Új Éhezők viadala-regény, John Scalzi-világpremier, Jack Ketchum és Carley Fortune az Agave Könyvek újdonságai közt

 Új Éhezők viadala-regény, John Scalzi-világpremier, Jack Ketchum és Carley Fortune az Agave Könyvek újdonságai közt

Márciusban két világpremierrel is készülünk: egyrészt érkezik az új Éhezők viadala-előzményregény, valamint jön az új John Scalzi-kötet is egy újabb elborult alapötlettel. Az egyaránt közönségkedvenc Carley Fortune és Jeneva Rose is a harmadik regényével jelentkezik, Jack Ketchum elborzasztóan brutális Dead River-sorozata, valamint Emily Wilde története pedig egyaránt harmadik kötetével ér véget. Április legfontosabb megjelenése egyértelműen Clare Leslie Hall Sebzett lelkek című kötete, mely Reese Witherspoon könyvklubjának aktuális olvasmánya, és az év legfontosabb debütálása, ami pedig külön öröm, hogy a szerző személyesen is vendégünk lesz május 10-én, a PesText Fesztivál keretében, ami óriási megtiszteltetés, tekintve, hogy a formálódó világsiker miatt Clare naptárja azóta másfél évre előre meg is telt. Bizton állíthatjuk, hogy az év egyik legjobb könyvével van dolgunk.

Suzanne Collins: Az aratás hajnala

Megjelenés: március 18. - világpremier

Érkezik Haymitch története, a kultikus trilógia új előzményregénye

 

Ha​elvesznek tőled mindent,

amit szerettél,

mi marad, amiért harcba szállnál?

Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából.

Haymitch Abernathy a Tizenkettedik Körzetben igyekszik nem gondolni a veszélyre. Csak túl szeretne lenni a napon, és a délutánt azzal a lánnyal tölteni, akit szeret.

Amikor azonban elhangzik a neve, minden álma szilánkokra törik. Elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják három másik körzettársával együtt: egy kiskamasszal, aki szinte olyan számára, mintha a húga lenne, egy kényszeres esélyszámlálóval, és a város legbeképzeltebb lányával. Amikor pedig kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot… és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.

Heather Fawcett: Emily Wilde és az elfeledett mesék

Megjelenés: március 20.

Sokak által várt harmadik kötetével lezárul Emily Wilde nagyszerű trilógiája

Emily ​Wilde egész életében a tündéreket kutatta. Elismert drüadológusként a szerzetek több száz faját dokumentálta a tündérenciklopédiájában, majd megrajzolta a különböző birodalmak térképeit. Most élete legveszélyesebb tudományos munkája előtt áll: annak a királyságnak a belső működését szeretné tanulmányozni, amelynek ő maga a királynője.

Ugyanis elfogadta korábbi tudományos riválisa, a délceg és szeszélyes Wendell Bambleby házassági ajánlatát, aminek következtében rögtön Tündérhon életveszélyes ármányai kereszttüzébe csöppen. Együtt sikerül visszaszerezniük Wendell rég elveszett királyságának trónját, így Emily egy csodás rémálomban találja magát, ahol megannyi tudományos felfedezés vár rá.

Eleinte viszont éppúgy nem tud beilleszkedni Tündérhonba, mint a halandók világába. Mégis hogyan lehetne királynő egy hozzá hasonló egyszerű tudósból? Nincs sok ideje ezen merengeni, mert Wendell megátalkodott mostohaanyja elátkozta a birodalmat, majd nyomtalanul eltűnt. Hogy megakadályozzák új otthonuk elenyészését, Wendell minden varázserejére és Emily összes tudására szükség lesz.

John Scalzi: Csak a Hold az égen

Megjelenés: március 25. - világpremier

Újabb őrült ötlet a sci-fi egyik legnépszerűbb szerzőjétől a világpremierrel azonos napon

A​Hold sajttá változott.

Az emberiségnek pedig ezt most fel kéne dolgoznia.

Egyeseknek ez lehetőség. Mások kénytelenek megkérdőjelezni a hitüket: Istenben, a tudományban, mindenben. Megint mások megpróbálják irányban tartani a világot az abszurditás és a kiszámíthatatlanság ellenére. És van az a sok milliárd ember, akik az égre nézve azon töprengenek, vajon hogyan történhetett valamivel, ami mindig is ott volt, valami tökéletesen lehetetlen.

Asztronauták és milliárdosok, humoristák és bankvezérek, professzorok és elnökök, serdülők és halálos betegek egy teljes holdhónap során mindannyian megkapják a saját pillanataikat a holdfényben. Hogy megrémüljenek, hogy tervezzenek, hogy imádkozzanak és csodáljanak, hogy nevessenek és gyászoljanak. Mindent ebben a kaleidoszkópszerű regényben, ami elrepít mindenhová, ahová várnánk, és sok olyan helyre, ahová nem is gondolnánk.

John Scalzi legújabb regénye vad, holdkóros álmodozás a szerzőre jellemző képtelen humorral. Repülj velünk a holdrakétán!

Jack Ketchum & Lucky McKee: Friss hús

Megjelenés: április 1.

Harmadik kötetével lezárul Jack Ketchum kultikusan brutális Dead River-sorozata

Éveken át kis csapat vérszomjas kannibál szedte áldozatait Maine állam partvidékén, egészen a kanadai határig. Történetünk a rendőrséggel való összecsapást túlélő egyetlen vadember, a Nő sorsának alakulásáról számol be. Súlyos sebesüléseivel a Nő a tengerparti sziklaszirtek között, egy barlangban keres menedéket.

Christopher Cleek, a dörzsölt, gátlástalan – és labilis – vidéki ügyvéd vadászzsákmányra lesve megpillantja a patakban fürdőző nőt az erdőben. Felajzottan követi búvóhelyéhez. És egy újabb sötét titokkal bővíti amúgy is hosszú bűnlajstromát. Fogságba ejti a Nőt, láncra verve tartja háza pincéjében, azzal az ürüggyel, hogy megszelídítse, civilizálja.

Ehhez elnyomott és megalázott feleségéből, Belle-ből, kamasz gyermekeiből, Brianből és Pegből, de még kislányából, Darlin’-ból is bűntársat csinál. De vajon ki kegyetlenebb? A vadász vagy a prédája?

És végül ki kerekedik felül? Ki bukik el, kiből lesz friss hús?

J. M. Miro: Holtak háza

Megjelenés: április 15.

Két év várakozás után folytatódik a Hétköznapi szörnyetegek története

Agrigento, ​Szicília, 1883. Az orzin pusztulása után a Cairndale Intézet romokban hever, Marlowe pedig eltűnt. Megtalálásának egyetlen esélye egy legendás, elveszettnek hitt második orzin felkutatása, melyet réges-rég elrejtettek, és talán már nem is létezik.

Ám amikor a Cairndale árnyékában felfedeznek egy holttestet, amelyet beburkol a draugr romlott pora, Charlie és a többi tehetség rádöbben, hogy jóval több forog kockán, mint hitték. Ugyanis felkelt egy új, még kegyetlenebb draugr, ami látszólag szabadon járja a világukat – ráadásul nincs egyedül. Mellette egy démoni alak, akit mindenki csupán Apátnőként ismer, a saját szolgálatába akarja állítani a port. A holtak világának mélyén pedig rettenetes gonoszság ébredezik, és meglehet, hogy felélesztésének vagy elpusztításának nyitja nem más, mint a romlott por.

Így aztán a Hétköznapi szörnyetegekben megkezdett utazás tovább folytatódik, a londoni számkivetettek baljós alvilágától egy Szicíliában álló, napsütötte villa rejtélyein át a Párizs alatti mélységbe nyúló katakombákig. A tehetségeknek össze kell fogniuk a csontboszorkányok, sárglifikusok és egy saját világában létező, örök homályba burkolózó ház ellen, hogy legyen esélyük elhárítani a holtak világának fenyegetését, és megmentsék rég elvesztett barátjukat.

 

Carley Fortune: Ez a nyár más lesz

Megjelenés: március 25.

A romantikus irodalom kanadai nagyúja, a Minden elmúlt nyár szerzőjének harmadik kötete

Ezen​a nyáron végre betartják, amit ígértek egymásnak.

Ezen a nyáron nem engednek a kísértésnek.

Ez a nyár más lesz.

Lucy minden évben elutazik Prince Edward-szigetére a legjobb barátnőjével, Bridgettel, hogy mélyet szippantson a friss tengerparti levegőből, annyi osztrigát egyen, amennyit csak bír, és újra belekóstolhasson kedvenc borába. Itt találkozik egy vonzó helybélivel, Felixszel, akivel a tengerparton, a magasló vörös sziklák és aranyló napsugarak alatt teljesen egymásba habarodnak. Kettejük között csak úgy izzik a levegő, ám amint Lucy megtudja, hogy a srác nem más, mint Bridget öccse, megfogadják, hogy sosem ismétlik meg azt a fülledt éjszakát.

Persze könnyű ezt mondani, és ahogy minden évben eljön a nyaralás ideje a szigeten, rendre Felix ágyában kötnek ki. Lucy még soha nem érezte ilyen jól magát senkivel, de megfogadja, hogy a szíve nem lehet Felixé. A távolság mellett fontosabb okokból kifolyólag sem.

Amikor azonban Bridget egy héttel az esküvője előtt hirtelen elmenekül Torontóból, Lucy otthagy csapot-papot, hogy kövesse barátnőjét menedékére, a szigetre. Két dologra kell figyelnie: először is át kell segítenie Bridgetet a válságán, másrészt pedig ezúttal tényleg ellen kell állnia az egyetlen pasinak, akinek sohasem tudott. Valami viszont megváltozott: Felix szikrázó tekintetét és kacér poénjait valami teljesen új váltja fel, és Lucy eltűnődik, vajon a szíve készen áll-e arra, ami már egy ideje megállíthatatlanul közeleg felé.

Jeneva Rose: Eltemetett igazság

Megjelenés: április 8.

Az Egyikünk meg fog halni és a Hiba volt idejönnöd szerzője ezúttal eldugott családi titkok nyomában jár

Az​embereket semmi sem hozza annyira közel egymáshoz, mint a halál.

Három, egymástól rég elhidegült testvér találkozik hosszú idő után újra, mivel édesanyjuk elhunyt, és rendezniük kell a hagyatékát. A legidősebb, Beth sosem ment el a családi házból, az utolsó pillanatig gondozta súlyosan beteg anyját. A középső gyerek, Nicole sem jutott túl messzire komoly drogfüggősége miatt. A legfiatalabb, Michael azonban távolra költözött, és azóta nem tért vissza a Wisconsin államban található apró községbe, amióta az apjuk hét évvel ezelőtt hirtelen hátrahagyta a családját.

A felnőtt gyerekek a szüleik holmiját átnézve egy halom videókazettára bukkannak, amikre még az anyjuk rögzítette a legboldogabb pillanataikat. Azonban az édes emlékidézésnek gyorsan vége szakad, amikor az egyik kazettán egy olyan éjszaka eseményeit pillantják meg több mint húsz évvel ezelőttről, amire egyikük sem emlékszik. Előbb az apjuk tűnik fel véres ruhában, majd hirtelen egy holttest villan fel a képernyőn. Mielőtt pedig a felvétel hirtelen véget érne, hallani a szülők párbeszédét, hogy a hullát mindenáron el kell tüntetniük.

Bethnek, Nicole-nak és Michaelnek el kell döntenie, hogy temessék el örökre a múltat, vagy megpróbálják felfejteni a sötét titkot, amit az anyjuk magával vitt a sírba.

Clare Leslie Hall: Sebzett lelkek

Megjelenés: április 29.

Az idei év legfontosabb debütálóregény, Reese Witherspoon aktuális kedvence és tavaszi közös könyve

Az ​egész falu sejtette, hogy nem lesz jó vége, ha Gabriel hazaköltözik. És most, amikor Beth elnézi a szeretett férfit, aki gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt, önkéntelenül arra gondol, hogy igazuk volt.

Tizenhét évesen ismerkedett meg Gabriellel. Azon a szédült, varázslatos nyáron a férfi hatására mindent másként gondolt, érzett és látott. Azt hitte, egy nagy, soha véget nem érő szerelem kezdete az a nyár. Amikor azonban Gabriel elment, és azzá vált, akinek az anyja akarta látni, Beth összeomlott.

Frank segítségével állt talpra. Az együtt felépített életük pedig egészen más lett, mint amilyet Beth Gabriellel elképzelt. És mégis, volt idő, nem is kevés, amikor boldognak érezte magát. Nézte a férjét és a fiát, ahogy traktorral járják a gazdaságot, és egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy ez az ő élete.

De most Gabriel visszajött, és Bethben kártyavárként omlott össze minden, amit bizonyosságnak hitt. Tíz év múltán is működik közöttük a kémia. Beth pedig jól tudja, hogy amit tesz, nem helyes, és másoknak is árthat vele. De hogyan mondhatott volna le arról, hogy adjon egy második esélyt az első szerelemnek?

A Sebzett lelkek sodró szerelmi történet lehetetlen döntésekről, pusztító következményekről és az elveszettnek hitt reményről.

Agave Könyvek

John Scalzi őrült új regényében sajttá változik a Hold, és felborítja az életet a Földön - Világpremier

 John Scalzi: 

Csak a Hold az égen

„A Föld legközelebbi szomszédja az űrben, és a legfényesebb dolog az éjszakai égbolton… de van ám még más érdekesség is a Holddal kapcsolatban.”

John Scalzi őrült új regényében sajttá változik a Hold, és felborítja az életet a Földön - Világpremier

Megjelenés: március 25.
Fordító: Sárpátki Ádám, Farkas István, Pék Zoltán, Tót Barbara
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 336 oldal

Leírás

John Scalzi már 2019-es első magyarországi látogatása idején szívébe zárta a magyar olvasóit, de mióta őt választották a 2023-as Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének, rajongva szereti az országunkat, minden könyve megjelenésekor személyes üzenetet kapunk tőle, ami egy az ő státuszában álló nemzetközi hírű szerzőtől meglehetős ritkaságnak számít.

Persze, mi magyarok is szeretjük Scalzit, és rettenetesen szórakoztató regényeit, őrült és bizarr ötleteit, melyeket legújabb regényében új szintre emel. A Csak a Hold az égen az eddigi talán legképtelenebb alapötletéből indul – bizony, sajttá változik a Hold – ellenben a következményeket egy csipetnyi humorral fűszerezve, de mégis komolyan véve, átfogó képet rajzol a társadalom különböző rétegeinek reakcióiról.

Scalzi rajongva írt saját blogján a magyar címválasztásról is, számunkra pedig óriási öröm, hogy miután tavaly októberben kizárólag Magyarországon jelent meg nyomtatásban Az irányító című kisregénytrilógiája, idén új kötetét a világpremierrel azonos napon hozhatjuk el az olvasóknak. És ez még semmi, hiszen Scalzi közben visszatért a kultikus Vének háborúja-világába, melynek új kötetét ősszel a kezünkbe vehetjük majd. Addig is azonban itt van nekünk a Hold, és az általa okozott földi bonyodalmak.

Fülszöveg

A ​Hold sajttá változott.

Az emberiségnek pedig ezt most fel kéne dolgoznia.

Egyeseknek ez lehetőség. Mások kénytelenek megkérdőjelezni a hitüket: Istenben, a tudományban, mindenben. Megint mások megpróbálják irányban tartani a világot az abszurditás és a kiszámíthatatlanság ellenére. És van az a sok milliárd ember, akik az égre nézve azon töprengenek, vajon hogyan történhetett valamivel, ami mindig is ott volt, valami tökéletesen lehetetlen.

