Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Sajnos túl sok mindent nem árulhatok el magamról, mivel a CIA titkosügynöke vagyok, és nem nézné jó szemmel az ügynökség… Na jó, csak vicceltem! Horváth Dánielnek hívnak, 33 éves vagyok, sőt, hónapokon belül 34 leszek. Molekuláris biológusként végeztem, most tudományos munkatársként dolgozom egy cégnél dokumentációs területen. A természettudományos végzettségem ellenére művészléleknek tartom magam. Szeretem a rockzenét, az ázsiai kultúrát, a mézes-sonkás chipset és Adam Sandlar filmjeit. Talán röviden ennyit rólam. Meg esetleg még annyit jegyeznék meg, hogy A YouTuber szerelme, ami idén nyáron jelent meg, az első regényem, szóval az írói pálya legelején járok még csak.
A youtuber szerelme sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott
az írás folyamata?
A regény nem igényelt sok kutatómunkát, bár az is igaz, hogy egy-két dolognak talán jobban is utánajárhattam volna. A cím kicsit csalóka, mert ugyan a történet főhősei valóban YouTuberek, a videózás csak érintőlegesen kerül szóba, alapvetően általános emberi érzésekről, szerelemről, féltékenységről, nagyravágyásról, bűntudatról és irigységről szól a könyv. Aminek külön utánanéztem, az az érdekkapcsolatok világa volt. Ebben a témában több könyvet is elolvastam – pl. Egyetemista lány támogatót keres, Puncsapuk –, mivel a regényemben is egy hasonló alku köttetik: Alex, a sikeres, de félénk videós, akinek még sosem volt senkije, elfogadja Rebeka ajánlatát, aki hajlandó a „barátnője” lenni, ha cserébe a fiú hírnevet biztosít számára.
Ami az írást illeti, az első karakter leütésétől az utolsóig kb. egy év telt el, de a könyv nagyrészét 4 hónap alatt írtam meg. Viszont ezalatt a 4 hónap alatt csak az írással foglalkoztam, nem dolgoztam mellette. Nekem mindenesetre egy örökkévalóságnak tűnt.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
A könyvben nincsen semmiféle fantasztikus vagy természetfeletti elem, nincsenek benne zombik, vámpírok, tündérek, vérfarkasok, varázslók vagy gyíkemberek, a történet pedig annyira realista, hogy akár a valóságban is megtörténhetne. Azt leszámítva, hogy a humor itt-ott kicsit túlzó és abszurd, de ez csak fűszer gyanánt van.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Az első verseimet általános iskolásként írtam, szóval elég régen. Már nem emlékszem, hogyan kezdődött, és akkoriban ez nem is volt szenvedély, az iskolában az irodalom egyáltalán nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé. Csak időnként írtam egy-egy verset, ha volt ihlet, és valami eszembe jutott.
.jpg)
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Mindenképpen. Ez a könyvem fiatal felnőtteknek szóló humoros-romantikus regény, egy viszonylag könnyed lektűr. Viszont nagy álmom, hogy szépirodalmi igényű műveim is legyenek. Terveim szerint a következő alkotásom ezért egy színpadi dráma lesz. Egyébként írtam már korábban politikai témájú forgatókönyvet, egyszer egy verseskötetet is szívesen megjelentetnék, szóval vannak ötleteim.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
A YoutTuber szerelme esetében olyasmi volt, mint amikor a harmadmaraton végén holtfáradtan beértem a célba. Örültem, hogy túl vagyok rajta. Nagyon szenvedtem ennek a regénynek a megírásával, voltak periódusok, amikor tényleg nem értettem, hogy egyáltalán miért csinálom, ha ennyire nincs hozzá kedvem. Talán az volt a baj, hogy minél hamarabb kész szerettem volna lenni vele, ráadásul azt is tudtam, hogy ezt most nem puszta szórakozásból írom, hanem azért, hogy kiadjam. Viszont ezzel hatalmas terhet raktam a vállamra, és csak megnehezítettem a dolgomat. Folyamatosan amiatt nyugtalankodtam, hogy mikor lesz már kész, időnként teljesen kétségbeestem, hogy talán sohasem… Na mindegy, lényeg, hogy végül elkészült.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?
Az írói nevem egyszerűen úgy állt elő, hogy a család- és az utónevem közé beszúrtam egy F betűt. Szívem szerint egyébként meghagytam volna a polgári nevemet, de amikor elkészültem a regényem kéziratával, anyukám felhívta rá a figyelmemet, hogy Horváth Dániel nevű író már van az országban. Angol álnevet nem akartam, így maradt ez a megoldás. És hogy miért pont F? Gyerekkoromban nagyon szerettem Sipos F. Tamás énekest, innen jött az ötlet.Azt már csak utólag gondoltam hozzá, hogy az F jelenthet flowert, jelezve, hogy az írásaim színesek és változatosak, mint a virágok, vagy F, mint faith (vagyis hit), ami pedig azt jelképezi, hogy hiszek Istenben és magamban.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Nem. Ebben a zsánerben alapvetően azért írtam, mert be akartam futni íróként, és ebben láttam a legnagyobb potenciált. Egyelőre a befutástól olyan messze vagyok, mint Makó Jeruzsálemtől, de még nem adtam fel a reményt, hogy egyszer felfedezik a regényt. És ez még rímelt is.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Nem vagyok az az ugrabugrálós fajta, de azért jólesett. Természetesen örültem, hogy megjelent a könyvem, és sikerült megvalósítanom azt, amit elképzeltem. Sajnos vagy nem sajnos, de van egy kritikusabb oldalam is, amelyik nem hagy sokáig örömködni, és egy idő után mindig elégedetlenkedni kezdek amiatt, hogy a következő kitűzött céltól megint milyen messze vagyok. Most például a könyvmarketing okoz nehézséget, és az aggaszt, hogy miért nem veszik az emberek a regényemet, miért csak egy értékelésem van a moly.hu-n, és mikor leszek már én az új Leiner Laura… Mi tagadás, van még mit fejlődnöm a hálaadás és a meg elégedés terén. Mert így, ha egyszer történetesen mégis én lesz az új Leiner Laura, akkor meg majd amiatt fogom emészteni magam, hogy miért nem fedezték még fel a könyvemet az amerikai producerek, és mikor csinálnak már belőle filmet Hollywoodban.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az
írás, vagy impulzív?
Azt hiszem, mindkettő. A történeteim vázát, stílusát, fő mondanivalóját általában jól meg szoktam tervezni.A kereteket előre lefektetem, de aztán a kereteken belül már igyekszem minél szabadabban, spontán módon alkotni.
A youtuber szerelmében vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Több kedvenc részem is van A YouTuber szerelmében, de talán, amit a legjobban szeretek, az két mellékszereplő, Fruzsina és Ricsi randijelenete, ami a debreceni Nagyerdőn játszódik. Szerintem az egész jól sikerült. Amikor írtam, ókori görög szerzőket próbáltam utánozni.
Párbeszédeket viszonylag könnyen írok, viszont amivel meg szokott gyűlni a bajom, azok a „töltelékszövegek”, pl. tájleírások. Ezért is tervezek elmozdulni a dráma irányába, az talán testhezállóbb lesz számomra.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Néha egyszerűen csak úgy jön az ihlet, hogy megyek az utcán, és hirtelen eszembe jut valami. Általában egy-egy érdekes gondolatból vagy erkölcsi kérdésből indulok ki, és aköré építem a történeteimet, melyeket aztán rendszerint sosem fejezek be. Sok ötletem vár még arra, hogy megvalósítsam őket, a gépem tele van műtöredékekkel, jegyzetekkel.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít? Kik szólhatnak bele a szöveg, a történet alakulásába?
Na, ez jó kérdés, mert nem igazán szeretem megmutatni a kéziratot senkinek addig, amíg nincs teljesen kész, sőt, még utána se nagyon. A YouTuber szerelmét csak két barátomnak mutattam meg, és már csak azután, hogy elküldtem több kiadónak. Lehet, a későbbiekben bátrabb leszek ezen a téren, ennél az első regénynél még eléggé tartottam attól, hogy vajon a családom és a barátaim mit fognak szólni. Pláne úgy, hogy ez egy romantikus regény, miközben a magánéletben elég zárkózott vagyok, ritkán beszélek az érzéseimről. Sőt, ritkán beszélek akármiről is.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Szerencsére pozitívan, örültek, támogattak, elolvasták a könyvet, és tetszett is nekik.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várhatómég tőled az idén?
Idén már semmi, de hamarosan elkezdek dolgozni a már említett drámámon, aminek jelen állás szerint „Nászok és szakítások” lesz a címe, de ez még változhat. Jegyzeteim már vannak hozzá, egyelőre tervezési fázisban van a dolog. Ha minden jól megy, jövő tavasszal meg is jelenhet. Aki addig is követni szeretne, az Érdemtelen Művész néven megtalál a Facebookon és az Instagramon. Bár Facebookra már vagy két hónapja nem tettem ki semmit, Instagramon pedig idő- és kreativitáshiány miatt jelenleg trollkodás jelleggel a Paula és Paulina és az Esmeralda című mexikói szappanoperákból osztok meg képes idézeteket (valójában számomra guilty pleasure ezeknek a nézése, csak ciki lenne bevallani). Mint mondottam vala, most épp a könyv- és önmarketinggel szenvedek… Remélem, egyszer majd ehhez is lesz valami értékelhető ötletem.
A könyvet itt tudod beszerezni:
