Megjöttem újabb Chris Carter kötettel, ezúttal a Vadász (Robert Hunter 3.) olvastam. Hát mit is mondhatnék. Fantasztikus. Elképesztő ez a könyv, és borzalmas gyilkosságok módja is. Már most félek, hogy mi lesz a negyedik részben. Bizton állíthatom, hogy érdemes nektek elkezdeni olvasni ezt a sorozatot, lehetőleg az első résszel mindenképpen.
Chris Carter:
Vadász
(Robert Hunter 3.)
Tartalom:
Ha azt hiszed, biztonságban vagy… nem árt, ha újragondolod
Los Angeles egyik használaton kívüli hentesboltjában ismeretlen nő
holttestére bukkannak. A helyszínen nem tudják megállapítani a halál
okát. Nincs sem vérfolt, sem lövedék vagy kés okozta seb, a fején és a
felsőtestén sem éktelenkedik dudor vagy horzsolás, sem fojtogatásra
utaló vérömleny a nyakán. A testén egyetlen sérülés sem látszik, a
száját leszámítva: azt ugyanis a gyilkos összevarrta. Pontosabban
szólva: nem csak azt varrta össze… Amikor a testet a Los Angeles Megyei
Halottkémi Hivatalba szállítják, hogy elvégezzék rajta a boncolást, az
ügyeletes patológus elszörnyedve szembesül a borzalommal.
A felfedezés és az azt követő tragédia olyannyira sokkolja a
rendőrséget, hogy a különösen kegyetlen esetekre specializálódott Robert
Hunter nyomozóra bízzák az ügyet. Kisvártatva kiderül, hogy nem
egyszeri gyilkossággal van dolguk – úgy tűnik, valaki sorra szedi az
áldozatait a harmincas éveik elején járó, hosszú, fekete hajú, fehér
bőrű nők köréből. Megfigyeli őket, megvárja a kínálkozó alkalmat, majd
kegyetlenül lecsap rájuk. Hunter a társával, Carlos Garciával karöltve
kíméletlen hajszát indít a megszállott gyilkos ellen, és csak
remélhetik, hogy sikerül becserkészniük a fenevadat, mielőtt ő venné
célba őket…
Véleményem
5/5
Meg se tudok szólalni. Elképesztő ez a történet. Ahogy a nőkkel bánt. Miféle elfuserált elmével van dolga Hunternek és Garcianak? Anyám... Iszonyatos volt elolvasni, de belegondolni is milyen fájdalmaik lehettek az áldozatoknak.
Nem gondoltam volna, hogy lehet ezt még fokozni. És de! Lehet! Nem akárhogy. Zseniális ez az író! Le a kalappal. Érzékletesen írja le a történetet, a nyomozást, a gyilkosságokat és azt is, ahogyan bánt az áldozattal a gyilkos. Izgalmas, titokzatos, rejtélyes. Ennyi, pont. Nem kell ide több jelző.
Hollywoodban nem akarják megfilmesíteni? Annyira filmszerűen ment számomra az egész. Ahogy elképzeltem... Minden egyes esetnél. Azt mondtam Jézus.. Döbbenet. Remélem nem lesz hova fokoznia az írónak, mert nem tudom eldönteni, hogy kezdjek-e félni a következő regényétől. Igazán eseménydús volt az egész történet, nem tudtam, igazán ki lehetet a sorozatgyilkos. Carter rejtélyesen megtartotta az utolsó oldalain a titkot. Ravasz! Csak így tovább.
Mit is írhatnék, amit más olvasók nem írtak volna le. Az biztos, hogy cseppet sem bánnom, hogy az elejétől kezdtem el. Pedig azt mondták, önállóan is lehet olvasni. Viszont így tudom, hogy mennyit fejlődhetek a karakterek. És miként kapcsolódhatnak egyes történetek egymáshoz valamilyen szinten, vannak utalások.
Felötlött bennem az a kérdés, hogy mennyire lehet arra alapozni, hogy egyes részek fikció vagy valós esemény alapján történtek a borzalmas gyilkosságok. Nem tudom eldönteni. Az biztos valahol elgurult a gyógyszer az írónál, vagy később fog? Vagy esetleg ez volt a bemelegítés a kegyetlen gyilkosok világában? Vagy tényleg csak kitalálta az egészet, és az író fejébe zajlanak a történések.
Mindenesetre szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a thriller-horror könyveket. Én pedig megyek, s megkeresem a következő regényt a polcomon. Hátha újabb Jézus, és egyéb dolgokat fogok mondani.
Az biztos, hogy részről, részről jobb lesz és én, viszont nagyon félek. De hajt a kíváncsiság, hogy elolvashassam a következőt.
A könyvet itt tudjátok beszerezni: