Trevor Noah: Bűnben születtem
(Born a Crime)
A
The Daily Show világszerte népszerű műsorvezetőjének és a Netflix
humorista sztárjának elképesztően vicces, szívbemarkoló életrajzi
könyve.
Megjelenik február 23-án!
Agave Könyvek Kiadó
Fordította: Huszár András
Trevor Noah Amerika egyik legismertebb televíziós arca, celebje. 2015 óta vezeti a The Daily Showt, az ország egyik legnézettebb közéleti műsorát. Nemrég éppen Barack Obama volt a pandémia miatt online térbe vonult adás vendége. Noah e mellett az ország egyik legnépszerűbb humoristája. Mi magyarok is rendkívül élveztük a Netflixen látható két egyórás performanszát. Érdemes megnézni őket!
Afraid Of The Dark
Son Of Patricia
(Magyar felirattal.)
Noah állandóan teltházas fellépéseivel már az egész világot bejárta.
Vállalkozott arra, hogy az idei Grammy-díjátadó ünnepség műsorvezetőjeként lépjen fel.
Életrajzi ihletésű könyve, a Bűnben születtem, a 2016-os megjelenését követően azonnal #1 New York Times Bestsellerré vált, és hónapokig szerepelt a rangos toplistán. A kötetet mindenhol beválogatták az év legjobb olvasmányai közé, elkeltek a megfilmesítési jogai, majd később több irodalmi díjjal is kitüntették. Igazi sikerkönyvnek számít az Amazonon, és jelenleg több mint 400.000 értékelése van a legnépszerűbb könyves közösségi oldalon, a Goodreadsen. Mindenkinek előszeretettel ajánljuk ezt a felejthetetlen olvasmányt, amire okkal hivatkoznak többen is a 2010-es évek legjobb memoárjaként.
Trevor Noah valószínűtlen úton-módon jutott el a dél-afrikai
apartheidből a The Daily Show asztala mögé, és már a születése is
bűncselekménynek minősül: fehér svájci apa és fekete hosza anya
gyermekeként jött világra egy olyan időszakban, amikor öt év
börtönbüntetéssel sújthatták az ilyen családokat. Szülei vétségének élő
bizonyítékaként első éveit zárt ajtók mögött töltötte, mert anyja
szélsőséges és nemegyszer abszurd mértékben rejtegette a kormányzat
elől, amely egyik pillanatról a másikra elvehette volna tőle. Dél-Afrika
fehér zsarnoksága alól felszabadulva pedig Trevor és édesanyja
nekivágott a nagy kalandnak, hogy nyíltan, szabadon, a több évszázados
viszontagságokon felülkerekedve megragadják új lehetőségeiket.
A Bűnben születtem főhőse egy rosszcsont kissrác, aki nyughatatlan fiatalemberré érve keresi magát a világban, ahol a puszta létezését is megkérdőjelezik. A könyv nem csak róla szól, hanem rettenthetetlen, lázadó szellemiségű, mélyen vallásos édesanyjával való kapcsolatáról is. Az asszonyról, aki mindenáron ki akarta menteni fiát a nyomor, az erőszak és bántalmazás körforgásából, amely veszélybe sodorta az életét.
A kötetben összegyűjtött tizennyolc személyes vallomás hol fergeteges, hol drámai, de mindvégig nagy hatást gyakorol az olvasóra. Trevor metsző szellemességgel és keresetlen őszinteséggel tárja fel különleges életét, legyen szó arról, hogy hernyót kell ennie az ínséges időkben, emberrablási kísérlet közben kihajítják egy mozgó járműből, vagy megpróbálja ép bőrrel megúszni a gimis csajozás élet-halál harcát. Egy olyan fiú megható, ellenállhatatlanul mulatságos portréja rajzolódik ki az elbeszélésekből, aki veszélyes időkben, egy szétesni készülő közegben tör utat magának, és egyedüli fegyvere az éles humorérzéke, illetve anyja rendhagyó, feltétel nélküli szeretete.
Ajánlások
„Izgalmas új önéletrajz… Az egyik pillanatban megijeszt, a következőben elszomorít vagy megnevettet. A könyv Trevor Noah családján keresztül szívszaggató képet fest az apartheid rendszere alatt nyögő Dél-Afrika mindennapjairól. […] A Bűnben születtem azonban nemcsak egy nyugtalanító felnövéstörténet, hanem egyben szerelmeslevél is a szerző fantasztikus édesanyjának.”
The New York Times
„Nehéz lenne jobb származástörténetet olvasni egy humorista tollából. […] Trevor Noah hosszú évek alatt bontakoztatta ki a szellemes igazmondáshoz való tehetségét, és viszontagságos emlékei – hol az anyjának segített összekaparni az ételre, benzinre, iskolai kiadásokra, lakbérre elegendő pénzt, hol a mostohaapja, Abel dühkitöréseit kellett épségben átvészelnie – látni engedik a komikus nagyratörő, sikeres pályájának szorongásokkal teli forrását. Úgy szól a mondás: teher alatt nő a pálma. Nem szokás a terhet méltatni, de Noah-nak sikerül ragyogó humort facsarni belőle.”
The Oprah Magazine
„A Bűnben születtem a sötét tüskék és életveszélyes kanyarok dacára lélekemelő olvasmány, mert Noah lényegretörő, közvetlen társalgási stílusban megírt prózában meséli el, hogyan tört utat magának a sok-sok bántalmazás és kiközösítés közepette. […] Sokat nyom a latba, hogy olyan anya nevelte fel, mint Patricia Nombuyiselo Noah. […] A Bűnben születtem tekinthető pazar ajándéknak – nemcsak az édesanyja, hanem mindannyiunk részére.”
USA Today
„[Noah] kivételesen bátor anyja segítségével képes boldogulni. […] A köztük lévő szoros kötelék óriási magasságokba repíti történetüket.”
People
„[Noah] túlélésének – sőt, sikereinek – elképesztő története.”
Cosmopolitan
„Tehetséges mesélőként képes derültséget keltő iróniával fűszerezni drámai elbeszéléseit.”
Entertainment Weekly
„Noah elmés és kitárulkozó története egybevág a modern Dél-Afrika históriájával; igaz, hogy a térség lassú nyugatiasodásának köszönhetően némi előjogokat élvezett, meghatározó éveit a szegénység, az igazságtalanságok és az erőszak határozta meg. Noah bármikor elő tud rántani a zsebéből egy-egy lefegyverző poént, és mesterien szövi egybe párhuzamos narratíváit a fejezetek közé ékelt kitekintésekkel. […] A könyv utolsó felvonását képező legmegrázóbb részek (amelyeknek a korábbi fejezetek okosan megágyaznak) kétségkívül bántalmazó mostohaapjához köthetők, ám hasonlóan jelentőségteljesek a sulibulikról, valamint a fehér és fekete gyülekezetek közti különbségekről szóló, hasfalszaggató anekdoták is.”
Publishers Weekly
Részlet a kötetből
„Dél-Afrikában nevelkedtem az apartheid alatt, ami elég ciki, mivel
vegyes családban nőttem fel, és én voltam a félvér a családban. Anyám,
Patricia Nombuyiselo Noah fekete bőrű. Apám, Robert, fehér. Svájci
német, ha pontosak akarunk lenni, és hát a svájci németek mindig azok.
Az apartheid alatt főbenjáró bűnnek számított szexuális kapcsolatot
létesíteni fajok között. Mondanom sem kell, a szüleim ilyen
bűncselekményt követtek el.
Az intézményesített rasszizmusra
épülő társadalmakban a fajok közötti keveredés nemcsak a rendszerben
rejlő alapvető igazságtalanságokra hívja fel a figyelmet, hanem arra is,
hogy a rendszer fenntarthatatlan és értelmetlen. A fajok közötti
keveredés bizonyítja, hogy a fajok keveredhetnek… és sok esetben
keveredni is akarnak. A fehér és nem fehér szülők gyermekei a rendszer
logikai cáfolatát testesítik meg, ezért a fajok közötti keveredés még a
hazaárulásnál is súlyosabb vétségnek minősül.
Persze, emberből
vagyunk, a szex pedig szex, tehát a tilalom senkit nem állított meg.
Kilenc hónappal azután, hogy az első holland hajók kikötöttek az
Asztal-öböl partjainál, félvér dél-afrikai gyerekek születtek.
Amerikához hasonlóan a gyarmatosítók – szokásukhoz híven – maguknak
akarták a bennszülött nőket. Viszont Amerikával ellentétben, ahol
automatikusan feketévé váltak azok, akiknek az ereiben akár csak egy
csepp fekete vér is csörgedezett, Dél-Afrikában a kevert etnikumúakat
külön csoportba sorolták: se nem feketék, se nem fehérek, hanem
úgynevezett „színesek”. A színesek, a feketék, a fehérek és az indiaiak
kötelesek voltak faji regisztrációnak alávetni magukat a kormánynál.
Besorolásuk alapján több millió embert toloncoltak ki otthonaikból, és
telepítettek át más kerületekbe. Az indiai körzeteket elkülönítették a
színesekétől, azt pedig a feketék negyedeitől – és mindhármat
elkülönítették a fehérek lakta kerületektől, ütközőzónaként pedig senki
földjéket hoztak létre közöttük. Törvény tiltotta az európaiak és
bennszülöttek közötti szexuális kapcsolat létesítését, amit később
fehérek és nem fehérek közötti szexuális kapcsolatra módosítottak.
A
kormányzat egészen abszurd végletekig ment el az új törvények
betartatása érdekében. A törvény megszegése öt év börtönbüntetést vont
maga után. Külön rendőrosztagok szerveződtek csak azért, hogy ablakokon
át leskelődjenek, amit nyilván csak a rendfenntartás krémje tudott
elvégezni. Ha pedig rajtakaptak egy fehér és nem fehér párt, Isten
irgalmazzon nekik. A rendőrök berúgták az ajtót, kirángatták,
összeverték, letartóztatták őket. Vagyis hát, ezt művelték a fekete
féllel. A fehér embert kábé ennyivel elintézték:
– Nézze, vegyük
úgy, hogy részeg volt, de még egyszer ne forduljon elő, jó? Szép napot!
– Mármint, ha fehér férfi feküdt le fekete nővel. Mert ha fekete férfit
kaptak rajta egy ágyban egy fehér nővel, akkor örülhetett neki, ha nem
vádolták meg nemi erőszakkal.
Kérdezzék meg anyámat,
belegondolt-e annak a következményeibe, hogy kevert etnikumú gyermeket
hoz a világra az apartheid alatt! Nemmel válaszolna. Volt egy vágya,
megtalálta a módját, hogy elérhesse, és aztán elérte. Ilyesmit csak egy
rettenthetetlen ember vállalhat el. Mert amint belegondol az ember a
következményekbe, azonnal visszakozni fog mindentől. Mindenesetre őrült
és vakmerő döntést hozott. Kismillió dolognak kellett jól alakulnia,
hogy átcsússzunk a rendszer repedésein, ráadásul ennyire sokáig.”
Trevor Noah
1984-ben született a Dél-afrikai Köztársaságban. Már tinédzserként
szerepelt egy televíziós műsorban, később pedig sokat rádiózott,
különböző ismeretterjesztő-, sport- és pletykaműsorokat vezetett.
Humorával hamar kitűnt mindenhol, önálló műsoraival nagy népszerűségre
tett szert hazájában.
2011-ben költözött édesanyjával
az USA-ba, és karrierje mindmáig felfelé ível. Első dél-afrikai
humoristaként lépett fel a The Tonight Showban és David Lettermannél is,
majd 2014-ben csatlakozott a The Daily Showhoz, aminek 2015 ősze óta
állandó műsorvezetője. E mellett több nagy sikerű stand-up műsort
készített már a Netflixszel, Bűnben születtem című életrajzi könyve
pedig a New York Times bestsellerlistájának első helyén nyitott, és
hónapokon át fent volt az ország nemzeti eladási listáján.
A kötet előrendelhető 35% kedvezménnyel, február 23-ától pedig kapható a könyvesboltokban!
Agave Könyvek Kiadó
