Felolvasások a Kelemen Luci hamarosan megjelenő novelláskötetéből.

Felolvasás Kelemen Luci Szivárványpitypang könyvből

Megjelenés

2026.március 7.

Szivárványpitypang

Halasztott halálok (felolvassa: Tóth András)

Financiális hüpszike (felolvassa: Csarkó Bettina)

Fagyis bácsi (hamarosan - felolvassa: Ács Petra)

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Tarcsai Szabó Tibor - ("Ám mindig meg kell találni a megfelelő arányt a képzelet és a valóság területei között, mert a legjobban kigondolt fantáziavilág is csak akkor működik jól, ha valóságosnak tűnik.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Tarcsai Szabó Tibor írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Az írónak nemrégiben jelent meg Galaxisok Háborúja sci-fi könyve magánkiadásban.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Tavaly múltam 70 éves, két fiú édesapja és két fiúunoka nagypapája (Napókája) vagyok egy kiegyensúlyozott, boldog családban. Nyugdíjasként Péteriben, egy kis pest megyei községben élek. Agráregyetemet végeztem szülővárosomban, Gödöllőn, s aktív koromban különböző vetőmag értékesítő cégeknél dolgoztam, az utolsó 25 évben három kollégámmal közös saját vállalkozásunk ügyvezetőjeként.

Galaxisok Háborúja című regényed sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A regényt fél év alatt írtam meg, amikor 90 év feletti anyósomat otthonunkban ápoltuk. Ez állandó jelenlétet igényelt, s az otthontartózkodás nagy részét írással töltöttem. Némi kutatómunkára legfeljebb az űrhajók nevével kapcsolatban volt szükség, amelyek különböző mitológiai alakok nevét viselik a könyvben.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Írói fantázia minden írásműhöz szükséges, de azokban a zsánerekben, amelyek közel állnak hozzám, a fantázia különösen nagy szerepet játszik. Ám mindig meg kell találni a megfelelő arányt a képzelet és a valóság területei között, mert a legjobban kigondolt fantáziavilág is csak akkor működik jól, ha valóságosnak tűnik.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Már gyerekkoromban is mindig írtam valamit. Történeteket, regényt (amit persze sosem fejeztem be), vagy éppen halandzsaverseket, amikkel az osztálytársaimat kínozni lehetett. De az igazi történetmesélés akkor kezdődött, amikor fiaimnak esténként mesélni kezdtem. Egy idő után – pusztán lustaságból, hogy ne kelljen felolvasni – saját meséket találtam ki, amelyek egy összefüggő mesevilágot alkottak. A meséknek nagy sikerük volt gyermekeim körében, így aztán néhány történetet papírra is vetettem, amelyek később, egy irodalmi pályázat alkalmával újra előkerültek. A pályázatot – ahol a bírálóknak Lázár Ervin is tagja volt – sikerült megnyernem, ez adta meg az indíttatást, hogy megpróbáljak kiadót keresni az írásokhoz.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Mindent szeretek, ami a szigorú valóság kereteit kitágíthatja. Ebbe az abszurd történetek is beletartoznak. Alapvetően meseírónak tartom magam ( annak ellenére, hogy felnőtteknek szóló szatirikus írásokat tartalmazó két könyvem is megjelent ).A most kiadott sci-fi után nemrég elvándoroltam a fantasy világába is. Egy trilógia részeként már készen van egy világépítő, epikus hangvételű regénykézirata ( Az Ötödik Ujj címen ), aminek középpontját háborúval terhelt birodalmak, eltérő népek és kultúrák konfliktusai valamint az ezzel kapcsolatok morális döntések alkotják kalandos formában. A trilógia második része is csaknem kész, már csak a végső simításokat végzem rajta. Kifejezetten élvezem a mesétől eltérő világok lehetőségeiben való kirándulást.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Mindig olyan érzésem van, hogy egy kézirat sosincs készen. Mielőtt kiadok egy írást a kezemből nagyon sokszor, akár 20–30 alkalommal is elolvasom, azaz valójában aprólékosan végigrágom magam rajta. Nemcsak technikai hibákat, elütéseket keresek ilyenkor, hanem stilisztikai oldalról is próbálom megközelíteni a szöveget. Kell ez az összetett mondat, vagy jobb lenne két egyszerű? Hogyan lenne jó a szöveg ritmusa? És persze a szöveg szerkesztése is fontos feladat, hogy a tartalom az olvasó figyelmét minél jobban felébressze és fenn is tartsa.

Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Amikor a Ciceró Kiadó 2000-ben úgy döntött, hogy kiadja a Pamuhihőke és Sámsemék című első mesekönyvemet, a főszerkesztő asszony Szamosiné Mariann felhívta a figyelmem, hogy nem lenne szerencsés a Szabó Tibor nevet használni (ez ugyanis a polgári nevem). Túl egyszerű és nemigen ragad meg a fejekben. Ezért felvettem akkori lakóhelyem, Kistarcsa nevének egy részét, így lettem Tarcsai Szabó Tibor. A Galaxisok Háborúja kiadásakor töprengtem, hogy ne használjak-e álnevet, ahogy azt oly sokan tették már, megkülönböztetve magam a mesék írójától. A Tarcsai Szabó név anagrammájaként a Zaissa Brocat nevet találtam ki, de végül aztán mégiscsak maradtam a megszokott írói nevemnél.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Számomra a mese, a fantasy és a sci-fi egy tőről fakadnak, csak éppen más olvasói életkort céloznak meg. Mindhárom a fantáziára épül, miközben más-más szeletét ragadják meg a világnak. A különböző fantáziavilágok mindig vonzottak olvasóként is. És gyakran szeretem (a mesékben és a szatirikus felnőttekhez szóló) írásaimban is elővenni a humort. Meséimet gyakran hasonlítják Lázár Ervin írásaihoz.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Természetesen nagyon jó érzés volt írásaimat látni nyomtatott formában. Ám sokkal nagyobbra értékelem ezt ma, amikor szinte reménytelen kiadóra találni egy kézirathoz. A kiadók a legritkább esetben foglalkoznak új szerzők írásaival, s mivel elég hosszú szünet után kezdtem újra írni,gyakorlatilag kívülállóként jelenek meg újra a kiadók előtt. Ilyen helyzetben nagy eredménynek tartom a tíz megjelent kötetemet (még akkor is, ha ebből kettő magánkiadású).

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Minden esetben valamilyen elképzeléssel és céllal vágok neki az írásnak, de menet közben sokszor ragad magával a pillanatnyi ihlet, ami esetleg más irányba viszi el a történetet. Ez a menet közbeni szabadság sokszor az írás örömének forrásává is válik.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Szeretem az írásaimat, így sok kedves jelenetem van. Általában azok, amelyek nagyon emberiek, szerethetők, és az emberi gyarlóságot elfogadással kezelik. Ha tudom, miről akarok mesélni, akkor könnyen megy az írás.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A mesék írásával kapcsolatban fogalmaztam meg, hogy mivel én alkottam meg a szereplőket, jól ismerem őket. Ismerem a hibáikat, az erényeiket, emberi gyarlóságaikat, így ha belehelyezem őket egy szituációba, akkor szinte hátra is dőlhetek. Csak le kell írnom, mit mondanak, hogyan cselekszenek: ők maguk "kitalálják" a történetet. A sci-fi és fantasy ebből a szempontból más világ: ott tudatosabban kell megalkotni a szereplőket és a történetet. Inspiráció pedig bármiből jöhet, néha a legváratlanabb pillanatban is, ezt nem lehet előre megtervezni.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A meséket mindig a feleségem olvasta először, az ő "ítéletére", véleményére sokat adok: nem egyszer javítottam, írtam át valamit az ő javaslatára. A többi írást leginkább baráti, ismerősi körben osztom meg.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Valahogy természetes volt, nem kerestünk körülötte nagy felhajtást. Legalábbis így emlékszem.

Mit üzensz az olvasóidnak?

Aki idáig eljutott az interjúban, annak valószínűleg nem kell megüzenni azt, hogy olvasson, mert olvasni jó! Például a Galaxisok Háborúja című sci-fi regényt, ami megvásárolható a tarcsaiszabokonyv.hu oldalon!

Tarcsai Szabó Tibor írói oldala

Megjelenik március 7-én Kelemen Luci Szívárványpitypang novelláskötete.