Asztronauták és milliárdosok, humoristák és bankvezérek, professzorok és elnökök, serdülők és halálos betegek egy teljes holdhónap során mindannyian megkapják a saját pillanataikat a holdfényben. Hogy megrémüljenek, hogy tervezzenek, hogy imádkozzanak és csodáljanak, hogy nevessenek és gyászoljanak. Mindent ebben a kaleidoszkópszerű regényben, ami elrepít mindenhová, ahová várnánk, és sok olyan helyre, ahová nem is gondolnánk.

John Scalzi legújabb regénye vad, holdkóros álmodozás a szerzőre jellemző képtelen humorral. Repülj velünk a holdrakétán!

A szerzőről

John Scalzi az ezredforduló után feltűnt sci-fi-írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, írt filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket is. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. A Vének háborúja az első műve, mára kultkönyvvé vált, az univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. A 2012-es Vörösingesek című regényéért elnyerte a Hugo-díjat, Az összeomló birodalom pedig Locus-díjat kapott 2019-ben. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. Jelenleg az ohiói Bradfordban él feleségével és lányával.

Mások a szerzőről

"Scalzi stílusa könnyed és szórakoztató, miközben mély társadalmi kérdéseket feszeget." – The Washington Post

"Scalzi írásai frissességet és új perspektívát hoznak a sci-fi világába." – The Independent

"Scalzi a modern sci-fi mestere, aki lenyűgöző világokat és karaktereket teremt." – The Guardian

Részlet a kötetből

„– Majd én válaszolok – szólt dr. Miriam Golden a Nemzeti Tudományos Alaptól. Mindenki ránézett. – A Hold átmérője tegnaphoz képest kilencszázhatvan kilométerrel szélesebb, ám a tömege legjobb tudomásunk szerint nem változott. Ha nem így lenne, máris tapasztalnánk a hatását. Például magasabb lenne a tengerjárás. Ha a Hold nagyobb, de a tömege ugyanakkora, akkor akármiből áll is, az kevésbé sűrű, mint az általunk ismert Holdat alkotó bazalt és egyéb anyagok.

– Jól van – mondta Heffernan. – És mi volna ez az új, rejtélyes anyag, ami most a Holdat alkotja?

Dixon alig hallhatóan ismét felnyikkant.

– Hagyja abba! – csattant fel Heffernan. Visszanézett Goldenre. – Tudja a választ?

– Jelenleg még vizsgáljuk ezt is – felelte a nő. – Egyelőre semmit sem tudunk megerősíteni. De tegnap, nagyjából ugyanakkor, amikor eltűntek a holdfelszíni tükrök, a Houstoni Űrközpont jelentette, hogy gondjuk adódott a holdanyagmintáikkal. Először lopásra gondoltunk, de aztán az Egyesült Államok többi holdkőzetet tároló helye is ugyanezt a gondot jelentette. A minták minden esetben eltűntek, a helyükre pedig olyan tárgyak kerültek, amelyeket valami egészen más alkot.

– Miféle anyag? – kérdezte Heffernan.

Golden a Fehér Ház kabinetfőnökének szemébe nézett, és higgadtan, rezzenéstelen arccal azt mondta:

– Sajt.

Dixon ismét felnyikkant.

Heffernan hangos hahotában tört ki, ami jó sok ideig tartott, aztán abbahagyta, amikor észrevette, hogy az asztalnál ülők még csak nem is mosolyognak.

– Ez csak valami vicc – mondta. – Más nem is lehet.

Senki sem reagált.

– Maguk csak szórakoznak velem, ugye? – kérdezte tőlük Heffernan. – A tudományos és hírszerzői közösségünk képviselőinek társaságában ülök, és maguk mind azt állítják, hogy a Holdat, az egész kibaszott Holdat sajttá változtatta valami.

– Így van – felelte Golden. Egy pillanatra sem vette le a pillantását a kabinetfőnökről.

– Baromság! – vágta rá Heffernan. – Nem lehetséges.

– Nem lehetséges – bólintott Axel. – Jelenleg mégis ez a legjobb tippünk.”

Előrendelhető

A világpremierrel azonos napon érkezik magyarul Az éhezők viadala vadonatúj előzményregénye

 Suzanne Collins: 

Az aratás hajnala

A világpremierrel azonos napon érkezik magyarul Az éhezők viadala vadonatúj előzményregénye

Megjelenés: március 18.
Fordító: Farkas Veronika
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 400 oldal

Leírás

Suzanne Collins legújabb regénye, Az aratás hajnala négy évvel az Énekesmadarak és kígyók balladája után újabb fejezettel bővíti a kultikus Az Éhezők Viadala-ciklus előzményeit, és visszarepít minket Panem világába, 24 évvel az eredeti trilógia eseményei elé, hogy feltárja az 50. Éhezők Viadala, más néven a második Nagy Mészárlás történetét az egyik leginkább kedvelt karakter, Haymitch Abernathy szemszögéből.

Amikor Suzanne Collins 2008-ban megalkotta Az Éhezők Viadalát, nemcsak egy izgalmas disztópikus világot hozott létre, hanem egy olyan történetet is, amely mély társadalmi és politikai kérdéseket feszegetett. Új könyve nem csupán egy újabb történet ebben a legendás világban, hanem egy lehetőség arra, hogy megértsük, hogyan formálódik az ellenállás, mit jelent a hatalom árnyékában élni, és hogyan alakul ki az a lázadó szellem, amely később Katniss Everdeen forradalmát is megalapozza.

Az aratás hajnala különösen aktuális olvasmány napjainkban, temérdek kérdést vet fel a hatalom természetéről, a média manipulációjáról és az igazság végzetes eltorzításáról. Collins mindig is mestere volt annak, hogy ifjúsági regényekbe ágyazva mutasson rá égető társadalmi problémákra, és ez most sincs másként. A regény rávilágít arra, hogy milyen könnyen válhatunk eszközzé egy elnyomó rendszer kezében, és milyen nehéz – de korántsem lehetetlen – szembeszállni vele. Sőt, ez nem csak lehetőség: kötelesség. 

Fülszöveg

Ha ​elvesznek tőled mindent,

amit szerettél,

mi marad, amiért harcba szállnál?

Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából.

Haymitch Abernathy a Tizenkettedik Körzetben igyekszik nem gondolni a veszélyre. Csak túl szeretne lenni a napon, és a délutánt azzal a lánnyal tölteni, akit szeret.

Amikor azonban elhangzik a neve, minden álma szilánkokra törik. Elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják három másik körzettársával együtt: egy kiskamasszal, aki szinte olyan számára, mintha a húga lenne, egy kényszeres esélyszámlálóval, és a város legbeképzeltebb lányával. Amikor pedig kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot… és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.

A szerzőről

Suzanne Collins könyveit eddig ötvenhárom nyelven adták ki világszerte. Nagy sikerű ifjúsági regényei, Az Éhezők Viadala, a Futótűz, A kiválasztott és az Énekesmadarak és kígyók balladája több mint 100 millió példányban keltek el, a New York Times bestsellerei voltak és több népszerű film alapjául szolgáltak.

Mások a kötetekről

"Collins akkor ragyog a legfényesebben, mikor kidolgozza azokat a csábító részleteket, amelyek valódi mélységet adnak az általa teremtett kegyetlen világnak." – Time

"A könyv egyszerre feszült, karakterközpontú alkotás és intő példa az emberiség számára." – Kirkus Review

Egy disztópikus világ, ahol a bátorság és a remény szikrája lobbantja lángra a változást." – The Washington Post

"Suzanne Collins lenyűgöző világépítése és karakterábrázolása új szintre emeli a disztópikus irodalmat." – USA Today

"Suzanne Collins történetei rávilágítanak a hatalom és az elnyomás természetére, miközben az emberi kitartás erejét ünneplik." – The Philadelphia Inquirer

"Suzanne Collins mesterien gyúrja egybe a túlélés, a politika és az emberi érzelmek szálait egy felejthetetlen történetben." – The New York Times

 Előrendelhető

Érkezik a World Fantasy-díjas horrorantológia várva várt második része

 Szerk.: James D. Jenkins és Ryan Cagle: 

A borzalmak hívása

Rémtörténetek a világ minden tájáról

„Ha az első kötet után még kérdéses lenne, hogy a horror tényleg univerzális jelenség-e, majd ez a könyv eloszlat minden kételyt.”

Érkezik a World Fantasy-díjas horrorantológia várva várt második része

Megjelenés: február 25.
Fordító: Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonória, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, élfestett, 320 oldal

Leírás

Szinte napra pontosan két évvel az első kötet megjelenése, és zajos hazai sikere után végre folytatódik a World Fantasy-díjas Valancourt-horrorantológia egy legalább oly nagy gonddal válogatott második kötettel, mint amit A sötétség szavainál tapasztaltunk. Az első gyűjtemény sikerére építve a második rész még szélesebb spektrumot ölel fel mind földrajzilag, mind kulturálisan. Míg A sötétség szavai főként európai és latin-amerikai szerzőkre koncentrált, addig a második kötetben nagyobb hangsúlyt kapnak az ázsiai és Kelet-Európai írók művei. Összesen húsz ország huszonegy története szerepel a gyűjteményben, amelyek tizenhat különböző nyelven íródtak eredetileg. A szerkesztők igyekeztek elkerülni az ismétléseket az első kötethez képest, így újabb nemzetek irodalmát ismerhetjük meg.

A borzalmak hívása antológia nem csupán a horror rajongóinak nyújt izgalmas olvasmányt, de azok számára is, akik egyszerűen csak érdeklődnek a kortárs világirodalom iránt, és belekóstolnának azokba a kulturálisan sajátságos témákba, melyeket az egyes országok irodalma nyújthat. Jenkins és Cagle egyértelmű célja, hogy hidat építsen a különböző kultúrák között, és bemutassa a horror műfajának univerzális vonzerejét és sokszínűségét. Bátran mondhatjuk, hogy A borzalmak hívása nagyszerűen teszi magáévá A sötétség szavai örökségét, és magával ragadó módon terjeszti ki azt.

Fülszöveg

A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia második kötete ismét széles körű és különleges horrorválogatás, mely országok határait átlépve feszegeti a zsáner kereteit.

Egy befolyásos görög család hátborzongató hagyományokat őriz; egy észt falu gabonaszárítója rettenetesebb tragédiát rejt a vártnál; egy francia kislány megégeti magát, majd megszállottja lesz annak, amit a lángokban látott; egy haiti politikus, aki a hatalomért bármit és bárkit hajlandó feláldozni. A Valancourt Books szerkesztői újra világkörüli felfedezőútra indultak, hogy felkutassák különböző országok legkiválóbb írásait.

A kötetben helyet kapott a horror iránti rajongásáról hagyományosan híres Japán és Dél-Korea, valamint olyan, számunkra kevésbé ismert országok irodalma, mint Puerto Rico és India, illetve Indrek Hargla és Steinar Bragi személyében már itthon is komolyabb népszerűségnek örvendő szerzők műveit is olvashatjuk.

A szerkesztőkről

James D. Jenkins és Ryan Cagle 2004-ben alapította a Valancourt Booksot, és azóta több mint 500 elveszett vagy figyelmen kívül hagyott írást adtak ki újra, elsősorban a gótikus, természetfeletti és horrorirodalom berkeiből, abból a célból, hogy a modern olvasó számára is elérhetővé és megfizethetővé tegyék ezeket a műveket.

Mások a kötetekről

„A nagyvilág kortárs horrortörténeteinek ez az antológiája cáfolhatatlanul bizonyítja a műfaj nemzetközi népszerűségét az irodalmi önkifejezés terén. […] Ez a könyv kötelező olvasmány a horror rajongóinak.” – Publishers Weekly

„Ez a gyűjtemény az elejétől a végéig kiemelkedő. […] Alapos kutatómunkának és fordításoknak az eredménye, különböző nézőpontokból megírt történeteket mutat be öt kontinensről, az elbeszélő stílusok és költői képek széles választékát képviseli a szerzők nemzetiségétől függetlenül.” – Library Journal

„Elképesztő teljesítmény! Ebben az antológiában nagyon sok minden van, aminek örülök: sajátosan bizarr és sötét történetek kiemelkedő fordításban. Ez a könyv annak szól, aki a horror műfajának a színe-javára vágyik. Én mindenképpen a magaménak érzem!” – Ann VanderMeer

„Ez a könyv egy ajándék. Bár a horror nyelve univerzális, a kifejezésmódja kultúráról kultúrára változik. Ez a gyűjtemény kiemelkedő szerzők történeteit mutatja be a világ minden részéről. A novellák egyszerre nyugtalanítóak, erőszakosak, különösek és gyönyörűek – a jó horrorsztorik összes elemét tartalmazzák olyan hangoktól és nézőpontokból, amelyeket túl sok ideig kellett nélkülöznünk.” – Nathan Ballingrud

„A horrordiaszpóra teljes, dicsőséges megjelenítése, amely a globális szerzők olyan csapatát mutatja be, melynek tagjai bármikor versenyre kelhetnek az angol nyelvterületen dolgozó riválisaikkal. Példátlan és szemléletformáló, vérfagyasztó csemege.” – Michael Kelly

Idézetek a kötetből

„Óvatosan leválasztja kulcscsontját a bal válláról, majd átadja a férjének. Éles csattanás hallatszik, amikor a csont elválik a szomszédjától. Érzi, ahogy a metsző szél behatol ezen az új nyíláson, és átsöpör a testén, akár egy örvény. Reszket, és nekidől a hideg falnak. A férje szeme megcsillan, miközben ezt a ragyogó csontot nézegeti.”

„Milyen hang? Valamiféle üvöltés, egy kutya vagy farkas vonyítása, egy gyászos hang, ami mély morgással kezdődött, majd fokozatosan egyre hangosabbá és élesebbé vált, amíg a házak fölé nem emelkedett, fel nem ült a szellő hátára, és be nem jött az ablakomon, hogy addig dagadjon, amíg teljesen be nem tölti a szobámat. Ez a vonyítás elviselhetetlenül szomorúan csengett, és ember adta ki.”

„A fiú, aki eddig a nadrágjában tartotta a kezét, magát kényeztetve, most előveszi a hímvesszőjét, amelyet megjelenése, hossza és kerülete alapján „lényegében tökéletesnek” írtak le az internetes felhasználók. A lány megsimogatja, és a szájához húzza. Vízesésként zúdulnak a kommentek. Vadak, izgatottak, tébolyultak. Később látni fogjuk őket a visszajátszásban, miután a felvételből vírusvideó lesz, majd a hatóságok betiltják, de mindhiába.”

„Az egész város tudta a vén uzsorásról, hogy gonosz. Nem csupán a foglalkozása miatt terjedt el a híre, habár előbb vagy utóbb mindenki üzletelt vele, tehát tartozott neki pénzzel. Nem, a gonoszság valójában érzékelhető homályként vette körül, mintha sötét erő fészkelte volna magát a testébe, és nem bírt volna megmaradni a bőrében.”

„Régebben megöltem valakit – kezdte a férfi. – Tizenöt éves voltam. Csak úgy, a móka kedvéért belopóztam egy középkorú nő házába. Egyedül lakott. Nem pénzt akartam. Le akartam feküdni vele. A konyhába rohant, és felkapott egy konyhakést. Lelöktem a földre, és ráültem. Azt hittem, le fog nyugodni, de nem így történt. Nekem támadt a késsel, és megvágta a hasamat. Elsötétült előttem minden, de nem ájultam el. A nő kimenekült a házból, én meg követtem. Átbotladoztam a mezőn a tengerpartra. Még mindig a kezében szorongatta a kést. Felkaptam egy követ a padkáról, utolértem a nőt, és lesújtottam rá a kővel. A földre zuhant. Újra meg újra megütöttem, úgy éreztem, mintha egy visszatérő álomban volnék. Egy idő után nem mozdult többet. Kibújtam az összekaszabolt, véres pólóból, levettem a nő blúzát, és azt vettem fel helyette. A tengerig vonszoltam a testét, és arccal lefelé lefektettem. Hazaosontam, szodzsut locsoltam a sebre, és pamutcérnával összevarrtam. A futonomig vonszoltam magamat, aztán csak vergődtem fájdalmamban. A szüleimnek azt mondtam, megfáztam. Amíg én napokig a futonomon feküdtem, a seb elfertőződött. Belázasodtam, és elvesztettem az eszméletemet.”

Agave Könyvek

Egy történet az öregedésről, és arról, hogy az álmaink valóra váltása nem korfüggő

 Olivia Ford

Mrs. Quinn híres lesz 

„Jennifer Quinn álmában sem gondolta volna, hogy hetvenhét évesen az egész ország ismerni fogja.”

Egy történet az öregedésről, és arról, hogy az álmaink valóra váltása nem korfüggő

Megjelenés: február 18.
Fordító: Szabó Olimpia
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 368 oldal

Leírás

Nincs mese, szükségünk van szívmelengető könyvekre, és Olivia Ford megírta azt a történetet, amitől igazán derűs lesz a februárunk. A történet középpontjában Jenny Quinn áll, a 77 éves brit hölgy, aki úgy dönt, hogy jelentkezik a népszerű televíziós műsorba, a Britain Bakes-be. Látszólag különös lépése nemcsak korábban szokatlan függetlenséget hoz a számára, de rég eltemetett emlékeket csal a felszínre, e titkok pedig alapjaiban ingatják meg közel hatvanéves házassága alapjait.

A regény üzenete különösen fontos napjainkban, amikor a társadalmi közbeszéd jobbára a fiatalságot helyezi előtérbe (még a reklámok is inkább őket célozzák), és hajlamos figyelmen kívül hagyni az idősebb generációk hozzájárulását és potenciálját. Jenny története inspiráció az olvasónak arra, hogy értékelni kezdjék életük minden szakaszát, és felismerjék, hogy az új tapasztalatok és lehetőségek keresése idősebb korban is az életük gazdagodását és kiteljesedését szolgálja. Emellett a regény hangsúlyozza a múlt feldolgozásának fontosságát és azt, hogy a régóta őrzött titkok feltárása hogyan vezethet megbékéléshez és személyes növekedéshez.

Olivia Ford műve megható és inspiráló olvasmány, amely arra ösztönöz, hogy bármely életkorban merjünk új élményeket keresni, szembenézni a múltunkkal, és – amit különösen a mai rohanó világban elfelejtünk – értékelni az élet apró örömeit.

Fülszöveg

A 77 éves Jenny Quinnt nem vezérelték nagy célok az életben. Boldog házasságára a legbüszkébb, férjével hamarosan a gyémántlakodalmukat ünneplik; minden más apróbb sikerét pedig a sütés iránti szeretetének köszönheti. Ezért saját magát is meglepi, amikor jelentkezik a nagy népszerűségnek örvendő Ki mit süt? nevű televíziós műsorba, ugyanis ez az első dolog, amit hosszú idő után csak magáért tesz. Még nagyobb meglepetésére beválogatják az új évad nyolc versenyzője közé.

A kamerák és az időre teljesítendő feladatok ismeretlen világában Jenny rettentően élvezi újdonsült függetlenségét. Ám e függetlenség és a versengéssel járó stressz hatására réges-régen eltemetett emlékek bukkannak elő. Egy bizonyos csokoládés csók miatt egyszer jegygyűrű került az ujjára; a cukros fánk egy vadidegen kedvességére emlékezteti; egy különös alakú kenyér pedig ahhoz a pillanathoz kapcsolódik, amikor örökre megváltozott az élete.

Van azonban egy titok, amit Jenny évtizedek óta őriz, még a férje sem tud róla, és alapjaiban rengetheti meg a házasságát. Ám most, ahogy a csillaga mind magasabbra emelkedik, és egyre többet kell megosztania magából a nézőknek, ő annál nehezebben tudja cipelni a múlt terhét. Vajon a rávetülő reflektorfény egy korábban ismeretlennek hitt boldogságot hoz el a számára, vagy nagyravágyása a vesztét okozza?

Olivia Ford regénye óda a mennyei süteményekhez, miközben egy szívmelengető, keserédes történetet mesél el megöregedésről, szeretetről, és arról, hogy nem csak a fiataloknak lehetnek álmaik.

A szerzőről

Olivia Ford hosszú ideig a televíziózásban dolgozott – például olyan valóságshow-kon, mint a Love Island és a Made In Chelsea –, mielőtt író vált volna belőle. Munka mellett végezte el a Faber Academy nevű kreatív íróiskolát, és itt született meg első regénye, a Mrs. Quinn híres lesz eleje, amiért jelölték a Women’s Prize feltörekvő tehetségei közé 2021-ben. Olivia jelenleg Londonban él, és a második könyvét írja.

Mások a kötetről

„Hihetetlenül kedves könyv, amely elgondolkodtatott az életről és arról, mit is jelent megöregedni. – The Book Review Crew

„Egy hetvenhét éves hölgy, aki saját szenvedélyén keresztül bizonyítja lelkének igazi értékét.” – Kirkus Reviews

„Ha szereted a sütést, a családi recepteket és a finom kézzel elmesélt, felemelő történeteket, egész biztos értékelni fogod Mrs. Quinn felemelkedését.” – Reading Ladies

Részlet a kötetből

„– Mindjárt kezdődik a műsorod! – kiáltott ki Bernard a nappaliból, amikor a televízió átmenetileg elvonta figyelmét az újságjáról.

– Jövök! – kiabálta vissza Jenny a sütő melletti fiókban kotorászva. Ez a fiók tartalmazta a leghasznosabb és a leghaszontalanabb tárgyakat a házban, attól függően, ki nézett bele. Itt tárolták a hosszú közös életük során felhalmozott holmit: egy 1995-ös karácsonyi zsákbamacskából származó minicsavarhúzó-készletet, egy kagylóhéjat, amelyre Poppy, Bernard unokahúgának kislánya rezgő szemet ragasztott, és legfőképpen a most keresett sütőpapírt. Villámgyorsan kibélelte a tepsit, ráöntötte a keveréket, betette a forró sütőbe, és átment férjéhez a nappaliba.

A férfi bozontos szemöldöke éppen csak látszott a lap fölött, viseltes papucsba bújtatott lábával a Ki mit süt? főcímzenéjének taktusát verte. Váltig állította, hogy nem érdekli a műsor, és az újságját bújta, Jenny azonban gyakran rajtakapta, hogy kiles fölötte, mert kíváncsi a habcsók összeesése körül kibontakozó drámára.

Ezen a héten a Ki mit süt? karácsonyi különkiadásában a korábbi versenyzőkből összeállított csapat tagjainak ünnepi tortát kellett sütniük. Jenny egy csattal összefogta vékony szálú, ősz haját, és hirtelen kínosan érezte magát, amikor a Graham nevű versenyző, egy melegszívű, rokonszenves kamionsofőr „a Mikulás a kéményben” fantázianevű tortáját száraznak nevezték. Ő személy szerint úgy látta, Graham túl sok hozzávalón akart túl sokat változtatni. Általában azok győztek, akik mindössze egy csavart vittek bele, de azt hibátlanul kivitelezték. Az arany habverőt végül egy Laura nevű történelem-tanárnő kapta a klasszikus karácsonyi torta csokoládés-cseresznyés-mandulás újragondolásával. A zsűri a fenomenális szóval jellemezte az ízeket, Jenny mégis úgy gondolta, hogy a maga részéről ő maradna a hagyományos tortánál. Odanézett Bernardra, mit szól hozzá, az arcát azonban eltakarta az újság, amely elégedett hortyogásának ritmusára emelkedett és süllyedt.

Miközben a televízióban a vége főcím ment, Jenny azon tűnődött, hogy lassan megint a végére érnek egy évnek, és közeleg a hetvenhetedik karácsonya. Nézte az alvó Bernardot, akinek a lélegzését most furcsa sípolás kísérte, szoprán ellenpontot szolgáltatva tenor hangfekvésű horkolásához. Jennyben komor kérdés fogalmazódott meg: hány karácsonyt ünnepelhetnek még együtt? Gondolni sem akart rá, hogy Bernard egyedül ül ebben a karosszékben, és nincs, aki felébressze, ha eljött a lefekvés ideje. Elképzelte a másik lehetőséget is, hogy ő marad egyedül, és nézi az üres széket, amelynek sötét bársonyhuzata Bernard alakját őrzi, aki nincs már az élők sorában. Elfacsarodott a szíve, amikor tudatosult benne napjaik fogyatkozásának valósága. Szembe kellett néznie a fájdalmas igazsággal, hogy eljutott abba a korba, amikor életének sokkal nagyobb részét tudhatta maga mögött, mint amennyi még előtte állt.

Karosszéke mellől fölvette a távirányítót, és úgy tartotta a tévé felé, mintha a gondolatait is elhallgattathatná vele, de éppen amikor ki akarta kapcsolni a készüléket, a vége főcímet egy bejelentés szakította meg.

– Szeret sütni? Van annyira jó, hogy szerepeljen a következő évadban? Jelentkezzen a műsorba, kattintson a Ki mit süt? honlapján található linkre.

Jenny egyből magához tért a borongásból, félelmei elszálltak, és már látta maga előtt a helyi lap címoldalát:

EGY 77 ÉVES KITTLESHAMI LAKOS LETT AZ ORSZÁG LEGJOBB CUKRÁSZA: A ZSŰRITAGOK CSODÁJÁRA JÁRNAK JENNY QUINN TEÁS GYÜMÖLCSKENYERÉNEK

– Vége? – riadt fel Bernard.

– Igen, vége… ideje lefeküdni! – válaszolta, és gondolatait gyorsan eltakarította agya egyik titkos sarkába. Úgy érezte magát, mintha azon kapták volna, hogy beleolvas valaki naplójába.”

Agave Könyvek