Mit gondoltok az illegális e-könyv terjesztéséről?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Szerintem
nagyon káros mind a kiadókra, mind az írókra nézve, és igazából hosszú távon az
olvasóknak is. Azért nem jelenik meg még mindig nagyon sok könyv elektronikusan
idehaza, mert a legális vásárlások száma alacsony. Sokan illegálisan terjesztik
és töltik le az e-könyveket, ami nem csak hasznot nem hoz a kiadóknak, de
nincsenek is tudatában ezeknek az olvasásoknak. Vagyis azt látják, hogy nincs
elég kereslet e-könyvekre. Akkor meg minek adják ki őket? Szóval ez egy ördögi
kör, ami igazából senkinek sem jó.
Alba Ferro: Ez a kérdés sokkal összetettebb dolog, mint hogy ki és mit terjeszt, mert
igen, lopásnak minősül. A kérdés másik fele azonban az, hogy miért ilyen drágák
sok esetben az e-könyvek, és miért nem népszerűsítik a kiadók. Részben
kényelmes a régi jóban maradni (kiadókra és olvasókra is értem), másrészt a
digitális könyv vásárlásánál mindenki valahogy úgy érzi, hogy nem kapott
semmit, pedig máshol is fizetünk élményért, pl. ha beülünk a moziba, nem kapunk
mást, mint élményt, egy tanfolyamon gyakran nem kapunk mást, mint tudást, tehát
nem megfogható dolgokat.
Sue Dylen: Azt gondolom, az ingyennél nincs olcsóbb, ezzel nem lehet versenyezni. Ha egyetlen megállót megyek a villamoson, akkor is lyukasztok jegyet, nem várom el, hogy ingyen utazzak. Aki hasonlóan gondolkodik, megveszi, kiveszi könyvtárból vagy kölcsönkéri valakitől a könyvet.
Eddig hány könyvetek jelent meg, és
megtalálható-e már ezek közül valamelyik illegális oldalon?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Tíz
könyvem jelent meg, ebből kilenc elektronikusan is. Általában amint megjelenik
egy e-könyvem, azonnal ki is kerül az illegális oldalakra, ezért azt a taktikát
követem, hogy néhány hónapos csúszással jelentetem meg csak az e-könyveket a
nyomtatottakhoz képest. Van olyan sorozatom is, ami csak elektronikusan jelenik
meg. Azoknál annyit tudok tenni, hogy akkor jön a következő rész, amint volt
belőle elegendő – legális – fogyás. Ez talán kicsit elveszi a kedvet attól,
hogy illegális oldalakról töltsék őket le, de persze nincsenek illúzióim,
sokakat ez sem tart vissza.
Alba Ferro: Egy e-könyvem van forgalomban, A Gyémánt szívhúr, és a megjelenés után két héttel már fenn volt egy ilyen oldalon.
Sue Dylen: A római szerető, Enzo és Tilda, Khalo és Törékeny lelkek címmel jelentek meg.
Mit gondoltok, minek kellene változnia
ahhoz, hogy ne kerüljenek fel az illegálisan a könyvek?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Egyrészt idehaza
az e-könyvek áfáját kellene lejjebb vinni, hogy olcsóbban lehessen tartani az
árakat. Másrészt törvényi változtatás is kellene, hogy jobban fel lehessen
lépni az olyan oldalak (pl. nCore) ellen, akik teret engednek a szerzői jogok
megsértésének. Külföldön ez egyébként jobban működik. Néhány hónappal ezelőtt
például az FBI lefoglalta az egyik legnagyobb amerikai illegális letöltő oldal
szervereit. Ezenkívül az olvasókat is jobban kellene edukálni a szerzői
jogokról, és arról, hogy ezzel kárt okoznak. Sajnos sokakban még mindig van
egyfajta hamis elvárás azzal kapcsolatban, hogy joguk van ingyenesen olvasni.
És nyilván mindenkinek joga van hozzá, csak ezt úgy hívják, könyvtár.
Alba Ferro: Az emberi értékrendszernek. De úgy érzem, kifogások mindig lesznek, amivel
bármit ki lehet magyarázni.
Sue Dylen: A fejekben kell megérkeznie a változásnak, addig nem történik semmi. A világon minden változás bennünk kezdődik, hiába várjuk a környezetünktől, a pénztárcánktól vagy bármi mástól. Én sok jómódú embert ismerek, aki letölti a könyveket, szóval ez nem feltétlenül pénz kérdése.
Az írótársaitok mit szóltak az ingyen beszerezhető
könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nem
nagyon hallottam még olyan íróról, akinek ne okozna problémát az illegális
letöltés kisebb-nagyobb mértékben. Sokan próbálják leszedetni a kalózoldalakról
a könyveiket, ha kikerülnek, de ez leginkább szélmalomharc. Egy helyről
leszedetjük, máris másik háromra kikerül.
Alba Ferro: Úgy érzem, a vélemény elég egyöntetű. Erről a problémáról beszélhetünk,
megkérhetjük az adott oldalt, hogy vegye le a könyvünket, ennyi.
Sue Dylen: Ha épp rátalálok valahol az egyik könyvemre, levetetem, ha tudom. De képtelenség ezt egyfolytában monitorozni.
Mit gondoltok, esetleg összefogással
lehetne valahogyan enyhíteni a problémát?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Összefogással
azt biztosan jobban el lehetne érni, hogy a kormány csökkentse az e-könyvek
áfáját.
Alba Ferro: A probléma megoldása az lehet, hogy a e-könyvet olyan szinten le kell
védeni, hogy másolhatatlan legyen, vagy olyan rejtett kódot beletenni, ami
visszavezet ahhoz, aki feltöltötte.
Sue Dylen: Erre nem tudom a
választ, csak azt látom, hogy látszólag mindenki egyetért azzal, ez mennyire
helytelen és illegális dolog, mégis virágzik az illegális letöltés.
Törvényileg hogyan lehet fellépni az
online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Esetleg
kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a
vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra. Most
az a legnagyobb baj, hogy IP címeket kellene lenyomozgatni, és amennyi könyv
kikerül naponta, azoknak a lenyomozására nyilván nincsen elég forrása a
hatóságoknak. Ha pedig meg is lenne az, aki kitette, hosszadalmas jogi
procedúra következne. Erre nincsen a kiadóknak kerete. Ezért lenne egyszerűbb,
ha azok ellen a szolgáltatók ellen lehetne hatásosan fellépni, akik az
illegális tartalomhoz biztosítják a szervereket és a háttért. Sok azonban ezek
közül nem magyarországi, tovább nehezítve a jogi fellépést.
Alba Ferro: A törvényhozók gyakran csak kullognak a technológiai fejlődés után, nem
tart lépést a törvényhozás a fejlődéssel. Mondanám azt, hogy járjon
pénzbüntetés a feltöltésért, letöltésért, de úgy érzem, hogy ezzel is gond van,
mert annyi minden nagyobb vétek van a társadalomban, olyan sok minden van, ami
komolyabb gond, hogy kellemetlenül érzem magam még a javaslattól is.
Sue Dylen: Nekem az a tapasztalatom, hogy Magyarországon sehogy.
Meséljetek el, kérlek, mennyibe kerül
átlagos egy könyvkiadás? Vagy, hogy az írónak mennyi munkája van még azon
kívül, hogy befejezte az írást? Mit gondoltok a kifogásokról, hogy manapság
drága a könyv? Mihez képest drága?
Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nálam
általában négy hónap - fél év az, amíg megtervezem, majd megírom a regényt. Ha
nehezebb a téma, és több utánajárást igényel, lehet ennél több is. Ezután jön
még néhány hónapnyi javítás, szerkesztés. Szóval fél-háromnegyed évnyi munka
legalább van egy regényben. Egy regény 1000 példányban, normális szerkesztéssel
és szöveggondozással, profi borítótervezővel, igényes nyomdai munkával minimum
egy, de inkább másfél millió forintba kerül. Szerintem ez rengeteg pénz, és
ezért nem csoda, hogy kiakadunk azon, amikor szinte azonnal kikerül illegális
oldalakra.
Azt gondolom egyébként, hogy
nem a könyv drága. Még mindig ez a legolcsóbb kikapcsolódási lehetőség, ha a
kulturális szférát nézzük (mozi, színház, koncert stb.). Minden drágult az
elmúlt egy évben, ahhoz képest a könyvek ára nem ment annyira fel. Az én
e-könyveim például 1000-2000 Ft között mozognak. Ez manapság két kávé vagy egy
doboz cigi ára. És még így is rengetegen töltik le illegálisan őket.
Ahhoz, hogy ez a jelenség
megszűnjön, szerintem az emberek mentalításának is drasztikusan változnia kéne.
Jobban meg kellene becsülniük azt a munkát és pénzt, amit egy író, egy kiadó és
annak dolgozói beletesznek egy könyvbe.
Alba Ferro: Úgy gondolom, a költségeket majd elmondja a kiadó, nem szeretném
ismételni. Úgy érzem, hogy íróként az írás a munkám legkisebb része, rengeteg
az utómunka és a marketing.
Nem tartom
jogtalan kifogásnak a könyvek árát. Ezzel magam is küzdök.
A könyvek
mondjuk ahhoz képest drágák, hogy egy hagyományos kiadás esetén egy átlag író
kb 100-200 forintot kap egy kötet eladása után.
Sue Dylen: Egy könyv lektori
véleményezése, szerkesztése, korrektúrája többszázezer forintra rúg. A
nyomtatás szintén hasonló összeg, míg a borító 25-200.000 forint között mozog
átlagosan. Szóval, minden költséget egybevetve nagyjából egymillió forintba
kerül egy regény megjelenése. Ez persze függ a darabszámtól és az író véges
költségvetésétől. De én itt még beszúrnék a költségeken kívül egy nagyon fontos
dolgot. A könyv ára, amiért az olvasó fizet, messze nem az író bevétele. A
legnagyobb terjesztőknél az árrés 65%-ra rúg. Tehát egy háromezer forintos
könyv esetében az író nagyjából ezer forintot kap meg. Ebből kell adózni és
állni a következő regény megjelenését.