Nagyon régen, még évekkel ezelőtt olvastam egy skandináv krimit. Azóta is nagyon vágytam, hogy egyszer egy ilyen könyv kerüljön a kezemben. És most itt a lehetőségem adottot Bookmate appon ezt a zsánert olvasnom.
Még hozzá Jussi Adler-Olsen Nyomtalanul című könyvét, mely Q-ügyosztály esetei 1.részével kezdtem el. Így, hát most erről írok véleményt a blogomban.
Tartalom
A középkorú, kissé kiégett nyomozót, Carl Mørköt kiváló kopónak tartják, de mivel fárasztó alak, kollégái nem dolgoznak vele szívesen. Amikor megalakul a Q-ügyosztály az egyszer már lezárt, felderítetlenül maradt ügyek újravizsgálására, Carlt ennek élére száműzik. Az íróasztalára halmozott poros dossziék közül minden lelkesedés nélkül húzza elő egy népszerű politikusnő évekkel ezelőtti eltűnésének anyagát. A nőt utoljára egy komp fedélzetén látták értelmi fogyatékos öccsével. A rendőrség álláspontja szerint a csinos, harmincas Merete Lynggaard nagy valószínűséggel a tengerbe esett, bár a teste sosem került elő. Miután Carl Mørk és egyetlen segítsége, az eredetileg kávéfőzésre és takarításra mellé beosztott arab menekült, Assad munkához lát, csakhamar megdöbbentő részletek kerülnek felszínre. Ám annak kiderítése, hogy mi történt valójában, szinte lehetetlennek tűnik…
Véleményem
4/5
Hát ez a könyv iszonyatosan lassan indult be, vagy csak én éreztem lassúnak az egészet? Vagy hozzászoktam, hogy mindig pörögjen a történet? Nem emlékszem, hogy anno milyen volt az olvasás élményem amikor először olvastam hasonlót, csak arra, hogy jó volt, izgalmas és rejtélyes. Ahogy ez a könyv is az.
Gondban vagyok, hogy hogyan is fogalmazzam meg a gondolataimat erről a könyvről, illetve magáról a skandináv krimiről. Kicsit lassú, vontatott, olyan, mintha csak bemutatkozna nekem. Hogy itt vagyok, én ilyen vagyok. Carl a nyomozó, olyan semleges karakter volt számomra. Olyan, nem is tudom, sehova nem tudom tenni. Assad, pedig... Na, ő még rejtélyesebb, és semmit se tudni. Még akkor sem, amikor a történet végére egy kis morzsát dob az író az olvasó felé. Nagyon kevés.
Így ezért is, inkább nagyon erős 4 csillagot adok. Kovácsian várom a második részt, hogy mennyire lesz jobb. Majd írni fogok róla.
Én mindenképp folytatni szeretném, hisz nagyon szeretnék minél több ilyen történeteket olvasni. Szeretem a krimiket, KRIMI ez a nagybetűs zsáner. Itt aztán lehet agyalni. Gondolkodni, mi történt, hogyan, miért...
Az egész hangulat sötét volt számomra. S mégis olyan filmszerűen pergett előttem. Magam előtt láttam a rendőrséget, Carl irodáját, Assad, ahogy elviharzik. Vagy ahogy Carl, a főnökével beszél, vagy a barátjával…Teljesen élethű.
Tudom, furcsa a véleményem a kötetről, de nem igazán tudok ujjongani, viszont utálni sem tudom. Mert valljuk be őszintén, valami megfogott, hogy folytatni tudjam ezt a sorozatot. Kíváncsi vagyok miféle elfeledett döglött aktát fog megnyitni Carl és Assad.
Végül is egész jó ez a könyv, kezdésnek. Többit meglátjuk. Csak azt sajnálom, hogy nem teljes részei vannak fent a Bookmate-en. Talán egyszer többi is felkerül majd. Addig is olvasom, ami van, illetve új sorozatba kezdek majd bele. Azért remélem a többi skandináv krimi nem ilyen lesz. Szeretnék megismerkedni más írókkal is ebből a zsánerből.
A könyvet Bookmate appon találod meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése