2017. október 2., hétfő

M. G. Brown: Vérvörös Rózsaszirmok

Új hír M. G. Brown: Vérvörös Rózsaszirmok c.könyv háza táján. ugyanis már lehet rendelni a könyvet a Szerző emal címen. 

Cím:  mgbrownofficial@gmail.com illetve a Szerző oldalán is. M.G.Brown

Íme a könyvek. Csak rátok vár. 
Bátran ajánlom nektek a könyvet. A Kavargó Rózsaszirmok bővített rész szerdán érkezik. Hamarosan arról is írok infót majd. 







Egy kis kedv csináló

Vérvörös Rózsaszirmok részlete
Szerző engedélyével.


– Cicik…
– Mrs. Smith leszek!
– Kőkemény cicik…
– A feleséged.
– A feleségem… Cicikkel…
Hát ezt nem hiszem el…
– Nincs cici! – húztam rá a homlokára, amint engedélyezni merte magának, hogy megérintsen.
– Ó… – nyűglődött. – Cicik…
– A cicik szabin vannak. Tökre fájnak, baby. Ne birizgáld őket!
– Pici gyógy-puszikák? – pislogott rám kiskutya szemekkel.
– Nem! Inkább puszilgasd a barackomat! Az egyelőre még tartja magát.
Úgy tűnt, nem mindig kifizetődő odaadónak lenni, mert Daniel olyan önzetlenül kényeztetett, hogy mire eljutottunk volna oda, hogy összeforrjon a testünk, egyszerűen elélveztem. Ami nem is lett volna baj, ha történetesen nem ugrik nullára a libidóm,
egyetlen másodperccel később. Úgy, mint aki jól végezte dolgát, átfordultam a hasamra, és a hátamat mutatva Danielnek, elmerültem a szemhéjam bámulásában.
– Cica? – rázta a vállamat.
– Mmm… – ráztam le magamról a kezét.
– Na… na de… cica… – hallottam magam mögül a döbbent hangját.
– Mmm…
– Ne már! – nyűglődött. – Három hét… És… basszus! Szétrobbannak a golyóim.
– Verd a hátamra! – mormogtam.
– Ó, ne legyél már ilyen! Cica? … Gyors pipa?
Dünnyögtem egyet, a fejemre tapasztottam a kispárnámat, és nem törődve Daniel nyivákolásával, egyszerűen elaludtam, de úgy, mint akit agyonvertek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése