Beleolvasó: Tade Thompson: Molly Southbourne feltámadása (Molly Southburne 2.) - ("Csak annyi a dolgom, hogy csendben meghúzzam magam; visszafogott, nyugodt élet, jöjjön, aminek jönnie kell. ")

Tade Thompson: Molly Southbourne feltámadása (Molly Southbourne 2.) c. könyvébőlegy utolsó részt hozok és pénteken egy új résszel érkezem Philip K. Dick: Vulcanos kalapácsa c. könyvéből.

A többi részeket itt olvashatjátok a számra kattintva érthetitek el.

 

1.

2.

3.

4. 

 

 Tade Thompson:
Molly Southbourne feltámadása
(Molly Southbourne 2.)

Tartalom:

Ki volt Molly Southbourne? És mit hagyott hátra?

Egy kiégett pince. Egy vérrel írt név. Gyilkosságra emlékező testek, melyek közül egy életben maradt. És egy sor szabály, melyek többé nem érvényesek.

Molly Southbourne életben van. Ha életben is akar maradni, akkor menekülnie és bujkálnia kell, folyton harcra készen. Vannak ugyanis emberek, akik emlékeznek rá: tudják, hogy micsoda valójában, és hogy miket tett. Néhányan élve szeretnék, mások holtan akarják látni. És mindegyiküknél ott rejtőzik egy-egy darabkája a lány fejében összeálló kirakósnak.

Vajon Molly elmenekülhet előlük, vagy szembe kell néznie teremtésének véres múltjával?

 

    ENGEDÉLLYEL

Csak annyi a dolgom, hogy csendben meghúzzam magam; visszafogott, nyugodt élet, jöjjön, aminek jönnie kell.
Ez a túlélés kulcsa.

 

 Átirat

 [A képen először nem látszik senki, csak egy jellegtelen bútorokkal berendezett előszoba, a polcokon és a polcok mellett is tucatnyi könyvvel. Down professzor (DP) belép a képbe, és leül egy sámlira.]
DP: Üdv, Down professzor vagyok, ez az első felvétel. Úgy határoztam, hogy ahelyett, hogy egyszerűen elfogadnám a sorsomat, kipróbálok valami radikálisat. Nem biztos, hogy működni fog, de nincs más lehetőségem, így meg kell próbálnom.
Egy központi vénán keresztül közvetlenül a véráramba juttatom a tápanyagokat, ahogyan a rákbetegeknél csinálják a teljes parenterális táplálásnál, de ehhez kell valaki, aki elindítja és felügyeli a folyamatot. Senkit nem fogok találni, aki észszerű magyarázat nélkül megcsinálná ezt nekem, ilyesmivel azonban nem szolgálhatok.

Fizethetnék egy orvostanhallgatónak, de amikor ajánlatot tettem nekik, úgy néztek rám, mintha kriptodrogfüggő lennék.
Sokat kell majd ennem, a túlélés érdekében fel kell hizlalnom magam. Csökkentem az energiafelhasználásomat, fegyverem a lustaság.
Ez valahogy furcsa izgatottsággal tölt el részben, mert egy életen át tartó egészséges étkezési szokásnak vetek ezzel véget.
Megteszem, amit tudok.
Permitte divis cetera.
A többit hagyd az istenekre. [vágás] 

Ha kíváncsi vagy a történetre, itt megtudod rendelni:

Agave Könyvek Könyvesbolt

Beleolvasó Tade Thompson: Molly Southbourne feltámadása (Molly Southbourne 2.) - ("Molly szabályai már szigorúbbak: Ne vérezz! Ha látsz egy lányt, aki úgy néz ki, mint te, fuss! Felmos, felgyújt, fertőtlenít. ")

Folytatom tovább Tade Thompson beleolvasóját. Jövő héten még két részt hozok, aztán hozok az Agave Könyvek Kiadótól egy újabb részletet nektek. Jó olvasást a mai részhez.

Tade Thompson:
Molly Southbourne feltámadása
(Molly Southbourne 2.)

Tartalom:

Ki volt Molly Southbourne? És mit hagyott hátra?

Egy kiégett pince. Egy vérrel írt név. Gyilkosságra emlékező testek, melyek közül egy életben maradt. És egy sor szabály, melyek többé nem érvényesek.

Molly Southbourne életben van. Ha életben is akar maradni, akkor menekülnie és bujkálnia kell, folyton harcra készen. Vannak ugyanis emberek, akik emlékeznek rá: tudják, hogy micsoda valójában, és hogy miket tett. Néhányan élve szeretnék, mások holtan akarják látni. És mindegyiküknél ott rejtőzik egy-egy darabkája a lány fejében összeálló kirakósnak.

Vajon Molly elmenekülhet előlük, vagy szembe kell néznie teremtésének véres múltjával?

 

BELEOLVASÓ

Molly egész életét azzal töltötte, hogy a klónjait öldöste pusztán a túlélésért, de érzelmileg már nem bírta ezt elviselni, ezért megtervezte a saját halálát. Én is egyike vagyok a másolatoknak: az utolsó túlélő, úgy hiszem. Molly létrehozott engem, behódolásra kényszerített, leláncolt, elmesélte nekem a történetét, majd odaadta a kulcsokat, hogy kiszabadíthassam magam, és nem érdekelte tovább, hogy élek vagy halok-e, hogy felveszem-e a személyiségét, vagy sem. Felgyújtotta a házat, és az általa teremtett másaival harcolva halt meg a lángok között.
Én elmenekültem, és most itt vagyok.
Hogy ezek az emberek most eltakarítják a romokat, egy megállapodás része, amelyet még Molly anyja kötött a halála előtt. Egyetlen telefon, és bármekkora zűrzavart okozott is Molly, ezek az emberek elrendeznek mindent. Általában akkor hívták ki őket, amikor Mollyt elárasztották a másolatok, és egyedül képtelen volt úrrá lenni a véres káoszon, ami a legyilkolásuk után hátramaradt. Ezért gondolja úgy Mr. Öltöny meg a többi alak, hogy itt vannak.
Vegyszerekkel öntik le kifolyt véremet, mert azt hiszik, hogy belőlem is mollyk születnek majd. Nem fognak. A másolatok sterilek.
Fejembe lassan visszatérnek Molly emlékei. A történetek, amiket Molly mesélt nekem csupán néhány órával ezelőtt, most sztereóban szólnak a fejemben. Nagyon furcsa kettős kép, kettős érzés ez.
Remélem, nem visznek el Londonból.

V

Actonban találnak nekem egy két hálószobás lakást egy csendes utcában. Hozzáférést adnak egy lakásépítő szövetkezet számlájához azzal a figyelmeztetéssel, hogy „ne használjam túl sokat”.
– Soha, semmilyen körülmények között ne menjen vissza a Hogarth sugárútra! Sok sikert, és legyen óvatosabb, amikor vérzik. – Ezzel távozik.
Molly szabályai már szigorúbbak:
Ne vérezz!
Ha látsz egy lányt, aki úgy néz ki, mint te, fuss! Felmos, felgyújt, fertőtlenít.
Ezek egyike sem jelent kockázatot a számomra, így figyelmen kívül hagyom a szabályokat, és nem foglalkozom az állóképességemmel és a közelharci kiképzésemmel sem, amire Mollynak gyerekkora óta szüksége volt a túléléshez.
A drónoknak nem kell attól tartaniuk, hogy tojásokat raknak.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Agave Könyvek Kiadó

Beleolvasó: Tade Thompson: Molly Southbourne feltámadása (Molly Southbourne 2.) - ("Én is egyike vagyok a másolatoknak: az utolsó túlélő, úgy hiszem. Molly létrehozott engem, behódolásra kényszerített, leláncolt, elmesélte nekem a történetét, majd odaadta a kulcsokat, hogy kiszabadíthassam magam, és nem érdekelte tovább, hogy élek vagy halok-e, hogy felveszem-e a személyiségét, vagy sem.")

Tade Thompson: Molly Southbourne feltámadása (Molly Southbourne 2.) című kötetéből hozok újabb részt. Hogy tetszett az előző rész? Hamarosan kézhez kapom az első kötetet, és el fogom olvasni. Ez a kis részlet kíváncsivá tett nagyon. Bízom benne, hogy titeket is.

Tade Thompson:
Molly Southbourne feltámadása
(Molly Southbourne 2.)

Tartalom:

Ki volt Molly Southbourne? És mit hagyott hátra?

Egy kiégett pince. Egy vérrel írt név. Gyilkosságra emlékező testek, melyek közül egy életben maradt. És egy sor szabály, melyek többé nem érvényesek.

Molly Southbourne életben van. Ha életben is akar maradni, akkor menekülnie és bujkálnia kell, folyton harcra készen. Vannak ugyanis emberek, akik emlékeznek rá: tudják, hogy micsoda valójában, és hogy miket tett. Néhányan élve szeretnék, mások holtan akarják látni. És mindegyiküknél ott rejtőzik egy-egy darabkája a lány fejében összeálló kirakósnak.

Vajon Molly elmenekülhet előlük, vagy szembe kell néznie teremtésének véres múltjával?

 

ENGEDÉLLYEL

Molly egész életét azzal töltötte, hogy a klónjait öldöste pusztán a túlélésért, de érzelmileg már nem bírta ezt elviselni, ezért megtervezte a saját halálát. Én is egyike vagyok a másolatoknak: az utolsó túlélő, úgy hiszem. Molly létrehozott engem, behódolásra kényszerített, leláncolt, elmesélte nekem a történetét, majd odaadta a kulcsokat, hogy kiszabadíthassam magam, és nem érdekelte tovább, hogy élek vagy halok-e, hogy felveszem-e a személyiségét, vagy sem. Felgyújtotta a házat, és az általa teremtett másaival harcolva halt meg a lángok között. Én elmenekültem, és most itt vagyok. Hogy ezek az emberek most eltakarítják a romokat, egy megállapodás része, amelyet még Molly anyja kötött a halála előtt. Egyetlen telefon, és bármekkora zűrzavart okozott is Molly, ezek az emberek elrendeznek mindent. Általában akkor hívták ki őket, amikor Mollyt elárasztották a másolatok, és egyedül képtelen volt úrrá lenni a véres káoszon, ami a legyilkolásuk után hátramaradt. Ezért gondolja úgy Mr. Öltöny meg a többi alak, hogy itt vannak.
Vegyszerekkel öntik le kifolyt véremet, mert azt hiszik, hogy belőlem is mollyk születnek majd. Nem fognak. A másolatok sterilek.
Fejembe lassan visszatérnek Molly emlékei. A tört netek, amiket Molly mesélt nekem csupán néhány órával
ezelőtt, most sztereóban szólnak a fejemben. Nagyon furcsa kettős kép, kettős érzés ez. Remélem, nem visznek el Londonból.

V

Actonban találnak nekem egy két hálószobás lakást egy csendes utcában. Hozzáférést adnak egy lakásépítő szövetkezet számlájához azzal a figyelmeztetéssel, hogy „ne használjam túl sokat”.
– Soha, semmilyen körülmények között ne menjen vissza a Hogarth sugárútra! Sok sikert, és legyen óvatosabb, amikor vérzik. – Ezzel távozik.
Molly szabályai már szigorúbbak:
Ne vérezz!
Ha látsz egy lányt, aki úgy néz ki, mint te, fuss! Felmos, felgyújt, fertőtlenít.
Ezek egyike sem jelent kockázatot a számomra, így figyelmen kívül hagyom a szabályokat, és nem foglalkozom az állóképességemmel és a közelharci kiképzésemmel sem, amire Mollynak gyerekkora óta szüksége volt a túléléshez.
A drónoknak nem kell attól tartaniuk, hogy tojásokat raknak.

 A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Agave Könyvek Kiadó