~~~Előolvasás~~~
Szeretném megköszönni Fairbooks Kiadó és Írói Műhelynek és Jud Meyrin írónőnek, hogy elolvashattam a Gyilkosság a krimifesztiválon (Felföldi rejtélyek 2.) c. könyvet, Tristan és Lottie, nem mindennapi történetét. Meyrin, a második kötettel szinte bebetonozta nálam a kedvenceim listáján, még hozzá első helyen. Nem hiába ajánlom őt több helyen, ha megkérdezik melyik krimi írót, mondanám. Mindig ő jut eszembe elsőként
Jud Meyrin:
Gyilkosság a krimifesztiválon
(Felföldi rejtélyek 2.)
Tartalom:
A minden lében kanál
újságírónő és a mogorva nyomozó visszatér egy újabb, még halálosabb nyomozásra.
Montrose békés, skót kisváros. Egészen addig, amíg Lottie Kelsey, a helyi újság
újdonsült riportere hullára nem bukkan a tengerparton. A halott férfi egy
irodalmi kritikus, aki előszeretettel írt gúnytól csöpögő véleményt a kezébe
kerülő könyvekről. Sok a gyanúsított, és jó részük a városban tartózkodik az
épp zajló krimifesztiválon, ráadásul a gyilkosság titokzatos módon kapcsolódik
egy másik ügyhöz. Ahhoz, amin Tristan Hunter, a kiugrott zsaru hónapok óta
dolgozik.
Egymásnak feszülő írók
Egy felbolydult város
Egy kilátástalan szerelem
Egy veszedelmes ellenfél
Lottie-nak és Tristannek túl kell lépnie a múlton, hogy élve megússzák az újabb
közös nyomozást, és elkapják a gyilkost, akinek egyetlen célja van: a végső
bosszú. De vajon zárulhat happy enddel a történetük?
Véleményem
5/5
Azta, nemjóját neki. Hát ez nem semmi volt. Az első részhez képest sokat fejlődött az írónő, még több izgalmat, rejtélyeket, csavarokat varázsolt bele. Sajnáltam, hogy minap befejeződött a történet, de bízom, hogy lesz folytatása. Annyira szeretem olvasni Lottie kotnyeleskedését, Tristan idegrohamait. Egészen jól elszórakozom rajtuk. Van is egy találó mondat, mely Tony szájából hangzik el, ezen jót nevettem.
„ Az kurva biztos, hogy őrületbe fogjátok kergetni egymást Tristannel.”
Tudjátok mindig féltem, hogy második részek nem fognak tetszeni, nem lesz olyan jó, mint az első. Jud Meyrinnél sosem félek, mert tudom mit fog adni, mit tartogat számomra, hiszen olvastam már tőle kisebb nagyobb történeteket. S tudom, hogy nem egy zsákbamacskát vettem kezemben. Ő azaz írónő, aki tudd fejlődni, elfogad tanácsokat, és nem fél a negatív véleményektől sem.
Gyilkosság krimifesztiválon kötet olvasása közben nem győztem ingatni a fejem, hogy micsoda fordulatok vannak benne. Egy perc nyugalom nem volt, sem üresjárat, felesleges szócséplés. Egyébként azt hittem a könyvtáros lesz a gyilkos. Ejj, Jud Meyrin… Megtévesztettél…
Szeretem az olyan krimiket, amiken lehet gondolkodni, agyalni, teóriákat felvetni, s nem rögtön az elején derül ki a tettes. Váltson ki bennem izgalmat, döbbenetet… Jud Meyrin ezt adja meg a történetein keresztül.
„Ó, a póktetkós pasinál, aki olyan, mintha hegylakót keresztezték volna egy szexi vikingge?”
Nem mondom itt aztán bőven, gondolkodhattam, egyik csavarból, másikba estem. Két szálon fut a történet, és mégis hihetetlenül záródott le. Nem erre számítottam végén. Örültem, hogy egy-két titokról fény derült. Viszont a „A nagy beszélgetést” hiányoltam. A másik nagy kedvenc Tony, Tristan társa. Róla szívesen olvasnék külön történetet, hátha van mit mesélni nekünk olvasóknak, és szerintem is van.
Van egy karakter, akit nagyon nem bírtam. Annyira irritáló, unszimpatikus volt. Nem tudom, hogy Meyrin, hogyan tudta megírni, hogy hajam is égnek álljon tőle.Mindenesetre nem volt kedvencem, ahogy a helyi zsaru sem. Ez van!
Összességégen egy izgalmas, szuper történettel folytatta Lowdeni boszorkányhajszát. Ez a kötet méltán lehet egyik legjobb írása Jud Meyrinnek. Szívből ajánlom minden krimi kedvelő olvasóimnak.
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
