Szeretném meg köszönni Szöges Emesének, hogy utazókönyvként kezembe vehettem a könyvét. Nemrég jelent és már akkor érdekelt nagyon a történet. A borító nagyon rabul ejtett, tetszett.
De!
Sajnos csalódtam kicsit. Bár a borító nagyon szép, igényes viszont a történet abszolút nem tudott lekötni. Bővebben lentebb elolvashatjátok.
Szöges Emese: Lókötők és hazugok
Tartalom:
Egy elrabolt hercegnő, akitől egy ország jövője függ – és egy zsiványfiú, akitől az elrabolt hercegnő függ.
Johanna az egyik pillanatban a főváros felé tartó postakocsin ül, a másik pillanatban pedig szolgálói holttestén taposva rángatják ki onnan. Timar az egyik pillanatban a haramiák nem túl fényes, de kiszámítható életét éli, a következőben pedig olyan döntés elé állítja a sors, amelyért azt a keveset is el kéne dobnia, amije van. És mert a sors komisz – ha ő nem akarja eldobni, is elveszik tőle.
Ahogy Johanna és Timar valós és képzelt üldözőik elől menekülve egyre messzebb jutnak, világossá válik számukra: csak egymásra számíthatnak.
Ahogy Johanna és Timar valós és képzelt üldözőik elől menekülve egyre messzebb jutnak, világossá válik számukra: csak egymásra számíthatnak.
De vajon hogy végződik az út két kiszolgáltatott gyerek számára egy olyan világban, ahol csak az erősnek van szava, és ahol nem lehet tudni, mi igaz és mi hamis?
Véleményem
4/5
Utazókönyvként kaptam kézhez a könyvet. Csupa jókat olvastam róla és így listára tettem. Viszont megláttam a lehetőséget utazókönyvként, rögvest jelentkeztem is rá. Elsőként. A borító tény és való gyönyörű lett. Nagyon tetszik. Viszont a történet sajnos az elején valahogy lassú és döcögősen indult. S végig ilyen volt számomra. Valahogy nem erre számítottam. Nem igazán tudtam beleélni magam a történetben. Viszont nem hagytam abba, ha nehezen is de kiolvastam. Adtam esélyt a könyvnek, hátha később számomra jobb lesz. A történet szerint Johanna, dajkája és katonája, aki védelmére helyezték, útra kelnek, hogy hazamehessen a Királyhoz, az apjához. De útközben megtámadták és elrabolták a zsiványok Johanna hercegnőt. Itt ismerkedik rabságában Timarra a vele, egykorú fiúval. Nem volt annyira igazán izgalmas számomra a könyv, mert simán le tudtam tenni és mellette négy könyvet, kiolvastam pár nap alatt. Mivel ritkán van, hogy nem fejezek be egy könyvet, így kitartottam végéig. Aranyos kis történet, barátságról ,bizalomról,fájdalomról és sok - sok titkokról szólt. A szerző bemutatta, hogy a két gyerek Johanna és Timar csak magukra számíthatnak a hosszú útjuk során. Senkiben nem bízhatnak.
Sajnos valahogy nem kötött le annyira a történet. És bele estem abba a csapdába, hogy a borító miatt választottam a könyvet. Emiatt választottam és abba nem gondoltam bele, hogy esetleg nekem nem jön be a történet. Eddig összesen 3 ilyen esetem volt, hogy nem nekem íródott a könyv. Így egy nagyon erős 4-est tudtam adni, csakis a borító miatt.Sajnálom, hogy ennyire nem jött be nekem a történet. Többször félre tettem és próbáltam kicsit szünetet tartani, hátha megkedvelem a történetet. Sajnos nem sikerült.
Viszont ezzel nem szeretném mások kedvét elvenni. Az, hogy nekem nem jött be, úgy nem biztos, hogy kedves olvasónak ne jönne be. Bátran ajánlom, adj esélyt a könyvnek.
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
