Hát elérkezett az idő, hogy számot adjak az olvasásomról. Ugyanis kereken egy hónap alatt olvastam ki a könyvet. Hozzá tegyem rengeteg melóm volt az elmúlt napokban. De megérte olvasni,imátam nagyon. Szuper jól szórakoztam. Köszönöm Sylvia Rivernek, hogy megvehettem és elolvashattam a könyvet.
Sylvia River: Reményhajsza 2.
Tartalom:
A rosszfiúk azonban nem pihennek, így Bonnie és John nyugalma is csak pillanatokig tart. Az ellenük pedálozó figurák mellé felsorakoznak a zűrös barátok, nem beszélve a féltékenység zöldes pillantású szörnyéről, így a problémák egyre csak halmozódnak, tornyosulnak. Elérkezik a pont, ahol már hőseink is a fejüket kapkodják, mert sajnos nem mindig állnak nyerésre. Lassacskán megoldódnak a problémák, kigubancolódnak a szálak, de ezt nyilván csak azért teszik, hogy teret adjanak a regény végével együtt közeledő új kezdetnek is…
Véleményem
5/5
Hát ez a történet nem semmi volt. Hihetetlenül jól sikerült a második kötet. Izgalmasabb, viccesebb letehetetlen volt. Olyan érzésem volt mintha egy sorozatot néztem volna. Rengeteg történet szálat indított a szerző a történetben. S végére mindent el is zárt, kivéve Seant és Ewant. Velük a következő kötetben még találkozhatunk majd.
Nem éreztem, hogy belegabalyodnék az egészben, történetben. Igazán el tudnám képzelni simán egy tv-ben sorozatként. Komolyan…
Az első részben nem nagyon volt úgy kedvenc karakterem, de a másodikban határozottan John és Bonnie, mellé Hammond lett a legnagyobb kedvencem, imádtam a humorát és a beszólásait és azt, hogy mennyire féltette eszelős, józan eszéről nem híres Johnt. Szóval nem csak akció, de humor is volt bőven. A történetben egyetlen egy karaktert utáltam meg de nagyon az Jen ,Keegan felesége. Sokszor kiakasztott a hisztivel. Nagyon könnyen ment az olvasás, szinte faltam a sorokat. Igen sajnos 1 hónapot vett igénybe, de nem a könyv miatt, hanem a rengeteg melómnak tudható be.
Örülök, hogy végre betekintést engedhetünk a szereplők életében. Megismerhettem a gyerekeket, szülőket és a csapattagok családtagjaikat. Imádtam a humort, srácokét meg főleg. Na de John sem maradhatott ki. Imádtam a lányokat. Aranyosak… Szeretem az olyan történeteket, ahol gyerekek is vannak. Sajnos minden jónak van rossz hátul ütője a dolognak. Ugyanis a srácok eléggé beletenyereltek valamiben, amiben nem kellett volna. Vagy mégis? Mondjuk inkább Bonnie-ra érvényes ez a dolog. Ahogy az első részben úgy a második részében is több szálon fut a történet, és a legvégén fonódik össze teljesen. Egyre izgalmasabb ez a könyv és ugye nekem meg van a harmadik rész is. Csak nem tudom akkor mi lesz, ha kiolvasom. (mosolygok) Mert függő lettem. Imádom. Akarom a többit is. És nagyon ajánlom nektek, ha szeretitek az akciót, a humort és a romantikát. Na meg a zenét. Ha valaki egyszer kézbe veszi és elolvassa onnantól már tuti, kéri a következő adagját. Szóval én szívből köszönöm Sylvia River szerzőnek, hogy megírta és elolvashattam.
Kedvenc idézetek:
A könyvet itt tudod beszerezni.
Akár mind a hármat jelenleg.
