Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Büksi Zsuzsanna - ("Nagyon köszönöm az olvasóimnak (a jelenlegi és jövendőbeli olvasóimnak is), hogy bizalmat szavaztak a regényemnek, és olvasták/olvassák a Kapcsolat:Bonyolultat. Hálás vagyok azért a sok szeretetért, amit tőlük kapok! ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Büksi Zsuzsanna írónőt, hogy meséljen magáról, és a  könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak Kapcsolat:Bonyolult címmel, idén nyáron jelent meg az első könyve, amit Erawan Könyvkiadó webshopjában lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

1975-ben születtem Baján. Azóta is itt élek és dolgozom. Nagyon szeretem a vizek városát, a kisvárosi hangulatot. Állandó ihletforrásom. Ha feltöltődésre vágyom, csak kiülök a belvároson átívelő Sugovica partjára, vagy sétálok egyet a parton. Az év minden időszakában, télen-nyáron gyönyörű.

 Kapcsolat:Bonyolult című könyved sok kutatómunkát igényelt?
Meddig tartott az írás folyamata?

A Kapcsolat:Bonyolult című regényemet 2020-ban Fejős Éva írós kihívására írtam két hónap alatt. Elég húzós időszak volt számomra.A kutatómunka nálam az írás velejárója, általában előbb kutatok, mint írok, de mivel ebben a kihívásban két hónapom volt megírni a regényt majdnem a nulláról, így folyamatosan, az írás mellett olvastam egészségügyi cikkeket, hogy hiteles legyek, néztem ismeretterjesztő- és dokumentumfilmeket a Gázai-övezetről. (Bevallom a történet váza, a karakterek, és néhány jelenet már érlelődött bennem egy ideje, így valójában nem teljesen nulláról indítottam a kihívást.)

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A realista történeteket szeretem írni, azokat a hétköznapi problémákat, amik akár bárkivel megtörténhetnek. Azonban a karakterek, és a történet mindig kitalált, és ha esetleg bárki magára ismerne benne, az teljesen a véletlen műve. Nem mintázok élő személyekről, ismerősökről karaktereket. Egyes élethelyzetek is csupán inspirálnak, de mindig továbbgondolom, így a történeteim teljesen kitalált történetek, amik bárkivel megtörténhetnek ugyan, de a saját fantáziavilágom szülöttei

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Már óvodás koromban meséket találtam ki magamnak, és saját, egyszerű kis meséimről szóló bábjátékokkal szórakoztattam magam. Ahogy megtanultam írni, le is írtam a történetecskéimet. Eljátszottuk a barátaimmal, bár ez csupán nekem volt érdekes, ők hamar megunták. Így történt, hogy egy idő után magányos tevékenység lett számomra az írás, sokáig azt gondoltam, senkit sem érdekel, mit csinálok egyedül a szobában, így néhány ember kivételével senkinek sem mutattam meg, és egyre kevesebbszer beszéltem róla, vagy mondtam el bárkinek, hogy írok.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Írtam már fantasyt, és thrillert is. Egy-egy novella erejéig kirándulok más zsánerekbe, szerintem gyakorlásnak is tökéletes lehet. Nem tudom, mit hoz a jövő. Most a legjobban a realista-romantikus történetekben érzem magam. Biztonságos számomra ez a közeg. Azt hiszem, azért mert ezt ismerem a legjobban, és ebben a zsánerben tudom a legjobban átadni az olvasóknak mindazt, amit szeretnék megfogalmazni.

Néha úgy érzem, nem szeretném, ha ez változna.

Néha viszont úgy érzem, hogy izgatottan várom az új kihívásokat.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Imádom érzés.

Nagyon szeretem, amikor a szereplőim végre révbe érnek, akármilyen élethelyzetbe is kerülnek. Végigmentek az úton, nekem sikerült megismernem, megkedvelnem őket. Akkor még természetesen nem hagyom magukra őket, mert jön a bétáztatás. Utána pedig a javítás kemény feladata, ami már nem annyira felemelő érzés számomra. Néha fogcsikorgatós, vértizzadós küzdelem. De mindenképpen megéri, mert sokkal jobb lesz tőle a szövegem, a történet, és a végén elismerem, hogy megérte.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Nem gondolkodtam írói álnéven.

Mivel magyar környezetben, magyar szereplőkről írok, az én esetemben semmi sem indokolja idegen hangzású, külföldi név felvételét. Emellett vállalom, amit írok az ismerősök előtt is. Nincs miért szégyellnem, hogy saját névvel jelenjenek meg az írásaim. Büszke vagyok rájuk.

Azt hiszem igazán különleges, és szép nevem van, amit kár lenne megváltoztatni, ráadásul szeretem is.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Nem feltétlenül. Fiatalon még kerestem a hangomat. Több fantasyt írtam, de így visszagondolva a világépítéssel és a karakterek felépítésével komoly gondjaim akadtak. Egy idő után jobban érdekeltek a való világban játszódó történetek, romantikával vagy anélkül. Sokkal jobban lekötöttek, az olvasmányaim is errefelé orientálódtak inkább. Kerestem azokat az olvasmányokat, filmeket, amik igaz történeteken alapultak, így természetes lett számomra, hogy realista történeteket írjak, olyan problémákról, amik engem leginkább érdekeltek.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Felfoghatatlan.

A mai napig nehezen hiszem el. Még mindig olyan, mintha álmodnék. Egy csodálatos, boldog, valóra vált álom.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Megtervezett.

Maga az írás folyamata kiragad a hétköznapjaimból, feltölt, és kikapcsol. Olyankor megszűnik tér és idő. De tervezős vagyok a mindennapjaimban és az írásban is. Vázlat alapján dolgozom. Még ha olykor el is térek tőle, fontos számomra egy irányvonal, amerre haladok.

Viszont amikor leülök írni, akkor hagyom, hogy a történet és a karakter beáramoljon a tudatomba. Ez nálam kicsit tudathasadásos élmény, amikor ott vagyok, de igazán mégsem. Tudom, merre haladok, de mindig jöhetnek meglepetések. Nagyon izgalmas folyamat, talán ezért is szeretem annyira, és ezért hiányzik egy idő után mindig.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Vannak kedvenc jeleneteim, amiket könnyebben írtam. Néha mókásak, olykor szívszorongatóak, ismerős pillanatok.

Erotikus jeleneteket számomra mindig nehéz megírni, mert nem szeretném, ha pornóba csapna át az egész, de kínosan nevetséges virágnyelven sem szeretnék fogalmazni. Szerintem igazán szép erotikus jelenetet nagyon nehéz megírni. Számomra ez egy írós kihívás.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Figyelek a környezetemre, a körülöttem levő emberekre, olykor elég egyetlen szó, egy mozdulat, hogy megjelenjen a gondolataimban egy olyan karakter, aki mesélni szeretne. Ilyenkor addig kattog bennem egy hang, amíg komolyan el nem kezdek rá figyelni és vele foglalkozni.

Olykor olvasok valami felkavarót, valamit, ami megindít bennem egy erős érzelmi reakciót pl:meghatottságot vagy dühöt, ami napokig nem ereszt, és tudom, hogy dolgom van vele, írnom kell róla, hogy feloldjam ezt az érzést, mert különben nem szabadulok tőle.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Az elsők, akiknek megmutatom a kész kéziratot, azok a bétáim. Megbízok bennük, mert mindig őszintén megmondják a véleményüket, olykor kíméletlenül, és keményen, de ebből sosincs sértődés közöttünk. Tudom, hogy segíteni szeretnének, és mindig mindent meg tudunk beszélni.

Beleszólhatnak a szövegbe, felhívják a figyelmemet a hiányosságokra, a gondolatismétlésekre, a logikátlanságokra. Ha elakadásaim vannak a történetben, akkor is segítenek, együtt agyalunk a sztorin. Rendkívül inspirálóan hatnak rám, és bármikor számíthatok rájuk. Akkor is, ha javítás közben azon hisztizek, hogy túl nagy falat ez nekem, és képtelen vagyok megbirkózni a feladattal. Olyankor támogatnak, és mindig a megfelelő szavakkal húznak ki az önsajnálat ragacsos mocsarából.

Hálás vagyok, hogy ilyen megbízható, előolvasóim vannak. Nélkülük sokkal nehezebben menne a javítási folyamat.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

A családom elfogadja, hogy írok, mivel mindig is írtam, ez hozzám tartozott, tartozik. Tudják, hogy nem időszakos hóbort, hanem a hobbim. Mindig támogattak, és érdeklődtek, hogy éppen mivel foglalkozom. Kikérhettem a véleményüket, és olykor előolvasásra is sikerült rávennem őket.

Velem együtt örültek a megjelenésnek, és rendkívül lelkesek, hogy most már végre „igazi író” lettem.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Idén az Írós oldalamon várható egy novella Halloweenre és már évek óta hagyomány számomra, hogy az adventi időszakban minden héten egy-egy karácsonyváró novellával kedveskedem az olvasóimnak.

A Kapcsolat:Bonyolult című regényem előzménykötetének megjelenése jövőre várható. A történet Hanna és Lucas kapcsolatáról szól.

Nagyon köszönöm az olvasóimnak (a jelenlegi és jövendőbeli olvasóimnak is), hogy bizalmat szavaztak a regényemnek, és olvasták/olvassák a Kapcsolat:Bonyolultat. Hálás vagyok azért a sok szeretetért, amit tőlük kapok! El sem tudtam eddig képzelni mennyire csodálatos, felemelő érzés az olvasók szeretete, elismerése, és mindig hálás vagyok, ha megkeresnek, rám írnak. Legalább ennyire boldog, szeretetteli életet kívánok nekik is, mint amilyenben mostanában részem van.

 

A könyvet it tudjátok beszerezni:

Erawan Kiadó

Büksi Zsuzsanna írói oldala

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Igali Anikó az Erawan Kiadó egyik tehetséges írónője - ("Teljesen szürreális érzés volt a kezemben tartani (és nemcsak azért, mert szerintem valami egyedülállóan csodás borítót álmodott meg hozzá Müller Peti), mint ahogy az is hitetlenkedéssel vegyes örömmel töltött el, amikor Fejős Éva üzenetet küldött arról, hogy tetszik neki a kézirat, és ki is adná. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem az írónőt Igali Anikót, hogy meséljen kicsit magáról és a  könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónők One Night Only című könyve jelent meg eddig, ahol Erawan Kiadó oldalán lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Somogy megyében, egy kis faluban élek a családommal. Sokáig a közigazgatásban dolgoztam, jelenleg pedig egy művészeti társaságnál tevékenykedek.

One Night Only című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Az egyik főszereplőmnek mentális, a másiknak pedig tényleges, fizikális betegsége van, úgyhogy természetesen ezeknek a problémáknak utána kellett néznem, de próbáltam úgy szőni a cselekményt, hogy alapvetően szórakoztató, pozitív, humorral átszőtt történetet adjak az olvasóknak.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Alapvetően fikciók a történeteim, de persze azt nem lehet kizárni, hogy valamennyire ne szivárogjon be a valóság. Például pár mellékszereplő, a tulajdonságaik, pár apró mozzanat. Ezek nem tudatos dolgok, például előfordult már, hogy a kézirat átolvasása közben kapcsoltam, hogy: jé, ez bizony x vagy z!

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Gyerekkorom óta írok, nem tudom pontosan megmondani, mikor kezdődött. Az biztos, hogy először szerelmes verseket fabrikáltam, aztán meg rövidebb novellákat és persze jó párszor próbálkoztam regényekkel is, amiket természetesen mindig félbehagytam egy újabb, (szerintem) remekebb regény témáért. 

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Kiadásra nem biztos, de én magamnak írogatok más zsánerekben is. Szerintem szükség van rá, az új zsánerek is az írás tanulásának, gyakorlásának a részét képezik. Eddig is írtam már sokfélét; mesét, romantikusat, krimit – most a One night only-val ez utóbbi kettőt ötvöztem.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Egy kézirat befejezése lehetne éppen boldog pillanat is, de nálam alapvetően a nagy szorongás kezdetét jelzi, mert írás közben túlnyomórészt egészen euforikus állapotban szoktam leledzeni, de annál a bizonyos utolsó leütésnél mindig elfog a kétség. Amikor visszaolvasom, akkor egyik nap jónak érzem a kéziratot, másnap pocséknak, és ez így megy a végtelenségig. Örökös kétségek közt őrlődöm. Folyamatosan húznék a szövegből, utána meg hozzá írnék, úgyhogy ha rám lenne bízva, hogy mikor befejezett egy kézirat – lehet, hogy az a nap sohase jönne el. Egyébként erre a legjobb példa az első, magánkiadású regényem, amit bő tíz évig írtam.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Az írói nevemnél anyukám lánykori vezetéknevét használom, ami sokkalta jobban hangzik, mint a hivatalos vezetéknevem. Alapvetően hasznos dolognak tartom a szerzői neveket, főleg akkor, ha valaki különféle zsánerekben is kiad, mert a különféle szerzői nevek más-más zsánereket jelölnek, ami útmutatást ad az olvasóknak. Egyébként a One night only előtt megjelent írásaimat (amik magánkiadásban jelentek meg) egy operettbe illő néven publikáltam, ami szerintem illett is azoknak a szövegeknek a stílusához. 

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Mint már említettem, pár zsánert kipróbáltam már, de alapvetően a romantikus írások állnak közel hozzám.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Teljesen szürreális érzés volt a kezemben tartani (és nemcsak azért, mert szerintem valami egyedülállóan csodás borítót álmodott meg hozzá Müller Peti), mint ahogy az is hitetlenkedéssel vegyes örömmel töltött el, amikor Fejős Éva üzenetet küldött arról, hogy tetszik neki a kézirat, és ki is adná. Az igazság az, hogy az elmúlt évben eléggé belefáradtam a hétköznapokba (munka, online oktatás, bezártság) és nagyon hiányzott már nekem valami megváltás, valami csoda. Ez a csoda nekem a One night only kiadása volt. 

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív? 

Amikor elkezdek írni, még csak a főszereplőm vagy főszereplőim vannak meg, és persze az alap konfliktus. Ez az alap azért kell, hogy elinduljak. De hogy hogyan indulnak el a szereplők és milyen kacskaringókon keresztül vezet az útjuk, arról fogalmam sincs, az csak írás közben derül ki számomra is. Néha még a történet vége sincs meg a fejemben, hagyom, hogy a szereplők irányítsanak. Ez szuper érzés, amikor működik, amikor meg nem, akkor hideg fejjel kell átgondolni, hogy merre tovább. Ha ez bekövetkezik, akkor nehéz átlendülni, de ha ezt sikerül legyőzni, az duplán szuper érzés.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Persze, hogy vannak, nem is egy! Például a One night only-ban imádtam írni a terápiás csoport jeleneteit. Ott például teljesen impulzív volt az írás, a gép előtt ülve, egyik pillanatról a másikra születtek meg az új szereplők, a kis székeiken velem szemben ültek, láttam őket, a mozdulataikat, hallottam a hangjukat, és bár elég gyorsan gépelek, mégis versenyt kellett futnom a szövegelésükkel. Izgultam is, hogy le ne maradjak egy-egy poénról, beszólásról. Nagyon jókat röhögtem rajtuk, imádtam őket.
Ennél jóval nehezebben ment a szexjelenetek, illetve chatek megírása.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Minden inspirál; egy cikk, amit lehet, hogy évekkel ezelőtt olvastam, csak valami miatt most „jön elő”, egy arc az utcáról, egy dal, sőt egy illat, bármi. Aztán ez a sok dolog valahogy összeáll, és eljön az a pont, amikor úgy érzem, ezt már érdemes megírni.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Páran vannak, akik előolvassák, illetve beleolvasnak. Merőben más beállítottságú emberek, ami nekem jó, mert más-más szemszögből látják a szöveget. 

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

A családom mindig is tudta, hogy írok, és afféle hóbortként tekintettek rá. Szerintem jobban meglepődtek a kiadáson, mint én. 

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén? 

Most minden erőmmel azon vagyok, hogy megszülessen a One night only folytatása, úgyhogy jelenleg együtt kelek és fekszem Áronnal és Emmával. Remélem, hogy elnyeri a kiadó tetszését és egyszer meg is jelenhet.

 

Igali Anikó szerzői oldala 

Erawan Kiadó

Büksi Zsuzsanna: Kapcsolat: Bonyolult - ("Szívből merem ajánlani az olvasóimnak, könnyedebb nyári romantikus könyvet. Igazi strandolós olvasmány, ha nyaralni mennék, ezt vinném magammal. Nálam benne van Top 5 listámban, kedvencem lett ez a könyv. ")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Erawan Kiadónak és Büksi Zsuzsanna írónőnek, hogy elolvashattam Kapcsolat: Bonyolult címmel. Ritkán fordul elő, hogy egy könyvet pár óra alatt olvassam ki, de nagyon megfogott, beszippantott nem engedett el. Hajtott a kíváncsiság mi lesz Hannával és Gáborral. Ezek után mindenképpen figyelemmel fogom kísérni az írónőt, merem remélni, hogy további kötetekre lehet majd számítani.

 Büksi Zsuzsanna:
Kapcsolat: Bonyolult



Tartalom:

Hannát, a kiváló dokumentumfilmest többszörösen megsebezte az élet. Nemrég települt vissza Franciaországból, miután balesetben elveszítette szerelemmel szeretett férjét, Lucas-t. Évekkel ezelőtt egy kettős csalódás űzte őt külföldre. Egyszerre és együtt árulta el akkori szerelme, Gábor, és egykori iskolatársa, szívbéli barátnője, Zsófi. Ők ugyanis Hanna háta mögött összejöttek, majd házasságot kötöttek egymással. Gyerekük született. Igaz, később ők is megtapasztalhatják a szerelem mulandóságát. Gábor váratlanul hazaérve, félreérthetetlen helyzetben, egy férfi ölelő karjában találja Zsófit.


Hannát lelkiismeret-furdalás gyötri férje halálával kapcsolatban. Próbálja összerakni darabokra tört élete cserepeit. Eközben összefut a frissen csalódott Gáborral, aki szeretné helyreállítani kapcsolatát az egykor elhagyott Hannával. Vajon sikerül-e neki? Hannának fel van adva a lecke. Feledni fájón? Ölelni újra? Elveszni régi-új szerelemben? Hinni ismét abban, akiben egyszer már csalódnia kellett?

Egy elsőkönyves, magyar szerző, friss hang, robogó cselekmény, és éppen annyi romantika, ami megfűszerezi az életet. Büksi Zsuzsa humorral, finoman bánik a szereplőivel, és olyan helyzeteket teremt, amelyekben magunkra is ismerhetünk.


Véleményem
5/5

Nagyon örültem, hogy Büksi Zsuzsanna könyvét olvashattam, egy este alatt faltam be, alig tudtam letenni. Beszippantott, magával ragadott ez a szerelmi történet.
Hanna fájdalommal telve érkezett haza Budapestre, hogy új életet kezdhessen. De még ő sem gondolta volna, hogy mi vár rá idehaza.
Gördülékeny, olvastatta magát, egyszerű történet semmi sallang, felesleges mondatok nem voltak. Szeretem az olyan történeteket, ahol gyermek van. Csenge egyik kedvenc karakterem, utána jött Kornél. Jó pont az írónőnek, hogy lassan építette fel Gábor és Hanna kapcsolatát, noha Gábor egészen mást akart volna. De végül kénytelen rájönni, hogy bezony maga esett bele a saját csapdájában. Nem hiába, nem érdemes terveket szövögetni, a sors úgyis keresztül húzza.
Hanna lelki fájdalmával küszködve próbált Gáborral, Csengével tartani a kapcsolatot, amikor hazajött. Az a sok veszteség, a fájdalom, amit őt érte nagy lelkifurdalással párosult.
Végefelé megható volt, főleg az a rész, amikor Hanna Lucas kiállítását bonyolította le. Itt úgy éreztem békére lelt ő is és Lucas, lezárta magában ezt a kapcsolatot, ami nem volt könnyű. Vére tovább léphetett, új életet kezdhetett. Úgy érzem, Hanna mindent megtett, amiért hazajött.
Zsófival kapcsolatban kissé tévedtem, mert valahogy más vártam tőle, valahogy kettős személyiségével nem tudtam mit kezdeni. Egyik percben gyűlölte, másikban már szánakozva figyelte Hannát. Végig lehetett látni, hogy mekkora fejlődésen ment át. Ő is rájött, hogy mi volt a hiba, mi hiányzott az ő életében.
Első kötet, de korántsem az utolsó szerintem Büksi Zsuzsannától. Számomra kellemes volt olvasni, üdítően hatott rám ez a romantikus történet. Ahogy fentebb írtam nem voltak sallangok benne, nem volt túl magyarázva a történet, inkább hagyta hadd, menjenek a maguk útján. Ez tetszett nagyon, nem akart több lenni, mint ami. Szórakoztatni, kikapcsolni nagyon megtette. S azt hiszem, egyszer majd újra fogom olvasni.
Viszont előjött belőlem a "párosítsukösszeamellékszereplőket" énem.. Kornél és Judit... Elgondolkodtam azon, mi lenne, ha lenne nekik is egy külön történet. Bírtam Kornélt annak ellenére, hogy oltári beképzelt… Viszont nem bánnám, ha lenne külön története.

Mindenesetre egy kalap alatt kiolvastam, és úgy érzem, mint akit fejbe csaptak. Kissé hiányozni fog Gábor és Hanna. Azért elbírt volna az utolsó oldalon szerintem egy vagy két évvel később rész. Vajon mi lehetett volna később? Nem csak velük, hanem Zsófival, Csengével, és Hanna családjával.

Szívből merem ajánlani az olvasóimnak, könnyedebb nyári romantikus könyvet. Igazi strandoló olvasmány, ha nyaralni mennék, ezt vinném magammal. Nálam benne van Top 5 listámban, kedvencem lett ez a könyv.

A könyvet itt tudod beszerezni:

Büksi Zsuzsanna szerzői oldala

Erawan Kiadó

Igali Anikó: One Night Only - ("Mit is mondhatnék, nagyon bejött nekem, annyi szent. Humoros, vicces, szórakoztató, élmény volt olvasni. Viszont egyszerre szomorú és szívszorító is volt egyben a történet. Imádtam a két párost, R-t és Emmát. Imádtam a párost. Viccesek, aranyosak. Emmát sajnáltam, hogy így bánt a sors vele.")

 ~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Erawan Kiadónak és Igali Anikónak, hogy elolvashattam, One Night Only című fantasztikus könyvet. Imádtam minden sorát, szórakoztató és magával ragadó történet. Viszont egy kis szomorú dolog is beárnyékolta a főszereplő sorsát. De amilyen helyzetek voltak, mintha nem is lenne baja. Minden esetre tetszett és szívesen olvasnék még írónőtől

Igali Anikó
One Night Only

Tartalom:

R. ​rajong a szexért. Imádja a nőket, és a nők is imádják őt. Nem hagy ki egyetlen kóbor numerát sem, szakértője a prostituáltaknak, üres perceit pedig szexchattel dobja föl. Szenvedélye tönkreteszi a kapcsolatait és akadályozza a munkájában is, ezért próbál szabadulni tőle. Heti rendszerességgel például csoportterápiára jár, ahol látszólagos sorstársakkal beszéli ki a mindennapok megpróbáltatásait.
Amikor meggyilkolják a csoport egyik tagját, a titokzatos R. komoly slamasztikába kerül. Versenyfutásra kényszerül a saját kollégáival és az idővel a gyilkos kézre kerítéséért, és nem utolsósorban azért, hogy kompromittáló életvitelére ne derüljön fény.
Emma gyönyörű harmincas, akinek az életét váratlanul romba dönti egy súlyos diagnózis. A betegség érzelmi hullámvasútja olyan világba repíti, ahol azelőtt még álmában sem fordult meg.
Két vadidegen találkozik egy arc nélküli dimenzióban, ahol a legvadabb fantáziák is teret nyerhetnek.
Mindkettőjüknek szüksége van a másikra, de a kegyetlen valóság mindent felülírhat. A virtuális világon túl is lehet jövője a kapcsolatuknak?
Egy igazi modern románc; szívszorító, kacagtató, akciódús és pikáns – egy jó tollú, jó humorú szerzőtől.

Véleményem
5/5

Amikor megláttam a könyv borítóját a kiadó oldalán, azonnal szerelmes lettem. És csak azután olvastam el miről is szól valójában. Müller Péter szenzációs borítót alkotott.
Ezek után megcsóváltam fejem és azt mondtam magamnak, akkor is kell. Így nem kis meglepetésemre kézhez kaptam a könyvet, amiért nagyon köszönöm a kiadónak, és az írónőnek is.

Mit is mondhatnék, nagyon bejött nekem, annyi szent. Humoros, vicces, szórakoztató, élmény volt olvasni. Viszont egyszerre szomorú és szívszorító is volt egyben a történet. Imádtam a két párost, R-t és Emmát. Imádtam a párost. Viccesek, aranyosak. Emmát sajnáltam, hogy így bánt a sors vele. De bízom benne, hogy későbbiekben minden rendben lesz. Na de R., avagy Áron. Hát mit is mondhatnék… Igazi bunkó néha, arrogáns és öntelt fickó, aki mindent a dugással tudná elintézni. Kivéve Seherezádét. Kíváncsi voltam végig, hogy mikor futnak össze. Vajon lesz köztük tényleges fizikai kapcsolat? Szerelem is szövődhet egymás iránt?

Plussz még amit nagyon jó volt, hogy egy kis nyomozás is belefért a történetben, vártam, hogy hova fut ki az egész… Vajon lebukik vagy nem? Sok-sok kérdésem adódott olvasás közben. Voltak kedvenceim, de Reni szövegelései vitt mindent. Komolyan nem komplett az a nő. Na meg Emma barátai..

Egy szóval Igali Anikó és a könyve  is kedvencemmé vált. Sajnáltam, hogy vége lett, pont a legjobb résznél. Bízva remélem, hogy folytatni fogja történetet, mert úgy érzem nincs még teljesen vége kedvenc párosom történetének. Nagyon élveztem az olvasást, egy élmény volt. Szívből merem ajánlani mindenkinek One Night Only című könyvet. 

 

A könyvet itt tudod beszerezi:

Erawan Könyvkiadó

Igali Anikó Szerzői oldala

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Hajdú-Antal Zsuzsanna - ("Előfordul, hogy megihlet egy valós esemény, akár csak egy jelenet erejéig; például az Utánadban az a bizonyos erdélyi stoppolás hasonló jópofa kalandokat tartogatott számomra is, mint amilyeneket a főhős élt át.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem az Hajdú-Antal Zsuzsanna írónőt, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek három könyve jelent meg eddig Léggömbök, Utánad, Visszatérünk címmel, amiket a Ciceró Kiadó oldalán lehet megrendelni. A következő negyedik regénye az  Erawan kiadónál fog megjelenni, Belvárosi srác címmel.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

 

 (Fotó: Enessey Melinda-Mosolyra fel)

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

36 éves koromra a Ciceró kiadónál 2016 óta három kötetem jelent meg (Léggömbök, Utánad, Visszatérünk), háromból kettőt a HUBBY az Év Ifjúsági Könyve díjra jelölt, amit mindig örömmel idézek fel.

Kicsit nehéz szigorúan egy zsánerbe sorolni a könyveimet, mert a komolyabb témák és a stílus/írásmód miatt nem kizárólag ifjúságiak; rám, mint szerzőre talán leginkább a kortárs realista jelző illik. Az írás iránti elkötelezettség mellett emellett ember- és állatbarát vagyok, multinál dolgozom, szeretem a folyó- és tópartokat, megszállottja vagyok a tengernek, a nyüzsgő városoknak, a magyar nyelvnek, a zöldséges (főleg a currys, indiai ízvilágú) kajáknak, és néha egyszerűen csak úgy vagyok; lustálkodom, meditálok.

A könyveid sok kutatómunkát igényeltek? Meddig tartott az írás folyamata?

A Léggömböknek, mivel a gyerekkori regényemet írtam újra, tizennyolc év alatt sok-sok átírása született, ez nagyon sok idő, de ezeket az éveket írásgyakorlatként fogom fel.

Az Utánad viszont mindössze három hónap alatt született (a fejemben mindig is létezett egyfajta folytatása a Léggömböknek), a Visszatérünk pedig nagyjából négy hónap alatt íródott. Utóbbinál szükség volt kutatómunkára, ami eléggé meg is viselt.

A negyedik, megjelenés előtt álló regényem, ha mondhatom ezt, talán a legtudatosabb koncepció az eddigiek közül, mert ez járt a legtöbb kutatómunkával; szülőket és alapítványnál dolgozó szakembereket faggattam, akik türelmesen válaszoltak a kérdéseimre.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Előfordul, hogy megihlet egy valós esemény, akár csak egy jelenet erejéig; például az Utánadban az a bizonyos erdélyi stoppolás hasonló jópofa kalandokat tartogatott számomra is, mint amilyeneket a főhős élt át.

A Visszatérünket két, hazánkat érintő busztragédia emlékére írtam; az érdekelt, hogy hat évvel a baleset után milyen a túlélő fiatalok élete, és mi történik, ha összetalálkoznak egymással, szembe tudnak-e nézni a múlttal, ha arról van szó.

A nemsokára megjelenő kötetemet pedig egy újságban megjelent cikk inspirálta, de hogy pontosan miről és kiről is szólt ez a cikk, azt fedje még egy darabig homály; ígérem, hamarosan elárulom.

Az eredeti események mindenesetre olyanok, mint egy-egy fuvallat: elindítanak bennem valamit, ami némiképp segít hitelesnek maradni írás során, megadják a kezdőlökést, de minden más már a képzeletem szüleménye.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Technikailag jó korán (túl korán?), négyévesen tanultam meg írni és olvasni, már akkor elbűvölt a betűk világa (a számok rovására...); az oviban néha én olvastam mesét a többi gyereknek, tízévesen meg már összefűzött lapokra történeteket körmöltem. A mániát később se nőttem ki, folytatódott általános iskolában és gimnáziumban is, de az egyetem alatt kicsit hanyagoltam az írást, akkoriban inkább az olvasás (magyar-pedagógia szakra jártam) és a szemináriumi dogák kerültek előtérbe, mindenesetre ez a szenvedély nem mostanában kezdődött, és makacsul kitart a mai napig.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egyelőre jól érzem magam a zsánerben, amiben írok, és nem tervezem, hogy váltok; azt annál inkább, hogy lesznek még hasonló, leginkább felnőtteknek szóló köteteim, amelyeket remélem, ugyanúgy szeretni fognak az olvasóim, mint a korábbiakat.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Csupa-csupa stressz! Komolyra fordítva a szót, szerintem nincs olyan, hogy befejezni egy kéziratot. Olyan van, hogy most már le kéne, adni, most már el kéne engedni, most már átírtam negyvenszer, kitöröltem, hozzáírtam, alakítgattam, mint egy szobrot, amit tennék talán a végtelenségig, ha nem kellene hamarosan kiengednem a kezem közül. Számomra semmiképpen sem jelent lezárást az a pillanat, amikor leírom az utolsó mondatvégi írásjelet: olyankor kezdődik az igazi munka: újraolvasni, jelölni a hibákat, és bizonyos részeknek akár ismét nekivágni; addig a pontig, amíg valamennyire már én is elégedett vagyok az eredménnyel, hogy na, ezt már én is vállalom, ezt már ilyen formában el merem küldeni a szerkesztőnek.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Nincs írói álnevem, és nem is látom értelmét, hogy legyen.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen is, meg nem is.

Fiatalon nyilván az ifjúsági témákban mozogtam otthonosabban, tanárként pedig érdekelt a diákok lelkivilága. Később magára a felnövés folyamatára helyeztem a hangsúlyt; ahogy az ember érik, úgy találják meg a korosztályát érintő, érdekes témák, a hétköznapiságban rejlő szépségek.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Amikor öt évvel ezelőtt a Ciceró kiadó főszerkesztője felhívott, kiugrottam a bőrömből örömömben, mert addig csak magánkiadásban jelent meg írásom. Épp a munkahelyemen voltam az irodában, de nem igazán tudtam aznap a feladataimra koncentrálni az izgatottságtól: azon agyaltam, hogyan tudnám megvalósítani az ötleteket, amiket a főszerkesztő javasolt.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Egyetértek azzal, hogy fontos a rutin, de ezt egy hozzám hasonlóan kissé szétszórt embernek néha nem egyszerű megvalósítani, ráadásul hétközben a napi nyolc-kilenc óra munka sokat kivesz belőlem, így az esték és a hétvégék maradnak az írásra. Sokakkal ellentétben én tényleg hiszek az ihletben: akkor írok a leggördülékenyebben, amikor rám köszönt. Nekem ez az egész ihlet-dolog kicsit olyan, mint egy vadló: nehéz betörni, hogy akkor jöjjön, amikor nekem is alkalmas, de néha muszáj.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Nehéz egyet-egyet kiragadni, spoilerek nélkül; a Léggömbökben talán az egyik, amikor Matyi és Dorka kiülnek a tízemeletes panelház tetejére. Ez valahogy visszahozza a tinédzserkoromat.

Az Utánadban egyértelműen az erdélyi jeleneteket volt a legjobb megírni, a Visszatérünkben pedig az a bizonyos pesti rakparton tartott esti osztálytalálkozó érint meg a mai napig, valahányszor eszembe jut, vagy kinyitom a könyvet.

A megrázóbb részeket inkább érzelmileg nehéz számomra megírni, semmint írástechnikailag, bár igaz, hogy ezeken a részeken dolgozom a legtöbbet; finomítok, alakítom, hogy szépen megformált mondatok mögé rejtsem a mondanivalót; ne csak elmeséljek, hanem a megfelelő hangulatot teremtsem meg; ami néha nem könnyű, de annál jobban szeretem csinálni.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Ihletet adhat bármi: egy zene, egy álom, egy ismerős által elmesélt sztori; de kell hozzá egy titkos összetevő: ez pedig egy bizonyos érzés, amit nem tudok máshoz hasonlítani, csak a szerelemhez. Hogy ez a téma az enyém, a sajátom. Ha nagy szavakkal akarnék dobálózni, azt mondanám, hogy olyan történeteknél ébred ez fel bennem, amit a magaménak hiszek, amit talán csak én tudok úgy megírni, ahogy más esetleg nem; amiért a végtelenségig tudok lelkesedni, küzdeni, és utólag visszatekintve, a kész könyvet a kezemben tartva néha komolyan nem is tudom, honnan volt erőm mindehhez.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Szakmai oldalról a cicerós főszerkesztőm volt az, aki a megjelenések előtt bátorított, hogy a szövegeimből – és magamból – a legjobbat hozhassam ki. A barátnőm és az édesanyám szintén elolvassák, amiket írok, és ellátnak jótanácsokkal. Ez nálunk már hagyomány.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

2015-ben túl voltam egy csúnya, szövődményekkel járó vetélésén – tudom, félig-meddig tabu ilyesmiről beszélni, de hátha ebben is változunk mi, emberek –, és ezt követően olyanom volt, hogy nekem márpedig maradandót kell alkotnom, tehát mi lenne, ha végre kiadnám magánúton a Léggömbök elődjét. Én ezt a lépést is mérföldkőként tartom számon, mert ekkor láttam először könyv formában az írásomat. A családom szerintem ugyanúgy örült annak a kis kötetnek, mint később annak, hogy a Léggömbök országos terjesztésbe kerülhetett, pedig ez óriási szerencse, nem is mindenkinek adatik meg, csak ezt nem biztos, hogy ugyanúgy éli meg a család minden egyes tagja, mint a szerző maga, akinek fontos szakmai visszajelzés, ha egy kiadó bizalmat szavaz neki. Amikor pedig már látták, hogy csak írom és írom a többit, biztosan rájöttek, nem csak egy múló hóbort ez nálam, hanem tényleg menthetetlen vagyok.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Nemsokára új, felnőtteknek szóló kötettel jelentkezem az Erawan kiadónál Belvárosi srác címmel (annyit talán már most elárulhatok, hogy egy 41 éves, Down-szindrómás kisfiát egyedül nevelő apuka, Balázs bőrébe bújok, aki egy igazi humoros, harcos, önreflektív figura, imádtam az ő szemszögéből írni), és nagyon-nagyon remélem és izgulok, hogy ezt a könyvemet is szeretettel olvassátok majd.

 A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök - Utánad

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Belvárosi srác című könyvvel kapcsolatban itt olvashattok bővebben.

Erawan Kiadó

Hajdú-Antal Zsuzsanna írói oldala 

Szlavicsek Judit: Légy/ott - ("Anemjójátneki! Elképesztően jó könyv! Végre, végre magyar nevekkel, helyszínekkel íródott ez a történet.")

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm az Erawan Kiadónak és Szlavicsek Judit írónőnek, hogy elolvashattam Légy/ott c. kötetét. Végre egy olyan könyvet olvashattam, ahol magyar helyszínek, nevek vannak benne. Nagyon kevés író/írónő teszi, hogy magyar helyszínekre fekteti a története. Különösen jó pont, hogy Balatonról, környékéről írt. Mindig is vágytam elmenni egyszer…

Szlavicsek Judit:
Légy/ott

Tartalom:

Egy ​feldúlt, fiatal lány indul haza éjjel egyedül egy szórakozóhelyről a kihalt Balaton-parti fasorban. Mikor meglátja a közeledő fényszórókat, először nagyon megörül. De aztán… Kardos Júlia, az évek óta magányosan élő negyvenes nyomozó képtelen szabadulni múltjától, hiába menekül előle a Balatonhoz, a feldolgozatlan traumák oda is utána jönnek. Pedig muszáj lesz összeszednie magát. Mert a fagyos februári tó egy fiatal lány testét dobja ki magából. És ez még csak a kezdet. A szálak egy jómódú családhoz vezetnek, ahol a jólét és a tökéletes család látszata mögött sötét titkok rejtőznek. Egy apa, egy anya, egy fiú. Egy család. De mi tartja egyben? És mi szakítja szét? És mi van, ha a család csak egy szó? Egy többszáz lájkot és szívecskét begyűjtő poszt, egy cirádás ezüstkeretbe szuszakolt, mosolyba merevedett pillanat az elektromos kandalló feletti polcon? És mi van, ha már nincs is.  És mi van, ha soha nem is volt.

 

 Véleményem
5/5

Anemjójátneki! Elképesztően jó könyv!
Végre, végre magyar nevekkel, helyszínekkel íródott ez a történet.

Kedvencet avattam, mostanság egyre jobb könyveket kapok kézhez. Imádtam minden egyes sorát, és ahogy fentebb írtam a bevezetőben nagyon megörültem, hogy magyar helyszínek, nevek vannak benne. Élveztem az olvasást, majd kifúrta az oldalamat kíváncsiság, hogy ki a gyilkos.. Nagyon tetszett, gördülékenyen ment az olvasás, semmi felesleges töltelék nem volt benne.. Itt ebben a történetben nem az a kérdés ki a gyilkos, hanem, hogy elfogják-e. Végig izgultam, hogy sikerül-e elfogniuk... Hiszen már az elején tudni vagy sejteni lehet, hogy ki lehet. Mondjuk én valahogy másikra tippeltem, volna, de ez van. Kedvencem Kardos százados és Horváth hadnagy páros. Imádom őket. Főleg Horváth-ot valami eszméletlen egy pasi...

Ez a történet nagyon jól lett megírva. Jó szereplőkkel, kiinduló ponttal. Sehol nem ült le a sztori. Nem volt számomra unalmas részek. A karakterekről nem sokat tudok mit mondani, mert elég kevésnek éreztem, viszont Kardos Júliáról már sokkal többet lehetett tudni. Szeretem, ha vannak visszaemlékezések az adott könyvben.

A történet, a cselekmény, ahogy kiteljesedett nem semmi volt. Lesz ebből kalamajka… Kíváncsi vagyok, hogy fut majd ki az egész.  Mert egy „egyszerű” gyilkosságból ilyen horderejű üggyé vált… Még izgalmasabbá tette a történetet. Nem mondom, írónő tudd valamit.

Őszintén megmondom, hogy nem szeretnék nagyon ömlengő módon megírni a véleményemet, viszont azt el kell ismernem, hogy nagyon tehetséges az írónő. Továbbra is várom a következő regényét, mert az bizton állíthatom nem ez lesz az első kötete. S merem remélni, hogy nem fogja abbahagyni. Nagyon örülök, hogy újabb krimi írónőt köszönhetek a hazai könyvespiacán. Minden krimi kedvelőnek szívből merem, ajánlom Légy/ott című könyvet. Abszolút kellemes kikapcsolódást nyújt ez a regény.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Szlavicsek Judit írói oldala

Erawan Kiadó

 

Interjú Erawan Kiadó legfiatalabb írónőjével, aki a Smaragd Wellnes Klinika sorozattal robbant be, Farkas Andrea írónő - ("A történetek általában bevásárlás közben, kutyasétáltatásnál, vagy postán állva ugranak be.")

Köszönöm Andrea, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. A könyveid nem olyan régen jelentek meg A Főnök ajánlata és a Szerelem az étlapon címmel. Mindkettőt volt szerencsém elolvasni, és imádtam őket. Ezért is gondoltam, hogy interjút készítenék veled. Nagyon érdekel, és gondolom az olvasóimat is, hogy miként született meg ez a történet.

 

  1.
Kérlek, mesélj magadról kicsit, mit lehet tudni rólad?

Farkas Andreának hívnak, huszonöt éves vagyok, horvát származású párommal, a két éves kislányunkkal és a kutyusunkkal élünk együtt. Imádok olvasni, egy jó regény számomra nemcsak kikapcsolódás, hanem esély egy új világ megismerésére, egy kaland és egyben menedék. Nem tudom azt mondani, hogy az írás a hobbim, mert szépen lassan az életem részévé vált, ami nélkül ma már nem telik el egyetlen nap sem.

2.
Milyen érzés számodra, hogy megjelent két könyved ilyen rövid idő alatt

Hihetetlen! Tizenkét éves voltam, amikor elkezdtem nem csak kötelezőket olvasni, aminek hatására beindult a fantáziám, és saját kis történeteket találtam ki. Tizennyolc évesen megírtam az első, befejezett kéziratomat, amit tudatlanul el is küldtem néhány kiadónak. A válasz persze egyértelmű volt: nem. Igazából a mai napig emlékszem az e-mail pontos tartalmára: ez nem az a minőség, amit keresnek, viszont még fiatal vagyok, ne adjam fel, írjak tovább. És bár rosszul esett, szomorú voltam, de nem adtam fel, mert az írás és az, hogy bármikor elbújhatok a saját magam alkotta világban nagyon sokat jelentett.

