~~~ Recenzió ~~~
Köszönöm Naomi Lawrence írónőnek, hogy lehetőségem nyílt elolvasnom 2020-as év egyik legjobb könyvét a Vilma világgá megy címmel. Egyszerűen imádtam minden sorát és egyúttal szomorú is voltam. Hiszen 87 évesen már teljesen másként látja az ember a világot. Tapasztaltabb, bölcsebb… Egyúttal külön köszönettel tartozom az írónőnek, mert ezzel a történettel kihúzott az olvasási csávámból. Nem mondanám, hogy válságban voltam, csak nem volt kedvem annyira olvasni. Vilma megmentett. Köszönöm!
Naomi Lawrence:
Vilma világgá megy
Tartalom:
Vilma egy
többé- kevésbé felvilágosult, idős hölgy, aki megelégeli, hogy 87 éves, ráncos,
görbe és ráadásul kezd teljesen elhatalmasodni rajta a demencia- ezért
elhatározza, hogy elegánsan kiszáll az élet nevű mókuskerékből, amíg még
teheti. Titokban szökést tervez, amelyről naplót vezet- és
ami egyáltalán nem alakul úgy, ahogy azt elképzelte. Közbe jön egy esküvő, egy
macska, egy elveszett holttest és egy csomó almás pite. Ennek ellenére ő
elszántan igyekszik csupa életveszélyes dolgot elkövetni, hátha valamelyik
hatásos lesz- azonban kiderül, hogy ezek közben egészen jól szórakozik. Hosszú
idő óta először. És miután a távoli Venezuelában rablótámadásba és kábítószer-
kereskedelembe keveredik, a dolgok nem várt fordulatot vesznek.
Vilma
szökése egy olyan kaland, amelyben az élet napos és árnyékos oldalaiba is
bepillanthatunk, néha könnyes, néha vidám kulisszatitkokat kilesve- és a végén
talán még azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az élet minden látszat
ellenére igenis szép lehet- még 80 felett is.
Véleményem
5/5
Agyagatya! Imádom! Jaj, Vilma, teee... Elképesztő, hihetetlen egy nőszemély vagy. Egyszerre vicces, humoros és szomorú, tragikus az ő sorsa. Hiszen 87 évesen ki szeretne foglalkozni? Ki szeretne mellette ülni és beszélgetni? Hallgatni az ő múltját, tudását?Mondanám, hogy én szívesen. Egy nagyon szép és tanulságos életet élt le. De sajnos a magány és a céltalan élet közbe szólt, és a betegségről ne is beszéljük.
Az élet kegyetlen. Őt élni nem hagyja méltósággal, pedig szeretne, engem meg meghalni nem hagy méltósággal, pedig ez minden vágyam.
Naomi elképesztően tehetséges, elgondolkodtató és imádnivaló történetet írt. Sokszor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek? Nagyon magával ragadt, faltam a betűket. Nem tudtam letenni, és amikor az utolsó oldalra értem, őszintén nagyon sajnáltam, hogy vége lett. Szívesen olvastam volna még. Imádtam Waltert, olyan aranyos fickó. Kedveltem a karakterét Tök rendes volt részéről, hogy fedezte Vilmát, amikor „elszökött”.
Megint csak valami, amin már nem lehet változtatni, valami, amiire már nem mondhatom, hogy majd holnap.
Olvasás közben úgy éreztem, hogy ismerem Vilmát, hogy tudom ki
ő. Aztán rájöttem, hogy miért éreztem így. Nagyon emlékeztetett számomra
nagyon fontos személyre, aki ma már sajnos nem él, a hiánya fojtogató
számomra. Ez a csupa szív, aranyos, bohókás Vilma egy az egyben, mintha a
Keresztanyámról szólna.
Olyan döbbenetes érzésekkel,
gondolatokkal ajándékozott Vilma, mint senki más. 87 éves idős Vilma
küzd a butulás, az egyedüllét ellen. Küzd, hogy még az élete utolsó
perceiben maga maradjon. Hogy tisztességesen, méltón és emberileg tudjon
távozni e kíméletlen életből. Aki azt, hogy számára már nincs
létjogosultsága e világon lenni. Pedig mekkorát téved, Vilma. De, ahhoz,
hogy rájöjjön el kellett szöknie, Elszökni, hogy tapasztalatot gyűjtsön
és rájöjjön az élet szép. Még neki is.Sokat tanultam belőle, sokat
megértettem. Megértettem, hogy olykor az embernek meg kell hoznia, egy
bizonyos döntést. Viszont sosem szabad elfelejteni, hogy az élet vagy a
sors, nagyon meg tudja tréfálni az embert.
Ezt a történetet szívből merem ajánlani mindenkinek. Nagy kedvencem ez a könyv. Reménykedem, hogy ezzel nincs még vége a történetnek.
Ha szeretnéd elolvasni, akkor itt tudod megrendelni NewLine
Kiadó oldalán illetve, ha dedikált példányt szeretnél akkor keresd fel az írónő
facebook írói oldalát.
