Azt hittem mára nem fogok hozni
nektek egy kis részletet a könyvből. Sajna lecsapott a vihar.. De el is vonult,
így hozom is. Az előző rész, hogy tetszett? Lassan vége is lesz a
beleolvasónak, de aki szeretné egyben elolvasni, a keressétek a Aurora Lewis Turner szerzőt és az Olvasnimenő
oldalt.
Aurora Lewis Turner:
Névtelenek
(Bolygókeringő trilógia 1.)
Tartalom:
ENGEDÉLLYEL
– Az Európán miért nem tudnak erről? Úgy értem, hogy én is tanultam ott történelmet, mégsem említette senki, hogy lennének különleges képességekkel bíró személyek.
– Mert az emberek elkezdtek félni tőlünk, ahogy mindentől félnek, amit nem ismernek. Az átlagember nem tud rólunk semmit, mivel a hatalom távol tartja őket az olyanoktól, mint amilyen én vagyok.
– Tehát a Hetedik Bolygó valamelyikén? – kérdezte Auróra, miközben érezte, hogy kezdett összeállni a kép.
– A kétezer év, és a kezdeti, sok bolygóközi utazás miatt nem létezik olyan élhető bolygó, ahol ne lennének névtelenek, ahogy olyan sem létezik, ahol ne lennének vagy lettek volna valaha emberek. Ezek a képességek genetikailag öröklődnek, így valószínű, hogy a te családodban is kellett lennie valakinek, aki erővel bírt. De mégis az emberek vannak többségben, így általában a Hetedik Bolygó egyikére telepítik azokat, akiket elfognak, vagy egy különleges osztag részeivé képzik őket. Ezáltal a feladatuk az lesz, hogy megvédjék az emberiséget a felmerülő veszélyektől.
– A névtelenek nem tesznek ez ellen semmit? – ráncolta Auróra a homlokát.
– Vannak lázadások, de az embereknek megvan a módszere ezek elfojtására.
– Te mióta tudod, hogy képességekkel bírsz? – kérdezte Auróra érdeklődve, mire Lloyd egy nagyot sóhajtott, majd megjegyezte:
– Több mint kétszáz éve.
– Kétszáz? – Auróra azt hitte, hogy nem érti rendesen, amit mondtak neki, de aztán hirtelen megérezte, ahogy a zöld tekintet a szíve mélyéig hatolt. Aztán Lloyd ismét elfordította a tekintetét, hogy az utat nézze.
– A névtelenségnek vannak előnyei és hátrányai is. Sokkal lassabban öregszem, mint az átlagemberek. – Aurórának nem kellett sok ahhoz, hogy elhiggye, amit a férfi mondott neki. Hiszen kinézetre nem lehetett több ötvenöt évesnél, így még egészen fiatalnak tűnt. Lloyd látta, hogy a lány nem talált szavakat, ezt kihasználva megkérdezte tőle:
– Te mióta tudod, hogy… más vagy, mint a többiek?
– Egy napja – sóhajtotta a lány. De aztán elkapta Lloyd furcsa tekintetét, így megkérdezte tőle:
– Miért?
– Mert általában ez hamarabb ki szokott derülni.
– Előtte minden normálisnak tűnt, úgy éltem, mint bárki más, amíg élt a nagynéném… – Auróra fejében kezdett valami összeállni, de helyette Lloyd mondta ki az igazságot.
– Ezek szerint a nénikéd blokkoló volt. Ez elég ritka képesség.
– Hogy mi?
– Olyan, aki képes blokkolni a körülötte lévő, más névtelenek erejét. Ha a közelében élsz, akkor nem mutatkoznak a különleges képességeid.
– Ezek szerint nem az agyvérzés miatt lehetett… – mondta mintegy magának Auróra. Észrevette Lloyd értetlen tekintetét, mire megköszörülte a torkát, és ennyit tett hozzá:
– Azt mondta, mielőtt meghalt, hogy azért tette, hogy megvédjen...
– Mégis, mitől? – kérdezte értetlen vigyorral az arcán a férfi. – Nem te vagy az egyetlen, aki tud teleportálni. Ez az egyik legnépszerűbb képesség.
A könyvet itt
tudjátok beszerezni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése