Köszönöm Mira Sabo, L. J.Wesley és Mike Menders íróknak, hogy elfogadták az interjú felkérésemet az illegális könyvterjesztéssel kapcsolatban. Megkértem néhány írót, mondják el a véleményüket, gondolataikat, aggályaikat ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Jelenleg is nagyon sok könyves csoport és torrent oldal van, ahol megszámlálhatatlan sok könyv kerül fel illegálisan. Sokan nem gondolnak bele, hogy egy író munkáját nehezítik azzal, hogy illegálisan töltenek le. Azt hiszik, hogy ami felkerül, netre az bizony ingyen van, és nem kell fizetni érte. Pedig, de! Kell fizetni! Hiszen az íróknak se ingyen jelenik meg a könyvük a kiadóknál. Többek között erről fogok beszélgetni az írókkal.
Mit gondoltok az illegális ekönyv terjesztésről?
Mike Menders:
Megértem, ha valaki úgy gondolja, hogy a tudás mindenkié. Viszont, akkor bármit ingyen szerezhetné, hiszen a szerzett tudást felhasználva dolgozunk. Az író munkájának gyümölcse könyvben jelenik meg, tehát ha valaki illegálisan feltölti PDF-ben (vagy más e-book formátumban), azzal a szerző befektetett energiáját, idejét veszi semmibe. Ráadásul egyes terjesztési helyek még pénzt is kérnek a tagságért, és/vagy a szerverek fenntartására, ami érdekes dolgokat hozhat: a felhasználók mégis csak fizetnek, de nem annak, akiktől származik az olvasnivaló, hanem azoknak, akik illegálisan megosztják. Fura, de érthető, hiszen a sokszor csekély árért cserében úgy válogathatnak a feltöltött tartalmakban, mint filmkedvelő a Netflixen. Sajnos az elektronikus könyvkölcsönzés itthon nem terjedt el, a hagyományos könyvtárakban nem minden könyv elérhető, és akkor a kényelemről még nem is esett szó. Viszont a digitális könyvek esetében még nincs széles körben elterjedt, mindenki számára elfogadható, modern megoldás a kölcsönzésre.
Mira Sabo:
Ez egy különleges helyzet, mert aki szeret olvasni, annak nem lehet alternatíva illegálisan letölteni az adott könyvet. Én épp ezért nem is teszem elérhetővé PDF formátumban helyette epub és mobi formátumok elérhetőek. Meg kell érteniük az illegális terjesztőknek és letöltőknek, hogy először is bűncselekményt követnek el, ugyanis ez lopásnak minősül, másodszor megfosztják attól a nagyon kevés bevételtől is az írót és kiadót, ami manapság a könyvbizniszben még van. Folyamatosan csökken a kézzel fogható könyv vásárlása és azon is nagyon kevés a haszon. Az emberekkel tudatni kell, hogy az író kb. 7-10 %-ot kap egy könyv árából. A többi a gyártás, a könyvesbolt haszna, és a kiadó bevétele. Egy 4000 Ft-os könyv esetében ez az összeg, mindössze kb. 300 Ft, amiből az írónak még adóznia kell. Ez nem lenne gond akkor, ha 100 ezer példányban tudnának eladni könyvet, de erre egyelőre Magyarországon kizárólag Frei Tamás képes. Jó esetben egy könyvből 1000-5000 db fogy el, az is évek alatt és csak két tucat olyan író van az országban, aki ennek a többszörösét is el tudja adni. Tehát, aki illegálisan tölt le, az nem csak meglopja az adott írót/kiadót, hanem az újabb könyvmegjelenéseket is szabotálja. Innen üzenem az olvasóknak, hogy a legtöbb író csak mellékállásban író. Van, akinek 2-3 másik állása is van. Épp ezért választja nagyon sok író azt a lehetőséget, köztük én is, hogy magánkiadásban finanszírozza meg a regényeket és így, valamivel, több haszonnal lehet számolni, de persze a kockázat is nagyobb.
L.J.Wesley
Íróként nyilván nem szeretem, de tudom jól, hogy esélytelen teljesen felszámolni, mindig lesznek olyanok, akik inkább letöltenek könyveket. Nem akarok, álszenteskedi, nem állítok olyasmit, hogy még soha nem töltöttem le PDF könyvet, de azt állíthatom, hogy ma már az olvasmányaim 99%-a teljesen legális úton jut hozzám. Magyar szerzőktől, pedig végképp nem töltök le, hisz’ ugyanazon a piacon próbálunk érvényesülni, és tudom, hogy milyen nehéz.
Eddig hány könyvetek jelent meg, és volt-e már fent valamelyik illegális oldalon?
Mike Menders:
Eddig (a válogatásokkal együtt) nyolc könyvem jelent meg, melyek között ingyenesek is találhatók. A Házinyuszi regényem ismertebb torrenteken is fent volt, a letöltések számából ítélve nagy népszerűségnek örvendett. Ez a statisztika részben jó, mert sok emberhez eljuthatott, de valójában a több száz letöltőtől semmi kézzelfogható támogatás vagy reakció nem érkezett vissza. Gondolom, „jó lesz majd egyszer e-book támasznak” alapon tölthették le, kézzelfogható ismertséget vagy bármilyen olvasótábor növekedést nem hozott. Úgyhogy nekem, mint írónak semmi pozitívummal nem járt az ilyen formában illegálisan kikerült könyvem. A piszkos anyagiakat nézve több százezer forintot is kihúztak a zsebemből, szóval még arról sem beszélhetünk, hogy az olvasók által fizetett bevételt visszaforgatnám új példányok nyomtatásába vagy a következő rész kiadásába. Az ingyenes könyveim azért érhetők el szabadon, hogy az olvasó lássa, nem árulok zsákbamacskát, ismerje meg a stílusomat.
A könyveket itt találhatod:
Mira Sabo
Nekem eddig 5 regényem jelent meg, köztük az egyik második kiadásban is. Mindegyik volt már torrent oldalon elérhető. Rendszeresen feljelentem, letiltatom és jelentem azokat az oldalakat, ahol illegális tevékenység folyik. Több írótársammal sorozatosan keressük azokat a weboldalakat, Facebook és egyéb torrent oldalakat, ahol fellelhetők a könyveink és együttes fellépéssel távolíttatjuk el. Szerencsére erre a szerverszolgáltatók, a Facebook és a Google is rengeteg lehetőséget biztosít.
A könyveim minden nagyobb könyvterjesztőnél Bookline, Líra, Libri és a saját oldalamon, a mirasabo.com oldalon is elérhetőek legálisan, továbbá a könyvtárak is megkapták tőlünk ingyenesen.
Mira Sabo könyveit pedig itt érheted el:
L.J.Wesley
Eddig 3 regényem (igazából 4, de abból 2 ugyanaz, csak volt egy bővített verzió), és egy novellás kötetem jelent meg, az idei könyvfesztiválra jön az új regény. Mindegyikkel találkoztam már a különféle oldalakon, és igyekszem azonnal lépni, hogy eltávolítsák.
A könyveim minden nagyobb e-book árusító helyen elérhetőek, többek közt Google Playen is.
Mit gondoltok, min kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel illegálisan a könyvek?
Mike Menders:
Az első válaszomban felvetett kiút lenne a megoldás hosszú távon, azaz az e-book kölcsönzés. A technikai megoldásra már ma is vannak elérhető lehetőségek, de még nem elég kiforrottak. Amikor az olvasó befizet egy havidíjat (mint a valódi könyvtárban), és széles kínálatból válogathat. Erre épülnek a torrent oldalak is jelenleg, csak ebből a szerző egy fillért sem lát. Legálisan az OSZK kínálatára építve lehetne létrehozni alternatívát, ugyanis hozzájuk minden könyvből be kell küldeni kötelespéldányokat, tehát az ország legnagyobb archívumával büszkélkedhet. Adja magát az ötlet, hogy miért nem készítették még el eddig ezt a funkciót, ahol a szerzőnek is (akár havi vagy éves elszámolással) jogdíjat állapíthatnának meg, pl. a MASZRE támogatásával. Talán egyszer megoldják. Addig sajnos marad a „haveri kölcsönző”.
Mira Sabo
A gondolkodáson. Gyakran hallom azt, hogy a zenéket is illegálisan tölti le mindenki. Nos, én nem. Ez persze nem jelenti azt, hogy cd-t vásárolok. Az már elavult technológia. Én a Spotify legális zeneletöltő alkalmazással hallgatom a zenéimet és rendkívül kedvező néhány euroért korlátlanul használható. Nem szabad összekeverni azonban egy zenészt egy íróval. Mi nem tudunk elmenni, haknizni, és nem tudunk koncertezni sem. Tehát, csak az adott termék eladásából profitálunk. Aztán már olyan indokot is hallottam a lopásra, hogy csak akkor fizet, ha tetszik neki. Megdöbbentő. Amíg az emberek nem tisztelik az írót annyira, hogy fizessenek a munkájáért, addig nem változik majd senki. Ez olyan, mintha én elmennék tankolni, és fizetés nélkül távoznék. Millió példát sorolhatnék fel. Meg kell értenie az embereknek, hogy csak azért, mert nehezen ellenőrizhető, attól még nem tulajdoníthatnak el valamit, ami nem az övék. Sok esetben ez neveltetésből is fakad.
A VII. parancsolatot tudom csak idézni: NE LOPJ!
L.J.Wesley
Meg kéne értenie az embereknek, hogy mennyi munka egy könyv megírása.
Az írótársaitok mit szólnak az ingyen beszerezhető könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?
Mike Menders:
Minden írót zavar, úgy gondolom. Főleg az első könyves szerzők, vagy még kezdő szerzőket, hiszen a befutottak mögött a legtöbbször már kiadók állnak komolyabb jogi és ellenőrzési háttérrel, amit mi, egyénenként nem engedhetünk meg magunknak. Mivel az illegális „kölcsönzésből” nem jön be pénz, nyilván egy jogvédő sem áll mellénk ingyen, szóval kemény dió a terjesztés megfékezése, de úgy vélem, hogy legális alternatíva híján nem is fog eltűnni. Ahogyan a Netflix, a HBO vagy az Amazon stream szolgáltatása sem szorítja vissza a torrentezőket, ezek felé mégis nyitottabbak az emberek. Úgyhogy az írótársaimmal egyelőre csak az olvasók eszére tudunk hatni jobb esetben, és valaki vagy megérti, vagy magasról nem érdekli.
Mira Sabo
Mi gyakran figyelmeztetjük egymást, ha valamelyikünk könyvét látjuk valahol. Mindenki szenved ettől. Ki többet ki kevesebbet, de mindenkit foglalkoztat a téma.
L.J.Wesley
Igyekszünk fellépni ellene, de sajnos nincs túl sok eszköz a kezünkben, mert bár a magyar törvények elméletben védik a szerzői jogokat, nem igazán veszi komolyan senki.
Mit gondoltok, esetleg összefogással lehetne valahogyan szankcionálni a problémát?
Mike Menders:
Ideiglenesen vissza lehet szorítani, de végső megoldást nem adna, mert új csatornákon, fórumokon, közösségi oldalakon más formában ismét megjelenne. Inkább a hosszú távú, gondolkodásbeli változás hozna végső megoldást.
Mira Sabo
Igen, a megoldás egy összefogás és persze szankcionálás. Szigorú törvényi szabályozás és fellépés kellene.
L.J.Wesley
Az összefogáson nem múlik igazából semmi. Ami úgymond megoldás lehetne, ha egyszerűen nem jelennének meg e-bookok, de azzal igazából visszafele fejlődnénk, másrészt be is tudják scannelni a könyveket, szóval értelme nem igazán lenne.
Törvényileg, hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?
Mike Menders:
Törvényileg jogvédő hivatalokon keresztül érdemes fellépni, mert ezeknek, a szervezeteknek már kialakult ügyvédi hátterük, technikáik, kapcsolataik vannak. Természetesen magánúton is lehet keresni olyan ügyvédeket, akik a szerzők jogait képviselik, de őket már konkrét bizonyítékokkal érdemes felkutatni. Egyelőre még nem kellett eljutnom eddig, ezért több konkrétummal sajnos nem szolgálhatok.
Mira Sabo
Igen a megoldás egy összefogás és persze szankcionálás. Szigorú törvényi szabályozás és fellépés kellene.
Általában nem kell a feljelentésig eljutni, mert ha írok a szerverszolgáltatónak, akik félnek a hatóságoktól és a feljelentésektől, azonnal eltávolítják az adott oldalt. Persze vannak kirívó esetek is. Az író szerzői joga elidegeníthetetlen a terjesztés jogát adhatja el egy kiadónak, ezzel már a kiadó és a szerző is jogosan léphet fel és kérhet akár kártérítést is. A szerverszolgáltatóknál látható az adott oldal forgalma. Persze egy eljárás lehet hosszadalmas és költséges, de minden esetben bizonyítható a jogsértés. Képernyőfotókkal stb.
L.J.Wesley
A törvény szerint kártérítésre tarthatunk igényt. A probléma ezzel az, hogy mire az ember ehhez egyáltalán hozzájut, idegileg tönkremegy, és ennek az írás látja kárát. A másik problémás dolog, hogy sokan bújnak az internet kínálta névtelenség mögé, így nehezítik, hogy azonosíthassuk őket. Teszem hozzá, nem annyira, mint ahogy ők azt elképzelik
Meséljétek el, kérlek mennyibe, kerül egy könyv kiadása? Vagy, hogy az írónak mi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást?
Mit gondoltok manapság a kifogásokról, hogy drága a könyv? Mihez képest drága?
Mike Menders:
Egy könyv jelenleg kétféle formátumban jelenhet meg: elektronikusan (például e-book vagy blog, illetve előfizetéses konstrukcióban), valamint nyomtatott változatban. A könyv kiadásától is függ, mennyi munkája van vele az írónak. Ha ezt kiadóra bízza, a legtöbb esetben a kézirat leadását követően már csak a szerkesztőtől és korrektortól visszajött javításokat kell elvégeznie, valamint a borítóba lehet beleszólása. Egyéni kiadás esetén viszont az összes munkafolyamatot neki kell elvégeznie, vagy erre szakembert találnia. A lépések formátumtól függetlenül szinte ugyanazok: írás, korrektúrázás, szerkesztés, javítások, ismét korrektúra, valamint szerkesztés, végül tördelés következik, miközben borító készül. Az elkészült kiadvány vagy nyomdába kerül, vagy máris webáruházba, terjesztésre. Az e-book esetén valóban csak a nyomdaköltséget spórolja meg a szerző, a többi munkafolyamatot nem. Emiatt is lehetne olcsóbb a papírverziónál, de sajnos a könyvterjesztők a könyv nettó árának a felét zsebre teszik. Épp emiatt megy fel az e-book ára is, hiszen bár nem kell százezreket költeni nyomdai kivitelezésre, de levonva a kiadói költségeket és a terjesztést, az ár körülbelül 10-15%-ka marad az írónál. Tehát ha az olcsóbb, 1200 forintos e-book eladási árat nézzük, jó, ha 120 forint marad tisztán. Sok könyvet kell ahhoz értékesíteni, hogy egy újabb sztoriba visszaforgassa a szerző a bejött összeget. A nyomtatott példányok esetében sem jobb az arány: egy 3500 forintba kerülő kiadványból jó, ha 500 forint üti az író markát. A belefektetett idő pedig abszolút nem arányos ezzel, hiszen egy könyv megírása nem főállásban történik. Ha a munka-, és magánidőt, a családtól elvett órákat, egyéb problémákat leszámítjuk, mikor jut oda a szerző, hogy elmerüljön az általa kreált álomvilágban? A megírás utáni szerkesztés, korrektúra szintén hónapokba telhet, amennyiben igényes magánkiadványról beszélünk. Ezek után jelenik meg a könyv, ami több millió társa mellé kerül, a könyvesboltok mélyére.
Igen, ez szélmalomharc, és az író számára elsődleges kulcs az ismertség, hiszen enélkül főállásban sem írhat, mert nem éri meg. Persze vannak, akik a fióknak írnak, de tegyük a szívünkre a kezünket: van értelme? Egy író adni akar a világnak, akár ingyen, akár pénzért. Szeretné, ha megbecsülnék a befektetett energiát, a minőséget, amit nyújt. Az írók többsége nem milliomos, aki adakozásból ad ki könyvet, ahogyan köszönömre sem süt a pék, vagy hálával sem lehet leróni a villanyszámlát. A könyv kiadása pénzbe kerül, és a legtöbb szerző szeretné, ha legalább nullára kijönne, hiszen a befolyó összeget egy újabb könyvre tudná visszaforgatni. Ezzel az olvasó is jól jár, az író pedig többet adhat. Nagyon kevés hazai szerző van, aki ebből él, hiszen ez nem nyereséges műfaj, ahogy a zeneipar sem az. Mindkettőt terjesztik. A filmiparba betolnak pár milliót gyártáskor, és ha nem sikeres a film, nem lesz folytatása. A könyv esetében ugyanez a helyzet: ha egy író nem jön ki nullára, előbb-utóbb elfogy a pénze és lehúzza a rolót, akár jó sztorikat ad ki, akár nem. Ilyen egyszerű. Hiába örül az ismertségnek, meglapogatják a hátát, ha eközben lyukas a zsebe. Várhatja az olvasó, hogy újabb regények jelenjenek meg, ha senki sem nyúl a szerző után. Egy kiadó nem jótékonysági intézmény, ha nincs legalább egymillió forintod előre, akkor megvonják a vállukat. Ebben az összegben sokszor még a marketingköltség sincs benne, amire súlyos összegeket kel szánni, hogy megismerjenek.
Összefoglalva: „ilyen ez a popszakma”.
Mira Sabo
Ettől lehetnek eltérő esetek is, de nagy általánosságban a könyves matek a következő képpen épül fel:
Ha kész a munkánk, amivel minimum 4 hónapig bajlódik az író, akkor vagy a kiadó finanszírozza meg az előmunkálatokat (de akkor a végtermék is az övé) vagy az író. Az első a borítóterv, ami 50-100 ezer Ft is lehet, de bizonyos weboldalakon ingyen is megcsinálhatunk egy egyszerűbb változatot. A szerkesztő/korrektor, ha egy személy, akkor kb. 100-150 ezer Ft-ba is kerülhet (karakterszám függő) aztán a tördelés, ami szintén 50-100 ezer Ft. Ezután következhet a nyomda, ami példányszámtól függően minimum 600-1500 Ft, könyvenként. Sok mindentől függ. Ez még nem tűnik soknak csak, hogy a könyvterjesztők a könyv árának a felét elkérik. Ez a könyvesboltok haszna. Tehát, ha egy 4000 Ft-os könyvről beszélünk, abból levonjuk az 1000 Ft-os könyvesbolti árrést, majd az 1000 Ft-os gyártást és a többit, akkor rájövünk, hogy ha nem adunk el több ezer darabot, akkor már nem is éri meg az egész hajcihő.
Megértem azokat, akik nem engedhetik meg a könyvet, de én is sok mindent nem engedhetek meg magamnak, még sem tulajdonítom el. A könyvtárakat épp nekik találták ki. Sajnos így működik a világ. Látva a fenti arányokat az jön ki, hogy a könyvesboltoknak TÚL nagy haszna van ahhoz képest, hogy nem tudnának eladni semmit, ha mi írók nem bocsájtanánk rendelkezésükre a terméket, amit árulnak. Szóval, ha valaki azt mondja, túl drága a könyv reklamáljon a könyvesboltokban, mert sajnos miattuk ennyi. Egyébként, éppen ezen számok ismeretében gondolkodom azon, hogy négyezer Ft fölé emelem a könyveim árát, mert sajnos nem éri meg vele foglalkozni ennyi pénzért.
L.J.Wesley
Pontos számokkal inkább nem dobálóznék, hisz elég sok mindentől függ. Legyen elég annyi, hogy ismerek olyan „nagy” kiadót, akik jelenleg 1 millió forint körüli összeget kérnek az új íróiktól. Igen, a nagy kiadónál is sokszor fizetsz, ha nincs még neved, ez egy ilyen szakma.
Ha a kiadó magyar szerzővel dolgozik, akkor is fizet borítót, tördelést, szerkesztést, korrektúrát, nyomdát stb. Ha külföldi szerző könyvét adják ki, akkor a licence és a fordítás ára még pluszban rájön. Hatalmas összegekről beszélünk.
Az írás befejezése után még szerkeszteni kell a könyvet, ami szintén nem kis feladat, ráadásul ugye csapatmunka. Megjelenés után pedig a marketingbe kell belemélyedni, mert ha nem tudják, hogy létezik a könyved, olyan mintha nem is létezne.
Az e-bookjaim ezer ft alatt vannak. Nem tudom elfogadni kifogásnak, hogy ez drága. Egy doboz cigi is többe kerül, és sokan azt napi szinten veszik. Nagyjából 240 könyvet kéne eladnom havonta ahhoz, hogy fizessem a lakásom, és akkor még nem ettem meg semmi. Ennek ellenére legalább 1 évet dolgozok minden egyes könyvemen. Akkor mégis, hogy drága ez?
Hivatalos szerzői oldaluk is van, ahol követheted őket facebookon is.
