Pár napja készítettem egy mini villám interjút négy szerzővel. Nagy sikere lett, azóta gondoltam egyet még négy szerzőt fűztem meg, hogy válaszoljanak nekem néhány kérdésre. Örömmel vállalták, Amit nagyon köszönök: Ludányi Bettina, Ella Steel, Gergely Melinda és Francesca H. Nielk.
Nagyon boldog vagyok, hogy elkészülhet újabb kis interjú.
Szeretném még megemlíteni egy bloggert Pénzes Alízt, aki Olvassunk együtt blogot vezeti. A kérdéseimet ő szerkeszti. Köszönöm, Alíz!
Ludányi Bettina
1. Mesélj kicsit magadról, olvasók mit tudhatnak meg?
Imádom a tenger, a csokoládét és a jó bort – dióhéjban. (Nevet.) Minden
napom írással telik szinte teljes egészében. Ha nem dolgozom (újságíró és
szövegíró vagyok), akkor blogolok vagy a következő regényemet írom. Szívesen
utazom, ismerek meg új vidékeket, kultúrákat. Szeretem tágítani a látókörömet,
új tapasztalatokat szerezni, amiket később felhasználhatok a történeteim során.
Azt lehet még tudni rólam, hogy sosem érem be kevesebbel, és nem tudok
a fenekemen ülni. Mindig kérdezik tőlem, hogy jut időm ennyi mindenre. Hát úgy,
hogy nem hagyom kárba veszni a perceket. Nekem az írás pihenés, szóval minden
napban van szórakozás. Azt is szeretném kiemelni, hogy a történeteim
kitaláltak. Az egyetlen menedék megjelenése után megkérdezték tőlem, hogy
tényleg rohamokkal küzdök és ennyire rossz a helyzet otthon? Nos, nem és nem.
Minden történetem kitalált, a képzelet szüleménye. Persze vannak benne valós
elemek, de az csak az érem egyik oldala.
2. Megjelent a második könyved is. Milyen érzés?
Felemelő. Nem is tudok ennél többet mondani, mert egy szó sem írja le,
milyen érzés. Itt van előttem, folyamatosan rápillantok, mégis... mintha egy
álom lenne az egész. Pedig nagyon is valóság.
3. Elmeséled, miről szól, és kiknek ajánlanád Mennem kell c. könyvet?
A Mennem kell (ahogy Az egyetlen menedék is) a nőben rejlő erő egyik
formáját mutatja meg. Bella, a főhősnőm, elköltözik otthonról, hogy minél
távolabb legyen korábbi életétől. Bűnügyi újságíróként sok szörnyűséget látott
a világban, és szeretne ezektől, az emlékektől megszabadulni. Úgy dönt, hogy Barcelonában
kezd új életet, ám már az első nap belebotlik egy férfibe, akinek később fontos
szerepe lesz az életében.
A történet során Bella rájön, hogy nem hazudtolhatja meg önmagát, és
újra szembe kell néznie gyengeségeivel, hiszen a bűn nem ereszti.
Azoknak ajánlom, akik szeretik az izgalmas romantikát, és szívesen
olvasnak szerelemről egy pohár jó bor társaságában; illetve akik nem elégszenek
meg az egyszerűséggel, hanem valami többre vágynak. Szóval, ha szeretnél
kikapcsolódni, tanulni valami újat, esetleg megerősítést keresel, ez a te
regényed. Mert bizony a tanulság ebből sem maradt ki.
4. Úgy tudom blogolsz is. Sokszor látom, te is olvasol és írsz értékelést.
Melyik a kedvenc könyved? Mióta blogolsz?
Körülbelül két, két és fél éve blogolok. Kedvenc könyvem nagyon sok
van, úgyhogy inkább kedvenc írót mondok: Stephen King. Ez azért sokat elárul az
ízlésemről. Szeretem a kemény sztorikat,
és szeretnék én is elmenni ebbe az irányba írás terén, persze megtartva a
romantikus vonalat is.
Ella Steel
1. Kérlek, mesélj kicsit magadról? Mióta írsz?
Meséljek magamról? Nem is tudom… Azt hiszem, aki a könyveimet olvassa,
sok mindent megtudhat rólam, a gondolataimról. Megismerheti a véleményemet
egyes dolgokról.
Az írás még nincs másfél éve, hogy a részemmé vált, ezzel szemben az
írás gondolata, már akkor megfogalmazódott bennem, amikor összejöttem a
férjemmel, aminek idén lesz 8 éve. Jesszusom!
2. A könyveidben focista és énekes karakterek
vannak Ethan és Evan. Honnan jött az ötlet, hogy róluk, vagyis erről írj?
Ez egyszerű. Ők az én világom. Na, nem azért, mert egy rockbanda
frontembere lenne a férjem, vagy, mert száz meg száz koncerten lettem volna
jelen… Nem. Sőt. Azt hiszem talán, ha egy rock koncerten voltam… De a zene, a
rockzene az mindig nagyon közel állt hozzám. Hogy akkor mégis miért? Mert egy
klip beindította a fantáziámat.
A focista? Na, az már más kérdés. Igen, ahogy Rosie, úgy én is imádok
focizni. Volt időszak, amikor hatalmas drukker voltam. Nem csak meccsekre, de a
nyári szünetben, és ha tehettem még az edzéseken is kinn voltam. Tényleg
leírhatatlan érzés több ezer emberrel szurkolni és együtt énekelni a
rígmusokat. Az egyik legszebb, legmaradandóbb élményen egy bajnokság
megnyerése, amikor szakadó esőben bőrig ázva szurkoltunk és szorítottunk a
kedvenc csapatunknak.
3. Hány kötetesre tervezed a Keller familiáról írni?
A Keller család… Mint már sokan tudjátok elég nagy százalékban a családomról,
van mintázva, így kivételesen nehéz tőlük megválni. Imádom írni bárki is,
legyen a főszerepben. Ősszel megjelenik Jesse, aki remélem beváltja a
hozzáfűzött reményeket. Hogy utána fogunk-e még velük találkozni? Előfordulhat…
De hogy hol és mikor? Az egyelőre legyen az én titkom.
4. Kiknek ajánlanád a Sors - Döntő és Sors - Fordulat c.könyveket?
Mindenkinek, aki szereti a fordulatos romantikus, erotikával átszőtt
történeteket.
5. Mit lehet tudni a közeljövőben jelennek majd könyveid?
A könyvhéten jelenik meg a bővített Sors-Döntő és kapható is lesz a
Sors-Fordulattal együtt.
Ősszel, ahogy már említettem érkezik Jesse és kiderül, mi lesz az ő
Sorsfordítója… Tehát 2018. ősz Sors-Fordító.
2019-ben pedig új vizekre evezünk, vagy inkább száguldunk, mert jön a
szenvedélyes, titkokkal teli páros Mira és Jay története a Féktelen hajsza és
Végzetes hajsza.
Gergely Melinda
1. Mesélj kicsit magadról?
Nem sok mesélni valóm van magamról. Sógor Melindának hívnak, 30 éves
vagyok, férjnél és van egy gyönyörű kislányom, Annabella. Egy átlagos nő
vagyok, átlagos gondokkal. A családom a mindenem. Imádok olvasni és írni. Gyerekkorom
óta írok történeteket, meséket, verseket
és néhány év kihagyás után, regényekkel folytattam. 2012-ben fejeztem be az
első két részes romantikus regényem, amelynek az első kötete 2016-ban jelent
meg Új életre ébredve címmel, azóta használom a Gergely Melinda írói álnevet.
Egyébként nemrég találtam meg egy füzetem, ahol ugyancsak használtam álnevet az
írásaimhoz, persze ezt már rég el is felejtettem. Furcsa volt szembesülni Linda
Princess-el, azaz gyerekkori önmagammal.
2. Nagyon szép és gyönyörű romantikus történeteket írsz, honnan meríted
őket? Való életben vagy fantázia csupán?
Köszönöm szépen! A legtöbb történetemben a való élet keveredik a
fantáziával, de olyan is van, ami teljes mértékben a fantáziám szüleménye.
Persze mindegyikben bukkannak fel valós események, esetenként szereplők, akiket
a való életből mintáztam, helyszínek, ahol jártam vagy épp látni szeretnék.
