Szeretném megköszönni Gáspár Virginia Olimpia írónőnek, hogy megjelenés előtt elolvashattam az első kötetét A dühös tűz fellángolása (Lélekboszorka Krónikák 1.) címmel. Szerencsésnek mondhatom, hogy egyedi és fantasztikus könyvet olvashattam el. Az írónő egy nem mindennapi történetet írt, ráadásul hazai helyszíneken játszódik, még hozzá Újpalotán.
Gáspár Virginia Olimpia
A dühös tűz fellángolása
(Lélekboszorka Krónikák 1.)
Boszorkányok? Látók? Őrzők?
Veres Holda megrémül, amikor Laura
elájul az iskolaudvaron. Kiderül barátnőjéről, hogy látó, de mielőtt felfognák
ennek jelentését, a lány váratlanul eltűnik.
Holda barátságot köt egy alakváltó fiúval, annak félvámpír ikertestvérével és a
zavarba ejtően jóképű Áronnal. Ők hárman segítenek neki barátnője keresésében,
és hamarosan az is világossá válik, hogy Holda sem átlagos végzős gimnazista.
Miközben Laurát egy boszorkány tartja fogva, Holda egyre jobban kiismeri
újonnan szerzett képeségét és azt a mágikus világot, amely fátyolként öleli
körbe Magyarországot.
Megállja a helyét ebben az ismeretlen világban?
Milyen gyorsan készül fel a rá váró küzdelmekre?
Képes lesz kezelni a benne fellángoló dühös tüzet?
Fordulatos történet a mágiával átszőtt újpalotai panelek között.
5/5
Gáspár Virginia Olimpia írónőre érdemes felfigyelni. Ritkaság számba megy, hogy hazai terepen, magyar nevekkel ráadásul fantasy történetet alkosson valaki. Virginia megtette. Ezért lett számomra legkedvesebb történet ez a könyv. Nehéz számomra megírnom a véleményt, hogy ne legyen spoileres. Izgalmas, fordulatokkal teli történet volt.
Tetszett, hogy eredeti helyen, Újpalotán íródott a történet, magyar nevekkel stb. Virginia egy csodálatos, varázslatos világot épített fel. Több volt leírás a világokról, a boszorkákról, démonokról és látókról. Ezt nagyon szerettem. A karaktereket egytől egyik bemutatta a jellemüket, kik ők és mik.
Jó pont, mert sajnos nagyon kevés olyan fantasy könyv van, ami ilyen részletességgel íródik. Szeretem, ha több van emögött, mint ami.Voltak benne kedvenc jeleneteim, pl az, amikor Holda lefejelte a mentorát. Ezen jót kuncogtam. Aztán volt egy karakter, akit istennek se tudtam ki ő valójában, Nyílttörés! Ki a fene lehet abban a maskarában? Remélem a következő, részben megtudhatom végre. S vajon Vanda és
Mindig is szerettem/szeretem az e fajta boszis, látós stb könyveket. Nagyon megörültem, hogy az írónő megkért, hogy nem-e elolvasnám. Rögvest igent mondtam. Örülök, hogy elolvashattam. Szerettem volna elnyújtani az olvasás élményét. Nem akartam befejezni. Gyors, pörgős, eseménydús volt számomra. Mindennek meg volt a helye a történetnek. Kedvenc karaktereim igazából nincsenek, mert mindegyik szerethető volt, kivéve a gonosz boszi. Na, őt nem szeretem.Talán esetleg a két rendőrről lehetne kicsit bővebben írni, beleszőni jobban a történésekben, kíváncsi lennék rájuk.
Nem is gondoltam volna, hogy ennyire nagy élmény lesz olvasni. Igazándiból, arra lettem volna kíváncsi, mit tud nyújtani, ami más fantasy könyvek nem tudtak még. Őszintén bevallom sokat adott ez a történet. S legeslegjobban az volt, hogy magyar helyeken, magyar városokban vannak félvámpírok, farkasok, boszik, látok stb. Ezek után tuti, oda költözöm.
Várom már most a következő részt. Szóval összegezve, érdemes lesz oda figyelni az írónőre, reménykedem, hogy a sorozat befejezése után sem hagy fel urban fantasy írásával.
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése