ott a herceg megszólítás is a nevedben... – soroltam ész nélkül az előnyös jellemzőit, mire nevetve, az amúgy is zilált, homok szőke hajába túrt. 
– Köszönöm. De, nem lett volna muszáj ilyen részletesen leírnod. Elég lett volna, ha annyit mondasz, hogy jó pasi vagyok. Abból is értettem volna, hogy bejövök neked.
– Ne szállj el magadtól, egyáltalán nem jössz be – hazudtam szégyenemben. 
– Tényleg nem? – kérdezte egy lélegzetelállító féloldalas mosollyal, és felhúzott szemöldökkel. – Tényleg, nem! – válaszoltam nevetve, miközben egy aprót taszítottam a mellkasán. 
– Ahhoz képest, jól megfigyeltél ilyen rövid idő alatt – jelezte kuncogva. 
– Na, ne kombinálj! Már vagy negyed órája itt állsz előttem egy szál törölközőben, még a vak is láthatja az adottságaidat. Amúgy, hol szerezted azokat a sebhelyeket, amik a mellkasodon vannak?
– Semmi közöd hozzá! – válaszolta durván. 
– Bocsánat, nem akartam tiszteletlen lenni, csak kíváncsi voltam. Ne haragudj! 
– Gyermekkori baleset – az állam alá nyúlt, hogy felemelje a fejem. 
– Te ne haragudj, durva voltam, mert váratlanul ért a kérdés. 
– Semmi baj! Nem kell bocsánatot kérned, igazad volt, semmi közöm hozzá. 
– Nem titok, csak nem szoktak rákérdezni, hogy hol szereztem őket. Általában sokat vagyok póló nélkül, és a legtöbb ember csak megbámul, de nem kérdez semmit. 
– Értem, és sajnálom, biztos szörnyű volt – utaltam a balesetre. 
– Igen, az volt. De, beszélgessünk inkább másról, drága nagyszájú, reggel hétkor dörömbölő kisasszony – kérte mosolyogva. – Ja, és a dörömbölésről jut eszembe, látod ott az ajtó mellett azt a piros gombot... úgy hívják, hogy csengő. Nem kell rám törnöd az ajtót, elég, ha azt megnyomod. Oké? – oltott le megint, de ezúttal mosolyogva, és kacsintva. 
– Rendben, vettem. Bocsi, de mennem kell. Nemsokára felkel a bátyám is, és keresni fog – mutattam a házunk felé. 
– A szomszédba költöztetek? – nézett meglepetten a ház felé. – Igen. Miért?
– Láttam tegnap a fényt benn, de már régóta nem lakik ott senki. 
– Hát, most már fog – mosolyogtam, és én is rákacsintottam. – Na, most már tényleg megyek. Szia, Kristóf! 
– Krisz! A Kristófot utálom. "


Ha tetszett a könyvet itt tudod beszerezni:

2018. szeptember 17., hétfő

Elizabeth Stone: Mondd, hogy ez a valóság!


Először is szeretném megköszönni a szerzőnek, hogy megjelenés előtt elolvashattam a könyvet. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy meleg témájú könyvek nem kerülnek el engem. Mert szeretek kimozdulni a komfortzónámból és támogatni az olyan írókat, akik mernek nagyot álmodni. Köszönöm Elizabeth!


Elizabeth Stone: Mondd, hogy ez a valóság!




Tartalom:

Dr. Leonard Anderson, egy vonzó, sikeres fül-, orr-, gégész, aki nem mellesleg, meleg. Nem igazán titkolja, de mégis kevesen tudják róla a környezetéből. Közkedvelt, mégis magányos. A kórházi munkája tölti ki az életét, és azzal ámítja magát, hogy ezzel feledtetni tudja a sivár magánéletét.

Howard Kingston egy jól menő londoni szálloda ambiciózus igazgatója, aki lehengerlő személyiségével és magabiztosságával kápráztatja el a körülötte lévőket, nemtől és kortól függetlenül. Határozott, nem fél kimutatni az érzéseit, ennek ellenére meg kellett vívnia a maga harcait a titkolt identitásra kényszerített életében.

Kettejük találkozása tűzijátékszerű; villámcsapásként éri őket a szerelem.

A távolság megerősíti az egymás iránti vágyódásukat, vagy csak egy fellobbanás lesz az életükben a találkozásuk? Kockáztatják-e a biztos egzisztenciájukat egy váratlan szerelem kedvéért?


Vélemény
5/5

Tyűha! Azta… Nem semmi egy történet. Imádtam olvasni. Fordulatos, szenvedélyes és izgalmas szerelmi cselekményt kaptam. Eddig csak két meleg témájú könyvet olvastam idáig, de messze ez volt szerintem a legjobb. Annyi minden történik a két főszereplővel, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy most mi is van? Mi történik?? Mire lenyugodnának a kedélyek, szerző újfent megint akadályokat sodor eléjük.  Aki szereti a meleg témájú könyveket annak szívből, tudom ajánlani ezt a könyvet. Már az elején érezhető volt az a feszültség, a két karakter között Leonard és Howard. Dr. Anderson egy orvosi konferenciára érkezett Londonban, ahol egy szállodában tartották, és itt ismerkedik meg Howard Kingstonnal a London egyik legjobb szálloda igazgatójával. Izgalmas volt olvasni, hogy ők ketten miként bírkóznak meg az eléjük álló akadályokkal. Azt gondolom, hogy nem csak hetero romantikus-erotikus könyveket kellene olvasni, hanem meleg könyveket is. Hiszen ugyanúgy jelen van a szerelem, erotika, izgalom. Ugyanúgy tudok izgulni két főszereplőkért, mint egy hetero szerelmes párokért. Szívesen olvasnék még a szerzőtől több könyvet. Nagyon szerettem Leot és Howard történetét olvasni.
Most először nem tudok kedvenc idézetet ki írni a könyvből. Nem azért, mert nem tetszett. Pont azért, mert az egész könyv tetszett. Így inkább kihagyom, mert spoiler lenne az egész, ha megejteném. Anni szent  érdemes elolvasni


Viszont szigorúan 18 éven felülieknek ajánlom a könyvet. Tartalmazz erotikus jeleneteket.

A könyvet itt tudod beszerezni:

Diana Soto: Csak a bolondok boldogok

Szeretném meg köszönni Diana Soto szerzőnek, hogy megjelenés előtt elolvashattam a könyvet. Sokáig nem tudtam mit is, kellene írni vagy, hogy írjam meg a véleményemet a történetről. Egy részt megrázó volt elolvasni ezt az életszerű történet.  Nem lehet elmenni e mellett a történet mellett, ezt el kell olvasni mindenkinek. 


Diana Soto:
Csak a bolondok boldogok



Tartalom:

Csupán 24 óra kell ahhoz, hogy a világ a fejetetejére álljon. Pákozdiék elsőre hétköznapi családnak tűnnek. Egy mindent tudni akaró anya, egy fotelbe ragadt apa és egy különleges titkot rejtő testvérpár. Ez a szombat reggel azonban véglegesen megváltoztatja az életüket. Elmegy az áram…
Mit rejt a valóság, ha rákényszerít minket a beszélgetésre?
Mi történik, ha nem tudunk többé az internet mögött elrejtőzni?


Véleményem
5/5

Nagyon elgondolkodtató volt az egész történet. Igazán tanulságos és életszagú volt. Olyannyira, hogy manapság mindenki valamilyen kütyüt használ már.
És én is közéjük tartozom. Illet annyira, mégsem mert hallássérültként lényegesebben könnyen kapcsolatot tartani más emberekkel. Viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nem a virtuális világban élünk. Ott nincs érzelem, érintés. Nincs aki, oda menjen az emberhez és átölelje a másikat csak úgy.
Ez a történet rávilágít arra, hogy mennyire függünk ezektől, Facebook,Twitter,Instagramm stb. Szinte nyilvánosan éljünk  az életünket. Nyilvánosan osztunk véleményeket, szidunk vadidegeneket, és sokszor összekeverjük a valóságot a virtuális világgal. Történet szerint 24 órára elmegy az áram s kénytelenek leülni egy asztalhoz és beszélgetni. Egymás szemében nézni és úgy elmondani kinek mi baja a másiknak. Ez idő alatt jönnek rá, hogy mi is hiányzik valójában. Hiszen nem tudnak likeolni stb. Csak simán beszélgetni egy hús – vér emberrel szemben. Riasztó volt ezt, így bele gondolni is, hogy valóságban is mennyire helyén való ez. S nagyon félő, hogy amit olvastam sajnos nem fikció, hanem valósággá fog válni mindez. Minden esetre nagyon érdekes és bátran merem ajánlani nektek ezt a történetet. 


Kedvenc idézet:

"Sosem késő. Küzdj, vagy add fel, de ne vesztegesd az időnket semmittevéssel."

"Az internet olyan, mint őrjöngő vadállat,veszélyes akkor is, mikor be van zárva. Majd, ha egy egyszer kiszabadul végre, felfalja a gyengét, mindent, ami béget."



Ha kiváncsi vagy a könyvre itt tudod beszerezni.
Megjelenés: 2018.Október. 18.

2018. szeptember 15., szombat

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket: Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Ismerjük meg a szerzőket következő rovatában Tiszlavicz Mária: Duplacsavar szerzőjével készítettem egy kis interjút. A könyvet még régebben Kildara által kaptam kézhez. Ma már nem vagyok Kildara tagja, de még így is nagy örömmel készültem az interjúra. Izgultam, hogy elvállalja-e vagy sem. Egyike legtehetségesebb szerző, aki ugyanúgy szereti Cobra 11-et, mint én.  Köszönöm Mária, hogy elfogadtad és elmeséled, hogyan kezdted el az írói pályát.



(Tiszlavicz Mária)

Tiszlavicz Mária

Irodalom-, művészet- és zenekedvelő családban nőttem fel. Amint megtanultam olvasni, anyukám kezéből kivettem egy Agatha Christie könyvet, ő meg hagyta, hogy elolvassam – így kezdődött számomra a rejtélyek, kalandok és regények szeretete. Akkor úgy hittem, írni egyszerű, nekem is menni fog. De beláttam, hogy amit könnyű olvasni, valóban nehéz megírni. Azóta folyamatosan gyakorlok, fejlesztem magam az írástechnika terén, és falom a könyveket. Egy történetben azt kedvelem a leginkább, ahogy az író a férfi és a nő közötti kapcsolat kialakulását ábrázolja. Továbbá szeretem a krimiket, legyen szó a klasszikus „ki a gyilkos?” típusú gondolkodtató történetről vagy egy pörgős akcióregényről.
Sok pozitív visszajelzést kapok olvasóimtól, melyek erőt adnak a munkához. Mindig nyitott szemmel és füllel járok a világban, mert hiszem, hogy ihletet bárhonnan kaphatok. Amint megtalál egy ötlet, először lejegyzem, majd eltöprengek rajta, megvilágítom különböző nézőpontokból.


Mesélek a Duplacsavar keletkezéséről is, de előre szólok, szpojleres – elolvasni csak saját felelősségre!
Egy időben nagyon sok könyvet olvastam, filmet láttam, amiben a főhősök akár jók, akár rosszak voltak, szerepükből nem léptek ki még akkor sem, ha ellenségeskedésen kívül mást is kezdtek érezni egymás iránt (barátság, szerelem, összefogás). A Duplacsavar című munkám alapötlete ekkor pattant ki a fejemből. Eltöprengtem, hogy milyen lenne egy „tiltott” szerelem a jó és a rossz között akkor, ha kiderülne, a rossz tulajdonképpen szintén a jó oldalon áll. Vajon hogyan hatna ki a két félre a felismerés? Hogyan reagálnának a szereplők a hazugságokra és az igazságra? Úgy véltem, ez igen komplex téma, ezért nem akartam egyetlen regénybe belezsúfolni mindent. A Duplacsavar éppen ezért egy sorozat nyitódarabja, amelyben a két főszereplő először csak felsorakozik egymással szemben, egyik a jó, másik a rossz oldalon, és ismerkednek egymással. Arra próbálok ebben a részben választ találni, hogy miként viselkedik a főhős, ha az érzelmei szembekerülnek a racionális énjével. Egy mondatban így tudnám leírni a Duplacsavar fő mozgatószálát: Szív kontra józan ész – melyikre hallgatsz, ha az életedről van szó?



Számomra nagyon fontos a hitelesség, éppen ezért sok időt fordítok kutatómunkára. Cikkeket, összefoglalókat, ismertetőket olvasok, tanulmányozom a térképeket és a helyi szokásokat. Szívesen elbeszélgetek a történethez kapcsolódó témában járatos személyekkel. A kitalált történeteimet személyes tapasztalataimmal is gazdagítom, mint ahogyan a Duplacsavarnál is tettem. Ez a regény Klagenfurtban játszódik, ahol jómagam is hosszabb időt töltöttem. Az itt szerzett benyomásaimat használtam fel a történethez.



Orvosi tanulmányaimból is merítettem a regényhez. Egyik szereplő, aki a rossz oldalon játszik, egy bőrbetegségben, ún. vitiligóban szenved. Ennél a betegségnél hiányoznak a bőrből a festékanyagot, pigmentet termelő sejtek, de csak bizonyos területeken, e miatt éles határú, fehér foltok vannak a bőrön. A rendőrök ezeknek, a foltoknak a segítségével találják meg végül a tettest. A vitiligós fehér területek rajzolata pont olyan egyedi, mint az ujjlenyomat vagy a karon futó vénák rajzolata.



Az írás a mindennapjaim elengedhetetlen részévé vált. Az alkotás mellett igyekszem tovább képezni magam az írástechnika, valamint a könyvmarketing terén, hogy még jobban megfeleljek a jelen kor olvasói igényeinek és elvárásainak.


Még  egyszer köszönöm szerzőnek, hogy elmesélte. A könyvét itt tudjátok beszerezni, mint könyvben, mint ebookként is.


A könyveket itt tudod beszerezni:


Keresd az EZS és Szív- titkok könyvek honlapján és a nagyobb e-könyváruházakban!

2018. szeptember 13., csütörtök

Képes idézetek: Ella Steel: Sors - Döntő

Ella Steel: Sors – Döntő c. könyvet már az legelső könyvével alaposan belopta magát a szívemben. Nem csak szórakoztató is tudd lenni, de nagyon mély gondolatai, sorai vannak a könyvben, mint Evan-nek és mint Haley-nek. Imádtam olvasni nagyon. Így mazsolázgattam nektek egy kis ízelítőt belőle.






Jó olvasást!
















A könyvet itt tudod beszerezni:

Szerzőnek van facebookos csoportja, ahol részleteket is olvashatsz .