Számomra minden regény egy új világ, egy új élet, amit én magam is megélhetek
írás közben.
3. Nemrég jelent meg Új életre ébredve c.könyv második kötete, mesélnél
róla?
Az Új életre ébredve II részét sokkal nehezebb volt megírni, mint az
elsőt, talán, azért mert nem csupán a szerelemről szól, sokkal inkább a
családról és a megbocsátásról. De hogy meg lehet-e bocsátani valakinek, aki
évekig rettegésben tartott? Egyáltalán képes-e megváltozni egy ilyen ember? Én
hiszek benne, hogy lehetséges. Persze a főhősnő szembe kell, nézzen a saját
érzéseivel is, hisz az első részben megismert szerelmét sem képes elfelejteni.
Végül választásra kényszerül szerelem és család között. Hogy mi lenne a helyes
döntés, egy ilyen esetben? Ez jó kérdés és ezt az olvasókra bízom. Biztos meg
fognak oszlani a vélemények a főhősnő döntéséről. Rengeteg érzés kavargott
bennem, miközben megírtam. Mintha én magam is átéltem volna. Azt hiszem,
mindegyik regényem közül, ez áll a szívemhez a legközelebb.
4. Tervezel még kiadni könyvet, és ha igen lehet tudni mikor, és miről
szól?
Igen, persze, hogy tervezek még kiadni könyvet. Igazából több is van,
amit szeretnék. Két pályázatra is készül regényem jelenleg, de ezekről még nem
beszélnék. Egy másik regényem épp korrektúra alatt áll. Talán jövőre sikerül
kiadni. A címe Ne ítélkezz felvettem! Szintén romantikus regény. Egy viharos
házasság történetét meséli el, ami bosszúból és érdekből indul. Rengeteg
nézeteltérés, bizalmatlanság és ármány jellemzi a történetet, a kapcsolatukat.
Azt hiszem ez lesz az eddigi legfordulatosabb regényem. Ezen kívül még három
könyvem vár befejezésre és megjelenésre.
Francesca H. Nielk
1. Francesca kérlek, mesélj kicsit magadról?
Francesca H. Nielk vagyok, író. Célom a regényimmel, hogy negatív
élethelyzeteken keresztül megmutassam, hogy mindenből van kiút.
2.A történeteidnek van mondanivalója és igencsak komor hangulatúak,
megkérdezhetem, hogy miért ezt a témát illetve vonalat követed?
Azt, hogy miért lesznek végül mindig ilyen hangulatúak, vagy mondanivalójúak
a könyveim, azt nem tudom megmondani. Egyszerűen bármennyire sablonosnak is
hangzik, tényleg a történetek választanak engem, nem én őket. Valahogy ez az,
ami spontán árad belőlem, és bár néha nehéz, semmi pénzért nem váltanék át a
könnyed történetekre. Persze, nem mondom, hogy tíz-húsz év múlva is ugyanilyen
könyveim lesznek majd, de egyelőre még nagyon erre van szükségem. Most még el
sem tudom képzelni, hogy csak „sima” romantikus könyveket írjak, holott immár
nekem is született nem egy olyan regényem, amiben ez a fajta érzelmi kötödés,
amit a szerelem tud adni, igencsak erőteljes szerepet tölt be, de valahogy
akkor is a mélységben és a fájdalomban sikerül számomra fellelni az igazi erőt,
és ezt mindennél fontosabbnak tartom. Ráadásul hiszem, hogy bár tényleg
nagyrészt komor hangulatúak a könyveim,
mégis sikerül az embereknek megragadni a benne lévő pozitív oldalt, és ha már
csak egy embernek sikerült segítenem a könyvemmel, akkor már megérte, hogy
kiadásra adtam a fejem.
3. Ezek a történeteket, amiket írsz mennyire volt nehéz lelkileg
megírnod? Pl Sose engedj el! Hiszen egy
apáról, kislányról és egy anyáról szól a történet. Egy apa, aki nem tudja
elfogadni lánya elvesztését. Én úgy éreztem, mintha megtapasztaltam volna.
Nagyon átéreztem.
Először is örülök, hogy sikerült ilyen hatást kiváltania belőled,
hiszen a cél tényleg az lenne, hogy az ember azáltal, hogy beleéli magát
egy-egy ilyen helyzetbe, sikerüljön megértenie vele, hogy milyen történésnek és
érzelmi reakcióknak mi lehet a hátterében.
Szerintem pont az, hogy ennyire mély hatást képesek kiváltani a könyveim
az az, ami az igazán értékes bennük. A rengeteg fájdalom, amiben azért tényleg
ott lakozik a fény is, csupán észre kell venni.
De hogy tényleg a kérdésre is válaszoljak: a történetek megírása
számomra sokszor lelkileg tényleg nem egyszerű abból a szempontból, hogy amíg
el nem készül egy könyv, addig egész nap ezen jár az agyam. Akaratlanul is, de
én magam is sokszor benne „élek” ebben a nyomasztó helyzetben, viszont mindez
ad valami olyat, ami miatt bármilyen megterhelő, megéri újra és újra
belekezdeni. Talán maga az érzés, ahogy végig ott tudok lenni a karaktereimmel
a legmélyebb ponton, és fogni tudom a kezüket és erőt adni nekik ahhoz, hogy
végül talpra álljanak az az, ami valamilyen szinten függőjévé is tesz ennek az
egész alkotói folyamatnak. Talán tényleg ez az erős segíteni/gondoskodni akarás
érzése, amit írás vagy tervezés közben át tudok élni az az, ami arra késztet,
hogy szenvedélyesen ennek szenteljem az életem. Valamilyen szinten ezzel
önmagamnak is segítek, hiszen rengetegszer, ha valami nagyon fáj nekem, akkor
ily módon át tudom adni a fájdalmam a karaktereimnek, majd ott vagyok velük,
hogy támogassam őket, és ez részben olyan, mintha ez által én is megkapnám a
törődést, amire szükségem lenne az adott helyzetben. Furcsán hangzik, de ez egy
olyan kölcsönös függés lehet, ahol egyik fél sem tudja cserbenhagyni a másikat.
Eddig végig sem gondoltam rendesen, de talán igaz, hogy én ezzel menekülök el a
világ gondjai elől, viszont arra elképesztően büszke vagyok, hogy sikerült
ebből valami olyat kovácsolni, aminek tényleg értelme van, és nem csak
számomra, de másoknak is megmutathatja a kiutat. Hogy lehet az ember teljesen
magára hagyva, sosem lesz egyedül, amíg ott van saját magának, hogy ha más nem
is fogja, akkor is legalább saját magában tudja tartani a lelket, amíg túl nem
sikerül lendülni az adott nehézségen.
Szerintem ez az a fajta ösztönző erő, amivel nem egyszerű együtt élni,
viszont hatalmas értéke van, és én hinni akarom, hogy nem véletlenül kaptam az
élettől ezt a lehetőséget, hogy ezt így ilyen formában, ennyire erős akarattal
csinálni tudjam, ezt, pedig muszáj, hogy megbecsüljem, és hogy tényleg segítsek
vele az embereknek. Lehet, ez most kissé eltúlzottnak tűnik, de tényleg
küldetésemnek érzem, hogy ez által kapaszkodót adjak az emberiségnek, és tudom
is, hogy meg tudom csinálni, amit el szeretnék érni ezzel. Hogy egy nap tényleg
millióknak segíthetek majd vele.
Remélem, valamilyen szinten érthető volt, amit írtam, és nem is annyira
ijesztő, mint amilyennek ez így leírva tűnt számomra, de tényleg ezt érzem, és
talán most jött el a megfelelő pillanat, hogy ezt fel is vállaljam.
4. Számíthatunk-e közel jövőben újabb könyvre?
Mindenképpen, hiszen már készül a Kísérő árny nyomdaverziója, ám mivel
ez a könyvem teljes mértékben magánkiadású lesz, ezért az összes munkafolyamat
nagyrészt rám maradt, ami elég nagy feladat, és igencsak meghosszabbítja a kiadási
folyamatokat is. Mindenesetre, amint sikerül létrehozni a végső verziót, amivel
én magam is teljes mértékben elégedett vagyok, akkor utána már csak az olvasók
kezébe kerülés maradt hátra.