Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségről beszélgettünk FairBooks Kiadóval és szerzőivel - ("Esetleg kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra.")

Az elmúlt napok eseményei arra késztettek, hogy újra indítsam ezt az interjúsorozatot Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségről címmel. Korábban is készültek ilyen cikkek a Magyar Szerzők Könyvei Magazin oldalán, így arra gondoltam, hogy a saját blogomon indítom újra ezt, és megkérek néhány kiadót, szerzőt, hogy mondják el mit gondolnak erről a jelenségről, mit lehet/lehetne tenni illetve mennyire káros ez. Vajon milyen feladatai/kötelességei vannak ezzel kapcsolatban a kiadóknak? Van egyáltalán bármi, amit megtehetnek? Elsőként FairBooks Kiadót és szerzőit fogom megkérdezni, hogy mit gondolnak erről. Ahogy mindenkit, őket is érinti az illegális letöltés. Nemrég értesültem arról, hogy tíz nappal a megjelenés után már felkerült egy e-könyvük. Teljes mértékben megértem az érzéseiket. Szavak nincsenek arra, hogy a letöltők ilyenkor mennyire semmibe veszik az írói munkát.

Ezzel a cikksorozattal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy semmi sincs ingyen. Az e-könyv is ugyanolyan, mint a papír könyv, ennek is van költsége. Köszönöm FairBooks Kiadónak, hogy elfogadta felkérésemet.

Mit gondoltok az illegális e-könyv terjesztéséről?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Szerintem nagyon káros mind a kiadókra, mind az írókra nézve, és igazából hosszú távon az olvasóknak is. Azért nem jelenik meg még mindig nagyon sok könyv elektronikusan idehaza, mert a legális vásárlások száma alacsony. Sokan illegálisan terjesztik és töltik le az e-könyveket, ami nem csak hasznot nem hoz a kiadóknak, de nincsenek is tudatában ezeknek az olvasásoknak. Vagyis azt látják, hogy nincs elég kereslet e-könyvekre. Akkor meg minek adják ki őket? Szóval ez egy ördögi kör, ami igazából senkinek sem jó.

Alba Ferro: Ez a kérdés sokkal összetettebb dolog, mint hogy ki és mit terjeszt, mert igen, lopásnak minősül. A kérdés másik fele azonban az, hogy miért ilyen drágák sok esetben az e-könyvek, és miért nem népszerűsítik a kiadók. Részben kényelmes a régi jóban maradni (kiadókra és olvasókra is értem), másrészt a digitális könyv vásárlásánál mindenki valahogy úgy érzi, hogy nem kapott semmit, pedig máshol is fizetünk élményért, pl. ha beülünk a moziba, nem kapunk mást, mint élményt, egy tanfolyamon gyakran nem kapunk mást, mint tudást, tehát nem megfogható dolgokat.

 Sue Dylen: Azt gondolom, az ingyennél nincs olcsóbb, ezzel nem lehet versenyezni. Ha egyetlen megállót megyek a villamoson, akkor is lyukasztok jegyet, nem várom el, hogy ingyen utazzak. Aki hasonlóan gondolkodik, megveszi, kiveszi könyvtárból vagy kölcsönkéri valakitől a könyvet.

Eddig hány könyvetek jelent meg, és megtalálható-e már ezek közül valamelyik illegális oldalon?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Tíz könyvem jelent meg, ebből kilenc elektronikusan is. Általában amint megjelenik egy e-könyvem, azonnal ki is kerül az illegális oldalakra, ezért azt a taktikát követem, hogy néhány hónapos csúszással jelentetem meg csak az e-könyveket a nyomtatottakhoz képest. Van olyan sorozatom is, ami csak elektronikusan jelenik meg. Azoknál annyit tudok tenni, hogy akkor jön a következő rész, amint volt belőle elegendő – legális – fogyás. Ez talán kicsit elveszi a kedvet attól, hogy illegális oldalakról töltsék őket le, de persze nincsenek illúzióim, sokakat ez sem tart vissza.

Alba Ferro: Egy e-könyvem van forgalomban, A Gyémánt szívhúr, és a megjelenés után két héttel már fenn volt egy ilyen oldalon. 

Sue Dylen: A római szerető, Enzo és Tilda, Khalo és Törékeny lelkek címmel jelentek meg.

Mit gondoltok, minek kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel az illegálisan a könyvek?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Egyrészt idehaza az e-könyvek áfáját kellene lejjebb vinni, hogy olcsóbban lehessen tartani az árakat. Másrészt törvényi változtatás is kellene, hogy jobban fel lehessen lépni az olyan oldalak (pl. nCore) ellen, akik teret engednek a szerzői jogok megsértésének. Külföldön ez egyébként jobban működik. Néhány hónappal ezelőtt például az FBI lefoglalta az egyik legnagyobb amerikai illegális letöltő oldal szervereit. Ezenkívül az olvasókat is jobban kellene edukálni a szerzői jogokról, és arról, hogy ezzel kárt okoznak. Sajnos sokakban még mindig van egyfajta hamis elvárás azzal kapcsolatban, hogy joguk van ingyenesen olvasni. És nyilván mindenkinek joga van hozzá, csak ezt úgy hívják, könyvtár.

Alba Ferro: Az emberi értékrendszernek. De úgy érzem, kifogások mindig lesznek, amivel bármit ki lehet magyarázni.

Sue Dylen: A fejekben kell megérkeznie a változásnak, addig nem történik semmi. A világon minden változás bennünk kezdődik, hiába várjuk a környezetünktől, a pénztárcánktól vagy bármi mástól. Én sok jómódú embert ismerek, aki letölti a könyveket, szóval ez nem feltétlenül pénz kérdése.

Az írótársaitok mit szóltak az ingyen beszerezhető könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nem nagyon hallottam még olyan íróról, akinek ne okozna problémát az illegális letöltés kisebb-nagyobb mértékben. Sokan próbálják leszedetni a kalózoldalakról a könyveiket, ha kikerülnek, de ez leginkább szélmalomharc. Egy helyről leszedetjük, máris másik háromra kikerül.

Alba Ferro: Úgy érzem, a vélemény elég egyöntetű. Erről a problémáról beszélhetünk, megkérhetjük az adott oldalt, hogy vegye le a könyvünket, ennyi.

Sue Dylen: Ha épp rátalálok valahol az egyik könyvemre, levetetem, ha tudom. De képtelenség ezt egyfolytában monitorozni.  

Mit gondoltok, esetleg összefogással lehetne valahogyan enyhíteni a problémát?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Összefogással azt biztosan jobban el lehetne érni, hogy a kormány csökkentse az e-könyvek áfáját.

Alba Ferro: A probléma megoldása az lehet, hogy a e-könyvet olyan szinten le kell védeni, hogy másolhatatlan legyen, vagy olyan rejtett kódot beletenni, ami visszavezet ahhoz, aki feltöltötte.

Sue Dylen: Erre nem tudom a választ, csak azt látom, hogy látszólag mindenki egyetért azzal, ez mennyire helytelen és illegális dolog, mégis virágzik az illegális letöltés.

Törvényileg hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Esetleg kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra. Most az a legnagyobb baj, hogy IP címeket kellene lenyomozgatni, és amennyi könyv kikerül naponta, azoknak a lenyomozására nyilván nincsen elég forrása a hatóságoknak. Ha pedig meg is lenne az, aki kitette, hosszadalmas jogi procedúra következne. Erre nincsen a kiadóknak kerete. Ezért lenne egyszerűbb, ha azok ellen a szolgáltatók ellen lehetne hatásosan fellépni, akik az illegális tartalomhoz biztosítják a szervereket és a háttért. Sok azonban ezek közül nem magyarországi, tovább nehezítve a jogi fellépést. 

Alba Ferro: A törvényhozók gyakran csak kullognak a technológiai fejlődés után, nem tart lépést a törvényhozás a fejlődéssel. Mondanám azt, hogy járjon pénzbüntetés a feltöltésért, letöltésért, de úgy érzem, hogy ezzel is gond van, mert annyi minden nagyobb vétek van a társadalomban, olyan sok minden van, ami komolyabb gond, hogy kellemetlenül érzem magam még a javaslattól is.

Sue Dylen: Nekem az a tapasztalatom, hogy Magyarországon sehogy.

Meséljetek el, kérlek, mennyibe kerül átlagos egy könyvkiadás? Vagy, hogy az írónak mennyi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást? Mit gondoltok a kifogásokról, hogy manapság drága a könyv? Mihez képest drága?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nálam általában négy hónap - fél év az, amíg megtervezem, majd megírom a regényt. Ha nehezebb a téma, és több utánajárást igényel, lehet ennél több is. Ezután jön még néhány hónapnyi javítás, szerkesztés. Szóval fél-háromnegyed évnyi munka legalább van egy regényben. Egy regény 1000 példányban, normális szerkesztéssel és szöveggondozással, profi borítótervezővel, igényes nyomdai munkával minimum egy, de inkább másfél millió forintba kerül. Szerintem ez rengeteg pénz, és ezért nem csoda, hogy kiakadunk azon, amikor szinte azonnal kikerül illegális oldalakra.

Azt gondolom egyébként, hogy nem a könyv drága. Még mindig ez a legolcsóbb kikapcsolódási lehetőség, ha a kulturális szférát nézzük (mozi, színház, koncert stb.). Minden drágult az elmúlt egy évben, ahhoz képest a könyvek ára nem ment annyira fel. Az én e-könyveim például 1000-2000 Ft között mozognak. Ez manapság két kávé vagy egy doboz cigi ára. És még így is rengetegen töltik le illegálisan őket.

Ahhoz, hogy ez a jelenség megszűnjön, szerintem az emberek mentalításának is drasztikusan változnia kéne. Jobban meg kellene becsülniük azt a munkát és pénzt, amit egy író, egy kiadó és annak dolgozói beletesznek egy könyvbe.

Alba Ferro: Úgy gondolom, a költségeket majd elmondja a kiadó, nem szeretném ismételni. Úgy érzem, hogy íróként az írás a munkám legkisebb része, rengeteg az utómunka és a marketing.

Nem tartom jogtalan kifogásnak a könyvek árát. Ezzel magam is küzdök.

A könyvek mondjuk ahhoz képest drágák, hogy egy hagyományos kiadás esetén egy átlag író kb 100-200 forintot kap egy kötet eladása után.

Sue Dylen: Egy könyv lektori véleményezése, szerkesztése, korrektúrája többszázezer forintra rúg. A nyomtatás szintén hasonló összeg, míg a borító 25-200.000 forint között mozog átlagosan. Szóval, minden költséget egybevetve nagyjából egymillió forintba kerül egy regény megjelenése. Ez persze függ a darabszámtól és az író véges költségvetésétől. De én itt még beszúrnék a költségeken kívül egy nagyon fontos dolgot. A könyv ára, amiért az olvasó fizet, messze nem az író bevétele. A legnagyobb terjesztőknél az árrés 65%-ra rúg. Tehát egy háromezer forintos könyv esetében az író nagyjából ezer forintot kap meg. Ebből kell adózni és állni a következő regény megjelenését.

 A könyveket itt tudjátok megvásárolni, kérlek támogasd a kiadót, legális vásárlásoddal.

FairBooks Kiadó