Tizennyolc novella, tizennyolc hangnem - gyermekmese-logikától a hardboiled noirig, kafkai bürokráciától nyelvi bohóctréfáig és tovább jár a tánc. Márai Sándor kísértete és Szabó Magda szelleme színesíti az írásokat, és a Jakimcsuk-Méhes vonalon mozgó története, mely olvasó bizonyára kedvelni fogják..

A kötet 2026.március 7-én jelenik meg.

Kelemen Luci

Szívárványpitypang

 

Tartalom

Az Élet Filmstúdió bosszúálló kerubja és a jövő forgatókönyvei. Halasztott halálok és egy befejezetlen világ. Egy introvertált kisördög bátortalanul próbálkozik, miközben a történelem szürke, és csak egyetlen szempár kék. Valahol egy vérszomjas fogorvos leselkedik rád. Különös egy világ ez.

Vigyázat, jegesmedvét gyóntatni nem szabad! De vár a titkos társaságok sorsjegyhúzó szentélye, mellé kis vonatrablás a Nappali-völgy szőnyeg-szavannáján, meg varázsdarazsak és financiális hüpszikék. Parasztlengő fekteti ki az elnököt a Prezidómban, tahógráffal mérik, mit ér az ember, és egy furcsa fagylaltos kocsi csábít egy lázas beteg kislányt.

Mert itt még a pitypang is szivárvány.

Bővebben itt olvashatsz

 Szívárványpitypang

Lumira Kiadó gondozásában jelenik meg Czapp Zsuzsanna első romantikus regénye Benned kezdődik címmel

Lumira Kör tagjaként bemutatom nektek Czap Zsuzsanna első debütáló regényét, Benned kezdődik című romantikus kötetét. Mely fiataloknak szól ez a romantikus könyv.

Megjelenés

2026. március

Czapp Zsuzsanna

Benned kezdődik

Tartalom

Karrier, túlhajszoltság, szerelem…

Kőrösy Domokos – akit mindenki DMK-ként ismer – Magyarország egyik legismertebb zenei ikonja: a hangja stadionokat tölt meg, az arca plakátokról néz vissza, mégis egyre nehezebb elviselnie a csendet, amikor a fények kialszanak.

Egy nap különös üzenetet talál: „Amikor már úgy érzed, minden szétesik, hívj fel.” A szám Németh Alizhoz vezet, egy vidéki szobrászhoz. Aliz különös, zárkózott nő: nem keresi a népszerűséget, mégis olyan hírességek járnak hozzá, akik elakadtak az életükben. Hallgatni, figyelni, teret adni – ez az ő veleszületett képessége.

Domokos eleinte idegen ebben a lassú világban, de a közös munka és az őszinte beszélgetések lassan visszahozzák a zenéhez való szenvedélyét, és valami mást is. Kettejük kapcsolata nem viharos vágyakból, hanem bizalomból és közös csendekből épül. De vajon vár rájuk közös jövő, vagy csak a pillanat hevében tűnhet úgy, hogy egymásnak lettek teremtve?

Ez a regény a hazatalálás története.

Arról, hogy a siker nem pótolja az önazonosságot.

Hogy a szeretet és a ragaszkodás miként alakul ki észrevétlenül.

És hogy az otthon ott van, ahol az a valaki, aki mellett végre önmagad lehetsz.

ELŐRENDELHETŐ

Lumira Kiadó

Tudtad-e? Brett O'Conor-Azután trilógia

 Brett O'Conor: Azután című trilógiából hozott 7 érdekességet. 

Tudtad-e? Poór Edit

Tudtad-e? rovatomban most egy olyan írónő 7 érdekességét hoztam nektek, mely számos regénye és antológiája jelent meg, Poór Edit írónő érdekes dolgokat osztott meg.

 Poór Edit oldal

Az internet pocsék hely lett – Cory Doctorow elmondja miért, és mit tehetünk ellene?

 Cory Doctorow: 

A nagy elszaródás
Miért romlott el hirtelen minden, és mit tehetünk ellene?

„Nem vagy egyedül. Az internet egyre gyorsabban zuhan össze. A szolgáltatások, amikre támaszkodunk és amiket valaha szerettünk, egyszerre válnak mind szarkupaccá.”

Az internet pocsék hely lett – Cory Doctorow elmondja miért, és mit tehetünk ellene?

Megjelenés: március 17.
Fordító: Bari Máriusz
Nyomdai kivitelezés: keménytáblás, 352 oldal

 

Leírás

 

A digitális tér nem romlott el magától, valaki szándékosan rontotta el. Cory Doctorow A nagy elszaródás című kötete pontos és kíméletlen diagnózis arról, hogyan silányultak le a legnagyobb online platformok: előbb a felhasználókért versenyeztek, aztán a hirdetőkért, végül a részvényesek rövid távú profitjáért, és közben mindenki más veszített. Doctorow nem dühös publicista, hanem technológiai bennfentes, aki közérthetően mutatja meg, miként torzítják el a monopóliumok, az adatkapzsiság és a rosszul szabályozott piacok az internetet.

 

A nagy elszaródás egyszerre oknyomozó esszé és túlélőkalauz: feltárja, miért lett a közösségi média kiszámíthatatlanabb, az online kereskedelem egyre drágább, a digitális kultúra pedig egyre szűkebb. Konkrét példákon keresztül bizonyítja, hogy a folyamat nem technológiai szükségszerűség, hanem tudatos üzleti stratégia. És ami még fontosabb: megmutatja, hol lehet beavatkozni. Ez a könyv azoknak szól, akik nemcsak használni akarják az internetet, hanem érteni is, mi történik vele, és vissza akarják követelni tőle azt, amit elveszített.

 

Az „enshittification” kifejezés mára túlmutat önmagán: kulturális ikonná vált, amely egyetlen szóba sűríti a digitális korszak kiábrándultságát. A fogalom nemcsak széles körben elterjedt, hanem az év szavává is választották, jelezve, hogy Doctorow diagnózisa nem marginális panasz, hanem kollektív tapasztalat. Ritka pillanat, amikor egy technológiai elemzés nyelvi fordulattá, majd közérzeti tükörré válik, A nagy elszaródás pontosan ilyen könyv.

 

Fülszöveg

 

Nem csak te érzed így – az internet tényleg pocsék hely lett. De miért, és mit tehetünk ellene?

 

A nagy elszaródás korában élünk: egy olyan korszakban, amikor az életünket átszövő, fontos online szolgáltatások lassan teljesen használhatatlanná és élvezhetetlenné válnak. Az egész rettentő frusztráló és kiábrándító, ráadásul néha egyenesen félelmetes is.

 

Ez a könyv nemcsak felismeri a problémát, hanem megoldást is kínál rá.

 

Amikor Cory Doctorow megalkotta az enshittification kifejezést, nem csupán egy szórakoztatóbb módot keresett arra, hogy elmondja: „minden rosszabb lett.” Egy sokkal pontosabb diagnózist adott a digitális világ állapotáról, és arról, hogyan hat ez mindannyiunk életére (spoilerveszély: nem jól).

 

Az egykor csodálatos internetet elfoglalták a platformok (Google, Facebook stb.), amelyek szinte varázslatos ígéreteket tettek a felhasználóknak, és eleinte tényleg hozták is az elvártakat. De amint elég embert sikerült magukhoz láncolniuk, elkezdték kihasználni őket, hogy kielégítsék az üzleti ügyfeleik igényeit. Ezután jött az üzleti ügyfelek kifacsarása, mert a platformok mindent maguknak akartak. Végül azonban ez a vesztükhöz fog vezetni.

 

Doctorow érvelése telibe talált: amint nevet kapott, nyilvánvalóvá vált, hogy az elszaródás mindenhol ott van. Az Amerikai Nyelvészeti Társaság 2023-ban az év szavának választotta, és a Black Mirror 2025-ös évadát is nagyban inspirálta.

 

Most pedig a szerző túlmutat a bénító „úgyis mindennek vége” érzésen. Megmutatja a konkrét döntéseket, amelyek idáig vezettek minket, hogy kik hozták őket, és ami a legfontosabb: hogyan lehetne mindezt visszacsinálni.

 

A szerzőről

 

Cory Doctorow 1971-ben született Torontóban, jelenleg Los Angelesben él. Az első könyve 2001-ben jelent meg, amit azóta számos további regény, novelláskötet és tényirodalmi mű követett. Legismertebb munkái a Kis testvér című, számos díjjal kitüntetett és New York Times bestseller ifjúsági disztópia, valamint A nagy elszaródás, melynek alapját Doctorow 2023-ban megalkotott szava, az enshittification adja, amivel azt hivatott kifejezni, hogy az internet pocsék hely lett. Ez a kifejezés annyira jól ragadta meg a korszellemet, hogy az Amerikai Nyelvészeti Társaság 2023-ban az év szavának választotta. Doctorow az írás mellett különböző non-profit szervezeteknek dolgozik, és több egyetemen is tanít vendégoktatóként. Folyamatosan publikál tudományos és SFF témákban, állandó rovata van a Locus magazinnál, társalapítója a Boing Boing portálnak és népszerű blogot vezet saját oldalán, a craphound.com-on.

A könyvről írták

"Néha egy kifejezés olyan találó, olyan világos és időszerű, hogy több lesz egyszerű divatszónál." - The New Yorker

 

"Doctorow kétségtelenül tudja, hogyan tegyen maradandóvá egy gondolatot." - Financial Times

 

"Doctorow világosan megfogalmazza, miért tűnik egyre több szolgáltatás egyre rosszabbnak az Amazontól az Instagramig." - The Guardian

 

"Meghökkentően meggyőző pamflet." - Kirkus Review

 

Idézetek a kötetből 

 

„De amikor egy szektor öt vállalatra – vagy négyre, háromra, kettőre, vagy netán csak egyre – zsugorodik, eltűnik a kollektív cselekvés problémája, marad helyette a belterjesség, az iparági vezetők közötti elkerülhetetlen összejátszás. Végül is egy olyan iparágban, ahol néhány vállalat ural mindent, a vezetők többsége valószínűleg az összesnél vagy legalábbis a legtöbbnél megfordult már. Ismerik egymást, együtt nőttek fel, és egymás társasági életének szereplői.”

 

„Nehéz túlbecsülni, milyen varázslatos volt a Google a kezdetekben. Igazi varázslat volt rádöbbenni, hogy miként lehet pár perc alatt rávenni idegeneket, hogy felvegyenek és elvigyenek bárhová a taxifuvarár töredékéért, nem valami olcsó Uber-trükk. (A titok az volt, hogy minden fuvaron rengeteget buktak.) A Google olyasmit csinált, ami addig senki másnak nem sikerült: értelmet adott az egész internetnek. A Google megjelenése előtt mind olyan keresőmotorokat használtunk, amik vesztésre álltak a spammerekkel szemben – akik már megtanulták kijátszani a Lycoshoz hasonló, kezdetleges rangsorolási algoritmusokat. Működtek az olyan primitív trükkök, hogy beírtad a macska szó száz szinonimáját az oldaladra fehér betűkkel, hogy ne lehessen látni, és hopp, az oldalad a macska keresésre az első helyre került.”

 

„Az ipari forradalom kapitalistáit megelőző feudális urak vagyona a járadékokból épült fel. Az arisztokrácia hatalmas birtokokkal rendelkezett, ezeken éltek „a földhöz kötött” parasztok, akik nem költözhettek el a földesúr engedélye nélkül. A parasztok „szabadon” művelhették a földeket, és művelték is, mert minden egyes parasztnak éves bérleti díjat kellett fizetnie a földesúrnak – függetlenül attól, hogy terméskiesés volt, aszály, árvíz vagy éppenséggel tűzvész. A földesurak tartották kezükben a termelés legfontosabb tényezőjét, a földet, és bérleti díjat szedtek a parasztoktól, akik viselték az ültetéssel és vetéssel járó összes kockázatot. A földesurak minden esetben megkapták a pénzüket. Nem rossz üzlet, ha összejön. Az ipari forradalom a feudalizmust alakította át kapitalizmussá. Ahhoz, hogy a kapitalisták textilgyárainak legyen elég gyapjúja, a mezőgazdasági közösségeknek átadott földeket „be kellett keríteni” – elzárni a köz elől és juhlegelőként hasznosítani. A parasztokat elűzték a földekről – ami kapóra jött a kapitalistáknak, mert a földjüktől megfosztott parasztok már nem tudták ellátni magukat, így rákényszerültek, hogy beálljanak bérmunkásként dolgozni a textilgyárakba.”

 

Agave Könyvek