~~~ Recenzió ~~~
Először is köszönöm Athenaeum
kiadónak, hogy lehetőséget adott, hogy elolvashattam a könyvet. Másodszor Virág Emíliának köszönöm, hogy egy
fantasztikus történetet írt. Alig tudtam nevetés nélkül olvasni.
(A képek Google.hu oldalról vannak)
Józsi, a pizzafutár egyetemi hallgató egy másnapos reggelen utat nyit a világok között, s rászabadít egy sárkányt Budapestre. Nyomában ott van Béla, a lovag, akinek a sárkány tojására fáj a foga. Aki ugyanis megszerzi a sárkány tojását, elnyeri a szépséges királylány kezét.
Miután feldúlják az Oktogont, ellopnak egy tehenet és legyőzik a gonosz boszorkát, a tabletébe kapaszkodó, nyegle fiúról kiderül, hogy pont olyan nemes, önfeláldozó és hűséges, mint Béla lovag, s ketten együtt nagyon sok mindenre képesek szívük hölgyéért.
Egyszerűen lenyűgöző az egész történet, imádom. Józsit és a
beszólásai... Pont ez adja a történet izgalmát és a küldetés teljesítését.
Béla egy igazi lovag. Aki halálmegvető bátorsággal áll Egon,
a sárkány elé. Igazán lebilincselő, fondorlatos könyvet olvashattam. Az egész
történet nagyon rémlik gyerekkorom kedvenc meséhez. Magyar népmesékhez.
Imádtam az egészet. Szerző hihetetlenül csavarja a történet
szálakat. Végén mindenre fény derül majd. Ki az igazi bátor, boszorkány és a
szerelem is megtalálja a másikban.
Szívből ajánlom annak, aki szereti urban fantasyt, kalandot,
sárkányosat, lovagokat és a vicces, beszólogatóst. Garantáltan nagyokat fogsz
nevetni. Az egész azzal kezdődött, hogy Józsi egy kotyogó kávéfőzővel, egy
merülőforralóval és egy okos telefonnal megnyitott egy átjárót a másik világba.
Ezen az úton jött át a Sárkány, aki tönkre vágta Oktogont.
Annyira vicces és abszurd történet, hogy érdemes elolvasni.
S innentől kezdődik Józsi és lovag Béla története, és persze
a sárkány Egon részvételével. Direkt nagyon lassan olvastam, hogy minél tovább
tartson ez a fergeteges történet. Amikor végére értem fogtam a fejem. Te jó
isten. Lesz folytatása. Így nagyon örültem neki. Szóval nem volt unalmas. Annyi
minden történt, hogy egyszerűen nem tudom, úgy megírni, hogy ne legyen spolier.
Egy szó, mint száz én élveztem, sokat nevettem. Izgultam Józsiért, Béláért,
Hullosért, Sáráért és Emeséért. Szintén ott van Egon a sárkány, akit el nem
tudom képzelni, hogy tvzik. Hehe…
Kedvenc idézeteim.:
"Amikor hegyes farka a villanyvezetékek magasságában
emelkedett. Józsi lélegzete elakadt. A négyes vagy a hatos villamossági -a fiút
nem igazán érdekelte melyik -éppen akkor futott be, egyenesen a sárkány farka
alá.
- Jó ég, csak a villamost ne - fohászkodott halkan.
Szorongással figyelte, ahogy a sárkány farka az
áramvonalas,halk villamos teteje felé halad - és megkönnyebbülten fújta ki a levegőt,amikor mögötte csapódott a
földbe. A sárkány villogó szemmel fordult hátra ,mert a farka beszorult a sínek
közé. Dühösen rángatni kezdte, de az nem akart mozdulni. Végül a sokadik
rántásra hirtelen kiszabadult: ezzel a mozdulattal legalább félméteres
magasságba emelve a villamossínt is.
- Nagyszerű -morogta Józsi. - Mivel megyek be az egyetemre?"
"Észre sem vette, hogy az okostelefont tette a kávéfőzőbe
ahelyett, hogy lecsukta volna a fedelet, ahogy nem - másnapos reggeleken
szokta."
"Egy: ne a motoron ülve húzd meg az üveget, mert elvisznek a
rendőrök! Szóval, van ott egy pad, ülj át arra! Kettő: ne állj szóba senkivel!
Három: bármi történik, ne vedd elő a kardot! Négy: ne mászkálj el, maradj itt,
azon a padon!"
"Hogy vágna belétek a mennykő, miközben a görcs rángatja a
lábatokat!"
"Elefántnyugtató... hogy száradna bele a lábatokba a fekély! Kerüljetek egyszer a kezeim közé,
olyan hervasztó betegséget kaptok,hogy az asszonyaitok sírását a hegyeken túl
is hallani fogják !"
"Kivették alóla az otthont, az egyetemet, a pizzériát,
Budapestet,a körutat,a gyrosost (az összeset),a tévét,a Dunát,a romkocsmákat,a
BKV-t, és ,te jó ég, emelte a homlokához a kezét ,és érezte ,ahogy kiveri a
veríték, itt tuti, hogy nincs wifi! Hogy fog így segítséget kérni? Mit fogok
csinálni? Mi lesz az életével?"
A könyvet itt tudod megvenni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése