Ez már a harmadik köteted, mesélnél róla? Miről szól? Kinek ajánlanád?
A
Ködcsempész egy önállóan is olvasható
grimdarkfantasyregény, melyhez nem szükségesek háttérismeretek. Ahogy mondtad,
Ammerúnián játszódik – ez az elfek és egyéb lények lakta világ több mint húsz
éve színesíti a Delta Vision és a Cherubion kiadók palettáját, a benne korábban
megjelent regényeket Eric Muldoom és Hernád Péter jegyzik. Ebben a világban
játszódik a Ködcsempész, mely, amint
említetted is, több szempontból egyedi: például ez az első női szerzős
Ammerúnia-regény. Aki találkozott már a világgal korábban, annak lesznek benne
ismerős dolgok, de a megírásakor prioritás volt, hogy előzetes ismeretek nélkül
is érthető legyen, hiszen várható volt, hogy sokan ennek a regénynek a lapjain
fognak először találkozni Ammerúniával.
Mint
említetted, névváltoztatás is történt, hiszen ez más jellegű szöveg, mint a
korábbi regényeim. Aki azokat szerette, az ezt is fogja (ezt az olvasói
vélemények is bizonyítják), akiknek azonban Havasfelföld túl morbid vagy túl
reális volt, a Ködcsempész azoknak is
ajánlott. Egy sötét, elfet próbáló világban járunk, a főszereplő pedig egy
rablógyilkos, aki a maga módján mégis a szívünkhöz nő– aki szereti a
dark/grimdarkfantasyt, annak érdemes kézbe vennie a Ködcsempészt.
Miről
szól: egy férfiról, aki zsákutcába jutott, de a maga eszközeivel megpróbál
kitörni. Az erkölcs ködös határmezsgyéjén vezető útját különféle karakterű nők
szegélyezik, és egy züllött szerzetesrend nehezíti. Vajon szentesíti a cél az
eszközt? Vajon meddig mehetünk el a túlélésért? A Ködcsempész egy nagyon lendületes történet felnőtt (nemtini!) főszereplőkkel.
Úgyhogycseppet sem ifjúsági irodalomról van szó, nem is annyira a korhatáros tartalom miatt, inkább azért, mert a karakterek életkoránál, helyzeténél fogva a felnőtt korosztályt érintő kérdéseket taglal.
Az előző két kötethez képest mennyire volt nehéz vagy könnyebb megírnod a Ködcsempészt?
Más volt, de miután belerázódtam a világba, bizonyos szempontból könnyebb. Amikor egy már létező fantasy világra írsz, az olyan, mintha egy olyan országban játszódna a történeted, ahol még sosem jártál – mindent meg kell tudakolni róla, mindent. A munka a háttéranyag, a már megjelent és a készülő ammeres szövegek rendkívül alapos tanulmányozásával, sokszori átolvasásával és kijegyzetelésével kezdődött, közben azonban működésbe lépett a fantáziám, és megformálta Ködcsempész karakterét. Mivel a nyelvi világa inkább a klasszikus fantasykre hajaz, a nyelvi regisztert csak szoknom kellett. Magát a történetet pedig elég gyorsan és lendületesen írtam meg, azt hiszem, érződik is rajta, hogy nem sokszor „tettem le a tollat” menet közben.
Milyen érzés Koppány Tímeaként, saját néven megjelenni? Előző két köteted Tarja Kauppinen néven került ki.
Azért használok immár két nevet, hogy elkülönítsük egymástól a zsánereket. Ez egy klasszikusabb, kevésbé botrányos/gyomorforgató történet, ezért sincs szükség hozzá idegen névre.
Miért pont fantasy, Ködcsempész történettel folytattad írásod?
Már
jó ideje dolgoztam ezen a projekten, csak mostanra érett be. 2021-ben
ismerkedtem meg Ammerúnia világával, majd a sorozatszerkesztő, Eric Muldoom
invitálására csatlakoztam a kis létszámú, ám összetartó és aktív íróműhelyhez.
Mivel extrovertáltságom dacára kritikus mértékben bizalmatlan vagyok, korábban
fel sem merült bennem a közös alkotás gondolata, az íróműhely azonban egy új
utat mutatott a számomra, amely immár több mint két esztendeje fontos része az
életemnek.
Két év alatt írtam meg tehát a Ködcsempészt, bár ebből az első év nem írással, hanem kutatással telt. Azaz ekkor is írtam, csak mást: egy előkészületben lévő, többszerzős Ammerúnia-kötetet (Sötételf – Maszkok címen), amelynek során a Ködcsempész első ötletcsírái megfogalmazódtak bennem. Maga az írás talán fél év lehetett, ami az én mércémmel mérve elég rövid, de azért is tudtam ilyen hamar megírni, mert előzőleg nagyon alaposan beleástam magam Ammerúnia világába.
Mi a véleményed a hazai fantasy műfajról? Mennyire látod kelendőnek a fantasyt?
Ez
azért nehéz kérdés, mert a fantasynek is számos megközelítése létezik. Én azt
vallom, hogy a fantasy a valóságnál is valóságosabb lehet, hiszen több eszköze
van az emberi természet bemutatására.
A
célom nem csupán szórakoztató történetek írása egy fiktív világban. Számomra
akkor jó egy fantasy, ha hihető. Ha olyan életszerűek a karakterek, hogy
bármikor szembe jöhetnének az utcán. Egy jó fantasy a mágikus elemek dacára is életszerű,
hiteles.
Mennyire
látom kelendőnek: a Ködcsempész
megjelenése előtt tartottam attól, hogy korábbi olvasóim közül sokan le fognak
morzsolódni a zsánerváltás miatt. Noha valóban elmaradtak azok, akik nem mernek
belevágni egy fantasybe (innen is biztatom őket, hogy vágjanak bele bátran –
akinek a korábbi műveim tetszettek, ebben sem fog csalódni!), ezzel
párhuzamosan jöttek új olvasók is, akiket épp a fantasy zsáner vonzott be. Ez
azt mutatja, hogy a zsánernek van egy stabil rajongótábora, és akadnak olyan
külsősök is, akik ugyan ritkán vesznek a kezükbefantasyt, de azért nem
zárkóznak el tőle.
Bízom abban, hogy a Ködcsempész új olvasókat fog hozni a fantasy zsánernek a korábbi, fantasyt kevésbé preferáló közönségem felől is.
Úgy tudom, hogy jelenleg a Delta Vision és a Fumax foglalkozik fantasy műfajjal? Igaz?
(Ez csak az
én véleményem, gondolatom.Ha esetleg tévednék, elnézést kérek.)
Több kiadó is foglalkozik fantasyvel jelenleg Magyarországon,
de valóban a DV az egyik éllovas.
Közel vagy távoli
jövően fogsz még fantasy zsánerben írni, vagy teljesen mással rukkolsz elő?
Igen, jelenleg előkészületben van a Ködcsempész folytatása, valamint két másik Ammerúnia-kötet (az
egyik a már említett Sötételf – Maszkok),
melyeken írótársaimmal együtt dolgozunk.
Itt rendeld meg a regényt