Folytatom tovább Szabó Tamás: Holdvíz c. könyvéből egy
kis részlettel. Az előző történetet
folytatom, mely Zoltán igen csak érdekes helyen van. A könyv Maxim Kiadó, Dream válogatás gondozásában jelent meg. Ebből a kis részletből meg
is tudhatunk, miért is van ott. Már csak az a kérdés merült fel, hogy ezután
vajon mi jöhet még?
Részlet a Holdvíz c. könyvéből
Szerzői engedéllyel.
3. rész
Hirtelen elhalt a vízvezeték zúgása a szomszédos helyiségben.
– Úgy hallom, Pamela épp most jött ki a zuhany alól. Beszálljon a barátnőm is? Kérhetsz tőlünk négykezes kényeztetést is.
– Talán majd legközelebb.
Gondoltam, elsőre már a mezei kétkezes is bőven elég lesz nekem. Így aztán extrákat sem kértem. Megállapodtunk a szolgáltatásban meg az árban: óvszeres francia + tömés = ötezer forint.
A kéjhölgy elővett a szekrényből egy ropogósra vasalt törülközőt.
– Gyere, megmutatom, hol tudsz letussolni.
De otthon már fürödtem. Még sosem volt ilyen ápolt vendéged. – Inkább nem mondtam ki mindezt. Nem akartam, hogy sznobnak nézzen.
Követtem a lányt a folyosóra. A fürdőszoba előtt karcsú bombázó állt egy szál öntudatban. Épp a haját szárogatta. Ő volt „Pamela”. Őt tippeltem a Golden Bt. „kültagjának”. Fazonírozott fanszőrzete még vizes volt. Ami azt illeti, nem tűnt valami szégyellősnek. Odavakkantott nekem egy hellót, majd kérdőn a kolléganőjére pillantott. Samantha alig észrevehetően nemet jelzett neki a fejével, úgyhogy Pamela közönyös arccal félreállt, hogy bemehessek a mosdóba. Többet nem is foglalkozott velem. (Tudta ugyanis, hogy nem tartok igényt a szolgálataira, ezért fölöslegesnek érezte, hogy ennél kedvesebb legyen hozzám.)
Bezárkóztam a parányi fürdőszobába. Levetkőztem és beálltam a piszkosfehér kádba. Találomra kiválasztottam egyet a féltucatnyi for men tusfürdő közül, és megnyitottam a csapot. Az ócska vezeték zúgása elnyomta Pamela és Samantha Juing buta röhécselését.
Időtlen idők óta nem voltam nővel! Nagyon izgultam, ezért húztam az időt, és lényegtelen dolgokon agyaltam. Mi lehet az igazi neve a két bértündérnek? Ha pár évvel korábban jövök, valószínűleg még Isaurának hívták volna magukat. Csakhogy most már nem a Rabszolgasors, hanem a Dallas a menő. Ne add el a Westar-t, Dzsoki! Inkább ugorjunk át Braddock-ba egy sörre! Nem érek rá, egy fontos tárgyalásom lesz, meg kell mentenem a Juing Olajtársaságot...
– Kész vagy, édes? – kopogott be a Samantha művésznevű hölgy, kizökkentve engem az ideges töprengésből.
Később a törülközővel a derekamon visszamentem a szobába. Samantha már anyaszült meztelenül várt az ágyon. Hűha. Csak az éjjeliszekrényen álló piros kis lámpa égett... Ám ez csupán halovány utánzata volt az Opera tengernyi karmazsinvörösének.
– De izmos itt valaki – suttogta a nő kéjesen. – Mint egy görög isten.
Kár, hogy csak a kilátásba helyezett ezresekért mondasz ilyeneket.
Most már a hibáit is láttam: a bőrén apró csíkok futottak végig, talán a súlyingadozástól. A hasán pedig világosan látszott a nem is oly régi császármetszés nyoma. Mindezek ellenére őrülten kívántam.
– Te pedig biztosan versenytáncolsz – mondtam.
Meglepettnek látszott, és a szerepéből is kiesett egy pillanatra. – Igen – mondta affektálás nélkül. – Évekig táncoltam. Hogy találtad ki?
Megvontam a vállam. – A táncosnők tetszenek.
– Levehetem? – lehelte affektáltan és a fürdőlepedőmre mutatott. A kérdése valójában így hangzott: láváhátám?
A jó öreg misszionárius pózban kezdtük. Mindketten csendben maradtunk. A nő behunyta a szemét, és alig leplezte, mennyire unja a dolgot, ami épp történik vele. A kezdeti élvezet után most már alig éreztem valamit. Elszégyelltem magam, s kezdett elmenni a kedvem az egésztől. Mit keresek én itt ezzel a kismamával?! Egy vadidegennel?! Teltek-múltak a percek, és igazából nem is volt jó ez a gépies páros-izzadás. Hol marad az érzékiség, a szeretet és a valódiság? És ami a legfontosabb: önmagunk teljes átadása?
Kinyitotta a szemét, és hoszú idő óta először megszólalt:
A könyvet itt
tudjátok megvenni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése