~~~ Recenzió ~~~
Francesca H.Nielk: Sose engedj el
Köszönöm szépen a szerzőnek Francesca H. Nielk-nek, hogy lehetőséget adott, hogy elolvashassam a könyvet. Igazán megtisztelő volt számomra.
Francesca H. Nielk: Sose engedj el!
Tartalom:
VAN, AMIT SOSEM LEHET TELJESEN ELENGEDNI
Mit tennél, ha megtudnád, hogy lehet, soha többé nem láthatod a gyermeked? Mit tennél, ha úgy éreznéd, minden a te hibád, és esélyed sincs helyrehozni azt, amit elrontottál?
A huszonnyolc éves Jamie Evans kislánya teljesen váratlanul eltűnik. A férfinak Houstonba visszatérve nemcsak a saját lelkiismeretével, de múltjának fájdalmas emlékképeivel is újra szembe kell néznie. A ténnyel, hogy lehet, esélye sincs elbúcsúzni a négy éves kislányától. Elmondani neki, hogy mindennél jobban szerette, még ha nem is volt mindig mellette.
Vajon hogyan képes a fiatal férfi mindezzel megbirkózni? Van rá bármi esély, hogy megbocsájt saját magának a talán el sem követett bűneiért? Vajon léteznek olyan helyrehozhatatlan hibák, amik mégiscsak kijavíthatóak?
Francesca H. Nielk másodikként megjelenő regényében is bemutatja, hogy nincs az a reménytelen élethelyzet, amiből ne lenne kiút. Hogy olykor a legszörnyűbb dolgok is okkal történnek, ha el is veszítünk valamit, akkor is kapunk valami mást cserébe. Valamit, ami talán begyógyíthatja a gyógyíthatatlannak látszó sebeket.
Vélemény:
5/5
Ha azt mondom, hogy melyik könyvet olvasd el legalább egyszer az életben, ezt javasolnám. Valami elképesztő, ahogy Francesca megírta a történetet. Annyira élethűen, fájdalmasan és szó szerint lelkileg megrázz. Szülőnek nem való gyermeket temetni. S ez így igaz. Tetszett a visszaemlékezések. Így megismerhetjük történet többi szereplőit. Igazából senkivel nem tudtam azonosulni Jamie-n kívül. Vagy esetleg inkább iker tesója, jó fej kitűnő testvér. Amberly-t valahogy nem igazán kedveltem meg. Annyira érződött, hogy minden más fontos csak épp a gyermek nem. Bár nem tudom ez csak saját véleményem. Minden esetre nagyon szép történet. Eleinte féltem, mert azt hittem egy romantikus könyvet kapok. De nem. Azt gondoltam milyen sokára fogom kiolvasni. Rácáfoltam 2 nap alatt kiolvastam. Most 2 nap kellett, hogy a gondolataimat összeszedjem. Ez nem az a könyv, történet, amire azt lehet mondani, hogy huuu de jól szórakoztam. Mert ez nem vicces történet, nagyon nem.
Szerző hihetetlen ügyességgel, bátran játszó szavakkal írja meg Jamie szenvedését. Szinte magam is éreztem a bénító félelmet, dacot, dühöt és mérhetetlen fájdalmat. Amikor az okokat keresi, hogy miért. Amikor önmagát marcangolja. S végül eljut a sötétség legmélyére. Padlót fogtam. Mert nem ezt vártam a végén. Amberly nem tudta mit tesz, amikor azokat a szavakat mondta Jamie-nek. Nem lett volna szabad. Látnia kellett volna, hogy hova löki.
Egy javaslatot vagy szerény tanácsot adnék: Szerintem lehetett volna tenni olyat, hogy pl: 1 évvel később
Kíváncsi lettem volna végül is túljutottak -e a nehézségeken.
Nagyon, nagyon köszönöm Francesca H. Nielk -nek a lehetőséget, hogy elolvashattam. Nagyszerű könyv, szívszorító történet egy gyermek elvesztése, szülők összeroppanása és a végkifejlet döbbenet.
A könyvet itt tudod megvásárolni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése