A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Avi Loeb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Avi Loeb. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. július 27., szombat

A Harvard csillagászprofesszorának új könyve arról, hogyan válhatunk csillagközi civilizációvá

 Avi Loeb: 

Csillagok  között

Földön kívüli civilizációk és az emberiség jövője az univerzumban

„Gratulálok! Te is abba a nemzedékbe tartozol, amelyik az emberiség csillagközi jövőjének hajnalán élhet.”

A ​Harvard elismert asztrofizikusának és a Földönkívüli bestsellerszerzőjének legújabb könyve arról szól, hogy miért kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából, hogy csillagközi civilizációvá váljunk, és azt is részletesen kifejti, hogyan hódíthatnánk meg a világűrt.


Megjelenés: augusztus 1.
Fordító: Farkas Veronika

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 288 oldal

Leírás

A tudománynak nem arról kell szólnia, hogy a kutató ismertté, megbecsültté váljon. Az a lényege, hogy felfedezzük a világot. Ahogy a gyermek lehorzsolja magát a világ megismerése során, úgy a tudós is tévedhet. Remélem, a fiatalabbak ezt felismerik, és meg tudják majd változtatni a kultúránkat” – mondta 2021-ben, a Földönkívüli magyar megjelenése kapcsán a 24.hu-nak Avi Loeb egy interjúban, és az utolsó mondatban megfogalmazott gondolat tulajdonképpen az új kötete egyik vezérfonala is lehetne.

A neves asztrofizikus ugyanis most már nem csupán a Naprendszerünkbe érkező égi jelenség kapcsán beszél kutatásairól és tapasztalatairól, de korábbi gondolatmenetét mintegy kiterjesztve arról ír, miért létszükség az emberiség számára, hogy kilépjen a csillagközi térbe, és vajon ehhez pontosan mire is van szüksége.

Fülszöveg

A New York Times bestsellerében, a Földönkívüliben Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének leghosszabb ideig regnáló vezetője egy olyan elmélettel állt elő, ami komoly visszhangot keltett a tudományos világban. Azt állította, hogy valószínűleg egy távoli csillagrendszerből származó technológiai eszköz látogatott el a naprendszerünkbe. Ez a provokatív, ugyanakkor meggyőzően kifejtett felvetés több millió embert gondolkodtatott el világszerte az intelligens, földön kívüli élet lehetőségéről és arról, hogy mennyi érdekességet tartogathat még számunkra az univerzum. De most, hogy már számításba vesszük a földön kívüli élet esetleges létezését, mi legyen a következő lépés? Hogyan készíthetnénk fel magunkat a találkozásra egy csillagközi civilizációval? Hogyan válhatna a mi kultúránk is csillagközivé?

Loeb ezekre a kérdésekre egy lelkesítő, hatásos kiáltvánnyal válaszol, amelyben újradefiniálja a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel mikéntjét. Elveti az eddigi elképzeléseinket, amelyeket fiktív történetek és filmek ültettek el bennünk, és realista, gyakorlatias szempontból írja le, hogyan mehet végbe egy ilyen interakció, miközben a feje tetejére állítja a földön kívüli objektumok azonosításával kapcsolatos kulturális elvárásainkat és beidegződéseinket. Emellett izgalmas formában, első kézből mutatja be nekünk azokat az elképesztő természettudományos és technológiai fejlesztéseket, amelyek a kapcsolatfelvételt segítik majd elő, az azonosítatlan légi jelenségeket övező heves vitáktól kezdve egészen a földön kívüli eredetű technológiai eszközök után végzett kutatásokig. Végül azt is részletezi, milyen következményekkel járhat, ha csillagközivé válunk – vagy esetleg nem válunk azzá. Ékesszólóan ösztökél minket arra, hogy proaktívan próbáljuk felfedezni a közvetlen környezetünkön kívüli világot, és hatásosan érvel a másfajta életformák felkutatása mellett, aminek során arról is tisztább képet nyerhetünk, hogy kik és mik vagyunk mi magunk az univerzumon belül.

Ez a könyv a legfrissebb technológiai fejlesztéseket, a fizikát és a filozófiát egyesítve forradalmasítja a földön kívüli élet utáni kutatómunka koncepcióját és önmagunk felkészítését annak felfedezésére. Miközben bepillantást nyújt nekünk a jövő lehetőségeibe, Avi Loeb mesterien fejti ki az emberiség előtt álló legfontosabb kérdéseket és bizonyítja be ismét, hogy a túlélésünk kulcsa a természettudományos kíváncsiságban rejlik.

A szerzőről

Abraham (Avi) Loeb a Harvard Egyetem Frank B. Baird, Jr. természettudományi professzora. A Jeruzsálemi Héber Egyetemtől kapta meg a doktori fokozatát fizikából huszonnégy éves korában (az egyetemet 1980–1986 között végezte el), ő vezette a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés – becenevén csillagháborús tervezet – első nemzetközi projektjét (1983–1988), és ezt követően állandó munkatársává vált a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (1988–1993).

Loeb eddig kilenc könyvet írt, és körülbelül nyolcszáz szakcikket (112-es h-indexszel) változatos témakörökben, többek között fekete lyukakról, első csillagokról, a földön kívüli élet utáni kutatásról és az univerzum jövőjéről. Egyelőre ő szolgált legtovább a Harvard csillagászati tanszékének vezetőjeként (2011–2020), emellett a Harvard Black Hole Initiative alapító igazgatója (2016–), valamint az Elméleti és Számítástudományi Intézet (ITC) igazgatója (2007–) a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központon belül.

A TIME magazin 2012-ben az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere közé választotta Loebot (a rangos listán közvetlenül Elon Musk mellett kapott helyet), 2020-ban pedig a hazájában beszavazták az elmúlt évtized 14 leginspirálóbb izraeli alakja közé.

A Földönkívüliről mondták

„Provokatív és izgalmas.” – Alan Lightman, amerikai fizikus, MIT

„Nyitott gondolkodásra buzdít.” – Dennis Overbye, The New York Times

„Izgalmas lehetőségeket tár fel.” – Elizabeth Kolbert, The New Yorker

„Loeb segít nekünk álmodozni, és még szórakoztat is.” – Patrick Rapa, The Philadelphia Inquirer

Részlet a kötetből

„A Földönkívüli megjelenése óta sokan kérdezgetnek a „másnapról”, vagyis arról, hogy szerintem mi fog történni közvetlenül azután, hogy az emberiség szembesül a földön kívüli technológiai civilizációk létezésével. Erre már tudjuk a választ. A média ráugrik a témára. A nyilvánosság kis része fel fog figyelni rá. De az emberek nagy része anélkül folytatja majd az életét, hogy különösebb érdeklődést tanúsítana. A politikusaink továbbra is azon dolgoznak majd, hogy újraválasszák őket, az üzletemberek profitot próbálnak termelni, és a Másnap nagyjából ugyanolyan lesz, mint az azelőtti nap.

Ez egyáltalán nem lepne meg. Az viszont megdöbbentett – sőt, csalódást okozott –, hogy a tudományos közösség a „Másnap”, sőt, az Elsőtől az Ötödik Évig és azon túl is szkeptikusan áll ennek bizonyítékához, pedig az nagyobb jelentőséggel bír az összes többi tudományos elméletnél, a húrelmélettől a sötét anyag típusain át a multiverzumokig. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elméleti húrok, a sötét részecskék vagy a sajátunkon kívüli univerzumok létezését semmi nem bizonyítja. Másképp fogalmazva, a tudósok jóval készségesebben adnak hitelt egy olyan jelenség létezésének, amelyre nincs empirikus bizonyítékuk, minthogy egy olyanét fogadják el – a földön kívüli civilizációét –, amelyre van.

És mindez óhatatlanul annak belátásához vezet, hogy nem az a kérdés, mihez kezdünk majd, miután szembesülünk a földön kívüli civilizációk létezésének bizonyítékával, hanem az, hogy mihez kezdünk majd, miután még több bizonyítékával szembesülünk a földön kívüli civilizációk létezésének. És ezért írtam meg ezt a könyvet.

Az emberiség a közeljövőben hatalmas felfedezéseket fog tenni a kozmikus szomszédságunkkal kapcsolatban. Az univerzum itt kopogtat az ajtónkon, mi pedig arra készülünk, hogy kinyissuk. Annak valószínűsége, hogy a földön kívüli tudatos intelligencia cáfolhatatlan bizonyítékaival fogunk találkozni, ott toporog a küszöbünkön. Elképzelhető, hogy már csak alig néhány hónapra vagyunk több kozmológiai revelációtól és a teljes civilizációnkat megváltoztató felfedezéstől.

Erre fel kell készülnünk. Új megfigyelő- és beavatkozásra alkalmas eszközökre lesz szükségünk. Fokoznunk kell az átláthatóságot, és ezzel párhuzamosan a tudósok és a politikai vezetés közötti koordinációt is. Az átláthatóságnak köszönhetően az emberiség többi részének is reálisabb képet kell kapnia arról, hogyan fognak valószínűsíthetően lezajlani az első találkozásaink a csillagközi objektumokkal, utána pedig a földön kívüli élettel és civilizációkkal. Az előkészületeink és a jelenlegi viselkedésünk – és itt gondolok a teljes társadalomra és a tudományos közösségre is –meghatározza, milyen pszichológiai ráfordításokkal és előnyökkel jár majd ránk nézve a tudatos földi létnek ez az új korszaka. Először is, új szókincsre lesz szükségünk.”

 Agave Könyvek

2021. január 13., szerda

Világpremier 2021.január 26-án jelenik meg Avi Loeb: Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai - című kötet

 Egy nagyon érdekes könyvet fogok nektek bemutatni Agave Könyvek Kiadó jóvoltából. Igen érdekesnek ígérkezik ez a kötet. Azt hiszem kívánságlistára fogom tenni, mert ez a kötet nem hiányozhat a listámról.

2017-ben kapcsolatba léptünk az idegenekkel?

Avi Loeb: Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai
(Extraterrestrial: The First Sign of Intelligent Life Beyond Earth)

Megjelenik január 26-án! Világpremier!

Fordította: Farkas Veronika


A Harvard egyik legjobb csillagásza elénk tárja vitákat kiváltó elméletét arról, hogy a naprendszerünket nemrégiben egy távoli csillagrendszerben élő, fejlett földönkívüli civilizáció látogatta meg.

2017 végén egy hawaii obszervatórium kutatói megpillantottak egy objektumot, amely a naprendszerünk belsejében száguldott, méghozzá olyan gyorsan, hogy csak egy másik csillagról érkezhetett. Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének vezetője bebizonyítja, hogy az ’Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida; ahhoz túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte csak egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el: az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.

Ebben a könyvében Loeb végigvezeti az olvasót naprendszerünk első bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A Földönkívüli elgondolkodtató útja a tudomány, a téridő és az emberi képzelet legtávolabbi zugaiban azt sugallja az olvasóknak, hogy a határ a csillagos ég, és hogy érdemes nyitott elmével elgondolkodni azon, amit ott találhatunk. Bármilyen különösnek is tűnik.




A Harvard professzora szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket – és még többen jöhetnek


Reed Tucker interjúja Avi Loebbal; The New York Post

„Vannak, akik nem fogadják el annak lehetőségét, hogy más civilizációk is léteznek” – nyilatkozta Loeb a New York Post-nak. – „Úgy vélik, különlegesek és egyediek vagyunk. Azt hiszem, ez egy előítélet, amelytől meg kellene szabadulnunk.”

„Annak elfogadása, hogy – akár a szemetén keresztül is – kapcsolatba lépett velünk egy idegen faj, komoly kutatást indíthatna a további szemetek felkutatásához, ami például a Hold és a Mars átkutatására, ösztönözne bennünket, például olyan törmelékeket keresve, amelyek évezredekkel vagy akár egy millió évvel ezelőtt zuhantak le.
De ami még fontosabb: minden további felfedezéssel újradefiniálhatjuk az univerzumban elfoglalt helyünket.”


A teljes interjú eredeti nyelven:
New York Post


Ajánlások

„A tudományos világot megosztja Loeb felfedezése. A professzor szerint ugyanis az ’Oumuamua névre keresztelt aszteroida valójában egy csillagközi objektum, melyet egy másik civilizáció hozott létre.”
(The New York Post)


„Meghökkentő. . . Loeb elgondolkodtató népszerű tudományos munkája szórakoztató olvasmány mindazoknak, akik szívesen gondolkodnak el azon, vajon az emberek egyedül vannak-e az univerzumban.”
(Publishers Weekly)

„Hasznos, ha szkeptikusan közelítünk a merész ötletekhez. De az is fontos, hogy nyitottak legyünk a merész alternatívákra, és végiggondoljuk a lehetséges következményeiket. Avi Loeb pazarul megírt könyve arra készteti az olvasót, hogy kreatívan és ösztönző módon gondolkodjon az univerzum ismeretlen részein létező intelligenciák lehetőségéről."
(Sean Carroll, The New York Times; a Something Deeply Hidden: Quantum Worlds and the Emergence of Spacetime című könyv szerzője)

„Provokatív és izgalmas könyv. Loeb arra biztat bennünket, hogy gondolkodjunk merészen és számítsunk a kiszámíthatatlanra.”
(Alan Lightman, The New York Times; az Einstein’s Dreams and Searching for Stars on an Island in Maine szerzője)

„Izgalmas és sokatmondó esemény, hogy megfigyelhettük egy másik civilizáció jeleit a Föld vonzáskörében, és ezeket feltétlen tovább kell keresnünk. Avi Loeb egy világhírű tudós és innovatív gondolkodó, aki felnyitja a szemünket azokkal legfontosabb kérdésekkel, amelyekkel emberként szembesülünk, és meggyőz bennünket arról, hogy a tudományos kíváncsiság kulcsfontosságú a jövőbeli sikereink eléréséhez.
(Anne Wojcicki, a 23andMe cégvezetője és társalapítója)


Részlet a kötetből:

„Szakmai karrieremet mindvégig az univerzum iránti kíváncsiság jellemezte. A Föld légkörén túli dolgok, közvetve vagy közvetlenül, mind a napi munkám részét képezik. E sorok írásakor a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője vagyok, a Harvard Black Hole Initiative (BHI) alapító tagja, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ Elméleti és Számítástudományi Intézetének igazgatója, a Breakthrough Starshot Initiative vezető kutatója, az Amerikai Tudományos Akadémia fizikai és csillagászati elnökségi testületének elnöke, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein: Visualize the Impossible elnevezésű digitális platformjának egyik vezető tanácsadója, valamint az elnöki természettudományos és technológiai tanácsadói kar tagja Washingtonban. Abban a szerencsés helyzetben tudhatom magam, hogy sok rendkívül tehetséges tudós és hallgató mellett dolgozom, akikkel együtt töprenghetünk a világegyetem legrejtélyesebb kérdésein.

Ez a könyv is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és közülük kétségkívül az egyik legfontosabb így hangzik: Egyedül vagyunk? Ez a kérdés különbözőképpen megfogalmazva bukkan fel időről időre. A földi élet az egyetlen élet az univerzumban? Az emberiség képviseli az egyetlen tudatos intelligenciát a tér és az idő hatalmas folyamában? Jobb és pontosabb formában talán így önthető szavakba ugyanez: a mérhetetlenül nagy űrben és a világegyetem élete során léteztek vagy léteznek-e más intelligens civilizációk, amelyek a miénkhez hasonlóan felfedezték a csillagokat, és bizonyítékokat is hagytak az erőfeszítéseikről?

Úgy gondolom, 2017-ben olyan bizonyíték haladt át Naprendszerünkön, amely alátámasztja a feltételezést, hogy erre a kérdésre igen a válasz. Ebben a könyvben áttekintem ezt a bizonyítékot, próbára teszem az elméletet, és felteszem a kérdést: milyen következményekkel járna, ha a tudósok ezt is ugyanolyan komolyan vennék, mint a szuperszimmetriával, az extra dimenziókkal, a sötét anyag természetével és a multiverzumok lehetőségével kapcsolatos elképzeléseket.

Ez a könyv egy sok szempontból még nehezebb problémával is foglalkozik: készen állunk-e mi, tudósok, és készen állnak-e a laikusok? Készen áll az emberi civilizáció szembenézni mindazokkal következményekkel, amelyek a kézenfekvő, bizonyítékalapú elméletekből levont következtetés elfogadásával járnak, miszerint a földi élet nem egyedi, és talán még csak nem is különösebben lenyűgöző? Attól tartok, hogy erre nemleges a válasz. Ez a feltételezés pedig aggodalmakra ad okot.”



Abraham (Avi) Loeb

A Harvard Egyetem Frank B. Baird, Jr. természettudományi professzora. A Jeruzsálemi Héber Egyetemtől kapta meg a doktori fokozatát fizikából huszonnégy éves korában (az egyetemet 1980-86 között végezte el), ő vezette a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (becenevén csillagháborús tervezet) első nemzetközi projektjét (1983-88 között), és ezt követően állandó munkatársává vált a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (1988-93).

Loeb eddig nyolc könyvet írt, beleértve a legújabbat, a Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomait is, és körülbelül 800 szakcikket (112-es h-indexszel) különböző témák változatos körében, többek között fekete lyukakról, első csillagokról, a földönkívüli élet utáni kutatásról és az univerzum jövőjéről. Egyelőre ő töltötte be legtovább a Harvard csillagászati tanszékvezetőjének posztját (2011-20), emellett a Harvard Black Hole Initiative alapító igazgatója (2016–) és az Elméleti és Számítási Intézet (ITC) igazgatója (2007–) a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központon belül.

A TIME magazin 2012-ben beválasztotta Loebot az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere közé (a rangos listán közvetlenül Elon Musk mellett kapott helyet), 2020-ban pedig a hazájában beszavazták az elmúlt évtized 14 leginspirálóbb izraeli alakjainak ligájába.


A kötet előrendelhető, január 26-tól pedig megrendelhető extra kedvezményekkel!

Agave Könyve Kiadó