„Csungli faluja úgy terült el a nap alatt, akár egy megvert kutya, mely feladta, hogy árnyékot találjon. A környéken mindenfelé csak kopár, sárga talaj húzódott, ami a teknőspáncél mintájára repedezett volt, a levegőt pedig megtöltötte a forró por száraz csontszaga. Negyedik éve tartott az aszály. Tudván a szenvedésük okát, a falusiak átkozták a távoli, északi fővárosában élő, barbár császárukat.”
A tökéletes olvasmány az Achilleusz dala, a Kirké, a Mulan vagy épp a Mákháború rajongóinak
Megjelenés: április 18.
Fordító: Sárpátki Ádám
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 448 oldal
Leírás
A mongol uralom alatti Kínában nagy technológiai fejlődés ment végbe, ahogy a művészet is virágzott. Az egymást váltó császárok mégis destabilizálták az országot, rendkívül rosszul kormányoztak, az infláció pedig pusztító mértékűvé erősödött. A könyv az 1340-es években kezdődik, amikor Kína középső részét természeti katasztrófák sújtották. A kormányzat képtelennek bizonyult, hogy kezelje a helyzetet, ez pedig helyi szinten az irányítás teljes összeomlásához vezetett. Ezt a hatalmi űrt gyorsan betöltötték a hadurak, a szektavezérek, az útonállók és a parasztlázadások. Így kezdődött a vég a Jüan mongol uralkodói számára. A vereségük és 1368-as Kínából való kiűzetésük után beköszöntött a Ming-dinasztia kora: a 275 éven át tartó, helyi kínai uralom ideje, mielőtt Kína ismét elesett volna az északi megszállók előtt.
A nappá vált lány követi a történelmi eseményeket, és számos olyan embert bemutat, akik ebben az időben éltek. Ennek ellenére a történet szinte mindenben eltér a valóságtól – valahogy úgy, mint a rendkívüli függőséget okozó, kínai kosztümös drámák, amelyek inspirálták.
Shelley Parker-Chan duológiájának első kötete komoly szakmai és közönségsikert aratott megjelenését követően angolszász nyelvterületen, a megjelenés jogait pedig közel két tucat országba adták el. Vonzerejét adja fordulatos és epikus cselekményszövése mellett a tény, hogy egy a legtöbbek által viszonylag kevésbé ismert történelmi korba kalauzolja az olvasót.
Aki kedvelte a Mulan, az Achilleusz dala, a Kirké, a Mákháború, vagy a Bronzváros történelmi regénnyel közös fantasy vonalát, az garantáltan megtalálja számításait Parker-Chan debütáló művében, melynek szaklektorálásába egyébként a mongol szakértő bestselleríró, Lőrincz L. László is besegített nekünk.
Fülszöveg
A Mulan és az Akhilleusz dala találkozik ebben a költői bemutatkozó regényben, ami háborúról és végzetről szól egy alternatív, lenyűgöző Kínában.
Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét… 1345-ben Kínát kemény kézzel vezetik a mongolok. A Középső Síkság éhező földművesei a nagyszerűséget csupán a mesékből ismerik – amikor azonban a Csu család nyolcadik fiának, Csu Csungpának mégis e sorsot jósolják, senki sem érti, az vajon miként válik majd valóra. A semmilét sorsa azonban, amit a család okos és leleményes másodszülött lánya kap, egyáltalán nem meglepő.
Amikor útonállók támadása miatt árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála elől, a bátyja személyazonosságát használva novíciusnak áll egy kolostorban. Ott a túlélés iránti, égető vágyától ösztökélve megtanulja, nem számít, milyen könyörtelen dologról van szó, bármit képes megtenni azért, hogy elrejtőzzön a végzete elől. Sőt, Csu idővel megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy egy teljesen más jövőt szerezzen meg magának: a bátyja gazdátlanná vált nagyszerűségét.
A szerzőről
Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.
Mások a kötetről
„Minden tekintetben pompás. Háború, vágy, bosszú, politika – Shelley Parker-Chan tökéletesen kimérte történelmi eposzának minden hozzávalóját. Megcsillan benne a szellemesség és a gyengédség fénylő sugara, de közben nem fél az emberi becsvágy sötét bugyraiba merülni sem.” - Samantha Shannon
„Shelley Parker-Chan hangulatos és szívszaggató első regénye háborúról, szerelemről és identitásról szóló, költői mestermű.” - S. A. Chakraborty
„Egy mámorító hatalomra kerülés története, ami palotából faluba, onnan pedig a csatatérre viszi az olvasóit, egy káprázatos, élettel teli világban. Parker-Chan páratlan prózája aprólékos gonddal nyúl a nemek, a hatalom és a sors monumentális témáihoz.” - C. S. Pacat
„Parker-Chan a mesemondó mesterek szakértelmével göngyölíti ki eposzba illő történetének festett tekercsét, felfedve egy káprázatos új világot, amit a sors, a háború, a szeretet és az árulás irányít.” - Zen Cho
„Csu egyedülálló hős – sürgető vágya, hogy bármi áron életben maradjon, egy olyan káprázatos regény mozgatórugója, ami ötvözi az árulást, szerelmet, veszteséget és dicsőséget. Rendkívüli debütálás.” - A.K. Larkwood
„A nappá vált lány van olyan lehengerlő és zseniális, mint a Kirké. A történelmi fantasyk ügyes és káprázatos példája.” - Tasha Suri
„Azonnal rabul ejt. Csu ravasz, bájos és kegyetlen, ahogy kijárja a saját sorsát ebben a gazdag díszletekkel teli világban, miközben dinasztiákkal harcol és megkérdőjelezi a nemek helyzetét.” - Malinda Lo
„Káprázatosan gyönyörű…. A történet olyan becsvágyó és fondorlatos, mint a szereplői, és elképesztő, hogy Parker-Chan milyen érzelmi mélységekre képes anélkül, hogy egyszer is érzelgőssé válna… Van itt háború, erőszak és árulás (de még mennyi!), valamint elfogadott és megtagadott végzetek.” - Rebecca Roanhorse
Idézetek a kötetből
„Csungli faluja úgy terült el a nap alatt, akár egy megvert kutya, mely feladta, hogy árnyékot találjon. A környéken mindenfelé csak kopár, sárga talaj húzódott, ami a teknőspáncél mintájára repedezett volt, a levegőt pedig megtöltötte a forró por száraz csontszaga. Negyedik éve tartott az aszály. Tudván a szenvedésük okát, a falusiak átkozták a távoli, északi fővárosában élő, barbár császárukat.”
„Csu végignézett a tömegen, amin a jövője múlt, és igencsak vegyes társaságot látott: erőteljes, fiatal parasztokat, innen-onnan összeszedett páncélban és a mozgalom vörös fejkendőjében. Egy olyan vidéken, ahol a nanzsen származásúak előtt minden ajtó bezárult, a felkelés kiválóbb embereket vonzott, mint egyébként. Csakhogy Csu emlékezett a Jüan gyönyörű, rideg arcú eunuch tábornokára és az egységes, fekete páncéljukat viselő, kolostorba beáradó katonáira, és megborzongott.”
„Csu ennél hátborzongatóbb dolgot még sosem látott. A szellemvilággal kapcsolatos megfigyelései megtanították rá, hogy az éhes szellemek céltalanul sodródtak, nem létesítettek kapcsolatot az élőkkel, és csak akkor indultak meg céltudatosan, ha ételt kínáltak nekik. Nem követtek embereket. Csu sosem látott ilyen sokat egy helyen. És még több jött, amíg az eunuchot teljesen körül nem vették.”
„Zsuj úrnő komor, felhős ábrázattal ült a bronztükör előtt. A ruhája elejét nyitva hagyta, láthatóvá téve melle lejtőjének zöld erezetét. Amikor észrevette, hogy Csu hátul belép, felpillantott; pillantásuk találkozott a fémben, homályosan, mintha fátyolon keresztül tették volna.”
„A vadászat napját meleg, fényes hajnal köszöntötte. Az eget zászlócskákként szelték át a fakósárga felhők. A magas fűben előrementek a kísérők, dobolva, hogy felriasszák a zsákmányt. A nemesek követték őket. A birodalom egyik legnagyobb látványosságát jelentette a több száz, lovon ülő férfi és nő, akik egy virágos mező színeivel borították be a síkságot.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése