Magyar Szerzők Könyvei Blog: Ismerjük meg közelebbről a szerzőket: Leda D'Rasi

Az „Ismerjük meg közelebbről a szerzőket” következő rovatában felkértem Leda D’Rasi szerzőt, hogy mesélje el, hogyan kezdte el az írói pályát. Hogyan készült el Boszorkánydinasztia sorozat és mi várható majd a következő években. Jelenleg a negyedik regényen dolgozik, és számos meglepetéssel is készül a szerző. Köszönöm Leda, hogy elfogadtad a felkérést.

Kovács Ágnes

1. Mesélj magadról kicsit? Mit lehet tudni rólad?

Erre a kérdésre töményen-velősen az a válasz, hogy egy 36 éves, későn érő, sajátos humorral, életszemlélettel, és csípős szókinccsel rendelkező maximalista vagyok, aki mások szerint bolond vágyakat kerget, saját maga szerint viszont olyan dolgokat valósít meg, amit mások azért tartanak lehetetlennek, mert még álmodni sem mernek róla.

2. Miért pont Leda D'Rasi az írói neved?

Amikor írni kezdtem - már azon kívül, hogy az írói lét minden szegmenség ki akartam élvezni -, mindent a lehető legjobban, legnagyobb odafigyeléssel akartam csinálni. Így voltam ezzel az írói név kapcsán is, hiszen tudtam, ezzel második énemet nevezem el, és ezen a néven ismernek majd az olvasók. Nem volt hát mindegy, milyen lesz. Én nem hobbiként tekintettem írói nevem kiválasztására, nagyon is tudatos folyamat volt, amíg kialakult, és nem kevés időt vett igénybe. Sok variáció szóba jött, keresgéltem, könyvekben található nevekből merítettem ihletet, próbálgattam, mi tetszik kimondva, mi tetszik leírva, mit érzek magaménak. Egyik sem volt az igazi. Aztán rájöttem, hol vétettem a hibát. Nem magamból indultam ki. Hiszen az írói énem is belőlem fakad, így az írói nevem sem lehet máshonnan "szerzett". Olyan kell, aminek szintén én vagyok a gyökere. Így a saját, polgári nevemmel kezdtem el játszani. A keresztnevem megfordítva (Ady után szabadon...), vezetéknevem kis csavarral módosítva, hogy leírva is igazán különleges legyen. Így lettem Leda D'Rasi. Amint először megláttam, azonnal éreztem, így lesz az igazi. Fel sem merült semmi kétség. Mára pedig már az is bebizonyosodott, hogy igazam volt. Így kellett lennie.

3. Hogyan kezdted el az írói pályát?

Váratlanul. 32 éves voltam, egy rakás dologgal a hátam mögött, de még mindig nem éreztem úgy, hogy a helyemen lennék. Továbbra is kerestem önmagam, és épp azon a határon voltam, amikor az ember beletörődik a dolgok állásába. Aztán a sors színre lépett. Egy óriási csalódást követően ültem le a gép elé, természetesen akkor még nem írói babérokra törve, egyszerűen csak - napló formájában - ki akartam adni magamból a velem történteket. Olyan jó érzés volt írni, hogy úgy döntöttem, a sírós napló után megpróbálkozom valami vidámabbal is, a saját szórakoztatásomra. Az akkor formát bontó történetből lett egy évvel később a Boszorkánydinasztia sorozat első része, az Utolsó kívánság. Azóta nincs megállás.

4. Írásod célja..

Engem kettős cél vezérel. Egyrészt ott van az olvasói oldal. A könyvekkel nekik mindig azt akarom nyújtani, amire éppen szükségük van, amire vágynak. Azt szeretném, ha valaki romantikus hangulatban ül le olvasni, vagy rossz passzban van, és humorra vágyik, esetleg lelki megerősítésre van szüksége, az én könyveimben megtalálja azt. Nem egyszerűen szórakoztatni akarok. Olyan szintű olvasási élményt, és ebből fakadó feltöltődést kívánok adni, amit az olvasó sokáig nem felejt el, sőt! Újra meg újra át akarja élni, és ezért többször előveszi a könyvet, hogy kellemes órákat töltsön el vele.

A célok másik oldalán pedig ott vagyok én, mert azt soha nem állítottam, hogy írni számomra önzetlen cselekedet. Mióta rátaláltam, pontosan tudom, mit akarok. Néhány éven belül szeretnék csak és kizárólag az írással foglalkozni, hiszen tudom, életem további részében csak úgy teljesíthetem ki maradéktalanul önmagam, ha az írásban mindent elérek, amit lehetséges. Az én oldalamról ez vezérel. Egyfajta kiteljesedés.

5. Családod miként fogadta el, hogy ezen a pályán indultál el?

Az első pillanattól fogva maximálisan mellett állnak, bár az egy elég vicces történet, hogyan tudták meg. Én ugyanis egészen addig titkoltam, mit tervezek, amíg szerződést nem kötöttem a kiadóval. Senkinek még csak fogalma sem volt róla, hogy én az éjszakáimat írással töltöm, így amikor eléjük tártam, az valahogy így nézett ki: "Amúgy írtam egy könyvet, egy kiadó rábólintott, és ki fogják adni. Na, akkor most együnk valamit." Azért az ezután következő döbbent csendet el lehet képzelni.

Természetesen a döbbenet után jöttek a kérdések, én mindent elmeséltem, és ők azonnal mellém álltak. Tőlük nem is vártam mást, hiszen világ életemben egy olyan hihetetlenül elfogadó, támogató család része voltam, amiért nem győzök hálát adni. Azóta pedig, hogy sorban jönnek a könyvek és szemmel látható az életemben beállt változás, az eredmények, ha lehet, még inkább a segítségemre vannak abban, hogy valóra váltsam életem célját.

A családom tehát legfőbb támaszom, de azt nem tudom elmondani, hogy az életem minden területén teljes elfogadással viszonyultak az emberek ehhez a dologhoz. Személyes kapcsolatok, barátságok futottak zátonyra, mert kiálltam az álmom mellett, és nem hallgattam arra, aki azt mondta, csak hülyét csinálok magamból a könyvekkel, hagyjam abba. Akkor a vélemények és a támogatás hiánya nagyon bántott, és igen, volt idő, amikor elbizonytalanítottak, de ma már tudom, ennek így kellett történnie, és ezen is túl kellett esni. Az új helyzetben érhetik az embert veszteségek, de aki igazán fontos az életben, az úgyis marad.

6. Tervezel-e új könyvet kiadni, ha igen mesélsz róla?

Idén két könyvvel, ezen kívül egy speciális naplóval és határidőnaplóval jöttem ki. Ebből azért már látszik a tempó, amit magamnak - na meg a kiadómnak és a munkatársaknak - diktálok. Nem tervezek lassítani. 2019-re három könyv van tervben. A jövő évi könyvfesztiválra ki szeretném hozni a Végzet című online kisregényemet nyomtatott formában. Sokan kérték, így eleget teszek az olvasói igényeknek, de természetesen úgy, hogy azok számára is újdonság legyen, akik már olvasták, így egy teljesen átdolgozott és duplájára bővített történetet kapnak majd az olvasók. Ugyanez a helyzet a Boszorkánydinasztia- A kezdetek című kisregénnyel is. Ezt is sokan olvasták, szerették, és sorban jönnek a kérdések, mikor jön ki nyomtatva? Nos, jövőre ezt is teljesíteni fogjuk. De ezeken, a könyveken kívül a jövő évi fő projekt a Boszorkánydinasztia 4. részének megjelenése lesz, ami 2019. szeptemberében érkezik.

7. Vannak-e további terveid?

Ha én most mesélni kezdek, egy egész könyv lesz tele a terveimmel. Régen nem tudtam, mihez kezdjek az életemmel, most pedig olyan iramban jönnek egymás után a nagy tervek, ötletek, hogy alig bírom követni. Már egy kis naplót is folyamatosan magammal hordok, hogy azonnal fel tudjam jegyezni, ha valami ötlet váratlanul "beüt". Sok ilyen van, én pedig semmit nem akarok veszni, hagyni. Így a kérdésre egyértelmű "igen" a válasz, sőt! Elmondhatom, ha csak azokat a dolgokat valósítom meg, amiket eddig feljegyeztem, az olvasók nyugodtan elkönyvelhetik maguknak, hogy a következő 15-20 évben folyamatosan találkozni fognak majd a nevemmel.