Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem az írónőt Igali Anikót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónők One Night Only című könyve jelent meg eddig, ahol Erawan Kiadó oldalán lehet megrendelni.
Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Somogy megyében, egy kis faluban élek a családommal. Sokáig a közigazgatásban dolgoztam, jelenleg pedig egy művészeti társaságnál tevékenykedek.
One Night Only című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Az egyik főszereplőmnek mentális, a másiknak pedig tényleges, fizikális betegsége van, úgyhogy természetesen ezeknek a problémáknak utána kellett néznem, de próbáltam úgy szőni a cselekményt, hogy alapvetően szórakoztató, pozitív, humorral átszőtt történetet adjak az olvasóknak.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Alapvetően fikciók a történeteim, de persze azt nem lehet kizárni, hogy valamennyire ne szivárogjon be a valóság. Például pár mellékszereplő, a tulajdonságaik, pár apró mozzanat. Ezek nem tudatos dolgok, például előfordult már, hogy a kézirat átolvasása közben kapcsoltam, hogy: jé, ez bizony x vagy z!
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Gyerekkorom óta írok, nem tudom pontosan megmondani, mikor kezdődött. Az biztos, hogy először szerelmes verseket fabrikáltam, aztán meg rövidebb novellákat és persze jó párszor próbálkoztam regényekkel is, amiket természetesen mindig félbehagytam egy újabb, (szerintem) remekebb regény témáért.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Kiadásra nem biztos, de én magamnak írogatok más zsánerekben is. Szerintem szükség van rá, az új zsánerek is az írás tanulásának, gyakorlásának a részét képezik. Eddig is írtam már sokfélét; mesét, romantikusat, krimit – most a One night only-val ez utóbbi kettőt ötvöztem.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Egy kézirat befejezése lehetne éppen boldog pillanat is, de nálam alapvetően a nagy szorongás kezdetét jelzi, mert írás közben túlnyomórészt egészen euforikus állapotban szoktam leledzeni, de annál a bizonyos utolsó leütésnél mindig elfog a kétség. Amikor visszaolvasom, akkor egyik nap jónak érzem a kéziratot, másnap pocséknak, és ez így megy a végtelenségig. Örökös kétségek közt őrlődöm. Folyamatosan húznék a szövegből, utána meg hozzá írnék, úgyhogy ha rám lenne bízva, hogy mikor befejezett egy kézirat – lehet, hogy az a nap sohase jönne el. Egyébként erre a legjobb példa az első, magánkiadású regényem, amit bő tíz évig írtam.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?
Az írói nevemnél anyukám lánykori vezetéknevét használom, ami sokkalta jobban hangzik, mint a hivatalos vezetéknevem. Alapvetően hasznos dolognak tartom a szerzői neveket, főleg akkor, ha valaki különféle zsánerekben is kiad, mert a különféle szerzői nevek más-más zsánereket jelölnek, ami útmutatást ad az olvasóknak. Egyébként a One night only előtt megjelent írásaimat (amik magánkiadásban jelentek meg) egy operettbe illő néven publikáltam, ami szerintem illett is azoknak a szövegeknek a stílusához.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Mint már említettem, pár zsánert kipróbáltam már, de alapvetően a romantikus írások állnak közel hozzám.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Teljesen szürreális érzés volt a kezemben tartani (és nemcsak azért, mert szerintem valami egyedülállóan csodás borítót álmodott meg hozzá Müller Peti), mint ahogy az is hitetlenkedéssel vegyes örömmel töltött el, amikor Fejős Éva üzenetet küldött arról, hogy tetszik neki a kézirat, és ki is adná. Az igazság az, hogy az elmúlt évben eléggé belefáradtam a hétköznapokba (munka, online oktatás, bezártság) és nagyon hiányzott már nekem valami megváltás, valami csoda. Ez a csoda nekem a One night only kiadása volt.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Amikor elkezdek írni, még csak a főszereplőm vagy főszereplőim vannak meg, és persze az alap konfliktus. Ez az alap azért kell, hogy elinduljak. De hogy hogyan indulnak el a szereplők és milyen kacskaringókon keresztül vezet az útjuk, arról fogalmam sincs, az csak írás közben derül ki számomra is. Néha még a történet vége sincs meg a fejemben, hagyom, hogy a szereplők irányítsanak. Ez szuper érzés, amikor működik, amikor meg nem, akkor hideg fejjel kell átgondolni, hogy merre tovább. Ha ez bekövetkezik, akkor nehéz átlendülni, de ha ezt sikerül legyőzni, az duplán szuper érzés.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Persze, hogy vannak, nem is egy! Például a One night only-ban imádtam írni a terápiás csoport jeleneteit. Ott például teljesen impulzív volt az írás, a gép előtt ülve, egyik pillanatról a másikra születtek meg az új szereplők, a kis székeiken velem szemben ültek, láttam őket, a mozdulataikat, hallottam a hangjukat, és bár elég gyorsan gépelek, mégis versenyt kellett futnom a szövegelésükkel. Izgultam is, hogy le ne maradjak egy-egy poénról, beszólásról. Nagyon jókat röhögtem rajtuk, imádtam őket.
Ennél jóval nehezebben ment a szexjelenetek, illetve chatek megírása.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Minden inspirál; egy cikk, amit lehet, hogy évekkel ezelőtt olvastam, csak valami miatt most „jön elő”, egy arc az utcáról, egy dal, sőt egy illat, bármi. Aztán ez a sok dolog valahogy összeáll, és eljön az a pont, amikor úgy érzem, ezt már érdemes megírni.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Páran vannak, akik előolvassák, illetve beleolvasnak. Merőben más beállítottságú emberek, ami nekem jó, mert más-más szemszögből látják a szöveget.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
A családom mindig is tudta, hogy írok, és afféle hóbortként tekintettek rá. Szerintem jobban meglepődtek a kiadáson, mint én.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Most minden erőmmel azon vagyok, hogy megszülessen a One night only folytatása, úgyhogy jelenleg együtt kelek és fekszem Áronnal és Emmával. Remélem, hogy elnyeri a kiadó tetszését és egyszer meg is jelenhet.
