Megjelent Bagó Tünde: Ella háborúja 21.Század Kiadó gondozásában - ("Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett)

Bagó Tünde

Ella háborúja

Megjelent április 24-én!

Libri

21.Század Kiadó

Fülszöveg

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett.

Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében.A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat.

Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja.

Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?

 Rövid idézetek a regényből

„Miközben végigsimította a lábfejét, felnézett. A vár felől a másodperc töredékéig fény csillant meg, aztán ismét elborította a környéket az esti szürkület. A fiatal nő hosszasanfigyelte a hegyet, hátha ismét felvillan ott valami. Furcsállta, hiszen már jó ideje senki nem mehetett fel a várhoz. Martha asszonytól úgy hallotta, lezárták, amikor kitört a háború.”

„Ella a városból egyenesen a várhoz vezető, meredek utat választotta. Eleinte a szőlőtőkék között, majd a meggyűrődött vulkanikus szikla tövében futó erdei úton bandukolt a sötétben. Nála volt apja amerikai zseblámpája, de a sötétedő égbolton egyre fényesebben ragyogó hold sugarai adtak neki annyi világosságot, hogy biztonsággal gyalogoljon felfelé. Amikor elérte az elővárnál a Karl-bástyát, hangokat hallott, majd úgy tűnt, mintha két árny közeledne felé.”

„Lukas legszívesebben utánarohant volna. Ha felkapná és elfutna vele, ki a háborúból, akkor talán újra láthatná mosolyogni a feleségét. De ezt most nem teheti. Hozott egy döntést, ami mellett ki kell tartania, remélve, hogy Ella egyszer majd megbocsát neki.”

„Ella megérintette a nedves kőfalat. Salétromos lett a keze. Ujjai hegyével a finom porszerű anyagot dörzsölgette, kapaszkodó után tapogatott, tégláról téglára, de egy férfi húzta magával. Csak a csontos ujjait látta, amelyekkel rámarkolt a csuklójára. Ruhája vizes volt, testét rázta a hideg. Átázott a cipője, a harisnyája, lába egyre jobban fázott,már a térdénél járt a fagyos zsibbadás.”

„Ella fölnézett az arcára. Kimerültsége álmában is barázdákat húzott a szája mellé. Ajkai görcsös fogságban tartották összeszorított fogait, a szemhéja remegett, alatta a szemgolyóide-oda cikázott, mintha a férfi ki nem mondott gondolatai a menekülési utat keresnék álmában, de karjával még ekkor is szorosan ölelte a feleségét. A gyertya fénye aranyszínű kupolát vont föléjük, felmelegítette a szobát, és megnyugtatta Ellát. Teste elnehezült, majd álomba süllyedt, mint mézbe a kanál.”

„A nő kinyúlt a férfi felé, és egy pillanatra megszorította a karját. Aztán Felixszel a nyomában továbbindult a sötét erdei úton. Elérték a vár alatti szőlőt, ahonnan már látszott a kórház. Itt-ott fény szűrődött ki az ablakokból, messziről úgy tűnt, mintha hatalmas szentjánosbogarak repdesnének a parkban.”

Széljegyzet egy regény margójára

A határátlépés

A Hohentwiel vulkán lábánál fekvő dél-német kisváros, Singen fejlődését, az itt élők emberi és gazdasági kapcsolatait évszázadokon át befolyásolta a svájci határ közelsége.

A második világháború kitörésekor teljes határzárat rendeltek el, elvágva ezeknek a kapcsolatoknak a jelentős részét. A legtöbb Svájcban dolgozó németnek fel kellett adnia munkahelyét, csupán egyes iskolák tanulói, valamint a vasúti, postai és vámigazgatási hivatalok munkatársai kaptak külön engedélyt a határátlépésre. Egy-egy kivételes esetben, súlyosan beteg közeli rokon látogatására vagy kiemelt svájci munkavégzésre hivatkozva, a Gestapo jóváhagyásával kaphatott valaki ilyen jogosultságot. A háború előrehaladtával azonban egyre ritkábban és egyre szigorúbb ellenőrzés mellett.

Singen környékén megerősítették a határ fegyveres védelmét, de ennek ellenére számos, illegális határátlépésre irányuló próbálkozást hajtottak végre. A menekülők egy részének sikerült átcsúszni olyan területeken, amelyek ellenőrzését lehetővé tették a természetes határvonalak, mint például a Rajna vagy a határ egyenetlensége. A szökést csak kis számban kísérelték meg zsidók. Az illegális határátlépők a helyi gyárakban és földeken dolgozó kényszermunkások és a hadifoglyok, valamint a különösen fontos pozícióik miatt útlevelüktől megfosztott polgárok (mérnökök, orvosok) közül kerültek ki. Érdekesség, hogy a tanyákon foglalkoztatott hadifoglyokat időnként cserélték, mert hamar kiismerték a környéket és megtalálták a lehetőségét, hogy átjussanak Svájcba.

A svájci hatóságok a határon elkapott illegális határátlépőket többnyire visszafordították Németországba.

A szerzőről

Bagó Tünde 1974-ben született Békés megyében, Vésztőn. Történelemtanár és művelődésszervező, majd jogász végzettséget szerzett. Újságíró, utazóblogger. Az Élet sója blog szerzőjeként 2017-ben jelentette meg a Bodeni-tó – Több mint útikönyv című élménykönyvét, amelyben lakóhelye, Dél-Németország legnagyobb turisztikai régióját mutatja be a szomszédos osztrák és svájci tóparti látnivalókkal. Férjével 2012 óta élnek a tó mellett. Számos történettel, szokással, kulináris érdekességgel ismerkedett meg, amelyek regényeiben is szerepet játszanak. Novelláit irodalmi lapokban (Élet és Irodalom, Helyőrség, Magyar Napló, ÚjNautilus, Librarius) és szerzői oldalán publikálja.  

Bagó Tünde szerzői oldala