Apákról, magunkról
– Haász János és Légrádi Gergely beszélgetés a Spinoza Színházban
Időpont:február
21., kedd 18.00–19.30
Helyszín: Spinoza Színház (Budapest VII., Dob u. 15.)
Az est témái
• Apa-fiú viszony és megjelenése a két szerző szövegeiben, többek közt
Légrádi Gergely Alkalomadtán című regényében.
• A hiány és annak feldolgozása.
• Szimbólumok megjelenése, átjárása és áthallása.
• Az írás, az alkotás folyamata és fázisai.
• A két szerző készülő regényei.
A szerzők szövegeket olvasnak fel megjelent és készülő regényeikből.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: EMAIL
A helyszínen kedvezménnyel megvásárolhatóak Haász János és Légrádi Gergelykötetei. A szerzők dedikálják is műveiket.
Haász János
Haász János író, újságíró. Az első novelláskötete Apám óriás lesz címmel jelent meg a 21.
Század Kiadónál2022-ben. A kötet a megjelenése évébenfelkerült a Margó-díj shortlistjére.
Légrádi Gergely új regénye egy feszültséggel teli családtörténet, amelyben a család legfiatalabb tagjának kell szembenéznie a feldolgozatlanul hagyott múlt örökségével.
Pesti Kalligram
Műfaj: regény
Terjedelem:
272 oldal
Kötészet: Keménytábla, védőborító
A kötetről
Az Alkalomadtána mindent
felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza,
melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak
súlya alatt. A regény négy szólamban, a fiú, az apa, az anya és a nagyapa
hangján szólal meg, ahol ki-ki a saját történetét meséli – míg észre nem
vesszük, hogy mind ugyanarról beszélnek. Szereplői együtt- és egyet
álmodnak, együtt-hallgatnak, együtt-olvasnak és nem utolsó sorban végérvényesen
együtt kovászolódnak egy lezárt csatosüvegben.
Felolvasások
Részlet a kötetből Rudolf Péter tolmácsolásában
Részlet
a kötetből Máté Gábortól
Részlet a kötetből Fullajtár Andrea tolmácsolásában
Részlet a kötetből Schmied Zoltán előadásában
Részletek a kötetből
„Soha nem láttam egyetlen tárgyiasult
bizonyítékot sem, amely igazolná a nagyszüleim kilétét. Se egy fénykép, se egy
gyűrű, se egy irat. Nincs egy ábrázat, egy tekintet, amely előtt
elmerenghetnék. Csupán néhány kurta mondat. Az is csak akkor, ha megfogalmazom
és kimondom. Ezek az emlékek, emlékeknek képzelt foszlányok belőlem jönnek elő.
Belőlem táplálkoznak és belőlem állnak össze. Önmagukba fordulnak. Nincs
viszonyítási pont. A felmenőimet csend veszi körül. Csend és arctalanság.”
„Elindultam a lépcsőn, felfelé. A fordulóban hátrasandítottam. Ott jött mögöttem. Nem nézett fel, a lépcsőfokokra koncentrált. Mintha számolta volna. Akárcsak én. Mindig, ha felszaladtam vagy lementem, számoltam a fokokat. Nekem úgy tűnt, hogy egy idő után már nem is a lábammal veszem a lépcsőket, hanem a számokkal. Ahogy eljutok tizenhatig, benne a fordulóval, megteszek egy emeletet. Ha tizenhatig számolok, lejutok, ha újra tizenhatig, a szobám előtt állok. Ha az anyám leküld valamiért, hogy hozzam fel, az egyenlő harminckettővel.”
„Azt mondják, a legfontosabb dolgok csendben történnek. Nem a pillanat művei. Csend és idő kell, hogy létrejöjjenek, megfoganjanak. Ez talán szép és igaz. De azok, akik ezt mondják, elfeledkeznek arról (vagy magától értetődőnek tartják), hogy csak valamihez képest lehet csendről beszélni. Ráadásul ez a valami teszi a csendet értékessé és értékteremtővé. De ha ez a valami nem vagy csak alig létezik a csend ellenpontjaként, akkor a csend üres, süket és fénytelen tér-idő, amely rátelepszik az emberre. Rátelepszik és rágja, mint egy ostoba, kitartó féreg.”
A szerzőről
Légrádi Gergely ügyvéd, író.
Rövidprózáit antológiákban, irodalmi folyóiratokban, napilapokban publikálja. Mesterei Radnóti Zsuzsa és Háy János.
Korábbi kötetei:
Titokfa (Partvonal, 2007)
Szemben (Napkút, 2016)
Nélkülem (Napkút, 2018)
Napfénytető (Jaffa, 2019)
Nélkülem – Nélküled (Jaffa, 2020)