Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Andy Saturday írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Egy a sorsunk c. könyve jelent meg, amit a Novum oldalán lehet megrendelni. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Elég vidám egyéniség vagyok. Könnyen megtalálom a
hangot bármely korosztállyal. A környezetemben azt a visszajelzést kapom, hogy
a kisugárzásommal és a mosolyommal feldobom a napjaikat. Mindig pozitívan és
nyitottan állok a dolgokhoz. Szeretem más országok kultúráját felfedezni,
olvasni és ebből inspirációt nyerni.
Egy a sorsunk c. könyved sok
kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Sokáig kerestem a tökéletes helyszínt és amikor rádöbbentem, hogy felesleges több tízezer kilométerre lévő helyszíneket kutatni, mikor Magyarországon található a kedvenc városom, a meseszép Budapest. Bár számomra nem minden nap elérthető távolságban van mégis mikor tehetem és eljutok, még mindig csodálatos élményekkel gazdagít a látványa.
Ennek a regénynek a története nagyon rég megfogalmazódott már a fejemben. Több évre visszamenőleg mikor is elkezdődött Magyarországon a szexuális forradalom. Az ötlet megfogalmazásától a papírra vetésig közel 20 évembe került, hogy ki írhassam magamból azt a történetet, amit akkor elképzeltem.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Maga a történet a fantáziámra alapul, de ha belegondolunk a mai, modern világunkban még mindig nagymértékben jelen van az elfogadás hátránya. Mint szülő és a társadalom részéről legyen az nemi, nemzetiségi, vagy faji hovatartozás. A társadalmi jólét megtartása vagy csak egy közösség, ami folyamatosan kűzd a fennmaradásáért.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Még gyerekként, általános iskolában meséket írtam. Legtöbbször csak magamnak, nagy ritkán mutattam meg a társaimnak. Szerettem az irodalom és nyelvtan órákat, fogalmazáskor jól bántam a rímekkel. Volt rá példa, hogy az osztálytársaim házi feladatát az óra előtt pár perccel én írtam meg.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Szeretném kipróbálni magam más jellegű írásban, gondolok itt a fantasy, vagy a krimi műfajára.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Szerintem egy író, soha nem tudja igazán befejezni a művét. Mindig ott van benne, hogy lehetne még hozzáfűzni gondolatokat, apró kiegészítéseket. Én úgy fogalmaznám, el kell tőle tudni szakadni. De tudva, hogy ott a felirat az utolsó lap alján vége, megnyugvást és fantasztikus bizsergést kelt bennem.
Nem gondolkodtál még
írói álnéven?
A könyv írói álnéven jelent meg. Saturday magyarul szombat. Imádom a szombat reggeleket és a város, ahol élek Szombathely. Ezek az apró jelentések engem igazolnak.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Elsőként igen, mivel a történet hosszú időre nyúlik vissza és régóta kikívánkozott belőlem.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Ezt szerintem nem lehet kellően megfogalmazni, fantasztikus érzés, de az volt a részemről furcsa, hogy miután megjelent, pillanatok alatt lenyugodtam. Talán a tudat, hogy megcsináltam, sikerült és csak mosolyogtam.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy
impulzív?
Mindkettő folyamat jelen van a történetben. A legelején tervezett volt, de bele kellett csempésznem hirtelen jött ötleteket. Gondolok itt találkozások egyesítésére. Összehozni a szereplőket. Intím jelenetek leírásakor győzött a képzelőerőm.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan,
amiket nehezen tudtál megírni?
Több kedvenc jelenet is van a kötetben, ami nagyon szépre, szomorúra és intímre sikerült.
Egyetlen napra emlékszem mikor lecsuktam a laptopom mert dühös voltam. Szinte semmi sem jutott eszembe az nap, amit hozzá írhattam volna a folytatáshoz.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami
inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Több éve vagyok ázsiai kultúra rajongó. Rengeteg sorozatot láttam már, ami megfogott. Többféle téma és műfaj. A regényből több jelenet a munka során született, mikor sokszor átgondoltam az elképzelt jelenetet. Több alkalommal papírra vetettem és ilyenkor csak azt vettem észre, hogy a munkatársaim csak mosolyognak körülöttem.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként,
kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Mivel ez az első és csak spontán belekezdtem. Senki nem olvasott bele. Talán csak 1-1 részletbe a családból. Azt mondták majd ha készen lesz. Így is történt.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt
meg is jelent?
Nem csodálkoztak, tudták, hogy van ilyen elképzelésem. Talán akkor gondolkoztak el rajta, mikor látták rajtam a kitartást. Támogattak benne.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Mindenképp szeretném folytatni és ebben számítok az olvasóim támogatására. Többen olvasták már a regényt, sőt, folytatásról érdeklődtek, ami számomra sokat jelent mert azt mutatja, megfogta az olvasót a történet.
Bár bevallom, anyagi vonzata is meghatározza
a továbbiakat, de elkészült azóta egy kisebb esszém, igaz történet az
alapja. Több szerzővel együtt készülne egy novelláskötet. Szeretnék bekerülni a
kötetbe, megismerni más szerzőket és írásaikat. Egy mese is készül párhuzamosan
egy hasonló jellegű írással az elsőhöz.
A könyvet itt tudod beszerezni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése