Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Farkas Anitát, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Anitának Rólunk szól c. verses könyve jelent meg eddig, amit magánkiadásban adott ki.
Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Farkas Anita vagyok, első könyves szerző, emellett pedig a Lendület Magazin egyik szerkesztője és cikkírója. Szabadidőmben írok, olvasok, utazom, és sorozatokat nézek.
Rólunk szól c. könyved
sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Ha a kutatómunkát úgy érted, hogy a lelkem legmélyéig le kellett mennem, akkor igen. Körülbelül négy-öt évig írtam a könyvecském.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Hosszabb sztorik eddig a novelláim voltak, amik fiktívek, de elég sokat merítettem hozzájuk a saját életemből.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Tinédzserként kezdtem írni, először csak naplót, és nagyon szerettem a suliban a fogalmazásokat, esszéket papírra vetni. A véleményközlő műfaj mai napig közel áll a szívemhez. A magazinban gyakran alkotok például az egész társadalmunkat érintő témákban cikkeket.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Igen, a versek, és a novellák után jelenleg az első regényem írom.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Boldogság, nagyon felemelő érzés.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem
gondolkodtál még ezen?
Nekem nincs írói álnevem, és a jövőben sem szeretnék váltani.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Nem, igazából a legtávolabb áll tőlem. Sokáig úgy gondoltam, nem vagyok képes rá. Viszont örülök, hogy nem adtam fel, és született egy verses kötetem.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Először nem hittem el, beletellett némi időbe, hogy tudatosodjon bennem. Utána nagyon örültem.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az
írás vagy impulzív?
Is-is. Sokat gondolkozom egy adott témán, és igyekszem fejben összerakni (szerencsére jó a memóriám), hogy amikor leülök ténylegesen írni, azért legyen sorrend, és érthető legyen az olvasók számára. Olyan is van, hogy egyszerűen csak hagyom, hogy szabadon áramoljanak a papírra a gondolataim, és utána rendezgetem, szerkesztem a végső formájáig a szöveget. Ezért szeretek kézzel is írni, mert bele tudok rajzolgatni magamnak.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket
nehezen tudtál megírni?
Kedvenc verset nem tudnék választani, mert mindegyik az én „gyerekem”, egyformán fontosak. Sok erőszakot éltem át, és ezeknek, a részeknek a papírra vetése nagyon megizzasztott. Gondoltam arra, hogy finomabban fogalmazom meg a történteket, de a hitelesség számomra nagyon fontos, így nem kozmetikáztam.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet,
amihez nyúlsz?
Ahogy mondani szokták a téma az utcán, hever, mindig lehet találni valamit, amihez az ember nyúlhat. Ahogy minden történet, az enyémek is a „Mi lenne ha…” helyzetből indulnak ki, emellett, ahogy fentebb is megfogalmaztam, sokat merítek velem történt eseményekből, amiket aztán egy-egy saját írásban feldolgozok.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava
számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
A legelsők, akik láthatják, szerkesztőm, Máté Brigitta és tördelő-borítótervezőm, Németh Balázs. Tartalmi és formai szempontból építő jellegű tanácsokat leginkább tőlük fogadok el. Mellettük pedig már az első könyvemnél segítségemre voltak előolvasók, Albert Tímea és Lovász Szilárd személyében. Mindannyiuknak végtelenül hálás vagyok.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Büszkék rám, és örültek, ugyanakkor segítenek két lábbal a földön maradnom, nehogy túlságosan elszálljak a sikertől. Köszönöm a támogatásukat.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Még idén tervezem kiadni az első regényem, továbbá folyamatosan olvashatnak
tőlem friss cikkeket, jelen vagyok egyre több közösségi felületen, és elkészült a
honlapom is. Igyekszem minél több olvasnivalót és egyéb tartalmat alkotni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése