Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
23 éves vagyok, és magyar irodalmat, nyelvtant és könyvtárt tanulok az egyetemen. Nagyon szeretek olvasni, sorozatozni, zenét hallgatni, és természetesen írni is. A kedvenceim a romantikus és fantasy történetek, de rajongok a disztópiákért is (ha nem túl ijesztőek).
Az Ózonőrök c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Olyan sokat nem, mivel a könyv gyerekeknek íródott, ezért szándékosan nem akartam belemenni a tudományos fejtegetésekbe, illetve szakszavakba. Egy olyan közös nevezőt akartam találni a környezetvédelem kapcsán, amit az olvasók könnyen meg tudnak érteni, és befogadhatónak találnak. A kutatás inkább az ózonőrök életmódjával kapcsolatos volt, hogy ők milyen életet élnek, hogyan segítik a környezetet.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Valamilyen szinten a valóságból táplálkoznak a történeteim, főleg a szereplők vagy a realista történeteim helyszínei pl. iskola. A szereplőket néha egy az egyben ismerőseimről mintázom, de ezt sosem mondom el nekik, és mindig megváltoztatom a szereplők nevét, nehogy rájöjjenek. De általában rájönnek. Viszont olyan is volt már, és azon nagyon nevettem, hogy valaki megkérdezte, hogy egy közös ismerősünkről mintáztam-e egy szereplőt, mert olyanok a megszólalásai. Én pedig nem róla mintáztam, de szerintem nem akarta elhinni, mert mindig ezt csinálom. De eddig mindig jó szereplőkként testesültek meg az ismerőseim, rossz szerencsére még nem volt.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
11 éves voltam, amikor beleszerettem a Harry Potter univerzumába, és elkezdtem fanfiction történeteket olvasni és írni. Ez volt a katalizátor számomra, évekig írtam ilyen történeteket. Utána éreztem, hogy kezdem kinőni a Potterverzumot, és saját világokat akarok kitalálni. Ekkor tértem át a fanficokról a saját világos regényekre. Innen pedig nem volt megállás.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Kacérkodok egy erotikus realista regény írásával, illetve írtam mesét, ifjúságit, gyerektörténetet, middle grade regényt, és szeretnék még a disztópiákkal is megpróbálkozni. Azt hiszem, egyelőre ennyit szeretnék.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Nagyon jó, mint egy frissítő fürdő, csak ez szellemi felfrissüléssel jár számomra. Büszke vagyok rá, hogy sikerült, és hálás, amiért idáig eljutottam. Sok kéziratot befejeztem már, és mindig ilyen volt. Felemelő érzés, és csak még jobban motivál, hogy többet írjak.
Nem gondolkodtál még írói álnéven?
Volt az idők során pár. A felnőtt erotikus írásaim Leta Hollin néven futnak, míg a fanfiction oldalakon Halenka néven vagyok fent. De én szeretem az eredeti nevemet, az Aux Elizát, szerintem nagyon jól kiválasztották ezt nekem a szüleim, mert mindig megkérdezik, hogy ez álnév-e.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
A fő profilom szerintem a young adult, ezért meglepett, hogy middle grade lett az első könyvem. Nem hittem, hogy valaha is írni fogok ilyet. Aztán mégis megtörtént. Erre csak annyit tudok mondani, hogy jó a komfortzóna meg minden, de az igazi élet azon kívül kezdődik.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Mindig erről álmodtam. Az írás és a könyvkiadás életem nagy célja volt,
és földöntúli boldogság járt át, amikor megtudtam, hogy megtörténik. Nagyon sok
mindenen mentem keresztül akkoriban, és amikor írt egy üzenetet a kiadóvezető,
hogy vállalják a kiadást, akkor is épp egy kórházi váróban vártam vizsgálatra
valamikor karácsony előtt 2021-ben. Egy évem volt feldolgozni ezt a hírt, de
szerintem azóta sem sikerült, minden nap meglep, hogy van egy könyvem.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az
írás vagy impulzív?
A főbb vázlatpontok tudatos tervezés részei, előre leírom és kitalálom, hogy mi történjen a könyvben, és csak utána írom meg. Így nem kalandozok el mindenfelé, és valamennyire tudom tartani az irányt. Nekem a vázlat olyan, mint egy térkép.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
A kedvenc jelenetem minden spoiler nélkül valahol a könyv felénél van, amikor Melánia rájön dolgokra önmagával kapcsolatban, és ez megváltoztatja az egész látásmódját. Azt érzelmileg nagyon közel érzem magamhoz. Nehéz volt megírni pont ezt a részt, a közepét. Vagyis hát inkább a szerkesztés volt itt a bonyolultabb szerintem, mert sok részt kellett módosítani, de úgy érzem, megérte.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Általában valamilyen nagy élménnyel. Ha valami nagyon mélyen érint, valaki nagyon megbánt, nagy örömet okoz, fájdalmat okoz, stb, akkor azt a sok felgyülemlett érzést ki kell adnom magamból, és az írás számomra terápiás jellegű.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Az új kéziratomat először egy nagyon kedves író-szerkesztő barátnőm, Nagy Viktória látta, az ő véleménye sokat számít nekem, és ő mindenképp beleszólhat a szöveg alakulásába, mert tudom, hogy jobb lesz a meglátásaitól a kézirat. De ugyanígy novelláimat látta már először Koós Patrícia (szintén író-szerkesztő) barátnőm, aki szintén nagyon megbízható és hasznos tanácsokkal segített formálni a szövegeimet, és nagyon hálás vagyok a segítségért mindkettőjüknek.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Mindig támogattak, és szerintem nagyon fontos egy támogató közeg. Nélkülük valószínűleg feladtam volna, ha nem bátorítanak. Ezért csak ajánlani tudom, hogy keressen magának minden író egy ilyen jó közeget, ha nem otthon, akkor barátoknál, írók között, ahol megtalálja, mert nagyon sokat segít.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Egyelőre annyit tudok mondani, hogy nem várt utakat próbálok felfedezni, és kalandozom. Meglátjuk, mi sül ki belőle, de a Facebook oldalamon (Aux Eliza) hírt adok, amint van fejlemény.
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
