Beleolvasó utolsó részéhez érkeztük Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa - ("– Igen, uram? – kérdezte mosolyogva. – Levelet diktálok Mrs. Arthur Pittnek. – A papírokból felolvasta a címet. Aztán meggondolta magát. – Nem is, inkább magam írom meg. – Kézzel, uram? – pislogott meglepetten a titkárnő. – Ahogyan a gyerekek az iskolában? – Igen. – Megkérdezhetem, hogy miért, uram? ")

S el is érkeztük a történet utolsó részéhez, Philip K.Dick: Vulcanus kalapácsa c. könyvéhez. Ha tetszett beleolvasós részek, akkor az Agave Könyvek Kiadónál megrendelheted a könyvet. A következő beleolvasót John Scalzi: Kaidzsú Állatvédő Társaság c.könyvéből fogom hozni. Addig is jó olvasást a az előző részekhez is.

Az előző részek:

 1.

2.

3.

4.

5. 

 Philip K. Dick:
Vulcanus kalapácsa

Tartalom:

A huszadik század pusztító háborúi után a világ kormányai egyetlen szervezetbe tömörülnek, hogy mindenáron megőrizzék a békét a bolygón. A béke biztosítása érdekében az összes fontos döntést a Vulcanus 3 nevű szuperszámítógépre bízzák.
Vannak azonban olyanok, akik nem örülnek annak, hogy kihagyják őket a döntéshozásból, másoknak pedig az nem tetszik, hogy a Vulcanus 3 istent játszik. Mindeközben a szuperszámítógépnek megvannak a maga tervei is, amelyekben egyáltalán nem szerepelnek az emberek. Nem csoda tehát, hogy amikor a Vulcanus 3 kezdi elveszíteni az irányítást egy gyorsan erősödő vallásos mozgalom miatt, az egész világon kitör a pokol.
Philip K. Dick korai regénye egyrészt a totalitárius rendszert, másrészt ember és gép kapcsolatát vizsgálja oly módon, amely ma is érvényes.

 

ENGEDÉLLYEL

Nem volt választása. Minden államigazgatási szintű ügyet csak Vulcanus 3 dönthetett el; ezt mondta a törvény.
Felállt, intett az egyik közelben álló titkárnőnek. Azonnal odament az asztalához az írótáblával és pennával.
– Igen, uram? – kérdezte mosolyogva.
– Levelet diktálok Mrs. Arthur Pittnek. – A papírokból felolvasta a címet. Aztán meggondolta magát. – Nem is, inkább magam írom meg.
– Kézzel, uram? – pislogott meglepetten a titkárnő. – Ahogyan a gyerekek az iskolában?
– Igen.
– Megkérdezhetem, hogy miért, uram?
Barris nem tudta; nem volt racionális indoka. Szentimentalizmusból, gondolta, ahogy elküldte a titkárnőt. Visszakacsintás a régi időkre, az infantilis sémákra.
A férje kötelességteljesítés közben életét vesztette, mondta magában, ahogy az asztalnál ülve merengett. Az Egység mélységesen sajnálja. Igazgatóként személyes együttérzésemről szeretném biztosítani ebben a tragikus órában.
Fene egye meg, nem megy, gondolta. Ez sosem megy. El kell utaznom hozzá személyesen; nem tudok ilyet megírni. Mostanában túl sok volt. Túl sok halál. Én nem vagyok Vulcanus 3. Nem tudok szemet hunyni felette. Nem tudok hallgatni.
Pedig nem is az én régiómban történt. Még csak nem is én alkalmazottam volt.
Vonalat nyitott az aligazgatójához.
– Mára vegye át. Hazamegyek. Nem érzem jól magam.


– Sajnálom, uram – mondta Peter Allison, de nyilvánvaló volt az öröme, ha csak egy pillanatra is; az elégedettsége, hogy kiléphet a kulisszák mögül, és átmenetileg elfoglalhat egy fontos pozíciót.
Meg fogja kapni az állásomat, gondolta Barris, ahogy lezárta az író- asztalát. Maga ezért hajt, ahogyan én Dill állásáért. És így tovább, fel a létra tetejéig.
Lefirkantotta Mrs. Pitt címét, a papírt az ingzsebébe dugta, majd a lehető leggyorsabban elhagyta az irodát. Örült, hogy mehet. Örült, hogy van ürügye kimenekülni a nyomasztó légkörből.

 

A könyvet itt tudod beszerezni:

Agave Könyvek Kiadó