Köszönöm Susannah Skiethen, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet.
Nemrégiben olvastam el Hogyan tovább? című könyvedet. Nagyon tetszett és szeretném
megköszönni, hogy olvashattam. Szeretnék veled a könyvedről, és arról, hogy miként jutott eszedben, hogy írásra add a fejed. Hogy a folytatás remélem lesz annyira, vicces és fordulatos, mint az első rész. Főleg, ha Eddie
lesz a főszereplő, már megéri várni.
Kedves Ági!
Először is szeretném megköszönni,
hogy elolvastad a könyvemet és nagyon örülök, hogy tetszett. Az igazság az,
hogy a regényemben érintett téma miatt mindenképpen szerettem volna, hogy te
megismerkedj a történetemmel és nagy elismerés nekem, hogy mély nyomot hagyott
benned.
Másodszor szeretném megköszönni
az interjú lehetőségét, megtisztelő, hogy válaszolhatok a kérdéseidre!
A folytatás legalább annyira
fordulatos, humoros és szenvedélyes lesz, mint az első könyvem. Eddie elrabolja
a szíveket, ez nem kétséges, a kérdés az, hogy az övét ki fogja.
1.
Mikor fogalmazódott meg benned, hogy írással szeretnél foglalkozni? Kérlek, mesélj kicsit magadról! Ha jól tudom te is hallássérült vagy, milyen érzés volt megírnod egy történetet?
Már
tini koromban írogattam, amolyan szárnypróbálgatások voltak és jobbára versek,
novellák, aztán ez a dolog valahogy háttérbe szorult, egészen pár évvel
ezelőttig. Akkor kezdtem bele a Hogyan tovább? című regényembe, de nem egészen
ilyennek indult, mint ami lett belőle. Azonban sajnálatos módon, ahogy elkezdtem,
úgy abba is maradt, egy érzelmi válság miatt. Így hozzávetőlegesen 1,5 éve
folytattam, pontosabban kezdtem újra a könyvem írását és akkor tudatosult
bennem igazán, hogy nekem ez az utam, ezt akarom csinálni.
Nem
vagyok hallássérült, de nagyon közel áll hozzám ez a világ, ugyanis a szüleim
azok. Amikor újra átgondoltam az alaptörténetet, akkor tudtam, hogy
mindenképpen bele fogok vinni egy ilyen szálat, így a Hogyan tovább? című
könyvemmel szeretnék tisztelegni édesapám emléke előtt, akinek rengeteget
köszönhetek.
2.
Hogyan éled meg az írói létet? Milyen érzés volt, amíg
készült és milyen források ihlettek meg?
Rendkívül boldoggá tesz az írás, mondhatnám, hogy
megtaláltam önmagam és úgy érzem, ebben teljesedtem ki. A családom az, akik
mindig megihletnek, támogatnak és bíztatnak, nélkülük úgy érzem, nem is menne.
Pár éve vettem a kezembe két magyar írónő könyveit,
amelyek akkora hatással voltak rám, hogy igazság szerint miattuk vágtam bele
újra az írásba. Hatalmas megtiszteltetés ért, amikor az élet úgy hozta, hogy
egyikőjükkel közelebbi kapcsolatot is kialakíthattam, hiszen ő segíti,
egyengeti az utamat a kiadó gondozásában, amit ezúton is köszönök neki. Emy
Dust, hálám üldözni fog és büszke vagyok, hogy megismerhettelek.
3.
Egy ilyen
történet mennyi idő mire elkészül, és hogyan zajlik? Van valami „rituáléd”,
amikor írsz?
A
Hogyan tovább? című könyvem körülbelül fél évig íródott, a Második esély kicsit
kevesebb, talán négy hónap alatt készült el. Dolgozom a harmadikon is, ami
szintén hónapokat vesz igénybe, de minden pillanatát élvezem.
Nincs
különösebb rituálém, bármi megihlethet, és akkor úgy érzem, írnom kell.
Ilyenkor leülök a laptopom elé és bepötyögöm a gondolataimat, ha az nincs
kéznél, akkor mindenfélére jegyzetelek, ami épp kéznél van. Néha zenét
hallgatok, az segít szárnyalni a fantáziámnak. A könyveimben ezért szerepet
kapnak a különböző olyan zenék, amelyek az írás alatt valamilyen okból
kifolyólag fontossá váltak számomra.
4.
Könyveid
karakterei közül
van a kedvenced? Illetve volt olyan, amelyiket nehezebben írtad
meg?
Egyik kedvencem
Eddie a jólelkű csibész, aki elrabol
néhány női szívet, de az övé sincs kőből. Hope, aki a legnagyobb szelet
belőlem. Ellie, aki a legjobb barátnő. Will, a kitartó és figyelmes hódoló. És
egyébként mindannyian azok, mert belőlem vannak, a részeim.
A
legnehezebb talán a Második esély című könyvemből Eddie, hiszen férfi
szemszögből kellett írnom, ami teljesen új számomra. Aztán ott van Lisa
karaktere és Jeremy, de róluk még nem árulok el semmit.Ha lehet, akkor a második
könyvem úgy érzem, még érzelmesebb lett, mint az első.
5.
Kik láthatják először a kéziratot? Kik olvassák elsőként,
illetve kinek a szava számít, aki beleszólhat a történet alakulásába?
A férjem. Mindig ő az első, aki olvassa, aztán
elmondja, ha nem tetszik neki valami és azt is, hogyan változtatna, én pedig
vagy megfogadom vagy nem. Az ő szava és a barátnőimé sokat
jelentenek nekem, ők szintén hozzátesznek a javaslataikkal. Ahogy a kiadómé valamint
írónőtársamé is, ők szintén olvasták a második könyvem, elláttak tanácsokkal,
amelyeket igyekeztem megfontolni és annak megfelelően alakítani a történetet. Mindig
hálás vagyok az építő javaslatokért és kritikákért, mert tanulok belőlük és
igyekszem átgondolni és hasznosítani minden útmutatást, tippet.
Forrás: Susannah Skiethen írói oldala
Halasi Miklós borítótervező munkája
6.
Van kedvenc jeleneted a könyvben, illetve volt olyan rész, amit nehezen
írtál meg?
Hope és Will szerelmi jelenetei,
ezeket eredetileg nem ilyenre terveztem, éppen ezért nehezebb is volt megírnom,
ugyanakkor a kedvenceim is lettek ezek a momentumok.
7.
Milyen érzés számodra,
hogy most már kötet formájában jelenik meg az elképzelt történeted?
Hihetetlen és felfoghatatlan még
mindig, pedig itt tartom a kezemben. Sohasem gondoltam volna, hogy ez
megtörténhet, egy álmom vált valóra ezzel, így nem túlzok, amikor azt mondom,
hogy leírhatatlanul fantasztikus érzés.
8.
Család, barátok hogyan
fogadták, hogy könyved jelent meg?
Sokáig
titkoltam, csak a férjem tudott róla. A családom többi tagja és a legjobb
barátnőm nagyon meglepődtek, boldogok voltak és mérhetetlenül büszkék rám,
támogatnak ezen az úton, amiért rettenetesen hálás vagyok nekik. Nem sokan
tudnak róla, a családomon és a közeli barátaimon kívül csupán néhány ismerős,
de mondhatom, hogy mindenkit meglepett a dolog.
Forrás: Susannah Skiethen írói oldala
9.
A történetben volt egy
rész, hogy Hope szülei hallássérültek. Már régóta vágytam már arra, hogy egy
író írjon egy történetet vagy egy kis jelenetet erről. Mit gondolsz további
könyveidben, lehet számítani vagy csak egyedi esett, hogy hallássérült
karaktert írtál.
Mivel
közelről érint ez a dolog, így valószínűleg fogok még írni hallássérültekről,
sőt, a negyedik könyvemben valószínűleg Hope és szülei is kapnak még szerepet.
Szeretném, ha az olvasók betekintést nyerhetnének ebbe a világba is, mert
sokakat érint és sajnos keveset beszélnek róla, habár azt örömmel látom, hogy
egyre nagyobb teret kap.
10.
Milyen további terveid
vannak?
Eddie-t követően már készülőben
van a harmadik könyvem, ami egy különálló történet lesz és tervek szerint
Liberty Land, A menedék lesz a címe, Dallasban és Texas City-ben játszódik egy
birtokon, Madison és Derek története. A legjobb barátnőmnek és néhány kedves
olvasómnak hála, akik megihlettek, a negyedik könyvem alapötlete is már
megfogalmazódott bennem, ami az Együtt veled sorozat 3. része lesz, erről
viszont még mélyen hallgatok. Remélem, hogy ezek írói pályafutásomnak csupán az
első lépései és hosszú út áll még előttem.
A könyvet itt tudjátok beszerezni: