Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Ivády Orsolya írónőt, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Sabrina és az Utolsó kívánság könyve jelent meg eddig, amiket az Ágenda Kiadó oldalán és Ivády Orsolya írói oldalán lehet megrendelni.
Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Egy teljesen átlagos ember vagyok. Napközben dolgozok, gyereket nevelek, háztartást vezetek, este pedig írok.
A Sabrina és Utolsó kívánság című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Mielőtt belekezdek egy történet írásába, a helyszín az, amit biztosra letisztázok. Szeretek utánaolvasni, esetleg ismerősöket megkérdezni egy-egy ország, város szokásaival, hagyományaival kapcsolatosan. Az, hogy mennyi idő alatt készül el, a könyv terjedelmétől és a kutatómunkától is függ.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Mindkettő jelen van, de többnyire a fantáziára bízom a történet alakulását. Általában személyes tapasztalatokat, élményeket is megjelenítek a könyvekben.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Már egészen korán, az általános iskola 7., 8. osztályában kezdtem írni, többnyire novellákat. Akkoriban nagy Bravó újság rajongó voltam, és a benne szereplő történetek, meg a saját tini életem inspirált.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Mindenképp. Olvasóként is szeretem a változatos történeteket, a romantikustól kezdve a fantasyig, horrorig bármi jöhet, így íróként is célomnak tartom, hogy kipróbáljam mindet.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Olyan, mint amikor a gyerek kirepül a családi fészekből. Dédelgettem, nevelgettem, de egyszer a saját lábára áll. Egy-egy könyv befejezése után kell egy kis szünetet tartanom, hogy teljesen el tudjam engedni.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?
Az Ivády Orsolya név az anyakönyvezett nevem. Korábban gondoltam rá, hogy ha egyszer úgy alakul, hogy könyvem jelenik meg, lesz írói nevem, de végül maradtam a sajátomnál.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Alapvetően romantikus ember vagyok, így egyértelmű volt számomra, hogy elsőnek ezzel próbálkozom.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Azt nem lehet leírni. Egyszerre voltam boldog, izgatott és egy kicsit féltem is, hogy milyen fogadtatásban lesz része.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Tervezett annyira, hogy egy alaptörténetet kitalálok, de a továbbiakban az alakítja saját magát.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Mindkettő van. A Sabrina az a fajta könyv, amibe van néhány személyes élményem, így azokat könnyű volt megírni és a mai napig, ha elolvasom, mosolyt csal az arcomra. Ezzel szemben az Utolsó kívánság nagyon nehéz volt. Többször is félre kellett tennem, mert érzelmileg nagyon megérintett.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Nagyon sok mindenből tudok ihletet meríteni. Legyen az egy ember az utcán, egy film, zene, bármi. Írás közben mindig olyan zenét hallgatok, ami a készülő könyv hangulatának megfelelő, így könnyebben át tudom venni a hangulatot. Tehát mondhatom azt, hogy a zene inspirál a leginkább.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Elsőként a közeli ismerőseim vagy a család olvassa. A férjem nem szokta olvasni, de minden egyes mozzanatot meg beszélünk, és elsősorban az ő véleménye az, amire sokat adok.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Örültek neki. Anyukám tiniként is bátorított az írásra, így számára nem volt annyira meglepő vagy váratlan, hogy meg is jelent. Egyébként a gyermekeim a legbüszkébbek rám.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Rengeteg ötletem van, ami nem biztos, hogy az idén mind meg is valósul, de nagyon igyekszem. Remélhetőleg a nyár elején megjelenik a harmadik könyvem is.