Bárhol voltam, bármit csináltam, írtam. Soha nem gondolkoztam komolyan a publikáláson, az egész annyira álomszerűnek tűnt, ami pont velem biztosan nem történhetne meg. Néha meg kell csípnem magamat, hogy valóban nem csak álmodom-e ezt az egészet. 

 

3.
Miért pont az Erawan Kiadót választottad? Mik voltak számodra az elsődleges szempontok? Nehéz volt hozzájuk bekerülni?

2019-ben Fejős Éva, az Erawan Kiadó vezetője indított egy Facebook csoportot, ahol a tagok 30 napos kihívásban vehettek részt. Ezen én is részt vettem, megírtam a kéziratot, de nem küldtem el a kiadónak.

Abban az évben született a kislányom, így otthon voltam egyedül egy idegen országban, a családom és barátaim nélkül, a párom akkor indította el a vállalkozását, ami rengeteg időt és energiát igényelt tőle. A napjaim nagy részt a pelenkacseréről, a fogzásról és az átalvatlan éjszakákról szóltak egy féléves kisbabával. Az írással elmenekültem kicsit a csak magam által épített világba. Nem volt célom a kiadás, saját magamnak írtam. Őszintén bátorságom sem volt elküldeni.

A csoport megmaradt és 2020 elején elindult egy újabb kihívás, ez már hosszabb. Itt már az írás a mindennapjaim része volt, tanulni akartam, fejlődni és írni. A Főnök ajánlata utolsó fejezetein dolgoztam, amikor jött a telefon, hogy apukám kórházba került. Március végén elvesztettük Őt, ezzel pedig a kézirat teljesen háttérbe szorult. Sokat dolgoztam rajta, de akkor mintha elvágtak volna valamit, még gondolni sem tudtam rá. Hosszú hetekig nem tudtam írni, olvasni, zenét hallgatni, csak túléltem a napokat.

Június eleje volt, amikor a Facebookon értesítésem jött, hogy valaki írt az írós csoportba. Akkor jutott eszembe, hogy „tényleg, nekem van egy kéziratom”. Aznap este megnyitottam és újra elolvastam, de még akkor sem azért, mert szándékomban állt volna elküldeni. Egész éjszaka azon kattogtam, hogy vajon mik lehetnek a hibái, mi az, ami jó benne, tetszene-e másnak? Ezért megírtam az e-mailt, csatoltam hozzá A Főnök ajánlatát, és vártam. Vártam, hogy találjak valami kifogást, hogy miért nem kellene elküldenem, mert borzalmasan féltem. Nem attól tartottam, hogy nem fog tetszeni, vagy nem jó az egész, mert nyilván tudom és tudtam, hogy még rengeteg tanulnivalóm van. Féltem megmutatni másnak, mert az írás olyan sokat jelent nekem, azzal pedig, hogy elküldtem a kéziratot, igazából ki is állhattam volna ruha nélkül az utcára.

Végül egy mit veszíthetsz kérdéssel az öcsém nyomott rá a küldés gombra. Valószínűleg ha nem tette volna, nem küldöm el, úgyhogy bár nem tudja, de egy egyszerű gombnyomással megváltoztatott mindent, mert másnap reggel e-mailem érkezett Fejős Évától, hogy nagyon tetszett neki, mit szólnék a kiadáshoz?

 

4.
Történeteid részben kitaláltak, vagy teljesen fantáziád szüleményei? Mennyi kutatómunkát igényeltek? Volt erre szükség egyáltalán?

A regények teljes mértékben kitaláltak.

A Főnök ajánlatban Iván plasztikai sebész, így mielőtt elkezdtem írni a regényt, sok interjút megnéztem, olvastam plasztikai sebészekkel, valamint ha megemlítek egy betegséget, vagy egy adott szakmát, azokkal kapcsolatban szeretnék hiteles maradni, ilyenkor jobban utánaolvasok a dolgoknak.

 

5.
A Főnök ajánlata és a Szerelem az étlapon c. kötetek hogyan jöttek létre? Minek a hatására íródtak? 

A történetek általában bevásárlás közben, kutyasétáltatásnál, vagy postán állva ugranak be. Egy ötlet, egy karakter, egy adott szituáció, ami aztán addig motoszkál bennem, hogy muszáj kiírnom magamból. Mindig saját magamnak írtam, a saját magam szórakoztatására, az hogy most ezt mások is olvassák és másokat is szórakoztat elmondhatatlan boldogsággal tölt el.

 

6.
Családod, hogyan fogadta, hogy romantikus történetet írsz?

Tinédzserkorom óta naponta jártam a könyvtárba mindig újabb és újabb szerzeménnyel térve haza, a saját történeteimet pedig rendszerint az akkor nyolc-kilenc éves öcsémnek olvastam fel, ha szerette volna, ha nem (megsúgom utálta őket, mindet, az összeset), így a szüleim és az öcsém tudták, hogy írok, nekik nem volt meglepetés. A párom nem beszél magyarul, ő nem olvasta még egyetlen írásomat sem, de teljes vállszélességgel támogatott az elejétől fogva, már akkor is, amikor tényleg csak a laptopomnak írtam.

A többiek szerintem kicsit meglepődtek. Nem vagyok egy szószátyár típus társaságban, nekik furcsa lehetett hogy mégis egy egész regényre elegendő mondanivalóm van.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a könyveket többen viccesnek és humorosnak tartják, na azt senki nem érti, miként lehet. A magánéletben pocsék a humorom.

7.
Mennyire volt nehéz a karaktereket megírni? Voltak kedvenceid? 

Nálam először mindig a karakterek születnek meg, őket vagy őt képzelem el egy adott szituációban, így ez könnyen megy.

Iván részeit érdekes volt megírni, az volt az első alkalom, amikor egy férfi bőrébe bújtam. Az elején tartottam tőle, de azt kell mondanom, az ő fejezeteit, élveztem a legjobban írni.

8.
Vannak rituáléd, amikkel az írásra tudsz hangolódni?

    A kávéfőzés annak számít?

 

9.
Az olvasóid hogyan fogadták az eddig megjelent könyveidet? Nem is kérdés, hogy számomra nagy kedvenc lett mindkettő, de elmondható ugyanez másokról is?

Annyira örülök, hogy tetszett mind a két regény! Igazából elképzelésem sem volt arról, hogy tetszeni fog-e az olvasóknak a könyv, annyira hihetetlen volt már az is, hogy lehetőséget kaptam a megjelenésre. Elsőkönyves, 24 éves voltam, valamint a saját nevemmel jelent meg A Főnök ajánlata, nem számítottam arra, hogy sokan esélyt adnak majd a regénynek. Nem tudok elég hálás lenni az olvasóknak, akik bizalmat szavaztak nekem és a könyvnek.

Napról napra, hétről hétre egyre többen olvasták, szépen lassan megtalálta a közönségét. A második részt pedig a legnagyobb meglepetésemre többen már várták is. Nyílván tudom azt, hogy nem tetszhet mindenkinek, viszont ha csak egyetlen embernek tudtam mosolyt csalni az arcára valamelyik regényemmel, már azért megérte. Nekem nagyon sokat segített az olvasás, a könyvek, ahová el tudtam bújni azokon a napokon, amikor egyedül éreztem magamat, én is ezt szeretném nyújtani másoknak.

  Forrás:Farkas Andrea írói oldala

 

10.
A közel jövőben milyen történettel rukkolsz majd elő? Várható új megjelenés az idén?

Márciusban jelenik meg egy középiskolásokról szóló regényem, Bejössz nekem, Rosszfiú címen. Ennek az első három fejezetét még 17 évesen írtam, a folytatásig éveknek kellett eltelnie. Sosem voltam igazán népszerű diák, ezért ez a történet nagyon kedves számomra.
Nyáron pedig jön a Smaragd Klinika sorozat harmadik része.  

 

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Erawan Kiadó

Farkas Andrea írói oldala

 

Farkas Andrea: Szerelem az étlapon ("Smaragd Wellnes Klinika 2.) - ("Összevetve el tudnám képzelni egy több sorozatot ebből a történetből. Én nagyon örülök, hogy Erawan Kiadó rátalált Farkas Andrea írónőre. Sugárzik a történeteiben a fiatalsága, a szeretet az írás felé, éreztem, hogy szívvel-lélekkel írta meg ezt a történetet.")

 ~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Erawan Kiadónak és Farkas Andrea írónőnek, hogy elolvashattam Smaragd Wellnes Klinika sorozat második részét a Szerelem az étlapon című kötetét. Ahogy az első részét szerettem, úgy a második rész is a kedvencem lett. S nem mellesleg ezzel a bejegyzésemmel búcsúzom el 2020-as évtől. Köszönöm, hogy velem voltatok, figyeltétek az ajánlóimat, olvastátok a véleményemet, és alkalmasint meg is osztották másokkal.

Várlak titeket 2021-ben is, ahol sok-sok érdekes bejegyzéseket fogok hozni nektek. Boldog Új Évet mindenkinek!   

 
Farkas Andrea
Szerelem az étlapon
(Smaragd Wellnes Klinika 2.)

Tartalom:

Szigetvári ​Hanna imád sütni és főzni. Képes egész éjszaka fent maradni és a Hanna sütije névre hallgató, tökélyre fejlesztett kekszeit sütni. Amióta lakótársa, Lia elköltözött, egyedül maradt a lakásban, a macskájával, Alfrédéval. Édesanyja betegsége miatt reggelente egy virágboltban segít, utána pedig pincérként dolgozik egy belvárosi étteremben. Szíve mélyén viszont szeretne új recepteket kipróbálni, beíratkozni egy szakácsiskolába és megnyitni saját éttermét.

Amikor hét év után újra találkozik az exével, hanyatt-homlok elmenekül a helyszínről, második alkalommal pedig egy tál ételt borít a férfi nyakába – ezért természetesen ki is rúgják az állásából. Így amikor édesanyja megkéri, hogy segítsen a család tulajdonában álló, régóta nem működő panzió eladásában, jobbnak látja, ha elhagyja a várost, és Kincseskertre utazik, ahol hosszú évek óta nem járt.

Marton Olivérnek édesapja elvesztése után egyetlen egy dolog számít az életben: a Smaragd Wellness Klinika. Ezért képes kinti életéből kilépni és hazajönni Magyarországra, hogy belevághassanak a terjeszkedésbe. Arra azonban nem számít, hogy újra találkozik a volt feleségével, akivel házasságuk szitakötőéletű volt ugyan, de a férfiben azóta is sok a megválaszolatlan kérdés a múltjukkal kapcsolatban. Hét évvel ezelőtt lelépett ugyan még az országból is, most azonban elhatározza: ki fogja deríteni, mi történt a múltban. Ő is elutazik a Balaton melletti kisvárosba, ahol együtt nőttek fel a lánnyal – annak ellenére is utazik, ha Hanna komoly veszélyt jelent a testi épségére, vagy éppen az ingjei tisztaságára.

 Véleményem
5/5

Mit is mondhatnék, ezt a részt is imádtam, jöhet a következő. Hogy mennyit vitáztak egymással Hanna és Olivér. Imádtam őket. Legviccesebb páros annyi szent.

„Kinyírom ezt a fazont!”

Jó volt újra olvasni Liát és Ivánt. Tetszett az, hogy az írónő meg tudta úgy írni a romantikus történetet, hogy nem ugrottak egyből az ágynak. Ez jó pontszámomra, bár nem vagyok szemérmes egy ilyen jelent miatt, de jobban szeretem az olyan történeteket, ahol nem mindig az a jelenet van minden egyes oldalakon.

„Szigetvári Hanna, milyen egy unalmas alak vagy!”

Többiek is bejelentkeztek egy-egy rész erejéig, Gergő, Kinga, Zsófi és új szereplők is érkeztek Imre és Hunor, a Hegy. Ahogy Gergő mondaná. Jaj, ez a félnótás Gergő. Nem normális ez az ürge. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy az írónő nem-e valakiről mintázta a karaktert.Imádtam a szópárbajt, Hanna cukkolását, és azt, hogy Olivér kezd rájönni, hogy Hanna még mindig hozzá tartozik, a szíve őt szereti... Szilkót bírtam jó barátja Hannának, Nagyi, mint kerítőként, Iván szokásos morgolódása elmaradhatatlan és Gergő a bugyuta, bárgyú szövegelései.S persze Zsófi, Kinga és Lia sem maradhatott ki a díszes társaságból.  Komolyan, ha Gergő nem is lenne, nem tudom, mi lenne.... Üdítően hat az emberre, ökör beszólásaival. Illene már külön történetet kapnia.Ja, és Dávid... Róla se feledkezzük meg... Viszont sajnáltam, hogy alig volt benne. Szívesen olvasgattam volna még többet.

„Ha jobban belegondolok, akkor tényleg neki és a harcias természetének köszönhetjük, hogy Hunor megfontolja az ajánlatunkat. Micsoda elbaszott helyzet! Ki gondolta volna, hogy tál lazac szükséges ahhoz, hogy a pasas igent mondjon?”

Összevetve el tudnám képzelni egy több sorozatot ebből a történetből. Én nagyon örülök, hogy Erawan Kiadó rátalált Farkas Andrea írónőre. Sugárzik a történeteiben a fiatalsága, a szeretet az írás felé, éreztem, hogy szívvel-lélekkel írta meg ezt a történetet.

Lényeg, a lényeg, hogy egy igazán szórakoztató olvasmányt kaptam. Itt kicsit lassan csordogált a történet, de úgy érzem ez pont jó. Nem kell sietni sehová.Mert ugye hét év, az hét év. Vajon ennyi idő után is elmúlhat a szerelem, vagy még erősebbé válhat? Mindenesetre én drukkoltam nagyon. Összeillő párosnak gondoltam. Izgultam azon, hogy sikerül-e áthidalni, ami a múltban történtek illetve meg tudják-e beszélni a félreértéseket. Hiszen a vak is látja, hogy az érzelmeik nem hűltek ki egymás iránt. 

Ha egy igazán szórakoztató, kikapcsolódást, nyújtó regényt keresel, akkor ezt neked találták ki. Hidd el, megéri elolvasni. Sokkal jobb, mint xanaxot zabálni.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Erawan Kiadó

Farkas Andrea írói oldala