Zaryntia B. Sky írónőnek e hónap április végén fog megjelenni következő kötete a NewLine Kiadó gondozásában. A kötet egy fantasy sorozata lesz, melynek Birodalmak szövetsége (A hatalom egyensúlya I.) címmel. Ehhez és sok máshoz is van kérdésem az írónőhöz. Fogadjátok sok szeretettel!
Zaryntia kérlek, mesélj kicsit magadról. Mit tudhatunk
meg rólad? Mióta írsz?
Sziasztok! Először is nagyon szépen köszönöm az
interjút, igazán megtisztelő és nagyon örülök neki.
Mit is mondhatnék magamról? Tízéves korom óta írok: eleinte
kisebb történeteket, majd novellákat és verseket, végül regényeket. Amikor csak
időm engedte, írtam: reggel az iskolába menet, délután hazafelé a buszon, vagy
éppen a tanórákon is képes voltam jeleneteken gondolkodni, egy-egy részletet
leírni…A magyar órákon, fogalmazások alkalmával is bontogattam a szárnyaimat, ahol
több tanárom is megdicsért, és nyolcadik osztályban javasolta az akkori
tanárnőm, hogy foglalkozzak tovább az írással, mert szerinte érdemes.
Természetesen nagyon boldog voltam az elismeréstől, főleg tőle, hiszen szigorú
volt, és ki más lehetne hitelesebb egy tanulónak, mint a tanára? Így írtam
tovább, de még a fióknak.
Eleinte a középkorban játszódó történeteket vetettem
papírra, utána átváltottam a jelen korra, akkor készült a már kiadott
Elkerülhetetlenül című regényem első változata is. Míg nem rátaláltam a fantasy
műfajára. Ahol nincsenek kötöttségek, és szabadon alakíthatom a világot,
amelyben alkotok. Akkor kezdtem el megépíteni a Hatalom Egyensúlya című, több
kötetesre tervezett regényem világát, amely hosszú évek alatt nyerte el a végleges
formáját, és a mai napig alakítom.
Egy saját idézettel tudnám a legjobban leírni azt,
hogy számomra mit jelent az alkotás folyamata:
„Írni fantasztikus élmény…
Megálmodni a cselekményt, megalkotni a karaktereket,
izgalmas.
Az ő szemükön keresztül átélni a történéseket,
reagálni a helyzetekre, különleges.
Sorsokat alkotni, életek felett dönteni, felelősség.
Mindezt jól megírni és átadni úgy, ahogyan szeretném, kihívás.”
A Hatalom Egyensúlya I. részéről, a Birodalmak
szövetsége című fantasy történetedről, mesélnél? Úgy tudom 15 évig vagy 15
évvel ezelőtt írtad, miért tartott sokáig?
Több mint 15 évig írtam, igen. Nos, hogy mi tartott
ilyen sokáig, annak több oka is van.
Az első, az időtényező. Dolgozom, ahogyan a legtöbben,
így csak a hosszabb szabadidőmben tudok írni, ami a hétvégéket és szabadságokat
jelenti. Amelyek nem teljes időben értendőek, hiszen közbejön a szórakozás
barátokkal, a családi ünnepek, egy-egy utazás, vagy olyan hétköznapi
kötelezettségek, mint a házimunka, főzés, takarítás…
A másik része, hogy ez a könyv nem egy egyszerű
olvasmány. Egy általam alkotott fantasy világban játszódik: saját
teremtéstörténete, hitvilága és történelme van. Öt különböző Birodalom
eseményeit öleli fel, több szereplő nézőpontját is megjeleníti, szóval elég
összetett, és… kimondom, bonyolult történetről van szó.
Ennek tudatában rengeteget gondolkodtam rajta, hogyan
oldjam meg, hogy minél érthetőbb és olvashatóbb legyen, mígnem a szerkesztőm
megadta a választ: „a történet nagyon olvasmányosan van megírva, amely viszi
előre az olvasót, folyamatosan fenntartja az érdeklődést, és hidd el, aki olvas,
kellően intelligens ahhoz, hogy megértse, ha több szálon fut egyszerre a
történet.”
Erre a megerősítésre rájött még, hogy például egy Gyűrűk
ura, vagy Tűz és Jég dala szerintem bonyolultabb olvasmány, így végül nem
szedtem darabokra, tehát például Birodalmakra, hanem egy regénybe tettem az öt
Birodalom eseményeit. Szerintem azért is jobb így, sőt szükséges, mert egy
időben játszódik a történet, amelyek összefüggésben vannak egymással.
Mindezek után bizonyára érthető, hogy egyrészt
kitalálni, másrészt megírni is nagyon nehéz volt, igazi kihívás, amihez bizony
idő kell. Nagyon sok idő…
Emellett volt, hogy 1-1 évet kihagytam, és később
vettem elő, akkor pedig újrakezdtem. Továbbá egyszer tönkrement a számítógépem,
és nem tudtam visszahozni, emiatt egy teljes éves munkám elveszett – azóta folyamatosan
lementem több pendrive-ra is.
Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a regény
második része is nagyrészt megvan már, szóval összesen telt ilyen sok időbe.
Viszont az a fele is nagyjából 700 oldal lesz, emiatt választottam ketté, mert
túl sok és túl vastag lett volna egy könyvben.
Mennyire volt nehéz megírnod ezt a könyvet?
Több szálat kezelni egyszerre, eleve nem könnyű
feladat. Mivel a történet öt Birodalomban játszódik, egy külön excel
táblázatban vezetem, hogy milyen sorrendben következnek az események. Hiszen
attól, hogy fantasy, még nagyon figyelni kell, nehogy időben logikátlan legyen.
Az írásban elég maximalista vagyok, ezért sosem
éreztem tökéletesnek, és számtalanszor átdolgoztam a regényt. Így szinte
mindegyik jelenetnek külön dokumentuma van, amelyekben a korábbi verziókat
tárolom, és előfordult, hogy egy korábbi verzióhoz nyúltam vissza. Több olyan
jelenet is akad, amelynek az előzményeihosszabbak, mint maga a regény…
Összesítve tehát nehéz volt megírni, ugyanakkor minden pillanatát élveztem, ami szerintem a legfontosabb.
Szoktál olvasni fantasy könyveket? Ha igen, van
kedvenced?
Igen, többet is olvastam már és bizonyára fogok is.
Vavyan Fable-től olvastam először fantasy könyveket, és nagyon szerettem őket.
Ide sorolhatom a már említett George R. R. Martintól a Tűz és jég
dala regényeket, vagy akár a J. K. Rowlingtól a Harry Pottert is vagy Stephen
King regényeit. Hogy pár ismertebb írót említsek még, akiktől szintén sokat
olvastam, bár nem fantasy írók: Danielle Steel, Robin Cook, Leslie L. Lawrence,
valamint Dan Brown. Mindegyiket szerettem, mindegyikben más tetszett,
kifejezetten kedvencem éppen ezért nincsen.
Honnan merítesz ihletet, inspirációt?
Ez egy nagyon érdekes kérdés, egy barátnőm is
megkérdezte nemrég ugyanezt. Neked is azt válaszolom, amit neki: van egy világ,
amit az évek során kialakítottam… középkori alapokra épít, innen nézve a
középkor ihletett meg. Ugyanakkor van olyan eleme, amely a Star Wars egyik
fontos alap pillére, szóval onnan is merítettem ihletet. A már többször
említett Tűz és jég dala c. regényből láttam, hogy például nem tabu téma az
erotika a fantasyban sem, illetve igenis lehet egy regény bonyolult, sok
névvel, szállal, ahol a főszereplők is meghalhatnak, és bizony innen is
merítettem. A könyvben szereplő színvilág pedig az általam egyik legkedveltebb
fantasy festőtől, Christian Riese Lassentől származik. Gyönyörű, élénk színeket
használ, több puzzle is van az ő festményeinek a képeivel kint a lakásom falán,
sőt a nappaliban egy óriás poszter díszíti szinte a teljes falat, amely szintén
az ő festményének a reprodukciója.
Valójában még sorolhatnám, hiszen igazából nagyon sok
minden megihletett, ötletet adott – nemcsak könyvek, festmények, de akár
épületek, képek, ruhák, vagy akár megtörtént események is. Szerintem minden
írót, maga a világ, az élet ihlet meg: amiket látunk, olvasunk, átélünk… a
tapasztalásainkból merítünk, de persze nem egy az egyben kerül a regénybe,
hanem módosítva vagy részleteiben a saját fantáziánk és stílusunk szerint
alakítva.
Mikor volt az a pillanat, hogy te írni fogsz? Amikor
úgy érezted, hogy eljött az a pont, hogy na, már most írni fogok.
Nem emlékszem arra,
hogy volt ilyen tudatos pont. Egyszerűen csak írtam, mert bennem volt egy
történet, amit le szerettem volna írni és megtettem. A többi már jött magától.
Az a pont viszont, hogy ki akarom adni, tehát a nagyvilág elé tárni, nagyjából
akkor jött el, amikor ez a fantasy regény kezdett kikerekedni, és elkezdtem
megmutatni a barátoknak, akik el akarták olvasni, és tetszett nekik, majd egyre
többen dicsérték. Ott kezdtem büszke lenni rá, és másnak is meg mertem, meg
akartam mutatni.
A hatalom egyensúlya sorozatként indul, hány részesre
tervezed?
A második része
nagyrészt már megvan, de szeretnék egy előzményt és egy folytatást is írni.
Hogy melyik lesz előbb és utána mennyi lesz összesen, még nem tudom.
Mindenesetre, mivel már megvan a világ, és az alaptörténet, rövidebb időbe
telik majd, legalábbis nagyon remélem.
Honnan jött a lépés, hogy fantasy történetet írsz?
Írtam már a valós
világról, a középkorról, és mindegyiknél ugyanaz zavart: a kötöttségek, amiket
nem szeretek. Ahhoz, hogy hiteles maradj, utána kell olvasnod a kornak,
amelyben alkotsz, és annak megfelelően „korlátok közé vagy szorítva”. A fantasy
ezzel szemben teret enged arra, hogy én alakítsam a világot, amelyben a
történet játszódik, ugyanakkor az ott megalkotott logikát és
törvényszerűségeket követnem kell ahhoz, hogy hiteles maradjak. Mégis sokkal
szabadabbnak érzem magam, mint egy valós világban vagy középkorban játszódó
történetnél.
Van olyan karaktered, szereplő, akiről mintáztad? Vagy
esetleg kedvenced?
Szándékosan
nincsen. Igyekeztem színesen megalkotni a karaktereket, tehát hogy különbözőek
legyenek, ugyanakkor figyeltem arra, hogy mindegyikben legyen pozitív és
negatív tulajdonság is, egyik sem tisztán jó vagy rossz. Ettől még vannak
olyanok, akiket jobban szeretek, mint másokat, tehát mondhatni, hogy kedvencek,
de belőlük több is van, nem tudok egyet kiragadni. Ahogyan az ellenszenves
karakterekből is több akad.
A Hatalom Egyensúlya sorozat következő része mikor
várható, tudom most fog megjelenni, illetve hány részesre tervezed?
Remélem, hogy egy
évnél nem kell többet várni a második részre, legalábbis igyekszem.
Mit gondolsz, ma a fantasy zsáner mennyire felkapott?
Mennyire lett divat a hazai íróknál?
Úgy gondolom, hogy
felkapott zsáner, de kevesebb van belőle, mint pl. romantikus, sci-fi vagy
krimi regényből. Ismerek több magyar fantasy írót, de romantikus regényírókat
még többet világviszonylatban viszont nagyon sok a fantasy író.
Egy utolsó kérdés. Miért Zaryntia B. Sky lett az írói
álneved? Nem gondoltál arra, hogy saját néven publikálj?
Elég sokat gondolkodtam azon, hog y legyen írói
álnevem, vagy sem… az első könyvem megjelenése előtt tudtam, hogy leginkább
fantasy zsánerben fogok alkotni, ahhoz pedig úgy gondolom, hogy egy
különlegesebb, mondhatni fantázia név jobban hangzik. Emellett egyedit
szerettem volna, és innen jött az ötlet az álnévre, amely valójában nagyjából a
saját nevem anagrammája. Két „i” betűt változtattam „y”-ra és egy „t” betűt
vettem ki, de amúgy a nevem betűit kevertem össze.
Úgy gondolom, elég egyedi lett, ahol
a „Sky” szónak, mint „égbolt”, egyéb rejtett jelentései is vannak, például a
szabadság, vagy akár, hogy a lehetőségek tárháza végtelen, mint maga az
univerzum…
